Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

Válaszol: a városi pártbizottság első titkára Munkahelyteremtés és közbiztonság A lakáskérdés kemény dió Nincs fagyszabadság a Borsod Megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. A lét­szám átcsoportosításával Miskolcon a belső építészeti munkákon foglalkoztatják a dolgozókat. A korábban kidolgozott intézkedési tervnek megfe­lelően végzik a belső ' sze­relést a Győri kapui lakóte­lepen, ahol az idén 42 la­kást adnak át rendeltetésé­nek. Ugyancsak a belső sze­relés, a szakipari munkák vannak folyamatban a Szent- péteri kapui Kun Béla vá­rosnegyedben, ahol egy 60 Kohász hagyomány lakásos épület átadására ké­szülnek. A téliesített munkahely le­hetővé teszi, hogy folyama­tosan dolgozzanak a Győri kapu szomszédságában épü­lő Gyermekvédő Intézeten is. Itt nemcsak a szakipari, hanem a szükséges kőmű­vesmunkákat is elvégzik. Fontos feladatuknak tart­ják, hogy a tervezett határ­időre átadják rendeltetésük­nek az oktatási intézménye­ket. Ezek közé tartozik a komlóstetői általános iskola, ahol a téliesített munkahfely a folyamatos építést teszi lehetővé. Nem szünetel a munka az avasi gimnázium tanulmányi épületénél sem. A tervek szerint az intéz­ményekben még az idén megkezdhetik a tanítást. Közbiztonság és környezeti kultúra, gazdaság és város­fejlesztés. Hétfőn este Dud- la József, a városi pártbi­zottság első titkára ezekről a témákról is beszélt a vá­rosi televízió adásában. A stúdióbeszélgetés során a nézők telefonon is feltehet­tek kérdéseket. Jóval több kérdés érkezett, mint ameny- nyinek a megválaszolására elegendő lett volna a műsor­idő, ezért jó néhányra la­punk hasábjain találhatják meg az érdeklődők a vá­laszt. De előbb tekintsük át, né­mileg tömörítve, mi hangzott el a bevezető beszélgetés­ben. A kérdező Kecskés Sándor volt. — Az egyik avasi riport­alany a lakáskérdést nevez­te a legsúlyosabb miskolci gondnak. Vajon a városi pártbizottság első titkára milyen rangsort állítana jel a városi gondok között? — A lakáshiány kétségte­lenül a legsúlyosabb gon­dunk. De lakásra tízezren várnak, és a városban van­nak olyan gondok is, ame­lyek 230 ezer embert érin­tenek. A lakásgondokra visszatérve: Miskolcon a legsúlyosabb a lakáshelyzet az országban. Különösen igaz ez, ha azt is figyelem­be vesszük, hogy több mint 7000, lakás céljára alkalmat­lan otthon van a városban. A legnehezebb helyzetben azok a fiatalok vannak, akiknek a magánerős lakás­építés nem elérhető lehető­ség. Számukra megoldást az állami lakásépítés vagy a magánerős építkezéshez hoz­zásegítő támogatási rendszer jelentene. Szakadatlanul ke­ressük a lehetőségeket, ám úgy tűnik, hogy rövid idő alatt ezt a kérdést nem tud­juk megoldani. A tervidő­szaknak ebben a felében sem­miféleképpen nem lesz több lehetőség lakásépítésre. Ha jobbra fordul a gazdasági helyzet, a második felében talán. A VII. ötéves terv­időszakban 2045 lakás épül állami eszközökből Miskol­con, és 1987 az az év, ami­kor a legkevesebb, mind­össze 170. Ha csak lakás­építésre fordítanánk anyagi erőinket,- akkor több lakás épülhetne, ám a városi infrastruktúra fejlesztését nem hanyagolhatjuk el. — A lakáshelyzet mellett komoly gond a városban az egyoldalú iparszerkezet. A városi, megyei vezetés min­dent elkövet azért, hogy mindenkinek munkaalkalmat teremtsen, és változzon az iparszerkezet. Elsősorban a „húzó” iparágakra lenne szükség: elektrotechnika, ro­bottechnika, gépkocsialkat­rész-gyártás, esetleg később egy gépkocsi-összeszerelő üzem. Ma Miskolcon