Déli Hírlap, 1987. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

Kocsis Zoltán csernobili mementója Koncertek az új évadban Még javában tart az idei hangversenyévad, de már a szezon terveit rögzítették a minap az Országos Filhar­mónia Miskolci Kirendeltségén tartott tervegyeztető tárgyalá­son. Egy-két időpont még bi­zonytalan, de a városunkban és megyénkben fellépők név­sora gyakorlatilag teljes. Kevesebb lesz a külföldi vendég, mint volt az el­múlt években. Ennek egyér­telműen anyagi, még ponto­sabban devizális okai van­nak. Gonda Ferenc, a ki­rendeltség vezetője elmond­ta, hogy a ’87—é8-as évad­ra körülbelül 4 millió fo­rint jut megyénknek, benne Miskolcnak a filharmóniai koncertek megrendezésére, az iroda működtetésére, nem utolsósorban a jogdíjak ki­fizetésére. Ez utóbbiról ta­lán nem érdektelen kicsit bővebben szólni. # JOGDÍJAK DEVIZÁBAN Ha a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar hangversenyt ad, és ott eljátszik egy Bernstein-művet, az körül­belül húszezer forintjába ke­rül a Filharmóniának. Ha­sonló összeget fizetnek egy Sztravinszkijért. És egyálta­lán: mindenért fizetni kell, többet, vagy kevesebbet. (Nem véletlen, hogy magyar Szóval ez a 4 millió első olvasásra talán soknak tű­nik, de valójában nem az. És a Filharmónia legalább olyan fontosnak tartja — vagy inkább fontosabbnak — az új művek játszási jo­gának megszerzését, mint külföldiek szerepeltetését hazánkban. Ne tűnjenek magyarázko­dásnak a fenti sorok, nem a pénz című műsorral bő­vül, a repertoárjuk. Nem kell mentegetni az intéz­ményt, így is vonzó progra­mot állítottak össze Miskolc­ra és megyénkbe. Nem csök­ken az előadásszám, várha­tóan a téli bérletes sorozat mellett a népszerű zenei es­tek is teltházzal mennek, majd a színházban, olyan nagy volt irántuk az érdek­lődés a mostani évadban. • A KLASSZIKUSOKTÓL AZ ELEKTRONIKÁIG Éppen ez indokolja, hogy különváljon az egyetemi bér­let a népszerű zenei estek­től, és a Nehézipari Műsza­ki Egyetemen négy hang­versenyből álló „kihelyezett” sorozatot indítson a Filhar­mónia. Ebben fellép a Bu­dapest Ragtime Band, az Amadinda Ütöegyiittes, lesz elektronikus zenei hangver­seny Vidor Máté, Patacich István, Christian dozier és mások szerzeményeiből, a rófa wtán mutatott be az Állami Hangversenyzenekar. De itt lesz az évadnyitó koncerten Lendvay Kamilló is, saját zongoraversenyét adja elő. A harmadik mű ebből a hangversenyből Bernstein West Side Story- szvitje. A téli bérlet koncertjei­ből: megrendezik Ránki De­zső zongoraestjét, a Weimari Kamarazenekar hangverse­nyét, és vendégünk lesz a Magyar Állami Hangver­senyzenekar, élén Kobajasi Kenicsiróval. Természetesen több hangversenyt ad a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar. A népszerű estek-sorozatban Mozart-, Rossini-, Gersh­win-, Brahms-művek hang­zanak el mások szerzemé­nyei mellett. És akkor még nem szól­tunk a kamarabérleti hang­versenyekről, vagy a kon­certek zömét kitevő ifjúsá­gi előadásokról. Jó esély van ara, hogy ne csökken­jen, sőt, emelkedjék a bér­lők száma (most 500 híján húszezer bérletes van me­gyénkben), illetve, hogy ezek ne „fantombérlők”, hanem koncertlátogatók legyenek. Mint az elmúlt évadokban, most is gondolnak azokra, akik nem váltanak ugyan bérletet, de egy-egy kon­certet szívesen meghallgat­nának, ők — ha időben „fel­ébrednek” — tudnak jegyet ajc Szendergő (Feledy Gyula rajza) Erzsébet-díj Kétszázezer dolláros ala­pítványt létesített egy, az Egyesült Államokban élő magyar asszony, Spéter Er­zsébet az élőszóban előadott magyar irodalom előmozdí­tására; rangos színpadi, fil­men, vagy elektronikus úton rögzített új irodalmi alkotá­sok születésének Ösztönzésé­re és a kiemelkedő alkotá­sok jutalmazására. Spéter Erzsébet, aki korábban már jelentős összeggel járult hozzá az új Nemzeti Szín­ház felépítéséhez, hazánk washingtoni nagykövetségén jelentette be szándékát az „Erzsébet-díj” létesítésére. Ezer est?.