Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-26 / 21. szám
TÖBB, MINT DIVAT Kuruzslás-e a talpmasszázs? „A* »»ztály vezető orvos négyszemközt közölte velem, hogy semmi Jóra nem számíthatok. néhány év múlva tolókocsiba fogok kerülni, mert ez a betegség — a tudomány mai állás« szerint — gyógyíthatatlan... A betegségem beálltakor már egygyermekes családapa voltam. Feleségem, mivel még egészséges emberre emlékezett, de egy félnyomorék, minden értelemben használhatatlan férjet kapott visz- sza, néhány hónap múlva elhagyott, majd el Is váltunk... Letargiába estem, s eljutottam az öngyilkosság gondolatáig. Egy ismerősöm révén kaptam néhány könyvet, amelyek természetes gyógymódokat ismertettek. Lényegük: a szellemi jóga. En már csak azért is hittem ezeknek, mert vesztenivalóm nem volt. KzenfcrvnI napi másfél órán át — lehet, hogy ez nevetséges, de ennek is komoly szakirodalma van — masszíroztam a talpamat. .. Már-már feladtam, amikor körülbelül négy hónap múltán egyszer csak azt vettem észre, hogy egyre több díjamat tudom használni - -. Azóta ismét nyolcórás munkát vállalhattam, ismét megnősülhettem, tehát kutya bajom." eves TMW* VMte ★ A szakirodalom szerint « talpon 72 ezer idegvégződés található. Az idézetek Friderikusz Sándor Hallhatatlan interjúim című kötetéből valók: Bognár Károly elektroműszerész mondja el csodálatos gyógyulásának történetét. Ez jutott eszembe annak a tévériportnak a kapcsán, amelyben orvosok és betegek szóltak a talpmasz- százs gyógyító hatásáról. Vannak, akik kuruzslásnak tartják. # HINNI KELL BENNE — Hisz-e ön az ilyen csodákban. vagy ha úgy tetszik, a gyógymasszázs gyógyító erejében? — A kérdést Kiss Julianna gyógy- gnasszőrnek tettem fel. — A hivatásomnál fogva h innem kell benne, hiszen meggyőződés nélkül ezt nem lehetne csinálni. A reuma- tológus orvosok körében ez nem is lehet kérdés, hiszen mi az ő utasításaik alapján kezeljük a betegeket. Én a Semmelweis Kórház tüdő- szakkórházában dolgozom. És nemcsak a mozgásszervi megbetegedések gyógyítására használjuk a masszázst... A vibrátor, azaz a masszírozógép például arra is szolgál, hogy segítségével a tüdőre lerakodott váladéktól mielőbb megkönnyebbüljön a beteg. Bár tudjuk, hogy orvosberkekben megoszlanak a vélemények a masszázsról, ugyanúgy, mint az akku- punktúrás kezelésről. • FONTOS IDEGVÉGZŐDÉSEK — Ezek szerint univerzális gyógyító erő lakozik a gyógymasszörök kezében? — Általánosságban ez nem igaz, hiszen magas vérnyomásos betegeket nyaki tájon nem szabad kezelnünk. Alacsony vérnyomásra viszont kifejezetten hatásos, mert a keringést serkenti. Gyulladt ízületet szintén tilos masszírozni, s ugyanígy lázas, hő- emelkedéses vagy vérző beteget is. Szerintem az asztmásoknál hatásos, kivéve, ha betegségük allergiás eredetű. — Miért éppen a talp az a testfertály, amelynek a megmozgatásával ilyen eredményeket lehet elérni? — Gondoljunk csak bele: ha valaki egy-két számmal kisebb cipőt vesz fel, szenved, s minden baja van. Semmi másra, csak a fájuk A gyógymasször tudja, hogy a talp egy-egy pontjának megmozgatása mire hat jótékonyan. dalmára tud koncentrálni. A talpon szinte minden szerv idegvégződése megtalálható. Az irodalom szám szerint 72 000 idegvégződést jegyez a talpon. A látás, a hallás, a gyomor- és szívműködés is javítható talpmasszázzsal. De a gyógymasszázs nemcsak a lábra koncentrál, bár most úgy tűnik, ez a szakmai újdonság. # HÍRÉT VISZIK — Milyen nálunk a masz- százskultúra? — Kultúráról még egyáltalán nem beszélhetünk. Rendkívül, gyér a szakirodalma, én mindössze két hazai szerzőt ismerek. Külföldi sokkal több van. A köztudatban sem terjedt el, a betegek viszik el a hírét a jó hatású kezeléseknek. De ezek egészségmegőrző szerepe is óriási lehetne. Gondoljunk csak az ülő munkát végzőkre; elmeszesednek a csigolyák, ropognak az Ízületek. A nehéz fizikai munka során szerzett elváltozások is eredménnyel gyógyíthatók. — A fizikoterápiák várójában mindig telt ház van. Hogyan jutnának oda <tz egészségesek vagy a fáradtak? — Én a korábbi pácienseim miatt kiváltottam a kisipart. Rengetegen kérték, hogy