Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)

1986-12-16 / 292. szám

I Művelődési ház a Kossuth utcában Isméi önálló Kiállítások, kiadványok, koncertek MÜPI igazgatója annak korábbi vezetője: Flach Antal. A Művészeti és Propaganda iroda a városi tanács műve­lődési osztályának operativ csoportjaként született meg, 1970-ben. Tíz éven át volt ön­álló intézmény, majd 1980 ja­nuár elsején, a Városi Műve­lődési Központ megalakulása­kor annak egyik osztálya lett. ÉS' most, ugyancsak január el­sején, visszakapja önállóságát. A hajdani MŰPI vezetője, az új Iroda igazgatója, a hat évig fennállt várospolitikai osztály irányítója ugyanaz a személy: Flach Antal. Őt kérdeztük a változás(ok) okairól, a MOPI korábbi, jelenlegi és jövőbeni feladatairól. Az épület, ahol az iro­da helyet kapott, valamikor az Ipartestület székháza volt, 1903-ban adták át. A felsza­badulás után itt működött az SZMT, és annak a mű­velődési háza, majd ez lett a Nevelők Háza. Később ide került a megyei és a váro­si népfront bizottság, vala­mint a Vöröskereszt, ami­kor a Nevelők Háza meg­szűnt. ♦ Innen nagyjából már én is ismerem a ház törté­netét. Megszületett a döntés, amely a városi pártbizott­ság és a városi tanács „háttércsapata ként" életre hívta a MÜPI-t. Egyebek között azzal a céllal, hogy a politikai rendezvények megszervezését segítse. — Valóban ez volt az egyik legfontosabb felada­tunk, ez ma is, és ez lesz a jövőben is. Előkészítjük a politikai ünnepeket, részt veszünk azok lebonyolításá­ban. De ezen túl meglehető­sen szerteágazó a tevékeny­ségünk. ♦ Amit a városi tanács végrehajtó bizottságának ha­tározata értelmében január elsejétől ismét önállóan vé­gez az intézmény. — Tulajdonképpen jól megvoltunk mi a Városi Művelődési Központ osztá­lyaként is, de biztos va­gyok benne, hogy így még praktikusabban tudjuk meg­szervezni a munkánkat. A városi pártbizottság propa­ganda- és művelődési osz­tálya, valamint a városi ta­nács művelődési osztálya is­mét közvetlenül velünk áll majd kapcsolatban. ♦ Mi mindent „tud" még' az iroda? — Fogalmazhatunk úgy is, hogy mi mindent tud még a Kossuth Művelődési Ház? Mert tulajdonképpen az is mi vagyunk. Megmaradnak a zenei sorozataink: a Col­legium Musicum hangver­senysorozat az avasi temp­lomban, a Barokk estek az ortodox templomban, a Mu­zsikáló Udvar, itt, a ház ud­varán, a térzenék, torony­zenék, várkoncertek. To­vábbra, is mi adjuk ki a Miskolci Műsor című havi programfüzetet, a központi rendezvények plakátjait, meghívóit. Hozzánk futnak be a művelődési intézmé­nyek programtervei, amelye­ket — ahogyan eddig — megpróbálunk összehangolni. Több-kevesebb sikerrel. Al- kalomról-alkalomra szép ki­állításokkal várja a látoga­tókat a házban a Mini Ga­léria, nálunk működik a Ko­moly zenei hanglemezklub és a bélyegbörze. Szeret­nénk bőviteni kiadói tevé­kenységünket, felújítani ko­rábbi kapcsolatunkat a ba­ráti országok budapesti kul­turális képviseleteivel, ame­lyekkel hajdan számos von­zó rendezvényt hoztunk te­tő alá. És igyekszünk jó­szomszédságban lenni a színházzal, amelynek Kama­raszínháza a mi emeleti ter­münkben működik. (szabados) A falu jegyzője Az utóbbi esztendőkben ke­vés televízió- vagy filmren­dező vállalkozik regényadap­tációra, pedig a magyar és a világirodalom klasszikusainak megismertetéséhez a képi nyelv közelebb segíthet. Az olvasó embernek pedig más­fajta (ha jó a film), nem ke­vésbé értékes élményt jelent. Zsurzs Éva azon kevesek kö­zé tartozik, aki nemcsak a regényfeldolgozást vállalja fel, hanem azt a nehéz fel­adatot Is, hogy a kevéssé is­mertet hozza közel. Eötvös József A falu jegyzője című regénye nem őt és stábját, a nézőt állította inkább kemény feladat elé: Eötvöst ma nem könnyű befogadni. A magyar realista regény megteremtőjének számos műve közül a Magyarország 1514-ben a legnagyobb alko­tás: máig a legélőbb, mert legolvasmányosabb. Hason­lóan hiteles történeti infor­mációt hordoz a két évvel korábbi, 1845-ben írt A falu jegyzője is, amely Eötvös korának hűséges tükre, az író politikai magatartásá­nak, korlátáival együtt is haladó szellemű elkötelezett­ségének bizonyítéka. Az 1840-es évek liberalizálódó polgári államában az értel­miségi polgárságba helyezte a bizalmát, s a feudális el­maradottság felszámolását attól a rétegtől várta, ame­lyet Tengelyi jegyző szemé­lyesít meg. „Történelmi hu­manizmusa, műveltsége ész- revétette *vele, hogy az em­bertelen viszonyok forradal­mat érlelnek, mégpedig, úgy vélte, parasztforradalmat. Figyelmeztetni kívánta erre a nemzetet.” Eötvös tragé­diát látott a forradalom le­hetőségében, és bár a 48-as kormányban elvállalta a kultuszminiszteri tárcát (a kiegyezés után Andrássy kormányában ismét kultusz- miniszter), sokkal inkább maradt életfogytig Széche­Eleink emlékezete Kmetty János A pekingi színjáték A kínai színjáték történe­téről videovetítéssel egybe­kötött háromrészes előadás- sorozatot tart az Üttörőház- ban Herzun Péter, a Magyar Televízió rendezője. Az első előadás már megvolt, a má­sodik csütörtökön lesz, a harmadik pedig 29-én. A csütörtöki rendezvény témá­ja a pekingi színjáték. A kö­zönség megismerkedhet az állandó szereptípusokkal, a jelmezekkel, maszkokkal, kellékekkel. Az előadás fél 5-kor kezdődik. Amikor idén nyáron csalá­dommal Szentendrén jártunk, örömmel fedeztük fel a főfé­ri múzeumok sokaságában Kmetty János, a Miskolcon született festőművész 1981-1 ín megnyílt emlékmúzeumát. Lel­kes lokálpatrióták lévén, ér­deklődéssel tanulmányoztuk a kiállítás gazdag képanyagát. A múzeumnak a nyitás óta sok a látogatója, s az igényes ér­deklődök elismeréssel nyilat­koznak a festő művészetéről. Ki is az a Kmetty János, aki­nek sikerült a magyarországi festészet „Mekkájában” gyöke­ret verni? Miskolcon született 1889. december 13-án, szegény, küszködve élő vasutascsalád ötödik gyermekeként. Az apát korán elvesztették, s így a népes família még job­ban nélkülözött. 1908-ban Kassán érettségizett kereske­delmi iskolában. Kmetty Já­nos már diákkorában von­zódott a művészetekhez; 1907-től tanult rajzolni Ha- lász-Hradil Elemér festőmű­vésznél. Iskoláinak befejezé­se után Budapesten dolgo­zott, közben Szablya-Fri- schauf Ferenc festőiskoláié­ban és Ferenczy Károly ál­tal vezetett szabadiskolában képezte tovább magát. Mű­vészeti tanulmányait Párizs­ban. a Julien Akadémián fejezte be 1911-ben. Hallat­lan erőfeszítések árán. kizá­rólag a maga erejéből vált művésszé. Művészi pályája a század első évtizedeiben indult, Pá­rizsból való hazatérése után az aktivisták vonzották, több modern szellemű kiállításon vett részt, főle*» grafikákkal. (Pio.Vien a Tanácsköztársaság iddéri az ugyancsak borsodi c7nvmn*7-qö Wornes Lomnárth .Tózcpffel bösösen toborzó- nlokátnt készített. S tagig volt a kénzőművészeti di- rektnriumpak is. A 20-as, 30-as években a haladó el­veket valló csoportosulás a Képzőművészek Űj Társasá­ga (KÚT) egyik alapító tag­ja, később alelnöke lett. Jó barátság fűzte Derkovits Gyulához, szoros kapcsola­tok a Szocialista Képzőmű­vészek Csoportjához. 1920— 27 között többek között Kas­sán és Kolozsvárott mutatta be képeit, s 1942-ben részt vett a vasasszakszervezet székházában rendezett „Sza­badság és nép” című anti­fasiszta kiállításon. Szülővá­rosában is bemutatkozott a 30-as évek végén: tárlata nagy sikert aratott. A II. világháború ideje alatt a pesti otthonában számos ül­dözöttet bújtatott. 1930-tól kezdve a nyara­kat Szentendrén töltötte. 1945-től a szentendrei régi művésztelep tagja, 1946-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára; tanítványa volt Nagy László költő és Kondor Bé­la is. Mint a főiskola taná­ra és a művészeti tanács tagja, aktívan részt vett a művészeti élet újjászervezé­sében; a szocialista magyar művészet számos tehetségé­nek volt a nevelője. Művészetében a konstruk­tív, kubisztikus formálás ele­meit mindvégig megőrizte, bár az 1930-as években fes­tészete oldottabbá vált. Ké­sőbbi korszakában ismét a szigorúbb szerkezeti rend jellemezte csendéleteit és tájképeit. Fő művei közé tartozik a fiatal korában festett önarcképsorozata. Többnyire csendéletekbe, sallangmentes, puritán ön­arcképekbe tömörítette mon­danivalóját, de a legszoli­dabb élményben is meg tud­ta láttatni korunk emberé­nek problémáit. Kmetty nemcsak festőként, de elméletíróként is jelentős egyénisége a XX. század magyar művészeti életének. Számos cikket . írt, ezekben ars-poeticaszerű tömörséggel fogalmazta meg művészi el­veit. Hitt a művészet vilá­got és lelket formáló fel­adataiban. A Népszava szá­mára írott egyik cikkében kifejtette, hogy „a művész, művészet és a társadalom összetartoznak, egymásra mindig hatással vannak, egy­másra mindig jellemzőek. A művészet... a szellemi éle­tet a társadalom javára ala­kító tényező.” Munkásságát magas kitün­tetésekkel ismerte el az a társadalom, amelyért festé­szetével, pedagógiai munká­jával olyan sokat tett. Hosszú betegség után, Bu­dapesten halt meg 1975. no­vember 16-án. Szülővárosá­ban, Miskolcon sem utca, s tudtommal emléktábla sem hirdeti a XX. századi ma­gyar művészet kiemelkedő alakjának emlékét. Molnár István nyi híve. Számos érdeme, irodalmi munkássága mel­lett neki köszönjük a köz­oktatás reformját, nagy mű­veltségű, teljes ember élet­műve az övé. A falu jegyzője négyré­szes tévéfilmváltozatának élvezése nem kívánja meg feltétlenül ezeket az isme­reteket, de ha nem helyez­zük el a korban, a rende­zés minden közelisége elle­nére is távoli világ marad. Nem segít ezen az sem, hogy a könyv mondandója a bűnügyi regény klasszi­kus vázára épül, mert nem krimi, hanem történelmi regény. Egy olyan forrongó korról (nagyon közel van 1848), ahol a jobbító szán­dék és a tisztesség áldoza­tul esik a feudális önkény­nek, durva erőszaknak. A kor választási visszaélései­től kezdve az embertelen börtönviszonyokon keresztül a jellegzetes típusokig igaz mü ez egy változásra érle­lődő világról. Filmváltoza­tától az ember csak reméli, hogy történelmi klisékre fogékonyabb gondolkodásun­kat képes árnyalni. Eötvöst nehéz olvasni, Sükösd Mihály forgatóköny­ve és a rendezés lehántotca róla azt, ami számunkra régies, archaikus' lehet, a kép pedig nem helyettesíti maradéktalanul. A drama­turgia kegyetlensége foly­tán így a „jó” vonulat szín­telenebbé válik, a „rossz” pedig egy többé-kevésbé ér­dekes, mert igazságtalan bűnüldözéssé. A szereplők a korban élt alakok, a szí­nészi játék a legélőbb. Ko­zák András, Avar István, Szilágyi Tibor, Kézdg György (Peti Cigány), Há­mori Ildikó, Koncz Gábor, Pécsi Ildikó és a többiek, egy-egy típust jelenítettek meg. M— KEDD Kosuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Történelmi operákból. — 13.23: Három nép forradal­mában. — 14.00: Hírek. — 14.IO: Magyarán szólva. — 14.25: Or­vosi tanácsok. — 14.30: Dzsessz- melódiák. — 15.00; Élő világ- irodalom. — 15.20: Zeneiskolá­soknak. — zeneiskolások mu­zsikálnak. — 15.40: Poggyász. — 16.00: Hírek. — 16.05: Kér­hetek valamit? — n.OO: Isaura elődei. — 17.30: Szép ez is! — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30; Esti magazin. — 10.15: A boldogító nem. — 20.00; Pab­lo Casals gordonkázik. — 21.05: Népdalfeldolgozások. — 21.30: Tudomány és gyakorlat. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Verbunkosok. — 22.50: Az alkohol. — 23.00: Régi hires előadóművészek fel­vételeiből. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Charley nénje. — 12.30: Népdalkörök énekelnek. — 13.00: Hirek. — 13.05: Popzene szte­reóban. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14,00: Sok­féle. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 15.30: Könyvről, könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Mint (a) film. — 18.30: Gramo­fonalbum. — 19.00: Hirek. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00- Chico Buarque; A csirkefogó operája. — 2i.oo; Hírek. — 21.05: A százszázalékos nö. — 21.29: A Modern Hungária együttes fel­vételeiből. — 22.00: Halló, Ber­lin! Halló, Budapest! — 23.00- Hirek. — 23.20: Nóták. — ».15— 4.20: Ejfél után. S. műsor. 12.34: Magyar zene­szerzők fúvósműveiből. — 13.00- Hirek. — 13.05: Intermikrofon. — 13.20; Romantikus muzsika. 14.11: Maros Rudolf művei­böL — 14.44: Contertino Praga ’86. — 15.05: Labirintus. — 15.20- Holnap közvetítjük. — 15.40: Ze­nekari operarészletek. — 16.25: Kodály: Énekszó; — 17.00- Isi kolarádió. — 17.30: Zenekari muzsika. — i*.30: Na matern- jem jeziku. — 19.00: Hírek. — 19.05: In der Muttersprache. — 19.35: Beethoven: D-dúr vonós­négyes. — 20.00: Ardí Liives színháza. Este. — 21.05: A Bel­ga Rádió énekkara Kodály-kó- rusokat énekel. — 21.41- Bay- reuthi Ünnepi Játékok 1986. — 23.05: N. N. utolsó bolyongása. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor- ismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: A Miskolci Nem­zeti Színház karácsonyi aján­déka — NDK-beli rendezvény Magyarországon készült filmje — Bemutatjuk a belga grafi­kusművészt — Irodalmi hagyo­mányok Salgótarjánban.) — 18.00: Észak-magyarországi Kró­nika. — 18.25: Lap- és műsor- előzetes. Televízió, 1. műsor: 16.05: Hí­rek; 16.15: A történelem lapja­iról. — 17.15: Kalendárium. — 18.05: Sportmúezum. — 1R.30: Iparvilág. — 18.50: Mini Stú­dió ’86. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Hír­adó. — 20.05; A szerencselovag. — 21.10: Stúdió ’86. — 22.10: Doktorrá fogadom. — 23.15: Híradó 3. Televízió, Z. műsor; 18.30: Körzeti adások. — 19.35: Ravel: g-moll szonáta. — 19.55: Perc­nyi történetek. — 20.00: önarc­kép. — 21.10; Híradó 2. — 21.40: Meztelen igazság. Szlovák televízió: 16.45: Sport- revü. — 17.15: Hihetetlen va­lóságok. — 17.55: Nyugat-szlo­vákiai magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Távlatok. — 19.30: Híradó. — 20.00: Szerelem gyantaillattal. — 21.30: Cseh­szlovákia—Svédország jégko­rongmérkőzés. — 22.20: Zenei nokturno. Kiállítások; Mini Galéria (10 —18): Würtz Adám grafikái. — Fotógaléria (10—19): A „Tér” országos fotóművészeti pályázat kiállítása. — Miskolci Galéria (10—18) : Miskolci Téli Tárlat. — Vasas Galéria (14—19): Tájak, hangulatok. Varga János fest­ményeinek kiállítása és vásá­ra. — József Attila Könyvtár kiállítóterme (12—17): Levéltá­ri ritkaságok. — Szakmunkás Galéria (10—18): Kovács Péter Balázs grafikái. — Herman Ot­tó Múzeum Képtára (10—18): Két évszázad magyar festésze­te. — Múzeumi mozaik. Ü) szerzemények a múzeum nép­rajzi gyűjteményéből. — Borsod— miskolci Múzeum (10—18): Kon­dor Béla-emlékkiállítás. — Úri- hímzések Északkelet-Magyaror- szágon. — Herman Ottó Em­lékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. Miskolci Nemzeti Színház (5): Oszlopos Simeon. (Kossuth if­júsági bérlet.) Filmszínházak: Béke (f3): Kislány a városból (mb. szí. szovjet) — (15): Forró fagy­lalt (mb. szí. angol, H. hely- ár!) — (f7, f9): A nagy zabá- lás (szí. angol—francia, 18 év, III. helyár!) — Béke premier viedomozi (14, 16, 16): Kettős gázlók (szí. hongkongi) — Kossuth (A Vasas Művelődési Központban, f6): A nagy zabá- lás (szí. olasz—francia, 18 év, III. helyár!) — (f8): Szemünk fénye (mb. szí. olasz, II. hely­ár!) — Táncsics (f4): Mary Poppins I—II. (mb. szi. ameri­kai, dupla és III. helyár!) — (f8): Falfúró (szí. magyar, 16 év!) — Táncsics kamaramozi: (f5, f7) : Nincs kettő négy nél­kül (mb. szi. olasz, kiemelt és III. helyár!) — Táncsics video- mozi (f3. f5, 17) : A megszegett eskü (szí. hongkongi). — Szik­ra (15): Ellenőrzés az utakon (mb. szovjet) — (f7): A cáDa (mb. szi. amerikai, 16 év, III. helyár!) — Fáklya (4) : BMX banditák (mb. szí. ausztrál, n. helyár!) — (6. 8): Egy marék­nyi dollárért (szí. olasz, 14 év, kiemelt és III. helyár!) — Fák­lya kamaramozi (f5) : Cimbo­rák (szi. magyar) — Fáklya videomozi (13, f7) : Halálos játszma I. (szí. hongkongi) — Petőfi (f5): A harmonikás em­ber (szi. szovjet) — (f7): In­diana Jones és a végzet temp­loma (szí. amerikai? 14 év. ki­emelt és III. helyár!) — Tokaj diszkómozi (f6): Seriff az égből (szí. olasz) — Nehézipari Mű­szaki Egyetem (5) : Swann sze­relme (mb. szi. francia. 16 év!) — Szirma (f6): Három férfi, egy mózeskosár (mb. fmacia. II. helyár!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.20: Eco-mix. — 8.50: Kis magyar néprajz. — 8.55: Roman­tikus kamarazene. — 9.30: Néo- dalkórusok. — 9.49: Muzsika régi hangszereken. — 10.00: Hírek. — 10.05: íróvá avatnak. — 10.47: Kenessy; Az arany meg az asszony. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán. — 8.50: Tíz pec külpolitika. — 9.00: Hírek. 3. műsor; 9.00: Hirek. — 9.08: Zenés játékokból. — 9.32: ze­nekari muzsika. — 10.35: Zeng­jen a muzsika! — 11.05: Pilla­natkép. — 11.10; Dzsessz. — 11.50: A Beaux Arts trió felvé­teleiből. Televízió, 1. műsor: 8.55: Té­vétorna. — 9.00: Delta. — 9.Mi Minden jót, kedvesem!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom