Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

X Nem a jövedelemelosztáson keli vitatkozni Értelmiség és alkotás j|c A harmincéves fennállását ünneplő Bartók Vonósnégyes tagjai. A Bartók Vonósnégyes hangversenye Az alkotás lehetősége, a me­gyei értelmiség kereseti viszo­nyai címmel tartott előadást a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában dr. Nagy Aladár, a Nehézipari Műszaki Egyetem Marxizmus-Leninizmus Intézeté­nek igazgatója. A téma aktua­litása nyilvánvaló - hangsú­lyozta dr. Nagy Aladár —, hi­szen ezekben az esztendőkben dől el, hogy a magyar gazda­ság képes lesz-e áttérni a mi­nőségileg más követelményeket támasztó új fejlődési pályára. Ehhez az „áttéréshez” nélkülöz­hetetlen az értelmiség alkotó közreműködése. De mit is jelent ez a faj­ta közreműködés? Az alko­tásnak, mint elvi és gyakor­lati tevékenységnek, kettős feladatnak szükséges megfe­lelnie: az alkotó munkának először a szakmai elvárások­nak kell eleget tennie, amely feltételezi az értelmiség se- gédkezését az anyagi kultú­ra megőrzésében, és abban, hogy értékeinket megismer­je az új nemzedék. De természetesen az értelmi­ségnek mindenekelőtt új ér­tékeket kell teremtenie. Az előadó az értelmiség előtt álló feladatok másik csoportját tulajdonképpen kötelességként jellemezte: a társadalmi „rendeltetésnek” való megfelelés feltételezi azt, hogy az értelmiség nem­csak feltárja más rétegek érdekeit, hanem aktív köz­életi szerepvállalásával kép­viseli is azokat. De milyen feltételei vannak ennek a képviseletnek? A szakmai kötelességnek, hogy lehet eleget tenni a kor színvona­lán? Az előadó szerint mindenek előtt több informá­ció birtokába kell juttatni az értelmiséget, hogy vélemény nyilvánítási lehetőségének egyébként szükséges bővülésével párhu­zamosan, megalapozottabban tudjon dönteni, vagy segéd­kezni a döntésben. Ma már tudjuk, és politi­kai intézmény-rendszerünket is ebbe az irányba fejleszt­jük, hogy a szakmailag meg­alapozott véleményeknek biztosítani kell a társadalmi nyilvánosságot. A kutató szabad vélemény- alkotása egyenlő a kutató szabadságával. Enélkül a szabadság nélkül az értelmiség nem lenne ké­pes teljesíteni a társadalom jogos kívánalmait. Amatőrök fóruma A Molnár Béla Űttörőház- ban hétfőn délután 4 órától három amatőrszínpad mu­tatja be tudását: először a Csortos Gyula Színpad adja elő Moliére Scapin furfang- jai című művét, maid a me­zőkövesdi könyvbarát klub színpadának produkciója kö­vetkezik. Az érdeklődők be­fejezésül a miskolci 1. Szá­mú Szakközépiskola diák­színjátszóit láthatják. A téma elvi jellegű átte­kintése után dr. Nagy Ala­dár megyénk értelmiségének kereseti viszonyaival, az ez­zel összefüggő vagyoni hely­zetével és a társadalmi presztízsével összefüggő ada­tokkal bizonyította: rosszul közelítik meg a problémát azok, akik azt mondják, hogy az értelmiség hátrányos hely­zetben van a jövedelem el­osztásakor. A fő gond ugyanis ez f nemzetközi ösz- szehasonlítások bizonyítják, hogy egy főre eső nemzeti jövedelmük annyira csekély. amivel nem lehet úgy ösz­tönözni, differenciálni, ugyan­akkor meg is alapozni a jö­vendőbeli fejlődésünket, hogy még az egyébként jo­gosnak látszó rétegigényeket is kielégítsük. Mindenek előtt tehát ezt a fájdalmasan csekély (mindössze 2500 dol­lár) jövedelmet kell növel­nünk, aztán majd lehet gon­dolkodni az igazságosabb el­osztáson. Addig is be kell látni azonban — ezt felmé­rések sora bizonyítja —, hogy az értelmiség kereseti helyzete nem tükrözi a va­gyoni helyzetét és a társa­dalmi presztízsét. Dr. Nagy Aladár szerint elsősorban azért, mert a szóbanforgó réteg olyan egyéb előnyök­höz jut lépten-nyomon, amely anyagiakban is meg­nyilvánul, és az értelmiséget minden más rétegnél jobb helyzetbe juttatja. Megyénkben az országos át­lagnál (ez 7,4 százalék) ke­vesebb értelmiségi él; a