Déli Hírlap, 1987. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

Egyre közelebb Miskolchoz Biikkszentlászló a városiasodás álján ^ Szünetben a jó levegőn — és a kerítésen. Parkőrök kellenének Fizessen, aki pusztít Tetemes, 3 és 4 millió fo­rint közötti kárt okoztak az elmúlt évben a vandálok Miskolc közterületein. Ki­mondani is sok. Hát még, ha hozzátesszük: a károk helyreállítására fordított pénzzel is kisebb az a sum­ma, amit pátriánk szépíté­sére fordíthatnának a város üzemeltetői. A pusztítások listáját vál­tozatlanul a játszóterek ve­zetik, de rengeteg az úgy­nevezett zöldkár is, vagyis sok autós hajt rá városunk amúgy is kevéske gondozott parkfelületére — tudtuk meg Varga Zoltántól, a vá­rosgondnokság vezetőjétől. Azt is elmondotta: cseppet sem elhanyagol­hatóak azok a károk sem, amik a közvilágítás beren­dezéseiben, a közterületek bútoraiban keletkeznek. Előbbiekre jellemző a sport- csarnok környékén, az ava- si lépcsősor mentén kilőtt számtalan bura, s a számos helyen leszerelt lámpaosz­lop-ajtó. Nem ritka jelen- . ség az sem, hogy a kerti padokat már elhelyezésük­kor leláncolják. f— „legfel­jebb” csak összetörik azo­kat, de nem lopják el. A padok eltűnése ellen úgy próbálnak védekezni, hogy városszerte rögzített ülőal­kalmatosságokról gondos­kodnak. A vandálok pusztítása el­leni védekezést sürgettek az elmúlt hetekben több fóru­mon. A véleményüket kifej­ték azt is elmondották, hogy nem volna szabad meg­elégedni csupán a tetten- értek büntetésével, a kár helyreállítására kellene kötelezni őket. A városgondnokságon is fontosnak tartják a meg­előzést, bár ez sok esetben teljesen megoldhatatlan. Nem állítható például Mis­kolc összes hintája mellé felvigyázó. Az viszont nem lenne rossz megol­dás, ha a kertészet ismét alkalmazna parkőröket. Személyük legalább azt ga­rantálhatná, hogy tavasszal és nyáron ne tűnjön el a sok virág, s az autósok ne Miiész-közgyiilés A Magyar Méhész Egye­sület Borsod megyei szerve­zete vezetőségválasztó köz­gyűlést tart Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előadótermében, szombaton délelőtt, kilenc órától. Várják mindazokat a méhészeket és a méhészet után érdeklődőket, akik az egyesület eddig végzett mun­kájával és célkitűzéseivel meg akarnak ismerkedni. szaggassák fel járművük ke­rekeivel a füvesített része­ket. Egyébként éppen a parkrongálókkal szemben könyvelhetnek el eredmé­nyeket. A tilosba hajtőkről sok lakossági bejelentés ér­kezik, s jó munkát végeznek a bírságoló közterület-fel­ügyelők is. A célszerű persze az volna, ha az autósok eleve nem parkolnának rossz helyen. Addig is legfeljebb csak azt érhetjük el, hogy egyre több lesz a parkokat védő láncos korlát... Ami pedig a helyreálli­tást illeti: erre jelenleg csak egy területen — s ez más, mint a vandál pusztítás — van lehetőség. Nevezetesen, ha bármely közterületi bontásnál elmarad a meg­felelő helyreállítás, ezt a munkát más vállalkozóval végeztetik el az illetéke­sek. A számlát persze a hanyag cég fizeti... B. A. Biikkszentlászló, ez a tiszta levegőjű, idillikus környe­zetben épült település a vá­roslakók kedvelt kiránduló- helye. Február elején múlt öt év , hogy közigazgatásilag Miskolchoz tartozik. A csak­nem 900 lelket számláló vá­rosrész ez idő alatt sokat fejlődött. Az itt élő lokálpat­rióták azt szeretnek, hogy lakóhelyük a jövőben még otthonosabbá váljon. A vá­rosiasodás feltételeinek meg­teremtése azonban egyre több hiányosság megszünte­tését követeli. — Az elmúlt időszakban megoldottuk a közvilágítást, a rendszeres szemétszállítást. Van nyilvános telefonunk, kijár hozzánk a városi autó­busz, és hozzáláttunk a pa­takmeder szabályozásához is — sorolja Karsai Árpád, Bükkszentlászló agilis ta­nácstagja. • NINCSENEK CSATORNÁK Ezek