Déli Hírlap, 1987. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

/ Új szolgáltatásunk Kérdezzen: a szakorvos válaszol A civilizált országokban ma már egyre erőteljesebben hangsúlyozzák: saját érde­künk, hogy jól gazdálkod­junk szervezetünk energiái­val, óvjuk működési mecha­nizmusát attól, hogy zava­rok keletkezhessenek benne, ám ha mégis jelentkezik a baj, időben ismerjük fel. Ha pedig már kialakult, s kró­nikussá vált a betegség, tud­junk róla, hogy mi a lénye­ge, milyen további veszé­lyeket hordoz, miképpen le­het kordában tartani, de azt is, hogy viszonylagos egyen­súlyt teremthetünk szerve­zetünkben egy-egy betegség ellenére is. Valljuk meg őszintén: egészség-kultúránk meglehe­tősen hiányos. Hovatovább megtanulja a gyerek, hogy Menjenek ki Hejőcsabára az Igazság utcába, ha egy érde­kes témát akarnak! — mond­ta a telefonba Gera Sándor, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat osztályvezetője. Az Igazság utcában az ígért té­mát nagyon könnyen megta­láltuk, ugyanis a kukásautó, amely alatt beszakadt az út­test, féloldalra dőlve, furcsán kitekeredett helyzetben majd­nem teljesen eltorlaszolta az úttestet. A-kkor történt a baj, ami­kor a menetrend szerint ide­ért a szemétszállító Skoda tehérautó. Az úttest egy na­gyot roppant, s mind a két baloldali kerék eltűnt a ha­talmas gödörben. Amikor a baleset színhelye felé tartot­tunk' autóval, láttuk, ho^ az Igazság utcán egymást érik a megsüllyedt burkolatré­szek, beszakadt kátyúk. Az itt lakók elmondták, hogy tavaly csatornát fektet­tek végig az utcában. Nyár Végén lett kész a munka: — Hiába mondtuk nekik, rém lesz ez így jó, hogy tö­mörítés nélkül csak vissza­tolták az árokba a földet, és rögtöp ráhúztak egy vékony aszfaltréteget — így emlé­keznek vissza az utca lakói, az építkezésre. Őket külö­nösen bosszantja a dolog, mert 18 ezer forintot fizet­tek be házanként a. csator­máért. miért nem szabad száztíz voltos izzót használni a 220 voltos elektromos hálózat­ban. mint azt, hogy miért ne egyen többet annál, ameny- nyivel a gyomra elbír. Hogy mennyire okolható az ilyen­fajta tudatlanságunkért, ér­dektelenségünkért a szűk miliő, amiben élünk, az ok­tatás hiányai, vagy éppen a kényelemszeretet (hiszen ott az orvos, majd meggyógyít, ha kell!), azt most ne boly­gassuk. Tény: elképesztően keveset tudunk saját tes­tünkről, fiziológiás folyama­tairól. idegrendszerünk mű­ködéséről, s arról is: mitől, miért és hogyan kell meg­óvni zavartalanságát. Megőrizni testi és szelle­mi egészségünk harmóniá­ját! — ez a WHO (Egész­ségügyi Világszervezet) em­Miközben a nemrég lefek­tetett csatorna fölött tönkre­ment úttestet és a csapdába esett kukásautót nézegettük, megérkezett a közterület- fenntartó vállalat brigádja: — Megpróbáljuk hidrauli­kus emelőkkel kiszedni az autót — mondták. — Nem kis ügyességet kívánó mun­ka ez, hiszen a kocsi súlya a benne levő szeméttel együtt körülbelül 140 mázsa. Gera Sándortól tudjuk, hogy próbálkoztak daruval is, de sikertelenül. (Egyéb­ként a darus kocsi alatt ás vészesen süllyedni kezdett az ut.) Ha nem járnak si- kerrei a közterület-fenntar­tó vállalat szakemberei, ak­kor segítséget kérnek a ki­emeléshez máshonnan. * A sors tréfája, hogy ezt az utcát éppen az igazságról ne­vezték iú. De hiába itt történt az eset, nem könnyű igazságot tenni a hallottak, látottak alap­ján. Az tény, hogy a kukás- autónak végig fel kell jönnie az utcán, különben nem tudják elvinni a szemetet. Az is igaz, hogy a mostani hóolvadás sár­tengerré változtatott mindent, és a lejtős utcát alámoshatta a beszivárgó víz is. Az is lehet — mondják a szakemberek —, hogy a csatorna szivárog, és az lazította fel az altalajt. A la­kóknak pedig a csatornafektetrt miskolci vízművek munkájáról van meg a véleményük. Hogy kinek van igaza? Reméljük, er­ről is hirt adhatunk hamaro­san. \ beriségméretű programja 2000-ig. Elvei alapján dol­gozza ki a magyar kormány azt a nemzeti egészségvédő tervezetet, amelyet az or­szág különböző régióiban a helyi sajátosságoknak meg­felelően gazdagíthatnak a szakemberek. Szűkebb pátriánk specia­listái felkészültek és elébe mennek a nagy akciónak. A TIT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének egész­ségügyi szakosztálya s a Miskolci Egészségügyi Párt- bizottság szakmapolitikai munkabizottsága megkereste — s kérte fel ismeretterjesz­tésre — az orvosi karnak azokat a szaktekintélyeit, akik az egészségünket ve­szélyeztető betegségcsopor­tokkal tudományos alapos­sággal foglalkoznak, s nagy tapasztalatokkal rendelkez­nek. Városunkban 57 orvos­specialista adott arról írás­beli nyilatkozatot, hogy a Déli Hírlap olvasóitól érke­ző kérdésekre lapunk ha­sábjain válaszol. A DH tehát új rovattal kívánja szolgálni olvasóit. Szombaton megjelenő lap­számainkban szeretnénk rendszeresíteni ezt a rova­tot, amely mindannyiunk egészségtani ismereteit gya­rapíthatja, hiszen a kérdések­re a leghivatottabbak, szak­emberek válaszolnak. Hogy az orvosi titoktartást ne sértse — még áttételesen sem! — a nyilvánosság, ezért kérjük, hogy a kérdéseket ne névvel, hanem jeligével ellátva juttassák el hozzánk. Hogy azonban arról is vala­miféle képet kaphassunk: a lakosság különböző rétegei­ben melyik korosztályt mi­lyen egészségügyi témák ér­deklik, kérjük, hogy tüntes­sék fel a jelige mellett a foglalkozásukat és életkoru­kat is. Kérdezzen tehát kedves Olvasónk — a szakorvos vá­laszol ! Utazási kedvezmény J vakoknak A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének ér­vényes arcképes igazolvá­nyával rendelkező tagjai február 9. óta 90 százalékos kedvezményre jogosultak a MÁV, a GYSEV és a Volán menetrend szerinti járatain. Az őket kísérő személyt eze­ken a járatokon 50 száza­lékos kedvezmény illeti meg. Nagy a zajuk Csaknem négyszáz, fo­kozottan lármás ipari és egyéb létesítmény zajki­bocsátását vizsgálták mee 1985-ben. Húsz szá­zaléknyit sem találtak, ahol a megengedett ha­tárértékei ne lépte vol­na túl a közelben lakók­hoz eljutó zaj. Az átla­gon belül persze vannak eltérések. Somogy me­gyében 26 létesítmény közül kilenc felelt meg a normáknak, Borsodban húszból öt volt megfele­lő, ötven százalék — nyilván a kohászüzemek — 15—24 decibellel zajo­sabb a megengedettnél. A főváros vizsgált 120 lé­tesítményének mintegy fele a megengedett 5—14 decibellel erősebb zajt sugároz környezetébe. Sokhelyütt nem is a ter­melőberendezések okoz­zák a nagy zajt, hanem a szellőztetők, kompresz- szorok, hűtőtornyok, ka­zánházak. Előfordul, hogy az üzemben nincs is zajos munka, ám egy-két rosszul elhelyezeti ven­tilátor túlságosan lármá- zik. tye Az autót a benne levő szemét súlya is nyomja. Mitől szakadt be az úttest? Megfeneklett a kukásautó y^c Az új tjpusú, egy-két napos utazásokhoz való könnyű bőröndöket nemcsak a miskolciak, a fővárosiak is keresik. Külföldre is? Miskolci bőrdíszmű \ tavalyinál valamivel több, mintegy 36 millió fo­rint árbevételt tervez erre az évre a Miskolci Bőripari Szövetkezet. A pénz termé­keik és szolgáltatásaik árá­ból jön össze. A termékek egy része idén talán ismét külföldi piacokon talál ve­vőre. — Volt már példa rá. hogy exportáltunk — mondja Kiss Gyuláné, a szövetkezet elnöke. — Most a Dunacoop- pal tárgyalunk külföldi pia­cok meghódításáról. Külön­féle bőrdíszmű veinket sze­retnénk a határainkon kí­vül is értékesíteni. Tavaly a szóban forgó bőrdíszművekből 14 millió forint értékű készült Mis­kolcon. Emellett' mintegy 7.5 millió forint értékben női cipő is. Valamennyi kelen­dőnek bizonyult, remélhető­leg a külföldi partnerek is így látják majd. — Természetesen nem fe­ledkezünk meg a szolgálta­tásokról sem — hangsúlyoz­za Kiss Gyuláné. — A ci­pőjavításban, szíjgyártásban, táskák megjavításában to­vábbra is a miskolciak ren­delkezésére állunk, s remél­hetőleg még inkább a meg­elégedésükre, mint tavaly. (Kerényi László felvétele.) Ny. I. Vrapcrí És Élitís Eboltás A 0-ás vércsoporthoz tar­tozók a statisztikai adatok szerint egészségesebbek és teljesítőképesebbek, mint az A-vércsoporthoz tartozók. A 75 évesnél idősebbek között például jóval több a 0-vér- csoporthoz tartozó, mint az A-vércsoportú, és a 75 éves­nél idősebb műtétre szoru­lók között is jóval több. az A-s. Értesítjük * a város lakosságát, hogy Miskolcon az ebek tava­szi, veszettség elleni védőoltása 1987. február 26-a és április 1-e közötti időszakban lesz, az erre kijelölt oltóhelyeken. Minden ebtulajdónos — aki áz ebét adózásra bejelentette — az oltás helyéről és időpontjáról lakcímére írásbeli értesítést kap. Az ebeket az oltás helyszínén is be lehet jelenteni. Az oltás megtörténtéről az ebtulajdonos a helyszínen eboltási igazol­ványt kap. Az oltások helyét és idő­pontját tartalmazó ütemterv megtekinthető a Miskolc Me­gyéi Városi Hivatal ügyfélszol­gálati irodáiban: Miskolc, Petőfi u. l—3 sz., Petőfi u. 39. sz., Marx Károly u. 96. sz. Ipari, kereskedelmi és mező- gazdasági osztály A jamaicai A nyugat-dunántúli kisvárosban eltöltött egyetemi évek nem szűkölködtek élmé­nyekben: mindannyian megismerkedhettünk a (majdnem) önálló férfilét szépségeivel, és öt forint húszba került egy korsó sör. Ha egykori évfolyamtársaimmal találko­zóin, természetesen diákmúltunk közös él­ményeit próbáljuk felidézni: ha nem is elsőre, de másodikra beugrik Korűos úri Kardos úr ugyanis — túl egyszemélyi lé­tezésén — tulajdonképpen intézmény volt. Foglalkozására nézve férfiszabó, pontosab­ban angol úri szabó. Közbevetőleg: amennyiben Kardos úr valóban az angol úri viselkedés szabályai­hoz tartotta magát, akkor azonnal érthető­vé válik, miért is vitte oly sokra a brit bi­rodalom. Kordos úr ugyanis nem volt ije­dős. szemrebbenés nélkül vállalta el, hogy a divat fejlődése hisztérikus vargabetűinek megfelelően trapéznadrágjainkat csőnadrág­gá, majd csőnadrágjainkat trapéznadrággá alakítsa át. A siker többnyire nem maradt el, máig is fülembe cseng, hogyan röhögtünk szin­te visítva, amikor Szirmai megjelent a legújabb — Kordos úr által átlényegített — nadrágkölteményben. A nadrág ■— vi­haros szabászati előzmények után — mint csőnadrág került Kordos úrhoz, azzal a céllal, legyen ismét „lengönadrág”. Miután a legutóbbi műtét során a nadrágból ki­vágták a szűkítés folytán feleslegessé vált anyagot, a feladat látszólag megoldhatat­lannak tűnt, legalábbis a klasszikus - Euk- lidészi geometria szabályai szerint. Kordos úr azonban nem hátrált meg, a mű elké­szült: úgy lábszárközépig egészen — mondhatni merészen — testhez álló volt, majd boka felett tíz centivel robbanás­szerűen tágulni kezdett. Az egész úgy nézett ki, mint két lefelé fordított dzsessz- trombita: ettől fogva levakarhatatlan volt Szirmairól a „jamaicai trombitás” név. A trombitanadrág esete persze nem volt jellemző, már csak azért sem, mert Kor­dos úr annyira nem vette komolyan a vállalási határidőket, hogy abba egy épí­tőipari vállalat is belepirult volna. De et­től emelkedett ki Kordos úr az angol úri­szabók szürke tömegéből, s vált intézmény- nyé. Erezte, valamit azért adnia kell a vevőnek, ha már a ruha nem készült el. trombitás Bármelyikünk indult próbálni, azonnal négyen-öten csapódtunk hozzá, hiszen tud­tuk, a próba nem próba lesz, hanem elő­adás. A megrendelt ruhadarab ugyanis nem készült el, ezen nem volt mit szépíteni. Nem is próbálkozott ilyen amatőr mód­szerekkel. Egyetlen pillantással felmérte a megrendelő idegállapotát, előkapta a szek­rény aljából a még érintetlen kelmét, vil­lámgyors mozdulatokkal gombóccá gyűrte, majd kisimította: ha gyijrött maradt az anyag, ha nem, agyondicsérte a minőségét, esését, színét, majd mohó érdeklődést szín­lelve érdeklődött honnan ért ilyen bámu­latos módon a szövetvásárláshoz, és egy­általán hogyan alakult ki ilyen remek íz­lése. Azonnal újabb méretek tucatjait jegyez­te le különféle fecnikre, mialatt észrevét­lenül rátért a hadifogságban szerzett él­ményeire: hogyan kellett egyetlen éjszaka alatt lábszárvédőként használatos keskeny szíjakból lovaglónadrágot varrni, mialatt a megrendelő hadfi egyik kezében pálinká­val, a másikban pisztollyal türelmetlenke­dett az izzadva öltögető Kordos úr háta mögött. Ki lehettalálni, melyiket nyomta időnként hősünk fejéhez. Kimerítvén a hadifogoly témát, a magyar filmeket kezdte szidni (ez már akkoriban is divat volt). Ellenpéldaként a harmincas évek filmgyártását hozta fel, mondván: ak­kor még tudtak filmet csinálni! A német mérnök kérem égy szál zsebkéssel szembe­szállt a támadó indiai tigrissel! Az film volt. Nem úgy, mint a maiak. Levezetésként Kordos úr gyors, de kime­rítő külpolitikai tájékoztatót tartott benn­fentes információkkal, holtbiztos jóslatok­kal. Forrásként a sógorára hivatkozott, aki a Győr-Sopron—Ébenfurti vasúti részvény- társaságnál volt kalauz, s mint olyan, vi­láglátott embernek számított. Így ért véget többnyire az előadás, Kordos úr még a lépcsőházba is kikísért, kedélye­sen veregette a hátunkat, s mérnök úrnak szólított bennünket. Mire felocsúdtunk, az utcán találtuk magunkat. Nem túl meg­győzően vigasztaltuk kissé letört társun­kat. aki szeretett volna már újjáalakított öltönyében pompázni. Titokban persze mindannyian örültünk, hisz nemsokára új­ra mehettünk próbálni. . (k—ó) Kiss József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom