Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
Nem a Borsodi Autójavító hibájából Január 3-i lapszámunkban Sok milliós szállítási bírság címmel az LKM áruszállítási helyzetével foglalkoztunk Cikkünk megállapításával ellentétben, az LKM KAMAZ típusú teherautói nem a Borsodi Autójavító Vállalat hibájából üzemképtelenek. Mer ka szociális 99 Védett” üzem épülhetne vállalati kalákában A vendéglátósok átírták az ártáblát Még inkább kell az olcsó étel A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat III. és IV. osztályú egységeiben tegnap már az új árak szerepeltek az étlapon. Balázs Bertalan igazgatóhelyettestől viszont azt a hijás: járadék Az állattenyésztési kedv növeléséért í . . í .! Kedvezmények, kistermelőknek óft Ezeknek a húskészítményeknek és más ínyencségeknek az előállításához évente mintegy 300 ezer sertésre van szükség a húskombinátban. (Kerényi László felvétele) Közismertek a munkaügyi viták a munkáltatók és a csökkent munkaképességű dolgozók között. Nehéz olyan munkahelyet találni egy-egy vállalaton belül, amely mindkét fél érdekének megfelel. 21ég gyakran nem is sikerül. Ilyenkor a megváltozott munkaképességű emberek a városi tanács rehabilitációs bizottságát kell hogy felkeressék. Számuk évi átlagban netp kevés; 200 ember sorsáról kell dönteni. Az állam ilyenkor a vállalatoktól vesz át nem kis gondot, hiszen köztudott, hogy a tanács sem tud biztosítani elegendő rehabilitációs munkahelyet. Hány embert tudnak végül is elhelyezni, s várhatő-e valamiféle intézkedés a rehabilitációs munkahelyek számának gyarapítására? A kérdést dr. Juhász Barnabásnak, a városi tanács egészségügyi osztályvezető-helyettesének tettük fel. — A vállalatok rendelkeznek úgynevezett rehabilitációs alappal. Évekkel ezelőtt már felmerült az ötlet, hogy]: sok vállalat aprópénzéből jó volná' £&y - közös alapot teremteni, s ebből munkahelyeket létesíteni. A becslések viszont azt bizonyították: nem jönne össze annyi- pénz, hogy megnyugtatóan levenné a vállalatok válláról a rehabilitáltak gondját. Néhány ember jutna csak munkához a közös üzemben, s a többiek sorsáról az érvényben lévő jogszabály szerint ugyancsak az eredeti munkahelyen kellene gondoskodni. Lehetőség lenne viszont arra, hogy több munkáltató összefogjon, s valamelyikük telephelyén úgynevezett védő munkahelyet létesítsenek. Erre viszont a városunkban még nincs példa, igaz a tanácsnak is jobban kellene szorgalmazni ezt az ügyet. Egyelőre nincs erre vállalkozó. — Ügy tudjuk, hogy a tanács és a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet rehabilitációs űzetne példásan működik. — Ez szerencsés társulás lett, amihez a tanács adta a telephelyet és bizonyos anyagi támogatást is. A szerződésünkben csak any- nyit kötöttünk ki, hogy az itt dolgozók fele csökkent munkaképességű legyen. A tanács az ő eredményeikből nem részesedik. Hogy ez az üzem a téesznek gazdaságossá vált, annak köszönhető, hogy megszilárdították a munkafegyelmet. A kötelezettségek a megváltozott munkaképességűekre is érvényesek. A rehabilitálásra szorulók, elhelyezkedési lehetőségei viszont itt sem ■Korlátlanok. — Mi a sorsuk tehát azoknak, akik. „ötvep százaléko’ körmvíí munkára: alkalmasak, de nem tálainak ilyet? — Rendszeres szociális járadékot kapnak, ha ötéves munkaviszonnyal rendelkeznek. Sok embernek ez is az óhaja, hiszen 2300 forint ez a díj. S meglehet, hogy ha elhelyezkedne sem kapna többet. Ez egyrészt az érdekeltség oldala. A másik természetesen az, hogy a bor- sodszirákiak üzemében és a Szentnéteri kapui szociális foglalkoztatóban az évenként jelentkezőknek csak a 15—20 százalékát -tudjuk el- helvezni. Ezért ebben az ötéves tervidőszakban. az anyagi lehetőségekhez képest. még gondoskodni kell további munkahelyek létesítéséről vállalati és tanácsi erőből is. jó hírt hallottuk, hogy az előfizetésesek árát csak a legközelebbi étkezési jegy vásárlásakor emelik. A megvett jegyek tehát érvényesek, és utólag sem szedik be a különbözeiét. Megszűnt tehát a vendéglátóipari vállalatoknál az az állami támogatás, amely minden 10 forint után 1 forintot juttatott az állami kasszából, hogy az olcsó étkeztetést ily módon is segítse. Ez a miskolci vendéglátásban elég nagy kört érint. Ilyenek: a majd megnyíló Expressz, a Kakas csárda, az Eszem- iszom, az ínyenc, a cukrászdák közül a Napsugár, a Gyöngy. Ezek az üzletek többségükben jövedelem- érdekeltségűek, ami azt jelenti, hogy az ármegállapítás az üzletvezetők jogköre. A vállalat vezetősége csak iránymutatást adott az árváltozáshoz, ám hogy mekkora összeg kerül az ártáblára, már helyben dől el. Az igazgató szerint nem szaladhatnak el túlságosan az árakkal, hiszen éppen a jövedelmünk biztosítása érdekében a vevőkört is meg kell tartani. Tehát olcsó ételekről most méginkább gondoskodni kell. Ugyanez az áremelés a szerződéses üzleteikre nem érvényes, hiszen azok állami támogatásban nem részesültek. iüollai körkép A TIT Kazinczy-klubjá- ban — Széchenyi út 16. — csütörtökön délután 4 órakor Külpolitikai körkép címmel Avar János tart előadást Az érdeklődőknek lehetőségük lesz kérdéseket is feltenni a neves külpolitikai újságírónak. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1922. január 3-án hunyt el Budapesten Stiller Bertalan főorvos, a gyomor- és hasbetegségek specialistája. „Nem vezetett tanszéket, de tekintélyben a tanszékekkel méltán vetekedett a kitűnő magyar orvos és kutató: Stiller Bertalan" — írja róla visszaemlékezésében Boas, a múlt század kiváló német orvosa. Stiller Bertalan 1837. június 27-én született Miskolcon. A családja nagyon szegény volt. Alsóbb iskoláinak elvégzése után az apja Pestre küldte 10 forint kíséreté" ben, azzal a reménnyel, hogy rabbi lesz a jó fejű gyerekből. Pesten a piarista gimnáziumba iratkozott be. Egyedül kellett eltartania magát: korrepetálással kereste meg a mindennapi kenyerét. A gimnáziumot elvégezve, szakított apja elképzelésével; elhatározta, hogy orvos lesz. Talán a saját nyomora indította arra. hogy a rászorult embertársain segítsen. Beiratkozott a pesti orvosi karra, de hamarosan Becsben találjuk, ott folytatta tanulmányait. Olyan professzoroktól, mint Oppolzer, Raki- tansky, akinek neve jól hangzott az orvostudomány berkeiben. Magánszorgalomból is bejárt a kórházba, szinte minden percét a hivatásának szentelte. Ez évtől, mint ismeretes, megszűnt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, s önállóvá vált a Borsod Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Ez a változás hogyan befolyásolja az állattenyésztési, -hizlalási és -felvásárlási tevékenységet? — erre a kérdésre kerestük a választ a miskolci húskombinátban. — Vállalatunk egyműsza- kos, folyamatos működéséhez évente mintegy 300 ezer sertésre van szükség — mondja lezkovits László kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Ennek az egynegyedét vásároljuk csak fel a megyéből, s háromnegyedét szerte az országból. Még a tröszt felszámolása előtt megszűnt a központosított élőállat-felvásárlás, ezért tavaly már magunknak kellett a társvállalatokkal együttműködni, ha a megyén kivül eső területről kívántunk állatokat fölvásárolni. — A termeltetést és a fölvásárlást már korábban is önállóan végezték a húsipari vállalatok — egészíti ki az előbbieket Kamecz István termeltetési és fel- vásárlási főosztályvezető. — A miskolci húskombinátnak is megvan erre a jól bevált apparátusa. Hat kirendeltséggel és 55 megbízottal végezzük ezt a tevékenységet. A megbízottak alatt mezőgazdasági szövetkezeteket, állami gazdaságokat kell érteni, akik a velünk kötött szerződés alapján segítik a területük közelében gazdálkodó kistermelőket. . — Milyen változásokat terveznek a termeltetésben és a felvásárlásban? — A közvetlen felvásárlás részarányát szeretnénk növelni — válaszol a kérdésre lezkovits László. — Ezenkívül arra törekszünk, hogy' egyre többen legyenek, akik csak nekünk termelnek. Eddig ebben a középirányító szervek meggátoltak bennünket, az idén ez az akadály elhárult T864-ben szerezte meg doktorátusát, s a következő evben már a pesti zsidókórház alorvosa. Az orvosi pályát szent hivatásnak tekintette. Jellemző rá, hogy egy vidéki konzíliuma alkalmával, amikor a síneket napokra befújta a hó, a kényszerpihenőt arra használta fel, hogy a nagy hóban gázolva, a környék szegény betegeit látogatta sorba. Bátran kísérletezett, új utakat keresve a belgyógyászatban, nem tisztelve a korabeli mechanikus gondolkodásmódot. 1872-ben írta a naplójában: „Ma a skepsis (kételkedés) nemcsak a terápiában, de a diagno- sisban oly nagy' fért hódított, hogy egyszerűen letagadják azt, amit egyszerűen nem lehet kikopogtatni és meghallgatni és megnézni ...” Az ideges eredetű gyomorbetegségeket elemezve, azokat kóroktani és tüneti alapon sokféle csoportba osztotta. Felfedezésével Németországban is nagy sikert aratott. 1874-ben főorvossá nevezték ki, a következő évben magántanár a hasbetegségek kór- és gy'ógytanából. 1890-ben kórházigazgató. Tudományos munkáját töretlen lendülettel folytatta. Elsők között mutatott rá a gyomor funkcionális betegségeire, s megállapította a különböző — A kedvezményes te- nyészkoca- és vemhesüsző- kihelyezési akciónkat is folytatni kívánjuk, főleg azokkal az állattartókkal, akik termékértékesítési szerződést kötnek velünk. A további jó minőségű hústermelés- érdekében a kankihelyezési programunkat ugyancsak folytatjuk; az állat vételárából hatezer forintot átvállalunk, ezzel is ösztönözve a tartási kedvet. Sőt, ha valaki hizlalási vállalkozásba kezd, és hosz- szabb távra szerződést köt betegségek összefüggéseit. E tárgyból jelent meg 1834- ben Az ideges gyomorbán- talmak című könyve, majd újabb kutatásainak eredményeként 1907-ben Az asthe- niás alkati betegségek című munkája magyar és német nyelven. (Az asthenia görög szó: jelentése: erőtlenség.) Kezdetben kevés elismerést kapott érte hazai körökben, ezért 1914-ben az Orvosi Hetilapban újra összefoglalta tapasztalatait. Fő kutatási területe mellett foglalkozott a basedow- kórosok magaslati kezelésével, melyről 1888-ban a wiesbadeni kongresszuson számolt be. Tíz évvel Freud előtt felismerte a lelki konfliktusok kórokozó voltát ideges gyomorbetegségek esetében. Nehéz körülmények között dolgozott, 1890-ben súlyos influenza következtében meggyengült a látása, ettől az időtől kezdve állandó felolvasásra szorult. Kutató munkássága meghatározó volt a kor orvos- tudományára. A már említett német orvos, Boas írta róla: „Ritkán fordul elő, hogy alapvető megállapítások még szerzőjük életében győzedelmeskedjenek. Gondoljunk Semmelweis Ignác- ra, Stiller honfitársára. Stiller ebben a tekintetben örvendetesen kivétel.” velünk, akkor az erre felvett kölcsöneinek a kamatát mi álljuk. — Kínálunk még egy lehetőséget is, amivel a kistermelőket segítjük, csak kevesen élnék vele. Bárki kérheti közülük a v^.gás utáni minősítést is! Ettől még az élősúly alapján kifizetjük az állat árát, ám ha a vágást követően a hús I—III. osztályú minősítést ér el, akkor kilónként 1 forint 20 fillértől 5 forint 80 fillérig terjedő pótlék üti a markát. — Hogyan segítik a nagyüzemi állattenyésztést, -hizlalást? — A jövőben kedvezményes kereskedelmi hiteleket nyújtunk az állattartásra vállalkozóknak. Különösen a tőkeszegény termelőszövetkezetek körében örvend majd nagy népszerűségnek, ez az akciónk. (soltész) Zenés rejlvénvműor a miskolci rádióban A miskolci rádió új műsorrendje szerint ma este fél 6-kor csendül fel a jól ismert harangjáték. mely után hírek, információk közben sok zenével rejtvények is elhangzanak. A 35-510-es telefonszámon várja . a műsor szerkesztője a jó válaszokat. S mivel itt a farsang ideje, jó hangulatot ígér az összeállítás. íme a lista, amelyről a játékosok jutalomfelvételt választhatnak: 1. Karneval — Neoton Família. 2. Bál a Savoy ban — Toujours l’amour — Há- zy Erzsébet. 3. Keringőegyveleg — Royal Filharmonikus Zenekar. 4. Őrülten táncolok — Fábián Éva. 5. Őrülten táncolok hátrafelé — Fiirts együttes. 6. Bál az Operában — KFT együttes. 7. Táncolj a rap zenére — Video Kids együttes. 8. Tánc az utcán — David Bowie és Mick Jagger. 9. Twiszteld át az éjszakát — Divine. 10. Szívbajok ellen — Pan- Aits Béla. O. E. 5^ A borsodsziráki téesz miskolci rehabilitációs üzemében munkafegyelemből is vizsgáznak az emberek. Eleink emlékezete Stiller Bertalan orvosprofesszor Molnár István