bizony figyelemre méltó eredmények, ám meg­oldásra váró gondjaik is vannak, mágpedig szép szám­mal. A legnagyobb talán a vízvezeték és a szennyvíz- csatorna hiánya, pedig ez a Legyen olcsóbb a miskolci piac 4 megyei Zöldért új igazgatójával beszélgettünk Űj igazgatót neveztek ki február 1-től a megyei Zöld­ért Vállalat élére. Ráski Lászlót a cég vezetésével kapcsolatos elképzeléseiről kérdeztük. ♦ Kezdjük talán az On személyével. Kit mutatha­tunk be olvasóinknak? — 37 éves vagyok, nős. Van egy 6 éves kislányom. Az Avason lakunk. Miután végeztem az agrártudományi egyetemen Gödöllőn, rögtön a Borsod Megyei Zöldért1- nél helyezkedtem el. Azóta is itt dolgozom, más-más beosztásban. 1978-tól jelen­legi megbízatásomig a köz- gazdasági osztályunkat ve­zettem. ♦ Milyen érzés frissen ki­nevezett igazgatónak lenni? — Erről nem sokat tudok mondani. Inkább az lesz majd érdekes, hogy milyen leszek igazgatónak. De ezt úgyis a gyakorlat dönti el. Amiért szerencsésnek nevez­hetem magam: a közgazda- sági osztály éppen az a ré­sze a vállalatnak, ahol min­den információval találkoz­tam a felvásárlástól az ér­tékesítésig, személyi ügye­kig. ♦ Lesz köze az üzlethez a személyi változásnak? Szá­míthatunk például alacso­nyabb árakra? — Mielőtt a stratégiánk­ról beszélnék, érdemes talán megemlítenem, hogy az el­múlt években visszaesett a lakossági zöldség-gyümölcs forgalmazásunk. Ez nyilván összefüggésben van a jól is­mert árháborúkkal. Az is igaz viszont, hogy amíg más vállalatok látványos sike­reket értek el olcsó akcióik­kal, vagy kuriózumnak szá­mító termékek — például februárban paradicsom — árusításával, addig mi mm­A Zöldért új igazgatója mustrát tart a Baross Gá­bor utcai zöldségboltban. (Kiss József felvétele) dent megtettünk azért, hogy a tárolást igénylő és alap­vetőnek számító zöldségfé­lékből :— burgonya, a hagy­ma, gyökerek, káposzta — mindig elegendő kerüljön Miskolc és a megye üzle­teibe. Ezt továbbra is fon­tos célunknak tartjuk. Emel­lett persze szeretnénk, ha nem csökkenne tovább a la­kosságot ellátó zöldség-gyü­mölcs forgalmunk. A csök­kenés ütemét szeretnénk legalább megállítani az idén s elgondolásaink szerint né­hány éven belül növeke­déssel is számolhatunk majd. ♦ De ennek az olcsóbb árak is feltételei... — Igen. és erre is van­nak terveink. Talán nem tel­jesen ismeretlen, hogy ta­valy a Bács Megyei Zöldért- tal közösen nagybani pia­cot nyitottunk a Búza téren. Ezt az idén tovább kíván­juk fejleszteni, hogy magán­személyek, az étkeztetéssel foglalkozó intézmények el­fogadható összegért jussa­nak hozzá a zöldséghez és a gyümölcshöz. Az itteni árakról talán csak annyit: a felvásárlási árakat csupán a szállítás költsége növeli. Bízunk benne, hogy ha jól kihasználjuk a többcsator­nás beszerzés lehetőségeit, tehát újabb termelőkkel épí­tünk ki jó kapcsolatokat, ak­kor az áraink nemcsak köz­vetlenül, de közvetve is érintik majd a vásárlókat. Arra gondolok, hogy a nagy­bani piacunk az egész Bú­za téren mérsékelheti az egyes termékekért kifizeten­dő összeget. ♦ Mit tartalmaz még az új stratégiájuk? — Folytatjuk az őszi, nagyüzemi akcióinkat. Emel­lett terveink között szere­pel még más zöldség-gyü­mölcs akciók is, amin most törjük a fejünket. Már cé­loztam rá: bővítjük terme­lői társkapcsolatainkat. Pil­lanatnyilag nem túl jelentős az, ahogyan élelmiszeripari termeléssel foglalkozunk. Elgondolásunk szerint a már hagyományos savanyú káposzta és kovászos ubor­ka mellett, újabb cikkekkel szolgálhattunk. Változtatáso­kat szeretnénk a csomago­lásban is. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy Miskolcon, s a megye többi városában exkluzív üzlete­ket nyissunk, más boltja­inknál szélesebb választék­kal. Talán mindezekből ki­tűnik: egyfajta dinamizmus­ra törekszünk. Erre utal egyébként az is, hogy ta­valy jelentős generációvál­tás kezdődött vállalatunk­nál. sok fiatal szakember került fontos posztokba. település fejlődésének egyik kulcsa. Ma már nemcsak ar­ról van szó, hogy egy ko­rábbi Köjál-vizsgálat szerint kútjaik vize ihatatlan, ezért ártalmas az egészségre. A felgyülemlő, és a talajba be­szivárgó szennyvíz Miskolc ivóvíznyerő forrásait is szennyezi. A Bükkszentlászlón végig­folyó kis patak a község há­zait elhagyva, vad szikla­szirtek között halad, majd a mederfenék mészkőhasadé- kaiban eltűnik. A patak vi­ze hosszú föld alatti út után a miskolc-tapolcai nagy for­rásokban lát ismét napvilá­got. A nyelőben eltűnő vi­zet a kutatók megfestették, és az elszíneződés a tapol­cai forrásokban jelentkezett újra. — Mai gazdasági helyze­tünkben szűkösek a pénz­források — folytatta Karsai Árpád. — Államunk azokat a településeket támogatja, ahol a lakosság részt vállal a teherből. Mi ezt megért­jük. az itt élők szorgos, dol­gos emberek. (A lakosság 40 százaléka az LKM-ben, má­sik 40 százaléka a DIGÉP- ben dolgozik.) Nemegyszer bizonyságát adták már, hogy lakóhelyük szépítése, kelle­mesebbé tétele érdekében egy emberként összefognak. Erről beszéltek a minap is, amikor Dudla József, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára, dr. Kovács László, a városi tanács elnö­ke, Homolya Gizella, a HNF városi bizottságának titkára és Simon Béla, a terület or­szággyűlési képviselője a te­lepülésre látogatott. A ta­nácstagi beszámolóban as imént említetteken kívül a2 is elhangzott, hogy a tele­pülésfejlesztési hozzájárulást a városban az elsők között, 92 százalékos igen szavazat­tal elfogadták. • LESZ TELEFON, BUSZFORDULÓ Több kisebb horderejű, 9 rövid időn belül teljesíthető kérés, javaslat is elhangzott a találkozón. Az . új híd megépítését követően az autóbusz-végállomást át kel­lene helyezni az egyutcás település végének közelébe. A nyilvános telefonok szá­mának növelése is szóba ke­rült, a gázpalackellátás, az általános iskola helyzete és egy óvoda létesítése mellett. Mindezek megvalósításához azonban nemcsak akarat szükséges. Mindenekelőtt ta­nulmánytervet kell készíte­ni a döntések meghozatalá­hoz. Dudla József búcsúzáskor így fogalmazott: „Az itteni városrészre jellemző aktivi­tás és szellemiség a garan­cia arra, hogy a fejlődés nem áll meg a jövőben sem.” S ha szívós, kitartó, áldozato­kat is vállaló munkával az elkövetkező években sikerül Bükkszentlászlón az alapve­tő gondokat megoldani, ak­kor ezt követően a kelta ere­detű földvár feltárása, az úttörőtábor építése, vagy a sípálya kialakítása sem lesz illúzió. (soltész? Hétköznap a főutcán. A Győri kapuban kíHönösen Pazarollak a meleg vizet Megszűnhet az átalánydíj Nem takarékoskodunk a I meleg vízzel. A számítások ! szerint a lakások többségé- j ben a szükségesnél ötször j nagyobb mennyiségű forró vizet folyatnak el reggelen­ként. Sok helyen a háztar­tásokban is folyóvíznél mo­sogatnak. s borotválkoznak. Városunkban is évek óta tervezik, hogy megszüntetik a meleg víz átalánydíjas fi­zetését. hogy takarékosságra ösztönözzék a fogyasztókat. Az ehhez szükséges speciális és megbízható melegvízórák azonban hiányzanak. Ha csak el nem kezdik gyárta­ni a televízió, A Hét cím műsorában bemutatott, so­kat tudó mikroprocesszort»! mérőkészü lékeket. A miskolci hóközpontok ban nemcsak a lakások hő mérsékletét biztosító radiá­torvíz, hanem az úgyneve­zett használati meleg viz fo gyasztását is regisztrálják, i tapasztalatok szerint az eg; lakásra jutó melegvfz-felhasz nálás a Győri kapuban é legnagyobb. S amíg a bérlői anyagilag nem érdekeltek spórolásban, aligha számit hatunk az ezzel való taka rékoskodásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom