Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

Búcsú Polgár Gézától A Tanácsköztársaság idején A szívét vitte a színpadra Szakadt a hó azon az utolsó, igazán szép téli estén, amikor a Kossuth utcai Kamaraszín­háztól a Szemere-sarokig a ka­romat egy pillanatig el nem engedve magyarázta, hogy mi a különbség a kassai színé­szek szerepformálása, és Ör­kény Tóték című groteszkjének miskolci megjelenítése között. Tót a legutolsó, és talán a legkedvesebb szerepe volt. Polgár Gézát nagyon ré­gen ismertem, egy évvel ez­előtt, a Miskolci Nemzeti Színház társulatának volog- dai vendégjátéka idején ba­rátkoztunk össze. Nem volt pedig barátságosabb, mint sok évvel ezelőtt, amikor egy késő esti beszélgető tár­saság szeme láttára csak azért nem tépte szét az arra a szezonra szóló szerződését, mert annál sokkal fegyel­mezettebb volt. Géza indu­latait mindenki ismerte, de nem ismerek olyan kollégá­ját, aki ne szerette volna. Több, mint fél évszázad böl­csességével az ember már nem veszi a fáradságot, hogy mást mondjon, mint az igazságot. De Polgár Géza nagyszerű színész is volt, és jó színész nincs tisztesség nélkül. ötvenhét évesen,művészi pá­lyájának 28. évében halt meg. Nagyon korán, de a tüdőrák nem figyel a naptárra, ö sem figyelt rá, hogy beteg, helyesebben néhány hónapja kezdett el figyelni: napi 90 helyett már csak 30 cigaret­tát szívott. Muszáj rágyúj- tánom — mondta, amikor megkérdeztem, hogy miért dohányzik olyan irdatlanul sokat —, erről nem tudok lemondani. Ki tudja, hogy mi min­denből építkezik az ember? Ki tudja megállítani a szél­vihart, megparancsolni az esőnek, hogy ne essen, a napnak, hogy ne süssön? Géza rabiátus mondták a többiek, és az is volt. Emlék­szem filmszerepekre, amikor kemény, karakteres férfiakat Pályázat J Ifjúság a békéért A Zrínyi Ilona Gimnáziumban müködö Diák Békeklub pályá­zatot hirdet a város középfokú oktatási intézményeiben tanu­lók számára. Ifjúság a békéért címmel. Képzőművészeti és irodal­mi alkotásokat várnak, olya­nokat, amelyek az ifjúság békevágyát, a háború, az erőszak elutasítását fejezik ki. Verssel, novellával, illet­ve diákszínpad számára írt művel pályázhatnak az egyik kategóriában, kisplasztikával a másikban. A munkákat április 15-ig lehet beküldeni a Zrínyi Gimnázium címére (3530 Miskolc, Rudas László utca 2.), a pályaművön jeligével ellátva. Mellékelni kell — lezárt borítékban — a pályá­zó nevét, címét, iskolájának nevét. Egy tanuló — vagy alkotóközösség — legfeljebb három munkával pályázhat. A beérkezett műveket szak­értő zsűri bírálja el, s a leg­jobbakat kiállításon mutatja be, illetve a sajtóban szere­pelteti. A pályadíjak: 1000, 800 és 500 forint a legjobb három-három mű beküldő­jének. , Munkásqimnázium Patakon + Piscsik Csehov Cseresznyéskertjében az egyik legkedve­sebb szerepe volt. (Jármay György felvétele) játszott, az utóbbi eszten­dőkből színpadi alakítások­ra, amikor nemkülönben. (Ezekben a napokban hívta egyébként újabb filmfősze­repre Kovács András.) A Jászai-díjas, Déryné-gyűrű- tulajdonos színésznek az utóbbi hat-hét évben több­nyire ilyen szerepet juttatott a Miskolci Nemzeti Színház műsorterve, de Gorkijtól Sarkadin át, Brechtig és Shakespeare-ig minden drá­mában más volt az egyféle karakter. És, hogy mennyi­re nem volt ez a karakter egyféle! Ö a Tótékban érez­te magát az utóbbi évek­ben talán a legjobban, én Csehov Cseresznyéskertjé­nek elesett muzsikját, a drá­ga, kedves Piscsiket szeret­tem a legjobban. Géza nem volt rabiátus ... Polgár Géza becsülettel szerette az életet. Legszeb­ben régi kollégája búcsúz­tatta: — Előadás után so­sem rohant a televízió elé, a klubba, sehova. A szívét vitte a színpadra, és ott is hagyta. M— Korunkban természetes do­log, hogy iskoláinkban a ren­des korúak tanítása mellett felnőttoktatás is folyik esti, vagy levelező tagozaton. így van ez megyénk, s hazánk egyik legrégibb tanintézetében, a sárospataki Rákóczi Gimná­ziumban is. Patakon azonban méltán hivatkozhatnak arra, hogy ez az oktatási forma va­lójában egy szép hagyomány folytatása. A Tanácsköztársaság idején ugyanis az akkori re­formátus kollégiumban mái működött egy munkásgimnázi­um, a város ipari és mezőgaz­dasági dolgozói részére. Mint az országban sok he­lyen, Sárospatakon is nem sokkal a Tanácsköztársaság kikiáltása után, március vé­gén megalakult az Országos Ismeretterjesztő Bizottság helyi szervezete, amelynek programjában többek között ez olvasható: „A tanulást mindenki jogának ismerjük el, és erre mindenkinek mó­dot óhajtunk nyújtani”. En­nek megfelelően a jogakadé­mia, gimnázium és a taní­tóképző intézet tanárai a földreformról, a tanácshata­lom és a proletárdiktatúra jelentőségéről, a „választójo­gi néptörvényről”, továbbá különböző társadalom- és természettudományi témák­ról, a korszerű gazdálkodás­ról előadásokat tartottak. Az előadásokat szemelvé­nyekkel. fizikai, kémiai, bio­lógiai kísérletekkel, bemuta­tókkal, színes képekkel, s gyakran filmvetítésekkel il­lusztrálták. Olyan nagy ér­deklődés nyilvánult meg az ismeretterjesztő előadások iránt, hogy amikor például a nők politikai jogainak megvitatása szerepelt az egyik összejövetel program­ján, a rendezőség külön pla­kátokon kérte a férfiakat, hogy „ne jöjjenek el erre a gyűlésre, mert a terem nem nagy. s így kiszorulnának a nők. akiket az előadás első­sorban érdekel”. Ugyancsak kora tavasszal háromosztályos munkásgim­náziumot nyitott az akkor 388 éves ősi kollégium. Eb­be azok a felnőttek jártak, akik gyermekkorukban — szegénységük miatt —, nem iratkozhattak be középisko­A Miskolci Gordonkaegyüt­test az elmúlt évben a Váro­sunk Művészei sorozatban hall­hattuk. Ezúttal az Országos Filharmónia kamarabérleti hangversenyén játszottak, ugyancsak emlékezetes siker­rel. Mintegy felerészben mások szerepeltek a mostani Bartók- termi koncerten, mint 1986-ban. Az állandóságot a törzstago­kon kívül, a vezénylő karmes­ter, Gombás Ferenc gordonka- művész jelenti, aki szívügyé­nek tekinti e szép hangszer művelőinek összefogását. Nem könnyű mindig új műsorral kiállni, a zeneszer­zők többsége nem írt gor­donkaegyüttesre. Ezért is kel­tett nagy örömet a műsor­ban Sebestyén András há­rom műve, gazdagítva az együttes repertoárját. A hangversenyen is jelenlevő zeneszerző, egykori Kodály-, Schiffer- és Kerpely-tanít- vány kompozíciós tevékeny­sége természetszerűleg kap­csolódik a tanult hangszeré­hez is. Nyolc kis etűdje há­rom gordonkára változatos zenei anyagával, és a meg­szólaltatok (Pleszkán Mari­lába. Hetenként kétszer az esti órákban tartottak nekis előadásokat a gimnáziumi, tanítóképző intézeti és a jog­akadémiai tanárok. A három osztályra beosztott tananyag felölelte a magyar nyelv és irodalom, történelem, föld­rajz, matematika, fizika, ké­mia. biológia, közérdekű is­meretek. egészségtan legfon­tosabb témaköreit. A tanítás természetesen ingyenes volt. Hegyi József ann, Iván Klára, Hajdú Edit) magas szintű játékával őszinte örömet keltett, sikert aratott. A másik két Sebes- tyén-művet a nyolctagú együttes játszotta (Nemes Tamás, Győri Nagy Ilona, G, Barna Katalin, Nagy Mari­ann, Kovács Magdolna, Ee- kete Anita, Pataki Anikó, Lőrincz Klára) Gombás Fe­renc értő irányításával. A jól hangzó, kellemesen hang­szerelt darabok (Three Pie­ces for Violincello-Ensanble, Két Gershwin-dal) ugyan­csak megtalálták az utat a hallgatósághoz. Popper Re- quimjében zongora (Kiss Zsuzsa) társult a csellóhoz (Pleszkán—Iván—Hajdú), Vi­valdi Adagiójának átirata Iván Klára számára bizto­sított igényesen megoldott szólistafeladatot. Albeniz Tangó, és Kuznyecov Meló­dia című műve csendült fel még a kis, illetőleg a nagy együttes színes előadásában. A hangversenyen közre­működő Kiss Zsuzsa két szó­lószámmal is (Liszt: Rigo- letto parafrázis, Chopin: g- moll ballada) hozzájárult az est sikeréhez. Barta Péter Eleink emlékezete A forradalmár Groszmann Zsigmond A század elején a sorozatos sztrájkok, és a szakszervezetek hatékony munkájának eredmé­nyeként egyre több munkás vált öntudatos harcossá, a munkáscsoportok vezetőjévé, szószólójává. Ilyen ember volt Groszmann Zsigmond is. Éppen száz éve, 1887-ben született Hernádzsadányban. Minden iránt érdeklődő, ér­telmes gyermek volt. akiből az apja papot szeretett vol­na nevelni. Azonban a da­cos, s inkább a köznapi dol­gok iránt érdeklődő ifjú ke­resztül húzta apja számítá­sát, cipésztanonc lett. Inas korában egyetlen szenvedé­lye'1 az olvasás, s így nem csoda, hogy társai közül ki­tűnt éles tájékozódó képes­ségével, műveltségével. Munkásmozgalmi tevékeny­ségét a miskolci cipészszak­szervezetben kezdte, ahol rövidesen vezetőségi tagnak választották meg. Aktivitá­sára, munkabírására az el­ső világháború ideje alatt figyeltek fel, amikor a há­borús rendszabályok és a katonai szolgálat következ­tében a munkásmozgalom teljesen szétesett. Kiváló szervező, agitáló készségére jellemző, hogy a Népszava című szakszervezeti újság előfizetőinek a táborát rövid idő alatt megháromszorozta, növelte a szervezett munká­sok számát. Kimagasló te­vékenységéért hamarosan a miskolci szervezet titkárává választották meg. Az 1918—19-es forradalom miskolci történetének egyik legellentmondásosabb, mégis rokonszenves központi alak­ja. A korabeli életrajzíró így jellemzi: „Igénytelen, töré­keny, vékonypénzű kis em­ber. De csupa ideg, csupa izgalom, csupa feszültség és mozgás. Széles, nagy gesz­tusokkal beszél. Azaz nem is beszél: vitatkozik. Ez az ő eleme...” A miskolci szo­ciáldemokrata pártszervezet­ben a baloldal képviselője. Mér 1918 júniusában mun­káshatalmat követel a párt országos kongresszusán. Az őszirózsás forradalom idején ügyvezető titkára lett a Nemzeti Bizottság végrehaj­tó bizottságának. Ez időben forradalmi tevé­kenységére különös kettősség volt jellemző. Híve a szoci­alizmusnak, s harcol is érte a polgárság különböző réte­geivel és nézeteivel szemben, azonban a szociáldemokrata párton belül uralkodó ak­kori elvek alól sem tudja teljesen kivonni magát. A Tanácsköztársaság létre­jöttét lelkesen üdvözölte Groszmann Zsigmond, hiszen egész addigi tevékenységé­nek, belső törekvésének meg­valósulása volt ez a jelentős történelmi esemény. A di­rektórium tagja, a megyei közigazgatás felelőse. Mun­káját lelkesedéssel végzi, szervezi és irányítja a Bor­sod megye területén létrejött direktóriumokat. Nemcsak szóval, hanem fegyverrel is kész harcolni a tanácskor­mány védelmében. Amikor a cseh intervenciósok támadá­sa közvetlen veszéllyé vált, be akart állni a Vörös Had­seregbe, hogy a csapatok egységét a felelős személyek bevonásával, példamutatásá­val biztosítsa. A megyei in­téző bizottság tagságát ezért nem akarja elfogadni, a ta­nács azonban nem helyesel­te ezt a lépését. Miskolc megszállásakor a csehek elhurcolták, s egyike volt azoknak a személyek­nek, akiket semmilyen kérés­re nem adtak vissza. A fche- resenstadti táborból csak közvetlenül a Tanácsköztár­saság bukása előtt, 1919 jú­lius végén térhetett haza. Itthon, látta, hogy a prole­tárhatalom nagy veszélyben van, újra nagyszabású szer­vező munkába kezd, de vál­toztatni már nem maradt idő. A Tanácsköztársaság leve­rése után, sok más társával együtt, őt is perbe fogták. Súlyos ítélettől tartott, ezért 1920 augusztusában Csehszlovákiába emigrált. Onnan csak 1927-ben tért vissza Miskolcra. Az ellen- forradalmi Magyarország bírósága akkor „jelképesen” — miután az ellene emelt vád már elévült — kéthóna- pi börtönbüntetésre ítélte, amit pénzbüntetésre változ­tattak át. A szociáldemok­rata párt munkájában to­vábbra is részt vett, a szak­maközi bizottság titkárévá választották meg. Az 1920-as évek végére betegsége egyre jobban el­hatalmasodott rajta. Gyer­mekkorától tüdőbajban szen­vedett, s mozgalmas, küzdel­mes élete egyre jobban alá­ásta gyenge egészségét. A miskolci munkások ki­emelkedő harcosa viszony­lag fiatalon, 1931-ben Mis­kolcon hunyt el. Utolsó útjá­ra több száz munka- és har­costársa kísérte el. Molnár István VAN EGY BIZTOS TIPPEM! MEGUNT DOLGAIM MÉG MINDIG A CENTRUMBA VISZEM! Csereakciók csak 3 napig, MARCIUS 23-TÖL 25-IG! Bármilyen bakfis vagy női szövet­kabát vásárlása­kor, 1 db használt kabátért és férfi átmeneti kabát (ballon, szövet, bőr) vásárlása esetén 1 db hasz­nált kabátért 500 FORINTOT BESZÁMÍTUNK A VÉTELÁRBA I MÉG TART A HŰTŐGÉP- CSEREAKCIÓ I Amennyiben HB típusú 200 literes, jfc^^-os, 8600 Ft-os, illetve 240 literes, jfok^k-os, 9100 Ft-os, ener­giatakarékos hűtőszekrényt vá­sárolt, a régi hű­tőgépéért 1600 FORINTOT BESZÁMÍTUNK A VÉTELÁRBA! ON CSAK KIVÁLASZTJA, Ml HÁZTÓL HÁZIG SZÁLLÍTJUK (Miskolc területén) A RÉGI, ILLETVE ÜJ HŰTŐGÉPET! AMÍG A KÉSZLET TART! VÁRJA ONT A ™unX,f*A r Kül Mé, . *CH*£*t TimM, Hifi POtáA/M AK C&rtuMM i Is Mi Centrum Áruha: MISKOLCI II Miskolci Gordonkái les koncertje

Next

/
Oldalképek
Tartalom