kezeljem őket továbbra is. „Feketén” nem láttam értelmét, ezért Gáti,né Földi Judit kozmetikájában dolgozom délutánonként a Vándor Sándor utcában. Oda mindenki eljuthat. Nagy Józsefné óvónő, aki korábban mozgásképtelen volt a fél oldalára — a kanalat sem tudta a szájához emelni — törzsvendég lett. Veres Károlyné büfévezető pedig azt vallja: az állás és emelgetés gyötrelmeitől itt könnyebbül meg. Mindennek csak annyi lehet a summázata, hogy ak'ic- nek ez jelenti a gyógyulást, azoknak ettől a fájdalom- mentes eljárástól nem szabad elvenni a hitét. Oláh Erzsi Síbörze A Molnár Béla Ifjúsági Házban szerdán délután öt és hét óra között korcsolya- és sibörzét tartanak. A szervezők várják azokat az érdeklődőket, akik túl akarnak adni a téli sportfelszerelésükön. vagy éppen újat szeretnének vásárolni. Jégvágók és nádaratók Nem is olyan régen, a Miskolc szomszédságában fekvő településeken — például Ti- szálúcon is — rendszeresen vágták a téli hónapokban a nádat, amelyet azután a falusi lakóházak, az utóbbi években pedig az igényesebb víkendhi- zak fedésére használtak fel. Ma már alig- alig teszik ezt. és ugyancsak keresni kell azokat is, akik még értenek a nádtető „veréséhez”. Hasonlóképpen a kihaló mesterségek közé tartozik a jégvágóké. Pedig ez valamikor igencsak jó jövedelmet nyújtott a falusiaknak. A Tisza mentén egyes helyeken még most is foglalkoznak vele. A több arasznyira hízott jeget kivágják. s a náddal fedett vermekben raktározzák el a nyári hónapokra. Valamikor a falusi kocsmárosoknak, henteseknek, a tiszai halászoknak ez volt a „jégszekrénye”. Számos falusi portán még most is megtalálhatók a jégvermek, noha napjainkban már egyre kevesebbet töltenek meg a kezelőik. Ahol még működnek a halászbokrok, ott még vágják a jeget, s a nyári hónapokban, ha jó a fogás, ebben vermelik el. Támadhatnak a A januári kemény hidegek tovább gyérítették a fertőző anyagot, így az idén nem kell nagy almafaliszt- harmat-veszélyre számítani — jelzi a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. Csapadékos idő esetén viszont erős varasodás- járvány alakulhat ki. A múlt évben nagy tömegben felhalmozódod takácsatkák —, mivel a szokottnál korábbi lárvakelés várható — már a szezon elején gonNépi ellenőrök tapasztalatai Ha hiányzik 1 •• •• i /rí a kozosbol... A nagy többség segíti munkánkat, szívesen fogadnak minket, de akadnak vezetők, akik nehezen viselik el vizsgálatainkat. — Lakatos Attila, a Miskolc Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke mondotta el ezt városunk párttitkárainak értekezletén. A városi NEB-hez átlagosan évente több mint száz közérdekű bejelentés, panasz érkezik. Ezek 18 százaléka névtelen: ezt az arányt túl nagynak tartják. Az utóbbi években az volt a jellemző a bejelentésekre, hogy az ügyek egyre bonyolultabbak, és erőteljesen nőtt a javító jellegű szolgáltatásokat végző szervezetek és kisiparosok elleni panaszok száma. Sokan rágalmaznak alaptalanul is vezetőket, és ezek a feljelentésüket egyszerre több helyre is eljuttatják. Jó volt hallani, hogy a korábbinál kevesebb kifogás érkezik a tanácsi ügyintézők munkájára. Szomorú tény azonban, hogv a bejelentésekből az tűnik ki: egyre több*a baj a lakásszövetkezetek háza táján. Jelenleg három lakás- szövetkezetnél vizsgálódnak a népi ellenőrök. kertek kártevői dot okozhatnak. Fel kell készülni a levélaknázó molyok és az almamoly támadására is. Mivel általában a téli időszakban szerzik be a kis- kerttulajdonosok a kártevők elpusztítását szolgáló szereket, a központ felhívja a figyelmet a készítmények csomagolásán olvasható tudnivalókra. Ezek a kis szakmai útmutatók hosszú kísérleti kutatások eredményeit tartalmazzák. Az elmúlt években korszerűsítették vizsgálati módszereiket a népi ellenőrök. Többször is visszatérnek egy helyszínre, egy témára, és megnézik, hogy mi történt javaslataik alapján. Az idén azt tervezik, hogy utánajárnak az engedély nélküli építkezések ügyének, és áttekintik a vállalati belső ellenőrzés heyzetét is. Ez utóbbi azért lényeges, mert a népi ellenőrök munkájuk során nemegyszer tapasztalták: a vállalati belső ellenőrzés hiányosságai miatt lehetett eltulajdonítani a közös vagyont. Egyébként is úgy látják a NEB-nél, hogy bár sokan és sokféleképpen ellenőriznek ma Magyarországon, a sok bába között elvész a gyerek. Ezért Miskolcon arra törekszenek, hogy más szervekkel együtt folytassanak vizsgálatokat. Vizsgálati témájuk a hulladékok és másodlagos nyersanyagok felhasználása is. Ugyancsak megvizsgálják az idén, hogy mennyire voltak hatékonyak az alkoholfogyasztás visszaszorítására hozott intézkedések. Utánanéznek annak, milyen szerepet tölt be a magánkereskedelem a lakosság ellátásában. és hogyan tartják be a működést szabáyozó rendelkezéseket. Ha népi ellenőrzésről b°- szélünk, egv pillanatra sem szabad elfeledkezni arról, hoav aki itt dolgozik, társadalmi munkában vállalta a sokszor bizony nem kellemes feladatokat. Most már több mint kétszázan dolgoznak a városi NEB ellenőrzési hálózatában. Munkájuk minőén tiszteletet, megbecsülést megérdemel. Ha találkozunk velük valahol, segítsük őket feladatuk elvégzésében! (k—ó) / Maclámézőben Gyerekkorunk nagy hava hullott az idén. Elszoktunk már ettől a csapadékszegény évek során, mint ahogyan a gondtól és a munkától is. ami ezzel jár. Ösvényt takarítani a magas hóban a konyha ajtajától a szeneskamráig, a ház bejáratától a kapuig. Hamuval leszórni a síkos lépcsőt és a ház előtti járdaszakaszt. Ilyenkor reggel még a tegnapi parázstól gyullad meg a tűz a kályhákban. A kitárt ablakon friss levegő tódul be. s még a szobában is látszik a leheletünk. Szellőztetés után hamar bepárásodik a bezárt ablaküveg. A gyerek sámlit húzott az ablakhoz, ráállt. s miután kis tenyerével eltüntette a párát az üveg egy részéről, sokáig nézett ki a szomorú kertbe, ahol a fekete törzsű gyümölcsfákon madarak gubbasztottak. Az apa felállt a fotelből, letette az újságot és a szemüveget az asztalra, aztán csendesen kiment a szobából. A konyhában megtört néhány diót. kivitte az udvarra, és a pince tetejét védő havas lemezre szórta. Mire visszatért a szobába és a gyerek mellé állt. madarak raja. verebek, cinkék, szarkák pereltek az ennivalóért. A gyerek moccanatlanul nézte a kavargó madársereget. amely egy szálig elröppent, amikor egy hatalmas színes szajkó közéjük ereszkedett. Fejét félretartva figyelmesen körbenézett, aztán egy fél diót csőrébe csippentett, és felszállt az almafára. A többi madár csak ekkor merészkedett vissza. A szajkó azonban ismét közéjük telepedett, mire azok megint elröppentek a kerti fákra. — Félnek tőle? — nézett fel a gyerek az apjára. — Félnek — bólintott a férfi. — Miért, apu? — Mert nagyobb, mint ők — hangzott a válasz. A gijerek elfordult az ablaktól, lelépett a sámliról, s ránézett az apjára, — De hiszen te is nagyobb vagy, mint én. Nagyobb vagy. mint anyu. Nagyobb vagy, mint keresztapám. Mi miért nem félünk tőled? A férfi megnézte a tüzet a kályhában, aztán visszaült a fotelbe. Kezébe vette az újságot, feltette a szemüvegét, és megpróbált orvosolni. De nem tudott igazán az izgalmas írásokra figyelni. A gyerek odajött hozzá, kis könyökével rátámaszkodott a fotel karjára. A férfi levette a szemüveget, összehajtotta az újságot és figyelmesen megnézte a gyereket, a saját fiát. Jövőre megy iskolába — jutott eszébe. — Ű) melegítőt is kell majd venni, mert ezt már kinőtte. A betűket, a számokat már ismeri, olvasni is tud. számolni százig, rajzolni pedig kimondottan szeret. Kíváncsi, érdeklődő gyerek és egészséges is. Igaz, hogy kissé sovány, annak ellenére, hogy az étvágya kitűnő. De hát most nő, méghozzá gyorsan. Ű mag nem tudja, hogy nemsokára megszaporodik a család, a mama áldott állapotban van. es leánygyerekben reménykedik. s egyúttal abban, hogy több mint 100 000 forinttal kevesebbet kell majd fizetniük az OTP-lakásért — A madarak miért félnek egymástól, és mi miért nem félünk tőled, apu? — nyaggatta a férfit ismét a gyerek. — Miért, miért? — válaszolta a férfi. — Hát csak azért — és megsimogatta a gyerek szőke haját —, mert a madarak madarak. mi pedig emberek vagyunk. — Én is ember vagyok, apu? — Te is ember vagy, kisfiam — sóhajtotta a férfi. Oravec Janó«
