Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

$ A még korszerűbb technikát, a lépéstartás fokozott lehetőségét is jelenti a városi te­levízió önállósulása. (Kerényi felv.) Mit jelent az önállóság? Közművelődési kassza Másként gazdálkodik a városi tv és a MŰPI Miskolc közmüvrloőrsi és kulturális intézményei a mű­ködésükhöz meghatározóan szükséges pénzt a városi ta­nácstól kapják, önállóságuk a felelősség és lehetőség fogal­mával mérhető. Január else­jével a városi televízió, va­lamint a Művészeti és Propa­ganda Iroda lett önálló, és került ilyenformán a minden­napokat másképpen megha­tározó viszonyok közé. A felügyeletet ezután is ellátó művelődési osztály vezetőjét, dr. Környey Lászlót arról kérdeztük: milyen, elsősor­ban pénzügyi változást jelent ez; — Mást az egyik, és mást a másik intézménynél, mert alapvetően más a dolguk, A városi televízió esetében az induláskor a szükség kény szeri tette ki, hogy a Városi Művelődési Köz­ponthoz tartozzanak gazda­ságilag. ami azt jelentette, hogy a működésükhöz szük­séges évi összeget a műve­lődési központ gazdasági szakemberei kezelték — to elkülönítve, már az elmúlt időben is. Mostanra szület­tek meg azok az áj jogsza­bályok, amelyek lehetővé tették a gazdasági önállósu­lást. és mostanra érte el az intézmény is például azt a létszámot, amely már meg­kívánja az önálló gazdálko­dást; tíz fő- és egy részfog­lalkoztatású szakemberre! dolgoznak. Mára már biz­tosabban ismert követel­ményrendszerrel, és meg­talált lehetőségekkel. A Művészeti és Propaganda Iroda esetében más a hely­zet. Az ő önállóságuk szer­vezeti önállóság, amelyet nem megkaptak, hanem visz- szakaptak. 1980-ban kerültek a Városi Művelődési Köz­ponthoz, az akkor egyre erő­teljesebben jelentkező igény értelmében: centralizálni kell a szellemi és anyagi erőket, mert így lehet a szó szoros és átvitt értelmében is job­ban gazdálkodni. Az azóta eltelt hat esztendő azt mu­Asfötelek értékei Természetvédelmi előadás- sorozatot rendez a B.-A.-Z. Megyei Természetvédelmi Egyesület, valamint a Bor­sod Megyei Közművelődési és Módszertani Központ. El­sőként az Aggteleki Nemze­ti Park értékeiről tart vetí­téssel egybekötött előadást a park igazgatója, csütörtökön délután öt órakor a Közmű­velődési és Módszertani Köz­pont Széchenyi út 35 szám alatti épületében Minden ér­deklődőt szívesen látnak. tatta. hogy nem voit ez rossz, de megmutatta azt is, hogy jobb sem. Az iroda működtetése volt nehézke. sebb. az intézmény nagyon szerteágazó tevékenységét az ilyenformán kétszeres kont­roll fékezte. Köztudott, hogy az ő dolguk a Collegium Mu­si cumtól. a nyári koncertek­től a Miskolci Műsor meg­jelentetésén, a város köz- művelődési intézményeiben folyó tevékenység koordiná' iásán keresztül a politikai ünnepek lebonyolításán át a film- és tévéfesztiválokig minden, ami a város kultu­rális életét gazdagítja, és a megmutatkozást segíti. Egy­szerűbb, ha magukban van­nak. vagyis elég egy-egy programjukon egy aláírás. Gazdaságilag változatlanul a Városi Művelődési Központ, hoz tartoznaJc: a pénzük ugyanannyi. — Mekkora as egyes Mb­menyrk költségvetése? — A Művészeti és Propa­ganda Irodáé tavaly mintegy hárommillió forint volt, amelyben a Miskolci Műsor kiadásától a városnak a fesz­tiválok megtartásához biz­tosított hozzájárulásáig min. den benne van. A városi te­levízió működéséhez tavaly egymillió nyolcszázhetvenhél ezer forinttal járult hozzá a tanács. — Hoz-e változást a két Intézmény pénzügyeiben az önállóság? — A MÜPI-nél nem. Eny- nyi van, és bár még idei számokat nem tudunk, is­merve a lehetőségeket, nem is lesz több. De — mint az elmúlt évek mutatták — ők kijönnek ebből az összegből. A városi televíziónak van­nak lehetőségei, hogy a ren­delkezésükre álló pénzt gya­rapítsák. Az alapvető fel­adatukhoz. hogy a kábeltele­víziókkal szemben támasz­tott követelményeknek meg­feleljenek, más igény is társulhat. A megrendelésre készített videoprogramok, a reklám jól fizetnek. Tehát nemcsak visznek, hanem hoznak is pénzt. Ennek je­lentős részét magukra, a korszerűsítésre fordítják egy része az itt dolgozók bérét gyarapítja, és most úgy tudjuk, hogy tizenkét százalékot fizetnek majd be tanácsi számlára. Ezt ezek­ben a napokban beszéljük meg. fmaka9 „Bemanla Álba legkisebb lánya szüzén balt meg,... Bernards Alba legkisebb lá­nya ...” — ismétli, újra mondja a színésznő a Lorca- dráma befejező modatát, és a néző megdermed. így, ezzel, az öngyilkos lány holtteste mellett elhangzó, szára? mon­dattal lesz teljes a tragédia. Egy életforma, a kor spanyol asszonyának tragédiája. Az üvöltő kétségbeesés helyett a „törvény” ismét az úr; nincs kiút, nincs más lehetőség, csak az ősi sötétség a verőfé­nyes ibériai ég alatt. 1936-ot írtak, amikor Fe­derico García Lorca, a nem sokkal később a Franco-re- zsimnek áldozatul esett köl­tő. drámaíró baráti körben felolvasta a Bernarda Álba háza című művét. így, ez­zel a drámával is hozzájá­rulva a polgárháború sza­badságért vívott igazához. A trilógiaként kapcsolt Vér- nász a Yerma és a Bernar- da Álba háza a spanyol nő évszázados elnyomatása ellen tiltakozik, Bernarda Álba lányai egy olyan világnak, olyan szokásrendnek kiszol­gáltatottak, amely felett nem mozdul az idő. A spa­nyol falu asszonyainak min­dennapjai fölött nyomta ta­nul múltak el a századok. András László szép szavú fordításában szólalt meg Lorca szövege a dráma a Lojko Lakatos József által rendezett tévéváltozatban (pénteken sugározták), a dra­maturg Bemát László volt. A képernyő lehetőségeivel nyúltak a műhöz, az opera­tor Deimanik Tamás kame­rája ugyanolyan főszereplő. Nagy Feró, kétszer Kétszer is pódiumra lép Miskolcon februárban a ha­zai könnyűzenei élet fene­gyereke, Nagy Feró. Kilen­cedikén, hétfőn délután 6 órától a Kulturális Környe­zetvédők között láthatjuk viszont a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Köz­pont színpadán. Az együttes az egykori Beatrice tagjaiból alakult. Másnap ugyanitt, délután 6-tól a Rockszínház Gropius Stúdiója mutatja be a Hamlet című rockoperát. A mű zenéjét Nagy Feró szerezte, s ő alakítja a dán királyfit is. A két program­ra jegyek a Vasas és a Mis­kolci Nemzei Színház pénz­tárában, valamint az üzemi közönségszervezőknél vált­hatók. Felmérés a durva beszédről és az iskola-egészségügyről A Borsodi Művelődés űj száma negyedévenként megjelenő pedagógiai-közmű­velődési folyóiratának, a Bor­sodi Művelődésnek az 1986. decemberi dátummal kinyom­tatott számában tallóztunk. Katona Rezsővé sátoralja­újhelyi tanár a magyar nyelv hetének múlt évi köz­ponti témáját — Nyelvhasz­nálat és társadalmi felelős­ség — kibővítve, 1200 kér­dőíven kereste a választ ar­ra, hogy miért durvult el ennyire a magyar beszéd. Az elküldött kérdőívek kö­zül 1070-et kapott vissza a megye városaiból, köztük Miskolcról. A válaszok alap­ján egyértelmű a következ­tetés: a Borsod megyeiek apraja-nagyja durván be­szél. Hogy miért? A többség általában a környezetét okolja, a körülményeket, pél­dául a rossz munkahelyi légkört, az ésszerűtlen érde­keltségi rendszert, a sok idegességet, mások csúnya beszédét. A szerző megálla­pítása: A környezettől, a külső körülményektől, gaz­dasági, társadalmi változá­soktól várni a saját szó- használat megváltozását — kényelmes álláspont, fele­lősség-áthárítás ! J ellemző, hogy az önfegyelem mennyi­vel kevesebbszer szerepel a válaszokban. A megyei tanács művelő­dési osztályának alsófokú oktatási csoportja reprezen­tatív mintavételen alapuló iskola-egészségügyi vizsgála­tot végzett tavaly Borsod- Abaúj-Zemplénben. A követ­keztetések közül íme né­hány. Az intézmények egész­ségügyi ellátása közepes szín­vonalú (oka az egészségügyi hálózat erős terhelése). Nincs minden rendben az iskolafogászattal. Nehézségek vannak az órarendek össze­állításában, az optimális ta­nulóidő biztosításában, a na­pirend iskolán kívüli meg­tartásában és ellenőrzésében. Felmerül a tanulók túlter­helésének egészségkárosító veszélye is. Az intézmények­ben kevés a korszerű egész­ségügyi módszertani anyag és szemléltetőeszköz, a köl­csönzés lehetőségei sem a legkedvezőbbek. Dr. Lénárt Béla tanár, pedagógiai ta­nácsadó írt cikket a vizsgá­lat tapasztalatairól. A közművelődésről folyó vitához jól illeszkedik. Ha­rangi László öntevékeny szervezetek Miskolcon című tanulmánya, amely a törté­neti visszatekintés után a mai helyzetet vizsgálja. Sor­ra véve a működő közmű­velődési egyesületeket, az or­szágos társadalmi szerveze­tek és egyesületek miskolci tagozatait, a sportegyesüle­teket és más öntevékeny csoportokat, a Zárszó utol­só mondatában ezt írja Ha­rangi László: A nagyobb ak­tivitás nem személyes ténye­zők. hanem a gazdasági kényszer, a megoldandó fel­adatok újszerűsége akadá­lyozza. A folyóirat Fejér Ernő fotóit közli, a szerzőt Dob- rik István művészettörténész mutatja be. A Bernarda Álba házában az esemény kevés, a tragé­dia a fegyelmezettre kény- szerített arcok mögött, a megnyomorításra ítélt, lá­zongó lélekben történik na­gyon fontosak ezek az ar­cok. A cselekmény közismert, csak a lényeg: gyász sza­kad az öt lányt neve­lő Bernarda házára, meg­hal az apa. Gyász, de mi­lyen! Nyolc évig kötelező a szokások, a falu nyelve el­len védő szigor értelmében gyászolni. Nyolc év öt fiatal nő életében a biztos ka­tasztrófa: nyolc év múlva kinek kellenek? — és azt a nyolc évet ki kellene bírni. Fülledt, sötét csend szakad az elsötétített házra, a fe­kete bágyadtságot. mint a kés metsző éle a vajat, úgy hasítja át a kintről bevágó éies fény, a falu rettegett, vágyott élete, és a tem­peramentumuk szorításában vergődő lányok anyjuk és egymás ellen fel-felizzó gyű­lölete. Végsőkig elnyomott indulatok, végsőkig kiélezett helyzetek drámája a Ber­narda Álba háza: a tragédia végig ott leselkedik, és el­kerülhetetlen. A világ pe­dig ugyanúgy megy, ponto­sabban ugyanúgy áll to­vább ... A címszereplő Kovács Má­ria sokáig volt miskolci szí­nésznő: nagy tragikának is­mertük. Bernardája ember­szabásúbb. mint Lorca szán­déka szerint lennie kellene, a kérlelhetetlenség mögött ott az anya is: őt szánjuk legjobban. A lányok mind­nyájan egy-egv karakter, egy-egy szenvedő ember: a szintén Miskolcról ismert Igó Éva játéka a legerősebb. Berek Kati nagyszerű volt a paraszt szolgáló és bizal­mas szerepében. Ez az 6 színpadi világa. M— Műsor KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A Rádió Dalszínháza. A cornwaltl kalóz, avagy a be­csület rabja. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Elő világirodalom. — 15.20: Barokk szonáták. — 16.00: Hírek. — 16.05: A Nyitnikék postája. — 1V.00; Alkalmi tudóstársaságok. — 17.30: Beszélni nehéz. — 17.4S: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gondolat. — 20.00: Ferencsik János vezényel. — 20.45; Régine Crespln operaáriákat énekel. — 21-30: Vigyázzunk magunkra! 22.00: Hírek. **- 32.20? Tíz here külpolitika. — .22.30: Rádiószín­ház. Negyven gazfickó és egy ma született bárány. — 23.40: A Finn Rézfúvós Együttes játszik. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió; 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: A Szovjetunió Állami Fú­vószenekara Szalnyikov müvei­ből játszik. — 12.29: Ifj. sánta Ferenc népi zenekara játszik. — 13.00: Hírek. — 13.05: Popzene sztereóban. — 13.45: Időjárás­és vízállásjelentés. — 14.00: ön­nek milyen a bioritmusa? — 15.00: Hírek. — 15.05: Kapcsol­juk a Magyar Rádió márvány- termét. Tóth István nagybőgőn játszik. — 15.20: Könyvről, könyvért. — 15.30: Csúcsforga­lom. — 17.30: Kamasz-panasz. — 18.30: Talpalávaló. — 19.00: Hí­rek. — 19.05: Fiataloknak! — 20.00; Teljesítmények nyomában. — 20.30: Nyolc rádió nyolc dala — 21.00: Hírek. — 21.05: A százszázalékos nő. — 21.32: Ze­nekanál. — 22.30: Népdalok. — 23.00: Hírek. — 2S.20: Forró pil­lanatok. 8. műsor: 12.45: Intermikrofon. — 13.00: Hírek. — 13.05: Holst: Mocsári szél. — 13.20- üj le­mezeinkből. — 14.03: Louise. — 14.59: A Szlovák Filharmónia énekkara énekel. — 15.25: Zenei tükör. — 16.00: Zenekari muzsi­ka. — 17.00: Iskolarádló. — 17.30: Bellini; A puritánok. — 17.41: Üj magyar zene a rádióban. — 18.30: Na maternjem jeziku. — 19.01): Hírek. — 19.05: In der Muttersprache. — 19.35: Jon Pe- erce operaáriákat énekel. — 20.00: Félóra népzene. — 20.30: Fiatalok a seregben. — 21.00: Holnap közvetítjük. — 21.30: Üj Eterna-lemezeinkből. — 22.32: Johannes Kästner Reger-műve­ket orgonái. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Fiatalok zenés találkozó­ja. Szerkesztő: Beély Katalin. — Közben 18.00—18.15: Észak- magyarországi Krónika. — 18.25 —18.30: Műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 17.25: Hí­rek. — 17.35: Milyen volt a Vad­nyugat? — 18.05: Kalendárium, 1987. — 19.05; Mini-StUdiő '87. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20.05: A szerencse­lovag. — 21.05: Stúdió '87. — 22.05: Felkínálom. — 22.55: Hír­adó 3. Televízió. 2. műsor: 17.35: Nyúz a csúzom. — 18.00: Dél­alföldi Magazin. — 19.00: Édeni kertek. — 19.25: Tévétorna. — 19.30: Angol nyelvlecke. — 20.00: Harmincéves a Munkásőr­ség központi férfikara. — 20.30: Civilizáció és fejlődés az Arab­öböl térségében. — 21.00; Hlr- sdó 2. — 21.25: Papa és az ég. Szlovák televízió: 16.35: Fia­talok sportja. — 17.05: Művelő­dési műsor. — 17.35: Kelet-szlo­vákiai magazin. — 17.55: Publi­cisztika. — 18.20; Esti mese. — ».38; Távlatok. — 19.30: Híradó. — 20.00: A szerelem láza. — 21.35: Autósok, motorosok ma­gazinja. — 22.15: Komoly zene. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum képtára (10—18); Két év­század magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18) : Kondor Béla-emlékklállítás. — Feledy Gyula kiállítása. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. — A Bükk élővilága. — Magyar Orthodox Egyházi Mú­zeum (10—18): A magyar ortho­dox egyház művészeti és kul­turális öröksége. — Miskolci Galéria (10—18): Gink Károly fotókiállítása. — Mini Galéria (10—18): Kiss Sunyi István szobrai. — Vasas Galéria (14— 19) : Buruzs Csaba festményei, grafikái. — József Attila Könyv­tár kiállítóterme (11—19): Engel Tevan István grafikái. — Szak­munkás Galéria (10—18): Lőkös Zoltán fotói. Miskolci Nemzeti Színház (7): Eurüdiké. (Csortos bérlet.) Filmszínházak: Béke (f3, fS, f7 és f9): A nindzsa szinre lép (szí. amerikai, 14 év, kiemelt, 2. helyár!) — Béke videómozi (i’4, f8 és f8): Legyőzhetetlen kard (hongkongi). — Kossuth (a Vasas Művelődési Központ­ban, f4 és £6): A nindzsa- színre lép (szí. amerikai, 14 év. ki­emelt, 2. helyár 1) — (f8); Kék villám (szí. amerikai, 14 év, ki­emelt, 1. helyár!) — Táncsics (i4, f6 és f8): Queen (szi ma­gyar, kiemelt, 2. helyár!) — Táncsics kamara (f5 és fi): Lövöldözés (szí. japán, 14 év, felemelt helyár!) — Táncsics vidéómozi (f3, í5 és fi): A halál keze (hongkongi). — Szikra (f5): A harmonlkás em­ber (szí. szovjet). — (f7): Szex- misszió (szí. lengyel, felemelt hely ár!) — Fáklya (4, 6 és 8): Kicsi, de szemtelen (mb. szí. olasz, 14 év, kiemelt, 1. helyár i) — Fáklya kamara (f5): Lady Chatterley szeretője (szí. mb, francia—angol, 18 év, kiemelt, 2. helyár!) — Fáklya videómozi (f3, £7): Hongkongi ember (hongkongi). — Petőfi (f5>: Hü­lyeség nem akadály (szí. ma­gyar, 14 év!) — (Í7): Túl nagy rizikó (mb. szí. amerikai, 14 év, felemelt helyár!) — Tokaj diszkó (Í6): A Sárkány közbe­lép (hongkongi, 14 év!) — Ne­hézipari Műszaki Egyetem (5): Forrongás (szí. venezuelai). — Szirma, Radnóti (f6): Vissza­számlálás (magyar, 14 év!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Eco-mix. — 8.50: Kis ma­gyar néprajz. — 8.55: Zathurec- ky Ede hegedül. — 9.37: Beszél­ni nehéz. — 9.49: Oalposta — 10.00: Hírek. — 10.05: Irodalmi Világjárás. - 10.35: Zenés szán­kózás. — 10.50: Scsedrln: Lenin a nép szívében. — 11.15: Nép­dalcsokor. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán. — 8.5U: Tiz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. músor: 8.00: Hírek. — 8.12: Csajkovszkij: III. szimfónia. — 8.55: Rudolf Schock operettfel­vételeiből. — 9.40: Zámbó Ist­ván vezényel. — 10.04: Vivaldi: Tizenkét hegedűverseny. — 11.05: Pillanatkép Miskolci rádió: 6.20—6.30-ig es 7.20—7.30-ig: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nógrád megyéből. Televízió, 1. műsor: y.65: Té­vétorna nyugdíjasoknak. — 9.18: Kalendárium ’87. — 10.00: Cer­vantes élete. Bernarda la háza

Next

/
Oldalképek
Tartalom