Déli Hírlap, 1987. február (19. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
Fel lehetne újítani Hajdani bükki bobpálya Új tanácsi rendeletek A Miskolci Megyei Városi Tanács 2/1986. szám alatt tanácsrendeletet alkotott a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről. Az 5/198t>. számú tanácsrendeletével pedig újból szabályozta a helyi lakás- és telekgazdálkodást. A megyei városi tanács ugyanakkor a 3 1986. számú tanácsrendeletével a nem lakás célját szolgáló építmények adóztatásáról szóló 1/1986.. míg a 4/1986. számú tanácsrendeletével a köztisztaságról és a közterületek rendjéről szóló 3/1984. számú tanácsrendeleteket módosította. A tanácsrendeletek 1987. február 16-ával hatályba lépnek, s megtekinthetők az ügyfélszolgálati irodákon, valamint félfogadási időben az érintett szakigazgatási szerveknél és a városi tanács vb-titkárságán. A Miskolc Városi Tanács szerdai meghosszabbított ügyfélfogadási napján Gépelné Tóth Rózsa tanácselAz idősebbek emlékezetében még élénken él a lillafüredi bobpálya képe. Ma már kevesen tudják, hogy a csaknem három kilométeres ródliút „indóháza” Hollóstető aljában volt. Stramszki Dezső nyugdíjas erdész jól ismeri ezt a bükki területet. — Ezt a bobpályát, amelynek a végállomása a száraz Szinva-forrásnál volt, a Palotaszálló építésével egy- időben alakították ki. Emlékezetem szerint csaknem a második világháború kezdetéig tökéletesen karbantartották, a kiépített vízátereszek közül még ma is sok nök-helyettes 14 és 18.30 óra között a hivatali helyiségében fogadóórát tart. épen megtalálható a völgyben. Már gyermekkoromban is sokat lábatlankodtam az „indóház” körül és ha alkalom adódott, mi is lecsúsztunk a jól kiépített pályán. Ha jól emlékszem, háromnégy masszív vasszánkót engedtek le egyszerre, egymáshoz kötve. A ródli-szerel- vény eleje kormányozható volt. Jól megfigyeltem, hogy a ródlik alját nem vasalták. nehogy felszakadjanak. Egy gömbvason csúsztak, ezzel növelték a biztonságát. Körülbelül 40—50 kilométeres sebességgel siklottak, kanyarogtak a hosszú pályán. Visszafelé a Hollóstetőre vezető országúton lovakkal húzták fel a szánkókat. A felszabadulás után az erdőgazdaság már nem törődött a pálya karbantartásával. hagyta fákkal beültetni a völgyet, a pályára benyúló gallyakat sem vágták le többé. Igazán sajnálhatjuk, hogy ez a városhoz közeli, jó adottságú bobpálya megszűnt, tönkrement. Szerintem egy kis társadalmi segítséggel ismét használhatóvá tehetnék. Ha az idén nyáron ismét megtisztítanák a fáktól, begyepesítenék és kitakarítanák az épségben megmaradt vizUj környezet, régi ízek Az elnökhelyettes fogadóórájí jjc Különvonatokat is indíthatnának turistacsoportoknak, ha nosztalgiára, romantikára vágynak. (Kiss József felvételei Sínen van a kisvasút ügye? Az idegenforgalom az igazi mecénás Megnyílt az Expressz 1983. január 14-én fogadott utoljára vendéget az Expressz gyorsétterem a Széchenyi út 107. szám alatt. Amikor bezárták az üzletet, senki sem gondolt arra, hogy 1987-et írunk majd, amikor újra a vendégeké lehet majd a közkedvelt étterem. Az eltelt négy év alatt nehéz lett volna eldönteni, hogy kinek hiányzott jobban az Expressz: az olcsón, jóízűen ebédelni vágyó miskolciaknak, vagy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak, hiszen az Expressz jó forgalmú bolt volt... A tegnapi megnyitón arról is szót ejtett dr. Sugár János, a vállalat igazgatója, hogy az étterem sorsa ösz- Széfonódott az egész házéval. A felújítás megkezdése után döntött úgy a város vezetése, hogy legyen ez a Városi, Rendezvények Háza, és ehhez újra át kellett gondolni a terveket. így aztán késett az étterem átadása is. A Miskolcterv tervei alapján a Miskolci Építőipari Vállalat azonban kiváló