Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
A DH várospolitikai fóruma Ki nyúl mélyebbre a pénztárcáiéba? „Önerő#99 közműépítés Ha csatornát, gázvezetéket akarsz, akkor fizess! — ez az alapelv ma senkit nem lep meg, hiszen az elmúlt években megszokottá vált, hogy csak akkor fektetnek szennyvíz-, vagy gázvezetéket az utcánkba, ha nemcsak a tanács nyúl a bukszájába, hanem mi, miskolciak is. Az „önerős” közműépítést ma furcsa módon nem a városi polgárok áldozatkészségének hiánya fékezi, hanem az, hogy a városnak nincs elég pénze. Vajon mit lehet tenni ebben a helyzetben ? + NAGY A VÁLLALKOZÓKEDV Azt ma már szinte mindenki tudja, hogy központi rendelet írja elő: csak akkor épülhet szennyvízcsatorna, a lakóterületen, ha minimum 13 ezer forinttal hozzájárul a vállalkozáshoz minden ingatlantulajdonos. A gázvezetéknél pedig a teljes költséget a lakosságnak kell állnia, ám engedély az építésre csak akkor születik, ha a közterületi gázhálózat fejlesztésének kiadásai nem haladják, meg a lakásonkénti húszezer forintot. E nem könnyű feltételek dacára is nagy a vállalkozókedv, és ennek köszönhetően sok helyen épülhetett az elmúlt években szennyvíz- csatorna- és gázvezeték, elsősorban a város peremterületein. Miskolc Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén elhangzott, hogy amikor a .tanács kasszája egyre jobban kiürült, a lakossági hozzájárulás növekedett: ma az önerős csatornaépítés költségeinek majd’ egyharmadát fizetik a városi polgárok. Az állami kétharmad is jó néhány milliót jelent azonban évente. Bármekkora szükség van a közműhálózat fejlesztésére, ma már bizonyos, hogy a VII. ötéves terv időszakában a lakossági igények jóval nagyobbak, mint a várhatóan rendelkezésre álló tanácsi fedezet. Mindehhez azt is hozzátehetjük, hogy önerős közműhálózat-fejlesztés csak akkor létezik, ha a tanács megépíti a főgyűjtővezetékeket, átemelőket, gerincvezetékeket. Ez pedig újabb súlyos milliókat jeleni. A végrehajtó bizottság tagjai joggal kérdezték: vajon pait mondhatnak ma az embereknek, ha ők felajánlják hozzájárulásukat, mikor lesz a pénzgyűjtésből vezetéképítés? Garanciát ma senki sem tud nyújtani arra, hogy ha megkezdődik a szervezés, akkor rövid időn belül, be is fejeződhet a közműépítés. Az azonban bizonyos, hogy a jövőben a rangsorban azok az igények kerülnek előre, ahol a kötelező mértéknél többet vállal, ajánl a lakosság. Van lehetőség a településfejlesztési hozzájárulás felhasználására is. De itt kalkulálni kell azzal is, hogy csatorna mondjuk csak egy-két utcában épül, ám a teho-t mindenki fizeti a választókerületben. + EGY KÉZBE ADNI A nehézségek ellenére, az eddigi tapasztalatok biztatóak — hangzott el a végrehajtó bizottsági ülésen. Elhatározták, hogy pontosan felmérik az igényeket, és egyértelmű rangsort, mindenki számára érthető és világos követelményrendszert állítanak fel. Űjra megvizsgálják, hol lehet ma közműtársulást létrehozni, mert ennek kedvezőbbek az anyagi feltételei. Jó ötletnek látszik, hogy az önerős közműépítéssel kapcsolatos szervezési, lebonyolítási munkákat egy kézbe adják. Ha a Városgondnokság együtt kezelné ezeket az ügyeket, akkor nem fordulhatnának elő olyan esetek sem, hogy egy utcán egyéves különbséggel fektettek le két vezetéket, mind a kétszer felbontva, tönkretéve a burkolatot. A jobb szervezés csökkentheti a költségeket is, erre pedig ma óriási szükség van. Arról pedig, hogy pontosan mennyi pénz juthat a jövőben az önerős közműépítésre Miskolcon, évente hoznak majd döntést. (kiss) Az építőanyag-ellátás az elmúlt időszakban kielégítő volt. Hiányzik azonban tovább* ra is egy precíz építőanyag-árjegyzék. Csökken az építési kedv? lelek, any«,ár Csökken az érdeklődés a magánerős építkezés iránt — legalábbis erre következtetnek az ügyfelek számának mérséklődéséből megyénk Rekonstrukciós tervek a Vasgyári Kórházban II konyha már gyógyíthatatlan Örvendetes esemény volt, amikor átadták a Vasgyári Kórház új sebészeti pavilonját. Ettől a pillanattól kezdve azonban a kórház eredetileg 420 adagos konyhájának 800 adagot kellett elkészítenie mindennap. Ezt csak úgy lehetett megoldani, hogy megnövekedett a zsúfoltság, s így a közegészség- ügyi előírásokat sem képesek maradéktalanul teljesíteni. Az új konyha építésére égető szükség van ... A tanács megbízására a Középülettervező Vállalat elkészítette a beruházási programot. Új konyhaépület terűje Nem tartozott a kellemes hírek közé, hogy emelkedik az előfizetéses étkezés ára. A miskolciak számára azonban jó hír, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat csak a legközelebbi előfizetéskor emeli a jegyek árát. vét. kellett elkészíteniük, hiszen a régi nemcsak kicsi és korszerűtlen, hanem az épület is sérült, a falakon repedések jelentek meg. Ráadásul a kórház közepén van, és ez az állapot semmilyen szempontból nem kedvező. A beruházási program szükségesnek látja, hogy az új konyha mellett egy új elektromos központot is kialakítsanak. A kórház energiaigénye ugyanis ma jóval nagyobb, mint amit minden esetben fedezni tud a régi központ, ezért áramszünet esetén kritikus helyzet alakulhat ki. Szükségáramforrással ugyanis csak az új sebészeti tömb rendelkezik. Másutt áramszünetkor 'a műtét leállhat, miközben a beteg elaltatva fekszik a műtőasztalon. Korábban úgy tervezték, hogy előbb a konyha épül meg. azután az új elektromos központ. A tervezés során azonban bebizonyosodott, hogy az új konyha elkészülte után a régi elektromos központ még túlterheltebbé válik, így egyidőben kell megvalósítani a két beruházást. Az új konyhát 1200 adagosra tervezik, hogy képes legyen ellátni a rekonstruált kórházat, s a tervezett szakosított szociális otthont is. A becslések szerint a konyha és az elektromos központ felépítése majd’ 117 millió forintba kerülne. Ez nem kis összeg, pedig azzal a döntéssel, hogy személyzeti éttermet, nem építenek — egy régi épületet alakítottak át acre a célra —. már jelentősen, lefaragtak a költségekből. A megyei tanács 80 millió forintos támogatást ad a VII. ötéves tervében, a kórház dolgozói pedig 1 250 000 forint értékű társadalmi munkát vállaltak. A kiviteli terveket még az idén elkészítették, és 1988-ban megkezdődhet a munka. Az átadás határideje: 1990. Mindez azonban azon múlik, miként alakulnak a város pénzügyi lehetőségei a közeljövőben. Ennek ellenére szükség van a tervezésre. Ugyanis, ha nem hagyták volna jóvá már most, a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén a beruházási programot, s nem kezdődik meg a kiviteli tervek készítése, akkor valóban beláthatatlan időre eltolódik a nagyon nehezen halogatható vállalkozás. Utkataszter készül A Miskolcterv készíti városunk útkatasz- terét. Erre a nyilvántartásra nagy szükség van, ugyanis szinte mindenfajta tervezési munkához, döntéshez segítséget nyújt a városépítőknek a pontos útnyilvántartás. A belvárossal gyakorlatilag már végeztek a tervezők, s most következik a többi terület felmérése. Komplex Magánépílési Tanácsadó Irodájában. Ha alaposabban tanulmányozzuk az általuk készített jelentést, kiderül az is: az építkezés gondolatával sokan foglalkoznak, ám a megvalósítás már nehézségekbe ütközik. Továbbra is sokan keresik fel az ÉTK szakembereit tanácsokért, és sokan vásárolnak különféle általános jellegű, informatív kiadványokat, tanácsadó füzeteket. Sokan latolgatják tehát, hogy építenének, ám akkor jön a telek, az építőanyag, a terv kérdése — pontosabban mindezek ára az, ami fejfájást okozhat. Tény az is, hogy az építőanyag-ellátás egyensúlyba jutott: kevés a panasz, jóval több az érdeklődő — ez rs kiderül az iroda jelentéséből. Tehát marad a telek és az árak kérdése. Kétségtelen, hogy Miskolcon ma kevés a kapós építési terület. Ezen valamit segít majd, hogy Mályi mellett hamarosan kétszáz telket alakítanak ki megyei tanácsi segítséggel. Ami pedig a pénzt illeti: amit a városi tanács saját erejéből megtehet, azt megteszi. A jövőben növelni kívánják a pénzügyi támogatások szerepét, a magánerőből építkezőket segítve elsősorban. Reméljük, hogy néhány központi rendelkezés is új lendületet adhat majd az önerőből otthonteremtőknek. Annál is inkább, mert állami pénzből egyre kevesebb lakás épül. Levél a lakoknak Levelet kapott jó néhány olyan lakó, aki a közeljövőben felújítandó öreg házban lakik Miskolcon. Azt kéri ebben az ingatlankezelő vállalat és a felújítást tervező Miskolcterv, hogy segítsenek nekik az értékmentő munkában. Mert annál. aki 20—30 éve ott lakik, senki sem tudhatja jobban, milyen volt valaha a ház. hol találhatók még rejtett értékek, míves rácsok, faragványok, intarziás parketták, díszes ajtókeretek. Az is sokat segíthet, ha régi fotók, rajzok kerülnek elő, vagy pusztán csak emlékszik valaki arra, hogy mondjuk a lépcsőfordulóban valaha milyen szobor állt. Azt is közük a levélben, hogy a tervező fel fogja keresni a lakókat, felmérik majd az épületet. Megbízólevelet is visznek magukkal, mert szomorú, de igaz: volt, aki „áltervezőként” próbált körülszimatolni a házban, mozdítható értékeket keresve. A levelekre, azonban fél év alatt is alig érkezett válasz. A tervezők kérdezősködtek, s kiderült, hogy a lakók bizalmatlanok. Attól tartanak például, hogy ha javasolnak valamit, az nekik fog pénzbe kerülni. Meg hát nem is nagyon hisznek az ilyesmiben, az elmúlt évtizedekben nem ezt tapasztalták. Hozzászoktak ahhoz, hogy a felújítás rombolással jár, nem tiszteli senki a megmenthető értékeket. A tervezők, ingatlankezelők ma ezt másként akarják csinálni, s az új gyakorlat első jelei közé tartozik a levél is. Persze a lakók bizalmatlansága csak akkor múlik el, ha saját maguk tapasztalják, hogy más ez a felújítás, mint régen volt... <k—ó)
