Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
Porladó betonkockák Nyilatkozik a gyártó vállalat főmérnöke Többször irtunk már lapunkban a miskolci sétálóutca porladó díszbetonkockáiról. Mint ismeretes, a hiba már a műszaki átadási jegyzőkönyvben is szerepelt. Mi okozhatta, kérdeztük Tomola Gyulától, a Budapesti Mélyépítő Vállalat főmérnökétől. — A jövő hét szerdáján utazunk Miskolcra, a kivitelező és a tervező cégekkel tárgyalunk ez ügyben. Egy biztos: az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat nem felelős a repedésekért, a hibáért. Ügy érezzük, hogy noha anyaghibáról van szó, nem kizárólag minket terhel a felelősség. Mi ugyanis nem ezt a betont gyártjuk, hanem a Viacolor nevű színes, 10x20 centiméteres diszburkolót. Ezt gépi úton, jó minőségben állítjuk elő. Az utasok gyorsabb kiszolgálása érdekében januártól újfajta autóbusz- és villamos-napijegyeket árusít a Budapesti Közlekedési Vállalat. A jegyek kezelése egyszerűbbé válik, ugyanis a hónapokat és napokat lottószelvényhez hasonlóan nyomtatják rájuk, s a dátumot csak be kell jelölni rajtuk. ami már több referenciánk is van. Ezzel burkolták például a fővárosban a Váci utcát, és semmi gond nincs vele... A Miskolcon felhasznált burkolólapok készítését csak a tervező többszöri erőszakos kérése után vállaltuk el, mert segíteni akartunk. Technológiánktól teljesen idegen módon monolitikusán, kézi módszerrel kell előállítanunk ezeket a tervező által megálmodott új díszburkolólapokat. Egyszóval, ez nem lett az „igazi”. Szilárdsági és egyéb gondok is vannak vele, amelyeket még tisztáznunk kell. A továbbiakban leállítjuk az előállítását, senki másnak nem vállaljuk ilyen betonlap gyártását. S. R. A Miskolci Közlekedési Vállalat, mint megtudtuk, nem tervezi hasonló napijegy bevezetését: városunkban ugyanis igen kevesen vásárolják a szelvényeket, leginkább diákok. Nyáron, az idegenforgalmi szezonban valamelyest megnövekszik iránta a kereslet, de még nem vált igazán népszerűvé. i Csikók i i a hóban i A behavazott Bükk- I fennsíkon telel a csíp- i i késkúti csikóménes. A I csaknem félszáz egy- ■ i harmadfű csikók vas- • tag téli bundát nő- , i vesztettek a zord idő- • • járás ellen. Naponta , több órán keresztül i i tartják őket az éles J J téli bükki levegőn, i i jártatva a nemes ál- ] latokat, a csűdig érő, ■ ■ sokszor jeges hóban. [ Amikor a hegyi csikó- \ i sok meg-meghajtják a > i ménest, valóságos hó- J I förgeteg borul a táj- i ■ ra a robajló paták i nyomán. i A friss levegőn tör- I tént járatás után be- ■ [ hajtják őket az istál- I lókba, ahol kötőfék t • nélkül, szabad tartás- • , ban várják az újabb i kihajtást. • A tisztavérben te- I nyésztett lipicai csikó- i J kát egy-három éves ■ koruk között tartják a i származási helyüknek • i megfelelő természetes * 1 körülmények között, a , I Bükk-fennsíkon. Ne- i i vetésükhöz, „edzésük- J J höz’’ hozzátartozik, i i hogy a zord téli hó- | J napokban sem terelik ■ ■ őket a Szilvásváradon 1 levő anyaméneshez, i i Mind a négy évszakot 1 • a változékony idöjá\ rású kemény hegyi te- ■ i repen töltik, ahol | J igénytelen, kiváló tu- i ■ lajdonságú sport- és j. J kocsilovakká nevelőd- ■ i nek. Hároméves koruk í i után kerülnek Szil- ' 1 vásváradra. Ott adott- , ságaiknak megfelelően • i „iskolázzák” vala- J j mennyit, hajtásra i i vagy lovaglásra tanít- J va meg őket. i Nem fogy a napijegy Gyártelep eladó Mi lesz a perecesi műanyag-feldolgozó sorsa? Ezekből a keményfóliákból még Perecesen szeletelik a gyógyszercsomagoló anyagot. Március végétől megszűnik itt a termelés, s kiürülnek a raktárak. A napokban szokatlan hirdetés jelent meg az országos lapokban. Eladó a BVK Miskolci Műanyag-feldolgozó Gyáregységének perecesi gyártelepe. Miért döntött így a vegyipari vállalat? Mi lesz az itt dolgozó munkásokkal? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a miskolci gyáregységben. — A perecesi telep történetének rövid ismertetése nélkül nehéz megérteni a döntést — mondja Tóth György, a BVK miskolci gyáregységének igazgatója. — Kevesen tudják ugyanis, hogy a Borsodi Szénbányáktól 1968-ban vette át a régi tmk-épüi eteket az akkori Miskolci Műanyag-feldolgozó Vállalat. Elsődleges célja az volt, hogy a bányászfeleségeknek könnyű fizikai munkát teremtsenek. Az évek során a telep a Borsodi Vegyi Kombináthoz került, s a legjobb évében, 1984-ben 30 millió forint termelési értéket ért el. Ettől kezdve a 22 dolgozót foglalkoztató, keményfóliát szeletelő telep termelése fokozatosan csökkent. Tavaly már a 15 milliót sem tudta elérni . .. — Annak a döntésnek, hogy eladjuk az üzemrészt, több más oka is van. A16 főállású és a hat nyugdíjas dolgozó közül mindössze heten vettek részt produktí- van a termelésben. Munkájukhoz viszont alkalmazni kellett a kisegítő személyzetet — portásokat, fűtőket, takarítót, stb. — s így nem csoda, hogy gazdaságtalanná vált a termelésük. A BVK egvébként úi fóüasze- letelő gépeket vásárolt, s ezentúl Kazincbarcikán, az „anyagvá-ban” vágják, szeletelik majd méretre a gyógyszercsomagolásra használatos keményfóliát. Így egyre kevesebb lenne Perecesen a munka, a régi, elavult épületek fenntartása viszont egyre több pénzbe kerül. A fűtőrendszert és a vízhálózatot az elmúlt évben így is fel kellett újítanunk. s ez komoly kiadást jelentett... — Hová kerülnek a telep eladása után a dolgozók? — A termelésben dolgozókat március végétől áthelyezzük a Sajó-parti telepünkre, és ott ugyanazt csinálhatják, mrrat eddig. Mások új munkakörbe kerülnek, új feladatokat kapnak. S lesznek olyanok is — nyugdíjasok, kapusok, fűtők —, akiket nem foglalkoztatunk tovább. A mi gyáregységünk ezzel is alkalmazkodik a BVK bérfejlesztési törekvéseihez. Hogy ebben az évben négyszázalékos béremelést hajthassunk végre, a vegyi kombinátnak sajnos, meg kell válnia 300 dolgozójától. (soltész) Vendéglátós mérleg Út a szívhez és a pénztárcához jfc A vendéglátás átalakulóban van. Egyik jeie ennek például, hogy az utóbbi időben megnőtt a szerepe a tömegétkeztetésben. Manapság közhelynek számít, hogy ez vagy az a cég milyen nehéz körülmények között dolgozik. Az állami vendéglátást azonban valóban sok csapás érte az elmúlt évben: az emberek egyre kevesebbet hajlandók költeni a vendéglőkben, nem szokás már vacsorázni, ebédelni járni. A vencglá- tás ráadásul munkaigényes iparág, a bérterhek pedig egyre nőnek. Vajon milyen mérleget készíthettek ezek ntán a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat »unk as gyűlésén? Most már a ken is a reghez tartozik jó néhány üzlet, vállalati tanács alakult májusban, rekonstruálták az Arany Csillag Szálloda fűtési rendszerét, felépült a Spaten söröző —j ki is bővítették — továbbra is kapósak a cukrászok, hidegkonyhai szakácsok remekei — ee a rövid és hiányos listája a pozitívumoknak. Ugyanakkor egyötödére esett vissza a Gaszt- rofól-termékek nyugati exportja (a csernobili események miatt), mérséklődött a vállalat áruforgalma, csökkent a szerződéses üzletvezetők vállalkozási kedve, (vonzóbb a magárrvendégtős- ség), és továbbra is komoly- veszteségeket okoznak a vállalatnak a lakóterületi nagy méretű üzletek. # PEPITA ÜZLETLÁNC Dr. Sugár János igazgató a kedvező és kedvezőtlen tényezőket hosszan sorolva, így vonta meg a mérleget: csökken a családoknál a vendéglátásra fordítható Karácsony óta ritkán találkozunk a komáromi rozsos kenyérrel az üzletekben. A kenyérboltokban úgy tudták, hogy liszthiány miatt megszüntették a gyártását. Igaz-e a hír? — kérdeztük Zörög Sándortól, a Miskolci Sütőipari Vállalat áruforgalmi előadójától. — A karácsonyi ünnepek idején valóban nem jutott elegendő liszt a komáromi rozsos kenyérre, ezért csak alkalmanként sütöttünk. SzerencsénJtre, most már bőpénz, és mi nem sdkaknaz- kódunk elég gyorsan ehhez. Örök vita például, hogy sok vagy kevés a munkaerő: ha a bérterhet nézzük, sok, ugyanakkor mindenki hiányra panaszkodik, se. üzletekben. A legfontosabb cél teljesült: a vállalat talpon maradt. A tisztes nyereségből azonban nagyon kevés maradhat a fejlesztésre. Vajon mire számíthatnak se. idén a vendégek a városban? Látványos változásokra semmi esetre sem. Az első fél évben szeretnék megnyitni a néhai Dominó helyén a Kácz kávéházat. Az idei tervek között szerepel® Pepita gyorsétkeztetési üzletlánc eiteö tagjának megnyitása is. Bővítenék két cukrászé zemet, mert a termékeik iránt óriási a kereslet, a munkakörülményeik pedig kritikán aluliak. Ha lesz rá lehetőség, szeretnék korszerűsíteni a Látó Szállodát, ■Rí ideje hiányzik a mazsolás kalácsból, kuglófból — a mazsola. Ki tudja, mikor kapható ismét zavartalanul az üzletekben ez a kedvelt csemege? Marczis Sándoménak, a Miskolci Élelmiszer Kis keveri kapunk kilencvenes finomságú rozslisztet Nyírbátorból. Így aztán nincs akadálya, hogy minden igényt kielégítsünk ebből a keresett termékből. Ismét másnaponként küldünk a nagyobb boltokba 600 darabot belőle. Egyik nap sütjük, másnap pedig ongroíől fóliába csomagoljuk a kiszállításra váró rozsos kenyeret. Ennek a gondos csomagolásnak köszönhető, hogy 6 napig nem veszít a minőségéből. az pedig már bizonyos, hogy februárban megnyílik a rég várt Expressz étterem. • LEÁNYVÁLLALATOK? A nehézségek ellenére is meg lehet tehát találni az utat a vendégek szívéhez, pontosabban zsebéhez. Mert jól él az idegenforgalomból — rengeteg munkával éa sok évi küzdelem után persze — a Tokaj vendéglátóház, és jól hoz a konyhára, mert jó a konyhája a Magyaros étteremnek. De van az iskolai konyhák között is olyan, amelyik szép vendégkört is a magáénak mondhat, és a gyerekek te elégedettek az Í 2ekkel. Az idén már a talpon maradáshoz sem elég a tavalyi eredmény — mondta az igazgató. Mindenesetre azt is megfontolják a vállalatnál, hogy milyen területeken, lehetne leányvállalatokat alapítaná. Szóba került a szállítás, a Gasztrofól-üzem, a szerződéses üzleteket irányító szervezet, és az idegenforgalom is. • HA TALPON AKAR MARADNI... Nem vagyunk szakértők, azt azonban bízvást állíthatjuk, hogy ma a vendéglátásban tartós üzleti sikert csak jó ízekkel, megfizethető árakkal, vonzó környezettel lehet elérni. (Az ital, úgy tűnik egyre kevésbé lesz jó bőit — legalábbis jó volna, ha nem az lenne...) De azt is tudjuk, hogy ezeket a követelményeket ma semmivel sem köny- nyebb teljesíteni, mint bármelyik hazai iparágban világszínvonalú. jövedelmezően és nagy számban eladható terméket előállítani. Ä vendéglátásnak meg keli újulnia, ha talpon akar maradni — hiszen bebizonyosodott, hogy a szerződéses rendszer jó mankó, de semmi esetre sem a jövő záloga ... (kiss) reskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőjének aligha kell bizonygatnia, hogy a tavalyinál nagyobb mennyiségű mazsolát szállítottak az üzletbe. Sejtjük, hogy nem a karácsonyi sütés-főzéshez vásárolták föl. Semmivel sem eszünk több mazsolát, mint korábban, és a boltokban mégsem kapható. A titok nyitja igazán egyszerű, szinte vicclapba illő! A mazsolát eleszi előlünk a jó étvágyú japán kristály, a legújabb csodaszer, ami sokak szerint már mindent gyógyít. Ezek a vízben élősködő, gyorsan szaporodó kocsonyás állatkák csak mazsolán élnek. S akik ezeket szaporítják, tízesével vásárolták fői a szárított szőlőszemek csomagjait. A mazsolát tőkés országokból vásároljuk, ezért a kereskedők számára nem könnyű a hiány megszüntetése. Talán a jepán kristály falánksága ismét elgondolkodtatja a hazai szőlőtermelőket: hátha a sokféle gyümölcs közül valamelyik alkalmas a szárításra. A hazai szőlőfajták között is volna olyan bizonyára, amelyik kellő technológiával mazsolává aszalható. Hazai száléból is aszalhatnánk Ki eszi el előlünk a mazsolát? Dem tűnt el a rozsos kenyér Hat napig élvezhető J