munkát végzett, a Széchenyi út 107. az egyik legszebben felújított öreg ház lett Miskolcon. Az is a teljes és igaz képhez tartozik, hogy az étterem felújítása a tervezettnek majd a kétszeresébe, nyolcmillió helyett 14 miílió forintba került. Az Expressz étterem bezárása előtt nem számított korszerű vendéglátóhelynek. A konyháján áldatlan körülmények között dolgoztak azok a szakemberek, akiknek a főztjéért ezrek jártak ide. A vállalat gondoskodott arról, hogy mialatt az étterem és a konyha megújul, a törzsgárda együtt maradhasson, és most újra ők várják a vendégeket. A vendéglátósok a legnagyobb eredménynek azt tartják, hogy végre valóban korszerű lett a kiszolgáló háttér, a konyha. Megszépült az étterem belseje is: igaz, több vendég ezután sem ülhet le itt, nem volt mód az alapterület növelésére. Némi változást jelent a szolgáltatások skáláján, hogy ezentúl az Expressz- ben utcán át árusítanak majd hamburgert, hot dogot s természetesen fagylaltot is: Talán nem érdektelen információ az sem, hogy az Expressz továbbra is megmarad szeszmentesnek. sjc A sok milliós számláért cserébe korszerű konyhát kapott az Expressz. átereszeket, decemberben ismét birtokba vehetnék a hajdani nagy bobversenyek színhelyét. Nagy Feró Hamletje Ma délután hat órakor mutatja be a Rock Színház Gropius Stúdiója a Hamlet című produkciót a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban. Az előadás Shakespeare szövegének Arany János által magyarrá ültett szövegét követi. A zenét az egykori Beatrice együttes énekese, Nagy Feró szerezte, s ő játssza a dán királyfit is. A Katona Imre rendezte műre jegyek korlátozott számban még válthatók a Vasas pénztárában. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozóinak pénzén is utazik néhány forint erejéig mindenki, aki felszáll a lillafüredi kis- vasútra. Az idén — becsléseik szerint — 2,1 millió forint lesz az üzemeltetésből származó veszteség. Köztudottan minden vállalat arra kényszerül, hogy veszteségforrásait megszüntesse. A nosztalgia-vasutak azonban a világ minden táján reneszánszukat élik. S a miskolciak is azon a véleményen vannak, hogy Lillafüred és a Bükk nem igazi a kisvasút nélkül. Gyors egymásutánban megjelent két cikkünk is a BEFAG ebbeli gondjairól. Utánanéztünk annak is, hogy más kisvasutak nyereségesen üzemelnek-e. Kiderült, hogy nem. Ennek ellenére mindenütt úgy tartják, hogy az idegenforgalmi értékük nem hagyható figyelmen kívül. Szóltunk arról is: jó lenne, ha nem ismétlődne meg, ami a nagybörzsöny—nagyirtáspusztai kisLegyetek mesterkopó k? Űjabb furfangos reklámakciót indított a Skála Kópé. A televízióban és a plakátokon hirdették meg, hogy érdemes összegyűjteni a Mester feliratú befőttes és savanyúságos üvegek fedelét. Az ötlet kiagyalói mestermunkát végeztek. Ezzel a reklámmal az általános iskolai korosztályt vették célba. Azokat a gyerekeket, akiknek felírják boltbamenetel előtt, hogy mit hozzanak. Namármost, ahogyan a Skála Kópé elképzelte, úgy is lesz, ha a gyermekek pénze engedi, minden bevásárlást követően egy-egy üveget is a kosárba süllyesztenek. Hadd sorakozzon a spájzban a sok fedetlen befőtt és savanyúság. Az üvegek fedelét ugyanis mihamarabb postára kell adniuk. A legtöbb fedelet beküldő iskolai osztályok 50, 30 és 20 ezer forintos osztálykirándulást nyerhetnek a Keressük a mesterkopót hangzatos elnevezésű reklámakcióban. S nemcsak az akció, hanem a Legyetek meslerkopók! felhívás is ugyanígy sokakat megdöbbentett. Ennek hallatán Toldi György szavai jutottak eszembe: „De foga nem fűlik ahhoz e gazdának. Mint kopó megérzi a zsíros ebédet.” E jól megfogalmazott sorokból is kitűnik, hogy a kopó nem más, mint egy kutya, pontosabban vadászkutya, amely a kitűnő szaglásáról nevezetes. Mivel a reklámakció kiötlője bizonyára nem a szimatukról híres vadászkutyákra gondolt a szlogen megfogalmazásakor, utánanéztünk, mit is jelenthet még. A kopó a magyar értelmezőszótár szerint: gúnyosan kopónak hívhatják a rendőrnyomozót, a detektívet is. Ha erre céloztak, akkor a találat teljes értékű. Az a mesterdetek- tív, aki befőttes és savanyúságos üvegek után szimatol, aligha lehet más, mint mesterkopó... Sz. I. vasúttal történt. Nevezetesen az, hogy a veszteséges üzemeltetés miatt megszüntették, majd néhány év múltán újraindították. Ez a véleménye Balogh Sándornak, a Mátra—Bükki Intéző Bizottság fejlesztési főmérnökének is. • PARTNER AZ ERDŐCAZDASAG Ez a testület többek között arra hivatott, hogy a területén lévő kiemelt üdülőkörzetek hosszú távú idegenforgalmi fejlesztését elősegítse. Nemcsak eszmeileg, hanem anyagilag is. Az erdő a fakitermelés mellett közjóléti és környezetvédelmi szempontból is érték. Az kézenfekvő, hogy közjóléti célokra áldozni nem az itt működő gazdaságok legfőbb törekvése, noha vannak ilyen jellegű feladataik is. Elsősorban ezeket támogatta már eddig is sikerrel a Mátra—Bükki Intéző Bizottság. Mert az erdő, a hegyvidék a maga kulturáltságával és az' itt nyújtható szolgáltatásokkal ugyanolyan fontos az idegenforgalomnak, mint a Balaton vize. Az intéző bizottságnak arra viszont nincs lehetősége, hogy a rendelkezésére álló pénzből például a kisvasút üzemeltetési költségeinek veszteségét kiegyenlítse. Ahhoz azonban, hogy ez az erdei vasút a jelenleginél is nagyobb idegenforgalmi vonzerő legyen, szükség van a pályák jó műszaki állapotára, a fejlesztésére. Ehhez partner a Mátra—Bükki Intéző Bizottság. A BEFAG meg is pályázza ezt a lehetőséget, s hamarosan postára adják az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, kérelmeket. Az intéző bizottság ezen túl készségesen ad jó tippeket is az itteni turistaforgalom fellendítéséi! ez. • A TANÁCS IS SEGÍT Hírt kaptunk arról is, hogy Kovács Gábor, a városi tanács kereskedelmi osztályvezetője pártfogásába vette a kisvasút ügyét, úgy is, mint a MB1B miskolci területi albizottságának helyettes vezetője. Szerinte is elképzelhetetlen Lillafüred a kisvasút nélkül. Hamarosan megbeszélésre hívja a területükön működő idegenforgalmi hivatal és az utazási irodák vezetőit. Valójában ugyanúgy mecénás kerestetik, mint ahogy azt az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tette a már emlegetett nagybör- zöny—nagyirtáspusztai kisvasút üzemeltetése érdekében. Ott a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal bizonyult vállalkozó partnernek. Persze ők sem azért társultak, mert nem tudják hová tenni a pénzüket. Jó utazás- szervező munkával, reklám- propagandával, új, vonzó ajánlatokkal jövedelmezőbbé lehetne tenni a kisvasútat is. A bükki piknikre kis- vasúttal utazni például nagyobb élmény, mint busz- szal. Pénz és ötletek kellenek, és az, hogy a meglévő anyagi és szellemi tőke találkozzon. O. E. Hattyúk a Felső-Tiszán Öttagú hattyúcsapat telepedett meg a tiszaadonyi kikötőben, a folyamatos jégtöréssel szabaddá tett vízterületen, holott a Tisza sebesebb sodrású felső szakaszán még sohasem láttak hattyúkat. A madártani szakemberek szerint feltehetően az észak-európai befagyott vizekről költöztek ide. s előfordulhat, hogy a mostanában nagy számmal hazánkba érkező hattyúk egy része tavasszal sem tér vissza eddigi költőhelyére. A felső-tiszai kikötőben impozáns látványt nyújtó kecses madarak mindenesetre szemmel láthatóan jól érzik magukat a hajók és a hajósok között. Hamar megbarátkoztak új környezetükkel és a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóival. akiktől már nemcsak elfogadiák. de szinte kérik is a rendszeres táplálékot.