la­kosság 6,1 százaléka szelle­mi foglalkozású Borsod- Abaúj-Zemplénben. Szellemi dolgozóink jövedelme is ke­vesebb az országos átlagnál: az országos átlag 7300 fo­rint, a megyei pedig 7000 forint. Az iparban foglalkoz­tatott szellemi dolgozók ese­tében jobb az arány: az or­szágos átlag itt 7500 forint, a megyei pedig 8000 forint. A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának ülésén el­hangzott előadást élénk vita követte. Liszt-díjjal 1965-ben, Kos- suth-díjjal 1970-ben, az ENSZ előadóművészi díjá­val 1981-ben tüntették ki az 1957 őszén megalakult Bar­tók■ Vonósnégyest. Tagjai a Zeneakadémia tanárai. Ed­dig több, mint 2500 kon­certet adta.v, Európa vala­mennyi országában fellép­tek, de hangversenyeztek az USA-ban, Kanadában, Ja­pánban és Ausztráliában is. A harmincéves fennállá­sát ünneplő együttes tagjai: Komlós Péter elsőhegedűs, Hargitai Géza második he­gedűs, Németh Géza mély­hegedűs és Mező László gordonkaművész. Számos hanglemezt készítettek, ezek közül sokat nagydíjjal tün­A mezőgazdasági könyv­hónap egyik rendezvénye­ként, diavetítéssel és zenei aláfestéssel egybekötött elő­adást tart, Meditáció a kert­ben címmel dr. Boros Attila sebészadjunktus, a Rónai Az előzetesen meghirde­tett időpontnál egy órával később kezdődik a Molnár Béla Ifjúsági Házban a mis­kolci Hétfői Hírek és két tettek ki. Szívesen látott vendégei a világ nagy fesz­tiváljainak Edinburgh-től Bécsig, Adelaide-től Velen­céig. A Kamarabérlet D-soro- zatában őket hallhatja a kö­zönség hétfőn este a mis­kolci Bartók-teremben. A 7 órakor kezdődő hangverse­nyen közreműködik Hegedűs Endre (zongorán) és Ruzso- nyi Béla (nagybőgőn) Bee­thoven cisz-moll vonósné­gyese és Schubert Pisztráng­ötöse hangzik el a koncer­ten. Sándor Művelődési Központ kertészeti szakkörének hét­főn délután öt órakor kez­dődő foglalkozásán. Minden kertbarátot szeretettel vár­nak. holland rockzenekar február 6-i (pénteki) koncertje. Az új időpont este 7 óra. Je­gyek hatvan forintért a helyszínen válthatók. B. T. Revü „Tokaj étteremben, majdnem minden este, izgatottan várnak IBUSZ-vendégekre. N ívós revümüsor, ámde az egészet, külföldi láthatja, magyar csak benézhet a lükön, majd távozhat kedveszegve, még jó, hogy nem billentik ki lelki egyensúlyát szegénynek, Megtermett nyugdíjas kidobólegények.” A városi tv ezzel a versrészlettel jel­lemezte a szórakoz­tató kombinátot. A műsort úgy tudtam megnézni, hogy egy hónapra menedék­jogot kértem Kas­sán, és befizettem egy olyan miskolci túrára, amelynek egyik programpont­ja a vacsora és mű­sor a Tokajban. Megérte. A műsor­ban minden volt, ■profi színvonalon. Énekeltek, táncoltak (minden táncos egy­szerre lépett, moz­gott, táncolt), a ze­nekar szuper (min­denfélét játszik, ki­sér), a technika försztklam, a szer­vezettségre, fegye­lemre vonatkozóan már nem tudok ide­gen minősítő jelzőt használni, ami meg a magyarban van, az nem elég kifejező. És ez így megy évek óta, néha két elő­adás esténként, telt házzal, elégedett, jól szórakozó közönség­gel. Vázlatosan tehát ennyit az egyik rendszeres szórakoz­tató műsorról, ame­lyik valóban nívós, repi stb. Megkérdez­heti bárki az idelá­togató cseh, szlovák, román, orosz, ukrán, azerbajdzsán, bol­gár, NDK-beli, len­gyel turistáktól. Rendszeresen ád műsort a Jereván bár is. 150 forintos egységárak, ame­lyeknek több mint fele (80 Ft) kötelező fogyasztás. A műsor néhány havonként változik, majd’ min­degyiket volt sze­rencsém látni. A leg­első műsorban ki­jött az énekesnő- konferanszié, kö­szönt, konferált, éne­kelt. Öt követte egy erotikus táncot lejtő leány, majd ismét az énekesnő. Ezután még erotikusabb tánc következett, ami at­tól volt „még", hogy ezen a kislányon még annyi ruha sem volt, mint a másik kislá­nyon. Az ekkorra már felforrósodott hangulatban hűsítő oázist jelentett az énekesnő, majd jött a csúcs, a streep, amit a legerotiku- sabb tánc előzött meg, mert ami raj­ta volt, az is átlát­szott. Énekesnő-kon­feranszié énekelt, bemutatta a szerep­lőket, elköszönt. Kö­zönség tapsolt, ivott, fizetett, hazament. Sokáig úgy nézett ki a Jereván, mint egy gőzfürdő férfi­napon. Változott a műsor. Másik énekesnő-kon­feranszié, másik ero­tikus táncot lejtő leány, és másik streep, de már csak „str" volt, mert az átlátszó leplet csak kifelé menet vette le a táncosnő, de le­het, hogy csak vé­letlenül csúszott le róla. Állítólag nem volt közönségigény a vetkőzésre, amit csak helyeselni tu­dok. Javasoltam is, hogy jöjjön ki a lány meztelenül, és öltözzön föl a sze­münk láttára, miköz­ben levetkőzik a do­bos. Csak részben fogadták el az ötle­temet, mert kb. a nyolcadik műsorban a még erotikusabb táncot lejtő kiválasz­tott egy nézőt, azt kitáncoltatta, levette annak az ingét (a táncosnőn rajta se volt), majd bekötöt­te a szemét a néző­nek és egy célszerű­en odakészített szék­hez kötözte. Eztán libegett ki a másik kislány, aki leszed­te a fickóról a köte­let, meg a szeméről a kéndöt és tetőfo­kára hágott a móka, merugye, a fiúnak már nem az ült az ölében, aki előzőleg beleült. A fiú puszit kapott a végén, bár amikor én láttam ezt a műsort, már telje­sen mindegy volt a fiúnak, mit kap. Az egyik show-so­rozatban üdítő szín­foltként bűvész is föllépett. Minden, a közelmúltban látott trükköt ügyesen be­mutatott, kivéve a nőfűrészelést, ami érthető volt, hiszen bármelyiket vágja ketté, a további mű­sornak annyi lett volna. A jelenleg futó műsor szerkesztési- leg azonos az eddi­giekkel (ének, tánc, ének, itak dálse az elköszönésig), viszont már egy pici jele­netnek is örülhet­tünk. A táncosnő, mielőtt vetkőzni kezd, telefonál. Vagy nem veszik föl, vagy nem kap vonalat, de mérgesen lecsapja a kagylót, majd ero­tikustáncol. Műsor után egyik színész barátom elmondta a művésznőnek, hogy lényegileg ez egy dráma, ahol ki kell hangsúlyozni, hogy ö csak azért vetkőzik, mert nem tud tele­fonálni a szíve vá­lasztottjának. „Erről szól az egész” — mondta barátom emelkedetten, és sze­rintem ott, helyben meg is rendezi a kis monodrámát, ha öt sörrel kevesebbet ivott volna. Összefoglalva: itt is évek óta megy ugyanaz a műsor, csak a szereplők vál­toznak. Külön ki kell emelni pozitívum­ként, hogy senki nem mond verset. Amit kicsinykét ne­hezményezek, az, hogy a műsor után érkező vendég is 150 forintot fizet, amiből ugye ő is 80-at köte­lezően lefogyaszthat (hű, de ronda szó), viszont a fennmara­dó hetvenesért leg­jobb esetben otthon vetkőzik neki a fe­lesége. A finálét követő­en betoppanó ven­dégek érdekében kérdeztem meg, mi­ért kell ugyanany- nyit fizetni annak is, aki nem láthatja az igazán nívósat. Azért, mert csak egyféle jegy van — kaptam meg a min­den igényt kielégítő választ, és kezdtem érteni a bibliát. Eleink bűneit is ne­künk kell megfizet­ni. Bérezés József A TAKTAKOZI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZET fCSOBAJ) pályázatot hirdet A MÁMOR VENDÉGLÁTÓHÁZ Miskolc Kis-Avas 1. sor 19-20. szám SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSÉRE 1987. március 16-tól 1990. március 15-ig terjedő időre. A versenytárgyalás 1987. március 6-án lesz Miskolc, Torontáli u. 39. szám alatt, a Hámor szakcsoport irodájában. Bővebb információ a szakcsoport irodájában kapható 1987. február 15-től március 5-ig, a pályázat benyújtása napjáig. Meditáció a kertben Változott az időpont íülksaio-tfQScir: minden mos tsasr! 19©T. február S-ig! • Szombaton és vasárnap is nyitva, a városi sportcsarnokban, 9 órától 1Q óráig KÖTÖTT © DIVAT © CIPŐ © KONFEKCIÓ • LAKÁSTEXTIL 0 VAS-MŰSZAKI ÁRUCIKKEK GAZDAG VÁLASZTÉKÁVAL VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, AMÍG A KÉSZLET TART. ÉM SKÁLA-SZÖVKER GT, MISKOLC

Next

/
Oldalképek
Tartalom