több a munkahely, mint a mun­kát kereső ember. Egyszer­re van munkaerőhiány és -felesleg, de a hiányt nem tudjuk a felesleggel pótolni. Nem fedik egymást a mun­kát keresők igényei és a munkalehetőségek. A jövő­ben élni kell a munkaerő- átcsoportosítás, -átképzés eszközeivel, és változtatni kell a termékszerkezeten. , — A közbiztonságról rósz- szat és jót is mondtak az avas-déliek. Vajon Dudla József milyennek látja vá­rosunk közbiztonságát? ' — Én úgy látom, hogyan­nál jobb, mint ahogy a köz­tudatban él. De kétségtelen, hogy illúziónak bizonyult, amit korábban vallottunk: a társadalom fejlődésével nem csökkent a bűncselekmények száma; Azt tapasztaljuk, hogy épp a változások te­remtette lehetőségek miatt bizonyos területeken gyak­rabban vétenek a törvény ellen. Különösen veszélyes­nek tartjuk a lakosság nyu­galmát, az utca rendjét ve­szélyeztető magatartást. Épp itt az utóbbi időben lényeges változás, fejlődés követke­zett be, és ez a bűnüldöző és bűnmegelőző szervek ak­tív munkájának köszönhető. De a lakosság is sokat tehet azért: olyan legyen a köz­hangulat, hogy a törvény- tisztelő állampolgárok biz­tonságban érezhessék magu­kat, ám akik nem tisztelik a törvényt, azok féljenek, és egyetlen eset se mara<H*as- son büntetlenül. (folytatjuk) Nem nagyobb, de jobb MMpressz-aiwmíó Rozsdamentes evőeszköz, házias ízek Senki többet? Harmadszor! Garázsra licitáltak sjc Az utolsó simítások a konyhában Kedves búcsú Hosszú idők óta szép és nemes hagyományt ápolnak a Lenin Kohászati Művek­ben. Minden hónap utolsó hetének keddi napján emlé­kezetes ünnepséget rendez­nek a nyugdíjba távozók, a több évtizedes aktív mun­kásélettől búcsúzók és a munkaviszonyuk 40. jubileu­mához érkezett, továbbra is a munkahelyükön maradó dolgozók tiszteletére. Az ünnepség kezdete min­denkor délután 2 óra, ami­kor felhangzik a nappalos műszak végét és a délutá- nos műszak kezdetét jelző gyári sziréna megszokott „szignálja”. így történt ez legutóbb is az LKM ifjúsági klubháza nagytermében, ahol Kalóczkai Istvánná személy­zeti és szociális igazgató köszöntötte az ünnepeite­ket: 14 nyugdíiba vonuló és 6 jubiláns dolgozót. Tiszte­lettel és elismeréssel szólt helytállásukról, hűségükről, hangsúlyozva. hogy min­denkor, továbbra is számít a gyár az idős szakembe­rek tanácsaira, segítő támo­gatására, gazdag tapasztala­taikra. A nyugdíjba távozók a jubileumi jutalom mellé ajándékul kapták az LKM bronz emlékplakettjét is. Végezetül a Miskolci Nem­zeti Színház művészei ked­veskedtek műsorukkal az ünnepség résztvevőinek. Sok évi várakozás után, néhány nap múlva végre megnyílik az Expressz étte­rem a Széchenyi úton. Ami­kor bezárták, azt ígérték, hogy rövid idő múlva meg­szépülve újra kinyithat, ám a felújítás elhúzódott. Igaz. hogy cserébe egy nagyon szép épületet kapunk, a Vá­rosi Rendezvények Házát, amelynek földszintjén lesz az Expressz étterem. Amikor az Expressz be­zárt, ez meglehetősen érzé­kenyen érintette a városla­kókat és a vendéglátóipart egyaránt. Nagyon sokan jár­tak ugyanis ide ebédelni. szerették a házias ízeket, a jó konyhát és a mérsé­kelt árakat. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, az üzlet gazdája pedig nem tagadta: az Ex­pressz jő hasznot hajtó üz­let volt. De azt is tudták a szakemberek, hogy milyen áldatlan körülmé­nyek között dolgozott az Expressz törzsgárdája: szűk helyen, korszerűtlen berendezésekkel, rengeteg munkával tudták csak kiszol­gálni a sok ezer vendéget, úgy, hogy megtartsák az üz­let jó hírét is. Az új Expressz szebb lesz, mint a régi. Sajnos, nagyob­bat nem tudtak belőle csi­nálni, a vendégtér változat­lan méretű marad. A háttér, a konyha, a ki­szolgáló helyiségek azon­ban bővültek, berendezéseiket korszerűre cserélték ki. A vendégeket nyilván két dolog érdekli leginkább a hivatalos megnyitó előtt Egyrészt az, hogy marad­nak-e az árak, és hogy raa- radnak-e az ízek. Balázs Bertalan, a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat igazgató- helyettese : — Az Expressz harmad- osztályú üzlet marad. A kör­nyezet azonban jóval kultu­ráltabb lesz a réginél. Kísér­letnek szánjuk, hogy rozsdamentes evőeszközö­ket teszünk az asztalokra. Ügy érezzük, hogy ez illik az új étterem nívójához. Egyszer már próbálkoztunk ezzel, ám az evőeszközök ret­tentő gyorsan „elfogytak”... Reméljük, most nem ez fog történni. Ami az ízeket ille­ti, az elmúlt évek alatt meg­őriztük az Expressz gárdáját: ugyanazok fognak főzni, akik régen, változatlanul háziasán. Szeszes ital nem lesz az Ex- presszben. Lesz azonban ut­cán át való kiszolgálás: hot dog, hamburger, fagylalt. (k—ó) Várakozással teli a levegő: leendő garázstulajdonosok szívják izgatottan cigarettáju­kat a Miskolc Megyei Város Tanácsa vb-hivatalának folyo­sóján. A reggel g órai kezdés sem riasztotta el az érdeklő­dőket. sőt! Az idei első ga- rázslícitre rekord mennyiségű pályázó jelentkezett. Nagy ré­szük többedmagával érkezett, így a férjek, nejek, sógorok, komák és cimborák népes ha­da csaknem megtöltötte a 3. emeleti tanácstermet. Beszél­gettek, esélyeiket latolgatták, vagy egyszerűen hallgatásba burkolóztak. A terem izgatott zsongása azonban rögvest ab­bamaradt, amint megkezdődött a pályázati tárgyalás. összesen 86 tanácsi bér­lemény használati jogát le­hetett elnyerni. Az alapte­rülettől és állagtól függően 24-től (motorgarázsok eseté­ben) 125 ezer forintig terje­dő használatbavételi díjat, ezenfelül a későbbiekben ha­vonta fizetendő bérlet ösz- szegét kell letenni az asz­talra. Ez utóbbi négyzetmé­terenként átlagban 30 forin­tot tesz ki. Azokat a gará­zsokat, amelyekre csupán egyetlen pályázó tartott igényt, versenytárgyalás nél­kül utalják ki. Előfordult A Diósgyőri Gépgyárban az energiagazdálkodási ter­vet az éves termelési terv. valamint a beruházási és se­lejtezési intézkedések figye­lembevételével állítják ösz- sze. Az eredményeket ha­vonta számba veszik, és ne­azonban. hogy egyikére- másikára többen is szemet vetettek, és így a legmaga­sabb összeget ígérőé lett az elsőbbség. A megjelent 120—150 em­ber körül csupán 47-en pá­lyáztak — 28 garázsra. S mindössze 7 esetben vált szükségessé a „vérre menő” licitálás. Ketten versengtek a Mátyás király utcán levő bérleményért. Az illetők el­tökéltségét mi sem bizonyít­ja ékesebben, mint hogy az a kiírt 90 ezer forint he­lyett 125 ezerért kelt el. Meg nagyobb harc folyt a Pallós utcai garázsért: né­gyen ’elentkeztek rá, és utoljára 131 ezrei kínáltak érte. Végül is 27 garázs talált gazdára. A licitből most ki­maradt, illetve a;: időközben megüresedő helyiségekre márciusban ism , lehet pá­lyázni. tgx azok. akiknek végső ajánlata kevésnek bi­zonyult, és ezért csalódot­tan távoztak, két hónap múltán úira próbálkozhat­nak. F. G. gyedévenként értékelik Az elmúlt évben — a korábbi­akhoz hasonlóan — ismét fi­gyelemre méltó energiameg­takarítást ért el a vállalat: a tervezett 12,8 millióval szemben 13 millió forint ér­tékűt. Energiamegíakarííás a gépgyárban l ig Dolgoznak a hegesztők a Kun Béla városnegyedben. Sürget a határidő Építés hóban, íaqyban

Next

/
Oldalképek
Tartalom