„ Fodor András költővel ta­lálkozhatnak az érdeklődők hétfőn délután a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. A köl­tő Ezer este Fülep Lajossal című könyvét mutatják be a közreműködők: Cs. Var­ga István irodalomtörténész, Vekerdy László könyvtáros­tudománytörténész, valamint László Tibor előadóművész és maga a szerző. A rendez­vény 4 órakor kezdődik. Kassai testvérlapunkban olvastuk zeneszerzők is szívesebben adatják ki műveiket Nyu­gaton, mert így a jogdíj ke­mény valutában illeti őket. Tőlünk, magyaroktól is.) sorozat nyitányaként pedig a Miskolci Szimfonikus Zene­kar játssza Kocsis Zoltán Memento Csernobil 1986 cí­mű művét, amit a kataszt­váltani. A bérletekből, je­gyekből egyébként körülbe­lül évi 1,5 millió forint fo­lyik vissza a megyéből, a Filharmónia kasszájába. s®— Miskolcon utca és általános iskola viseli Istvánfty Gyula ne­vét, mégis keveset tudunk éle­téről, tevékenységéről. Pedig munkássága nemzetközi hír­nevet biztosított számára, s az utókor olyan neves néprajzku­tatók között emlegeti, mint Katona Lajos, Munkácsi Ber­nét. Neve fémjelzi a Herman Ottó Múzeum által kiirt Ist- vánffy Gyula pályázatot. Istvánffy Gyula 1863. no­vember 20-án született Mis­kolcon. Apja Kassáról ide­költözött kékfestő mester volt. Gyermekkorának nagy részét az Üjváros utcza (ma Beloiannisz út) 9. szám alat­ti házban töltötte. Elemi is­koláit, majd a gimnáziumot Miskolcon és Egerben vé­gezte, s minthogy az apa szűkös jövedelme kevés az öt gyermek tanításához, be­áll a minoriták közé. Egy évig Nyírbátorban volt no­vicius, 1881-ben pedig Nagy- enyedre került tanítónak. A következő évben azonban kilépett a rendből, s az ot­tani adófelügyelőségen dol­gozott. Szűkösen élt, gyűj­tötte a pénzt a tanulásra. 1883—1886. között már Bu­dapesten találjuk: nyelv- és történelemtudományi polgá­ri iskolai tanári oklevelet szerzett. Kiváló tanárai ré­vén itt ismerkedett meg a néprajzzal. A következő év­ben Párádon nevelő, s itt folytatta a már diákkorában megkezdett néprajzi gyűjtő­munkát. Első cikke a Bor- sodmegyei Lapokban. Két A kassai Vecer egyik szá­ma interjút közöl a Frucona Vállalatról, amely tavaly év végén magas kormánykitün­tetésben részesült, s elnyer­te a „Szocialista Munka Vál­lalata” kitüntető címet is. Az igazgató a többi között borsodi népmese címmel 1886 októberében jelent meg. Néprajzos páiyáját volt tanárai, a kor kiváló nép­rajzos tudósai egyengették (Király Pál, Katona Lajos, Munkácsi Bernát). 1890-ben Liptószentmiklós- ra, a polgári iskolához ne­vezték ki pedagógusnak. Egyre elmélyültebben foglal­kozott a néprajzzal. Először a Párádon gyűjtött kilenc meséje jelenik meg „Mik­száth Kálmán országgyűlési képviselő úrnak ... a „Jó pa­lócok” koszorús írójának ajánlva”. Munkája eredményeként tagja az alakuló Néprajzi Társaságnak, a a társaság folyóiratának — az Ethnog- ráfia — első számában „Egy török és egy magyar nép­mese rokonsága” címmel ter­jedelmes cikkel jelentkezik, zik. Lelkes szervezője a Tár­saságnak, rendszeresen ír tanulmányokat az Ethnográ- fiába, leírja többek között a mátraalji palócok betlehe- mes játékait, szokásait, ba­bonáit. De nem feledkezik meg környezete szlovák aj­kú lakosairól sem. Megtanul szlovákul, s ezen a nyelven adja közre a „Fel-vidéki tót babonák”, „Lipótmegyei tót babonák” címmel gyűjtései­nek az eredményét. 1895-től kezdett behatóan foglalkozni a matyó nép­élettel. „Mezőkövesd, Tárd, Szentistván községek lakos­ságának, a még vajmi ke­vésbé ismertetett matyók­nak népéletét tette«» »ug­arról számol be, hogy mivel a lakosság élelmezése az alapvető feladatuk, fő céljuk e tevékenység színvonalának állandó emelése. Ez elsősor­ban a gyártás korszerűsíté­sét vonja maga után. Mi­vel a munkaerő zömét nők figyelés tárgyává, hogy rég­múlt időknek az a kevés megmaradott emléke leg­alább feljegyezve maradjon meg, mielőtt az eredetités zománcát e népről is telje­sen lepattogtatná a rohamo­san terjedő műveltség.” — írja, s terjedelmes tanulmá­nyát, amely német nyelven is megjelent „Borsodi ma­tyó nép élete” címmel 1986- ban az Ethnográfiában kö­zölte. A következő évben — újabb adalékokkal kiegészít­ve — könyv alakban látott napvilágot. 1908-ban a mis­kolci leánypolgári iskola i igazgatójává nevezték ki. 1911-ben jelent meg a min­taszerűen megírt és máig sokszor forgatott munkája a „Borsod megyei palóczok” címmel. Istvánffy Gyula több, mint három évtizeden keresztül folytatott rendszeres népraj­zi gyűjtő- és feldolgozó munkát. 1921. február 12-én, 58 éves korában, alkotóere­je teljében halt meg Mis­kolcon. Születésének 100. évfordu­lóján, 1963 októberében a megyei múzeumi hónap ke­retében Miskolcon és Mező­kövesden az Istvánffy Gyu­la-ünnepségek voltak. Mis­kolcon 1963. október 2-án leplezték le a Dayka Gábor utcai általános iskola falán az emléktábláját, és egyút­tal az iskola az Istvánffy Gyula Általános Iskola ne­vet vette fel. Molnár István teszik ki, elsősorban a ne­héz fizikai munkát szeret­nék gépesíteni. Jelenleg há­rom, tökéletesen gépesített munkahelye van a Fruconá- nak, egy Kassán, kettő pe­dig Eperjesen. Ezeken a he­lyeken megszűnt a nők ne­héz, monoton munkája. Gon­dok egyelőre Obisovcébei* vannak, ahol kis helyiségek­ről lévén szó, eddig még nem sikerült gépesíteniük a zöldségfeldolgozást. Hasonló a helyzet a trebisovi gyár­ban is. Ami a további fej­lődést illeti, náluk is a bio­technológiai eljárásoké a jö­vő. Üj technológiával új ter­mékeket kívánnak előállíta­ni. Jelenleg a gyümölcsök cukor nélküli feldolgozásá­val kísérleteznek: olyan ször­pöket készítenek majd, amit cukorbetegek és a fogyni kí­vánók is fogyaszthatnak. ★ A Vecerben rendszeresen jelentkező „Ma este” című rovatban ezúttal ismét az illetékes válaszol a lakosság tömegközlekedéssel kapcso­latos kérdéseire. A legtöbb kritika a járatok ritkaságát és a menetrend betartásának hiányát említi. A válaszok­ból az derül ki, hogy ez Kassán főleg a KVP és a Dargovszki hősök lakótelepe­ken okoz gondot, ahol a jö­vőben sűríteni szeretnék a járatokat, a gépkocsivezető­ket pedig arra ösztönözni, hogy tartsák be a menetidőt. Hiszen így megszűnne a bu­szokon a túlzsúfoltság. Saj­nos, a közlekedési vállalat gépkocsiparkja elöregedett, a 216 busznak több, mint a fele sok javítást igénylő öreg gép. Jelenleg évente 35—40 új gépkocsira lenne szükség a kocsipark felújí­tásához. A gondokat az is súlyosbítja, hogy a város ál­landóan terjeszkedik, s új lakótelepek sora nő ki a földből. E gondok enyhíté­sére a villamos- és trolibusz­forgalom bővítését tervezik az illetékesek — írja a Vecer. if. Kobajasi Kenicsiro, az Állami Hangversenyzenekar fő­zeneigazgatója is vezényel Miskolcon a következő koncert­évadban. Képünk egy korábbi itteni szereplésén készült, amikor a miskolci szimfonikusokat dirigálta. A Miskolci Közlekedési Vállalat felvételié keres: ♦ asztalos szakmunkást ♦ jegyeilenöröket. A vállalat dolgozóinak és családtagjainak a városi autó­buszokon és villamosokon díjmentes utazást biztosítunk. Jelentkezni lehet: ♦ asztalosnak a vállalat központjában, Miskolc, Szondi Gy. u. 1., ♦ jegyellenőrnek: Miskolc, Baross G. a. 13-15. Eleink emlékezete A matyó népélet kutatója. Istvánfly Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom