Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)
1986-12-15 / 291. szám
I if. flgen step lesz m Technika Haza. ha felépül Társadalmi munka, 1987 Betegek a tölgyesek Talán egy rejtélyes vírus ? Kutatják a kór okát Új lendület kell r Elfogadta Tarosunk lövő éri társadalmi munkaprogramját a városi tanács végrehajtó bizottsága. A testület legutóbbi ülésén jóval szenvedélyesebben és hosz- szabban vitáztak a programról a városatyák, mint tavaly vagy azelőtt. Ennek oka volt az iß, hogy az idén várhatóan nem teljesül maradéktalanul az 1986-os munkaprogram. Bár a 70 millió forint körüli eredményre is büszkék lehetünk, a tervezett 100 milliót mégsem sikerült elérnünk. ♦ IRÁNYVÁLTÁS? Memrég írtunk arról, bogy a város vezetői megvitatták a társadalmi munka helyzetét. Megváltoztak a körülmények, szigqj-odott a vállalati elszámolás, nincs többé „társadalmi anyag"’, a tanácsnál is kevesebb pénz jut e munkák támogatására, és a nehezebb gazdasági helyzetben a városlakók áldozatvállalási készsége is csökkent. Mindehhez e tanácskozáson azt is hozzátették: az új helyzetben másként, jobban kell szervezni a társadalmi munkát, reális programra van szükség, jól megválogatva a célokat. Az 1987- és programban egyelőre még nem sok jelét láthatja a változásoknak a figyelmes olvasó. Látványos irányváltásra nem is nagyon lehetett számítani, hiszen a közelmúltban sok nagy vállalkozásba kezdett a város, s ezeket jövőre folytatni kell. ♦ LÁMPAOSZLOP ÉS NÉZŐTÉR AZ UDVARON Tovább épül a Tudomány és Technika Háza, a hejő- esabai lovasiskola és a Ga- radna-völgvi ipari emlék- és kirándulópark. Szintén társadalmi összefogással szeretnék megvalósítani városunk fogadókapuinak kialakítását. Épül egy MHSZ-lötér is, és a kiemelt fontosságú, de egyelőre még a tervezés, előkészítés fázisában lévő feladatok közé sorolták a városi úttörőtábort. A programban szerepel a Szabadság tér rekonstruált öntöttvas lámpaoszlopainak elhelyezése, a komlóstetői sport- komplexum építése, az ava- si liget tereprendezési munkáinak folytatása, növények ültetése. Nézőteret szeretnének kialakítani a Hámán Kató Kollégium udvarán, és társadalmi összefogással tornaterem épülne a 36. Számú Általános Iskolában. Az idén is lesznek ae egész várost megmozgató akciók. és nem feledkeztek el a társadalmi munkában, illetve állami beruházásban épült létesítményeinek üzemeltetéséről, karbantartásáról sem. Természetesen 1987- ben is számítanak a ráros- lakók környezetükért régzett munkájára. Erre azért is nagy szükség lesz, mert 1987 a városüzemeltetés éve: ezt hirdeti a munkaprogram j borítólapján lévő felirat. + KIT KÉRDEZZENEK? A társadalmi rrumkában tapasztalható nitütoipanas konstatálása nem ronthatja azoknak a kedvét, akik tavaly is sokat tettek a városért, hiszen felépült a második műjégpálya, átadták a vértranszfúziós állomást, hamarosan megnyílik a Kós- ház. De, mint annyi mindent az ország életében, a társadalmi munka szervezését is meg kell egy kicsit reformálni. Tímár Vilmos, a városi pártbizottság titkára azt javasolta a végrehajtó bizottsági ülésen, hogy jobban kell szelektálni a célok között, és meg kell kérdezni a vállalatokat, intézményeket: vajon mi az. amit szívesen megtennének a városért? Ne csak a tanácstagokat kérdezzék meg. hanem a javaslatukat támaszsza alá szakértői vélemény, műsaaki felmérés is — ezt Homolya Gizella, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondta. Az elfogadott program persze nem saentírás: új javaslatokkal Szívesen foglalkoznak készítői. — Sok minden változott a társadalmi munkában — írtuk az előbb. Csak egyvalami maradt változatlan, mégpedig az. hogy a városlakók önkéntes áldoaatvál- lalására óriási szükség van ma és holnap is. ffcfos) Rejtélyes betegség pusztítja a tölgyfákat. Az erdőjárók már csaknem egy évtizede észrevették, hogy sok tölgyfa levele nyaranta is sárga marad, törzse pedig kiszárad, eikorhad, s kidől. Vajon milyen betegség pusztítja erdeinket? — kérdeztük Kisházi Zoltántól, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőművelési osztályvezetőjétől. — Először 1978-ban észleltük a tölgyesek kiszáradását. A szakemberek azonnal megkezdték a vizsgálatot, de idáig nem sok eredményt hozott. Jelenleg két feltételezésünk van a kór keletkezéséről. Az Erdészeti Tudományos Intézet, valamint az erdészeti egyetem valamilyen különös vírusra, baktériumra vagy gombára gyanakszik. A Jakucs-féle elv viszont a levegő elszennyeződésének tulajdonítja a bajt: az iparterületek közelében a föld elsavanyodik, és elpusztulnak azok a gombák, amelyek a tölgyek gyökérzetén élnek. Ezek a mikroorganizmusok szelenként működnek. s aszályos időben nedvességgel látják el a gyökérzetet. Ezeknek a gombáknak a hiánya okozhatja az értékes fák pusztulását. A tudományos intézet szakembereinek a megállapítása biztatóbb, mint a Jakucs-féle hipotézis. Szerintük a rejtélyes vírus álvonulóban van területünkön, lassan, de megszűnik a tölgyesek kiszáradása. Jő lenne ha ez bebizonyosodna, ugyanis a tölgy erdők 32 százaléka vált a rejtélyes kór áldozatává 1978 óla. összesen 300 ezer köbméter értékes tölgyet — köbmétere 3500 forint — kellett emiatt kitermelni. Csupán az idén 45 ezer köbmétert dolgoztak fel. Rcménytkellő, hogy több területen már csökkent az áldozatul esett tölgyek száma. Körülbelül öt esztendővel ezelőtt egy-egy erdőrész 10 százaléka is megfertőződött; mostanában ez a szám alig haladja meg a 2 százalékot. Kisházi Zoltán erdészeti szakmérnök szomorúan mue tatta a kipusztult fákról készült fotókat. Gyógymód, vagy bármilyen ellenszer nem létezik a tölgyek megóvására. Kritikus a helyzet a borsodi dombvidéken m a táilyai erdészetben. A fertőzöttnek látszó fákat rögtön kivágják, elkülönítik; az ebből származó népgazdasági kár jelentős, mivel az egyébként 200 évig is fennmaradó tölgyeket nehéz pótolni, s a beteg fát csak jelentős árcsökkentéssel értékesíthetik. Cikkünk nyomán Érdeklődéssel olvastam 1986. október 3-án megjelent számukban ..Stoo, egy percre! Elsősegélyből elégtelen” című figyclemkeltö cikküket. Az írás napjaink valós gondjaival foglalkozik. Tudjuk. hogy a lakossági elsősegélynyújtás gyakorlata nem mindig és mindenütt felel meg a kívánalmaknak. A szükséges, alapvető ismeretek elsajátítása érdekében az illetékes szervek számos intézkedést tettek és tesznek ■ap iáinkban, és terveznek a jövőben is. E tevékenység egyik eredménye az a kiadvány — amit az írás szerzője hiányol —, mely első ízben 1984-ben látott napvilágot és Hol itt a logika? Leláncolták a tapolcai boltot Arany város a dzsungelben Az ecuadori őserdő mélyén, a perui határ közelében megtalálták Valladolid- nak, a spanyol gyarmati idők virágzó aranybányavárosának a romjait. A latin-amerikai ország délkeleti részén található település felett négy évszázada burjánzik a buja trópusi vegetáció. Az utcamaradványokat, csatornákat, falakat borító növényzet olyan sűrű, hogy már nem pusztította, hanem az oxigéntől elzárva mintegy konzerválta a várost, ahol a spanyol konkvisztádorok annak idején lázasan kutatták El Doradót, a bennszülöttek által emlegetett mesés aranylelőhelyet. Valladolid végül is az indiánok lázadása miatt népte- lenedett el. A közelben- ma is működ/k egy szerény kapacitású aranybánya. A Rghs kefl különösebb szakértelem abhoz, bogy u ember tudja: a boltokhoz nemcsak a vásárlóknak, de az árut szállítóknak is hozzá kell férniük. Világos: a portékának valamilyen úton- módon be kell jutnia az üzletbe. Hogy gondoltak-e erre azok, akik elrendelték Tapolcán, a 2Z4-es élelmiszerüzlet előtti járda lánc- korlátozást, az enyhén szólva kétséges. A Martos Flóra utca 1. szám alatti üzletépületről van szó, ahonnan Bonyhádi Ernő boltvezető fordult szerkesztőségünkhöz panasz- szál. — Lassan lehetetlenné válik az áruellátásunk. A Városgondnokság ugyanis — minden előzetes megbeszélés nélkül — körbeláncolta az üzletünket. A Fűszert és a tejipar áruszállító teherautói csak úgy tudnak megközelíteni bennünket, hogy rátolatnak a lánckorlát végéről a lépcsősorra. Most még ugyan sikerül ez a bravúr, de elképzelni sem tudjuk, hogy mi lesz, ha leesik a hó, lefagy az út. Hiszen száraz időben sem biztonságos ez a fajta rakodás ... Azt már Márton Ferenc- töl, a Városgondnokság főelőadójától tudtuk meg, hogy éppen a teherautók elől kívánták elzárni a járdaszakaszt. A nehéztestű járművek ugyanis újra meg újra megrongálták a járdát, s emiatt szakadatlanul toldozni-foldozni, javítgatni kellett. Hogy ezek után mi legyen a szállítmányok sorsa? Egyszerű: vigyék úgy be az épületbe, hogy ne érintse a járdát a gépjármű. if Tz a semminek tűnő lánckorlát okozza a nagy gondot a kereskedőknek A dolog szépséghibája csak az, hogy — mint a boltvezető panaszából kiderült — télen ez megoldhatatlan. Az áruk túlnyomó többségét ugyanis konténerekben kapja az üzlet, ölben tehát aligha vihetik a raktárhelyiségbe. Kénytelen volt belátni ezt a Város- gondnokság is, és elfogadni egy kompromisszumot: a járda körül épített lánckorlát közül kiemelnek egy akkora szakaszt, amelyen át az üzlet elé fér az áruszállító kocsi. Oda is kerítenek, ugyan néhány méteres láncot. amit csiki-csukiszerűen nyithatnak, zárhatnak majd a boltosok. Igaz, hetek óta várják az ígért megoldást — mindhiába. Már-már attól tartanak a kereskedők, hogy szállítóik megtagadják a rakodást a körülményes és nem biztonságos helyzetben. Márton Ferenc megígérte: most már igazán mihamarabb utat nyitnak a járdán a kocsiknak. S az ígéret ez alkalommal valóban gyorsan — péntek délelőtt — teljesült. jóllehet a kereskedők szerint még nem kapta meg végleges — és biztonságos! — formáját a „járda-feljáró .. Mindenesetre a dolog logikáját a lánckorláton nyitott „kapu” megkérdőjelezi. Mert hogy is van ez? Azért építették a lánckorlátot 50—60 ezer forintért a járda köré, hogy a teherautók ne jussanak fel rá. Most meg azért nyitnak rajta „kaput”, hogy a járművek beférjenek. Ki érti ezt?! (r) 1985-ben és 1986-ban ismételten kiadták. A 91 oldalas, laikusok számára készített, ábrákkal és tesztkérdésekkel ellátott könyv, melyet a téma oktatásában gyakorlott szerző: dr. Pap Zoltán, az Országos Mentőszolgálat főorvosa írt, az ATI kőtelező tankönyve, s a gépjárművezetők vizsgaanyagának beépített része. Címe: Közúti elsősegélynyújtás, s a Műszaki Könyvkiadó gondozásában jelent meg, minden esetben nagy példányszámban és olcsó áron. Örülök » gondolatébresztő soroknak, mert alkalmat adott arra, hogy a jogosítványukat régebben szerzett autósok, és más érdeklődők fi gyeiméi felhívjam a Közúti elsősegélynyújtás létére és hasz-í nára. Dr. Tnry Peregri* főorvos Országos Mentőszolgálat Tízmillió éves koponya Az embef származása szempontjából nagyjelentőségű emberszerű ősmajom 10 millió éves koponyájának töredékeire bukkant a múlt év szeptemberében Rudabányán Hernyók Gábor geológus. A világon szinte egyedülálló lelet a Rúd—77 sorszámot és a Rudapithecus Hun- garicus nevet viseli, s mindössze Pakisztánból és Kínából ismeretesek hasonló ko- ponyamaradványók. A 101 csonttöredékből és nvole fogból álló rudabányai lelet tudományos értéke azonban jóval nagyobb, mint a korábban Ázsiában talált csontoké, mert ez a koponya épebben maradt, s vizsgálatából több hasznqs következtetés vonható le a3 ember származását illetően. A lelőhely —, amely egykori mocsár üledéke, a szénás lignitrétegek határán — korának ismeretében meg lehetett állapítani, hogy a koponyamaradvány tízmillió éves, s feltehetően attól a Dryopithecustól származik, amely az ember és a csimpánz közös őse volt. A rekonstruálás során a jellegzetesen megnyúlt koponya a ma élő csimpánzokéhoz hasonló, ugyanakkor a szemöle dökív fölül hiányzik az erősen kidomborodó -sont, s a varratok nélküli koponvate- tő sem emlékeztet a ma él 5 emberszabású majmok koponyájára.
