Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

Könnyű volt becsapni „Megetetett’ pénzváltó Két jegyválió közé ékelve árválkodik egy pénzváltó automata, a miskolci Cent­rum Áruház előtt. Már jó ideje nem ad aprót a fém tízesekért, ötösükért. Rajta egy véglegesre készített táb­la áll, hogy a készülék üzem- képtelen. Vajon meddig? — érdeklődtünk Szamos Emil­től, a Miskolci Közlekedési Vállalat osztályvezetőjétől. — Sajnos, ez az NDK gyártmányú pénzváltó auto­mata már csak a helyet fog­lalja. Nem akarjuk kivenni a két jegyárusító készülék közül, mivel űr maradna a helyén. Működtetni azonban nem akarjuk. Sokat ráfizet­tünk erre a gépre, minden hónap végén hiánnyal zárt. Ügy tűnik, könnyű volt be­csapni. Elnyelte a gombot, a fém­karikát, csaknem mindent fémpénznek vélt, ami be­fért a nyíláson. S helyette kétforintosokat adott. Számunkra ez nem bi­zonyult valami jó üzletnek, ezért a helybenhagyásával átmenetileg nyugdíjaztuk a pénzváltó automatát. Ha a forgalomból végleg eltűnik a régi formájú öt- és tízforintos pénzérme, ta­lán egyszerűbben beszabá­lyozhatjuk a készülék érzékelőjét. Ha majd nem kell kétféle ötöst és tízest megkülönböztetni, nehezebben „etetik meg” a házilag esztergált hamisítvá­nyokkal. Akkor kísérletkép­pen újra üzembe állítjuk a pénzváltó automatát. Az irodalmi vetélkedő díjazottjai Könyvjutalmat, nyertek Darvas József születésének 75. évfordulója alkalmából Irodalmi kérdések címmel pályázatot hirdetett meg a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága és a Kor­vin Ottó utca 2. szám alatti Könyvért—Amfora bolt. A ju­lói ‘állek a neudak Még nem mindenütt ürül­tek ki az etetők, de már a frissen zsendülő füvet is csi­pegetik a nemesvadak, pél­dául a Bükk déli fekvésű lejtőin, a napsütötte erdei tisztásokon. A vadásztársaságok a ke­mény tél, a sokszor félmé­teres hó ellenére is „jól tar­tották” az elmúlt hónapok­ban a nemesvadállományt. Megyeszerte mintegy 12 ezer nagyvadról, őzről szarvasról, muflonról „gondoskodtak”. Ezek tekintélyes részének a bükki erdőségek adnak otthont. A társaságok jó előre fel­készültek az etetésre. Az őszi hónapokban még az úgynevezett vadföldek nap­raforgó, kukorica, csicsóka termése adott élelmet — míg a téli hónapokban több, mint 22 000 mázsa takar­mány segítette az „étkezte­tést”. Legnagyobb mennyi­ségben szemes takarmányt, kukoricát, gabonaféléket, valamint úgynevezett rosta­alját szórtak az etetőkbe, de emellett megközelítőleg 5000 Volt takarmány 3+c A szezonra vendégeket fogadhat a sportcentrum. r­Óriás csúszda és sportcentrum a nyitásra Bővítik a tapolcai strandot Nyárfa-bonyodalom i Hóvirág helyett • jégvirág Igaza van a régi nó- 1 tónak, márminthogg J „jaj de ravasz dolog i ez a tavasz”. Most is J megtréfálta a meleg- I re várókat, akik be- j lefáradtak már a téli ■ zimankóba. A meteo­■ rológiai tavasz első ! napja ugyanis felme- i legedés helyett lehű- I lést hozott, s városunk • megint az ország leg- J hidegebb pontjai kö- I zött szerepelt. A Bükk- J ben, az erdei tisztáso­■ kon még félénken la- 1 pul az avar alatt a hó- ! virág — helyette a jég- I virág cirkalmazta be a J falusi házak ablakait. i A tavasz azonban — ha nehezen is — de ■ közeleg. Számos jele 1 van. A szarvasok el- ! hullatták már büszke i díszüket, s újabb ko­ronájukat növesztik. i Ez majd az őszi bő- 1 gés idejére teljesedik ki teljes pompájában. > Ugyancsak fejdísz nél- J küiiek az őzbakok is, i de már dudorodik az új agancs helye, amely ■ rövidesen „szőrbe ke- 1 rül”, hogy aztán a má­jusban kezdődő özbak­• vadászatra teljesen [ kifejlődjön. Fészkelő­■ helyeket keresnek a J fácánok, az erdők éne- I kesmadarai is. Duz­• zadnak a rügyek a ! som, a patak menti i fűzfák ágain, a nap- J sugár melegére, a ki­■ pattanásra várva. A Meteorológiai In- I tézet jelentése szerint i a hónap közepére vár- J ható a felmelegedés. Tanácstagi beszámoló Holnap tartja tanácstagi beszárn; óját Herényi József (83. választókörzet) az Ady Mm'elődési Házban, 17 óra­kor. talmakat tegnap délután ve­hették át a díjazottak a bolt­ban, amely összesen 3 ezer forint értékben ajánlott fel könyvet e célra. A nyerte­sek: Horváth Anita. Czagány Judit, Kiss Judit (Miskolc), Kántor László (Szirmabese- nyő), Hanttó Gézáné (Mis­kolc). Kovács Zsolt (Lenin- város), Gellák Zoltánná, Fa­zekas Pál, Szabóné Papp Ju­dit, Juhász Hajnalka (Mis­kolc)- ' mázsa szálas, és több mint 7000 mázsányi lédús takar­mányt is elfogyasztottak a jó étvágyú őzek, szarvasok, muflonok. A rendszeres vadetetésnek kettős haszna volt. Takar­mányhiány miatt nem tör­tént elhullás, és megfelelő táplálék mellett a vadak nem fanyalodtak a fiatal fák rügyeinek lelegelésére, az újonnan ültetett erdőrészek károsítására. Sokszor írtunk már róla, hogy bővítik a tapolcai strandot. Most már valójá­ban munkához is fogtak: aki arra jár, láthatja, hogy a strand főbejáratával szem­közti területen, a hajdani autóparkolóban földmunka- gépek dolgoznak. A tervek szerint a nyári szezon kez­detére már 3 és fél hektár­ral nagyobb lesz a tapolcai strand. A Miskolci Vízművek, Für­dők és Csatornázási Vállalat főmérnöke, Major Ádám: Vágják? Ne vágják? Sok kellemetlenséget okoznak azok a nyárfák, melyek az 1. Sz. Szakközépiskola, valamint a 30. és 32. Sz. Általános Is­kola szomszédságában találha­tók. Elég egy nagyobb vihar, és egynémelyikük könnyedén kitörhet (volt is már példa erre). Túlságosan magasra nőttek, nagy árnyékot vetnek, s emiatt a legvakítóbb napsü­tésben is lámpavilág mellett kell tanulniuk a gyerekek­nek tavasszal, kora ősszel. Virágzásuk idején a kanadai nyárfák ontják magukból a bolyhokat, sűrűn ellepik az udvarokat, csúszósak, szinte lehetetlen a kinti testnevelés­órákat megtartani. Több gyereknél már allergiás tü­netek is jelentkeztek. A legutóbbi helyszíni szemlén — amelyről beszá­moltunk, s amelyen ott volt a körzet tanácstagja, a vá­rosi közegészségügyi szol­gálat, a tanács és az SZMT munkavédelmi szakembere, a városszépítő egyesület, valamint a művelődési osz­tály képviselője — a részt­vevők egybehangzóan meg­állapították: jogosak a pa­naszok. Az irtást azonban szakértői vizsgálatnak kell megelőznie, s gondoskodni kell a fák pótlásáról is. Harsányi Józseftől, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának beruházási főelő­adójától tudjuk, hogy lé­nyeges fejleménye azóta nincs az ügynek. Az erdő­felügyelőségtől még nem kaptak szakvéleményt. A vá- rosszépítők már eljuttatták hozzájuk állásfoglalásukat: a nyárfák kivágása mellett voksolnak, de hangsúlyozzák a fokozatos csere szükséges­séget. Mint írták: a telepí­téstől számított 10—15 év elmúltával eleve nemesebb fajokra kellett volna cserél­ni a kanadai nyárfákat. A városi tanács építési és közlekedési osztálya sem tje A 30. Sz. Általános Iskolában Is — érthető okokból — azt szeretnék, ha minél előbb eltűnnének az épület elől a sok gondot okozó nyárfák. (Kiss József felvétele) maradt tétlen az ügyben. Állásfoglalásukat még feb­ruár 13-án eljuttatták a mű­szaki osztályra, amelyik ki­adhatja a vágási engedélyt. Ok is a csere fokozatosságát hangoztatják, de szükséges­nek tartják a minden fára kiterjedő szakértői vizsgála­tot. Ezt például a Miskolc- terv végezhetné el a Nép­kert rekonstrukciója során szerzett tapasztalatai alap­ján. Továbbra is nyitott kér­dés, hogy ki vállalja a költ­ségeket? Tetemes összegbe kerül a vágás, bár elképzel­hető, hogy találnak olyan vállalkozót, aki a faanyag fejében hajlandó fűrészt ra­gadni. A pótlás sem olcsó: egy földlabdás, túlkoros fa 3000 forintot ér. Pillanatnyilag 200-nál is több hasonló, fakivágásra vonatkozó kérelem elbírásá­val foglalkoznak a tanácson. Ha valamennyire áldásukat adnák, ennyi fa egyidejű eltüntetése, illetve fiatalabb- ra cserélése Miskolc leve­gőjének további romlását idézné elő. B. A. — A stranddal szemben a gyalogoshíd alapozásának munkálatai kezdődtek meg. A régi autóparkoló területét ugyanis út választja el a je­lenlegi strandtól, és ezt az utat nem lehet megszüntet­ni, lezárni. Ezért úgy hatá­roztunk, hogy hangulatos gyalogoshidat építünk, amely összeköti a két területet. A híd ragasztott fa szerkezetű lesz, tervezője Taba Benő, az Északterv építésze. (Itt je­gyezzük meg, hogy Taba Benő xervezte a Herman Ot­tó Emlékpark jellegzetes fa­épületeit is.) De ugyancsak egységesek a kerítés elemei, a világítótestek, padok. + AZ AUTÓPARKOLÓ HELYÉN — Mit kezd az új terület­tel a vízművek? Érdemes lesz-e átsétálni a fürdözök- nek a hídon? — A volt autóparkoló lesz a strand sportcentruma. Egy­részt van igény arra, hogy a strandon többféle sportolá­si lehetőség legyen, másrészt pedig a fürdőzők nyugalmát is szolgálja, hogy a zajos sportpályák egy kicsit távo­labb, elkülönítve helyezked­jenek el. A teniszpályákat már régebben megépítettük, s természetesen hozzátartoz­nak majd a sportcentrumhoz ezek is. A terület szélén ta­lálható vendéglátóegységek pedig kiszolgálják a strand- vendégeket is. — Elkészül-e mindez > nyitásra? — A nagyobb munkálatok­kal májusra végzünk, s úgy tervezzük, hogy az igazi nyári szezon kezdetéré bir­tokba vehetik a fürdőzők az új területet. Egyébként majd az új területre kerül a jö­vőben egy gyermekmeden­ce, valamint egy óriás csúsz­da és annak a medencéje is. ♦ A SÁTOR ÁPRILISIG MARAD — Tehát ha csúszdázni akarunk, akkor az idei nyá­ron továbbra is marad a le- ninvárosi strand? — Nem. Az óriás csúszdát már most felállítjuk a száz- méteres medence Júnó Szálló felőli oldalán, és később te­lepítjük át végleges helyére. A csúszda egyébként nem olcsó mulatság, több mint 2 millió forintba kerül. Re­méljük, hogy népszerű lesz a miskolciak körében, és „megkeresi” majd áttelepí­tésének a költségeit. — Még egy kérdés: med­dig maradhat meg a felfúj­ható sátor idén tavasszal a feszített víztükrű medence felett? — Ügy tervezzük, hogy április közepéig üzemeltetjük a sátoruszodát, de a pontos dátum az időjárástól is függ. (k-ó) A községek közös erejéből Vezetékes ivóvizet kapnak A megyei vezetékes ivó­vízprogram keretében a vá­roskörnyék több községe is egészséges ivóvízhez jut a következő években. A tele­püléseken lakók társulást hoztak létre a hálózat kiépí­tésére. A vissza nem térí­tendő állami támogatás mel­lett a lakosság készpénzzel, havi részletekben törleszten­dő hozzájárulással vesz részt a programban. A már korábbi években kezdett munka befejezésével még az idén egészséges ivó­vízhez jut a tervek szerint a város közelében levő Bocs, Berzék, valamint Sajóhídvég és Köröm községek lakossá­ga. A vizet a sajóládi víz­műtől kapják, amely egyút­tal Miskolc ellátásában is részt vesz. A csőhálózat ki­építésével egyidőben szere­lik fel a közkifolyókat is. Emellett természetesen ki-ki saját lakásába is bevezetheti a vizet. Megalakultak a vízműtár­sulások a városkörnyéki kis­települések közül Kistokaj- ban, Kisgyőrben és Hejőke- resztúrban is. A hálózat ki­építését itt is vissza nem té­rítendő állami támogatással és lakossági hozzájárulással valósítják meg. A kivitelezés már megkezdődött, s a mun­kák előrehaladásának üteme szerint a hetedik ötéves tervben ezeket a községeket is bekapcsolják az egészsé­ges ivóvízzel ellátott közsé­gek közé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom