Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)
1986-12-06 / 284. szám
A sajtó ünnepe 5^c Az idén ismét megnyitotta kapuit a Búza tér melletti autóparkolóban a karácsonyi vásár. A 27 pavilonban a kisiparosokon és kiskereskedőkön kívül állami' vállalatok is árusítanak. Az első néhány nap tapasztalatai szerint még több a nézelődő, érdeklődő, mint a vásárló. A kereskedők, az elárusítók az igazi vásárlói rohamot a jövő hétre várják. Új idegosztály a Vasgyári Kórházban Alig egy éve kezdték szervezni a Vasgyári Kórházban az idegosztály létesítését. Ennek a szakágnak még nincsenek hagyományai az intézetben, éppen ezért kísérte és kíséri nagy figyelemmel alakulását az ideg- gyógyászok szakmai közössége. Az osztály indításának alkalmából tegnap délelőtt tudományos ülést, rendeztek a kórház tanácstermében. Dr. Ditrói Sándor igazgatófőorvos üdvözölte a megjelenteket, majd Gápelné Tóth Rózsa, a városi tanács elnökhelyettese mondott megnyitóbeszédet. A tudományos program keretében országos hírű szakemberek tartottak előadást, majd az ülés résztvevői — a házigazdák kalauzolása mellet — megtekintették az új idegosztályt. A Rádiótól kérdezték - a OH válaszol Kevesebb só az utakra Közeledik a tél címmel fórumműsort sugárzott a közelmúltban a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója. Az 50 perces élő adásban szakemberek nyilatkoztak a hűvösebb hónapokra való felkészülésről. Az Idő hiányában el nem hangzott kérdésekre mi kértünk választ. • Csiszár Szilveszter Miskolcról azt tette szóvá, hogy takarítás helyett télen sózzák az utat. A só viszont Kikezdi a cipőt, s környezetvédelmi szempontból is igen ártalmas. Válaszol: Varga József, a Miskolci Közúti Igazgatóság vezetője. — A síkosság és az ellene való védekezés okozza a legnagyobb gondot a kezelésünkben lévő borsodi és hevesi utakon. De nemcsak sót használunk: telente az egyszámjegyű főutakon — r"-vizsgálatokhoz, és a vérkészítmények előállításához k -zerűbb készülékekre van szükség. A képen lát- e-i "ke azoknak, amit a december 3-án felavatott új 'ti állomáson használnak majd az itt dolgozók. Fel- ’az ünnepség utáni percekben készült, mert a dol- znapokon természetesen a fehér köpeny Vesz a munkahelyi elegancia. (Kerényi László felvétele) az úthálózat 10 százalékán — tiszta sót, a kétszámjegyű és egyéb fontosabb ösz- szekötő utakon — ez a hálózat 20 százalékát teszi ki — pedig sós keveréket alkalmazunk. Az utak fennmaradó 70 százalékán más anyaggal, homokkal, illetve " sálakkal védékézünk 'á síkosság ellen. Országunk földrajzi elhelyezkedése egyébként olyan, hogy 10— 15 havas és 70—90 síkos nappal kell télen számolni. Ha havazáskor nem sózunk alá, hóbordák, jégkátyúk keletkeznek a jeges hórétegben. Ezek ellen a védekezést Európa más országaiban is a nátriumklorid fel- használásával tartják a leggazdaságosabbnak. Egyes területeken, mint például a repülőtereken, vagy hidakon, nagyvárosok fontosabb átkelési szakaszain kísérleti jelleggel használnak ugyan kalcium-, illetve magnézi- umkloridot és egyéb jégmentesítő folyadékot is, ezek azonban ötször-har- mincszor drágábbak, mint a kősó. Emellett nagy tömegben nehezebb beszerezni ezeket, és kezelésük, tárolásuk beruházást igényel, valamint az alkalmazásukhoz szükséges berendezések megvásárlását. Igazgatóságunk kifejlesztette a só és a sós keverék kiszórásának technológiáját, s ma már modern sózóberendezéseket alkalmazunk. Ezekkel a burkolatra juttathatunk akár minimális, négyzetméterenként 10—40 gramm sómeny- nyiséget is. Emiatt az olvadékban igen kicsi a sókoncentráció, s ez környezetvédelmi szempontból, nyílt útszakaszon már elhanyagolható jelentőségű. Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Katona Piroska, 1/4. Sz. Pártalapszervezet (Korvin O. u. 11. sz.) 17—18 óra között; Komlősy Tamásáé, 12. Sz. Általános Iskola (Kun Béla út 27. sz.). 18 órától; Lehoczky Judit, Engels u. 16. 3/1. sz., 17 órától; Molnár Lászlóné és Tóth Magdolna, 1/4. Sz. Pártalapszervezet (Korvin O. u. 11. sz.) 17—18 óra között; Döb- röntei Zoltánná, 10. Sz. Általános Iskola (Katowice u. 17. sz.), 18 órától. írta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője Nem jelzi piros betű a naptárban: hatvannyolc esztendővel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első hazai kommunista orgánum, a Vörös Újság. Kiadását a nem sokkol előtte megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának Központi Bizottsága határozta el azzal a szándékkal, hogy az újság a magyar munkás- osztályt a kizsákmányolás elleni harcra, a munkáshatalom kivívására szervezze és mozgósítsa. Az első lapszám kinyomtatását az esemény egyik résztvevője, Vágó Béla így idézte fel: „Óriási izgalom uralkodott közöttünk a pincében. Egy új lap. Új párt... Egyszerre a villannyal hajtott gép megáll. Az áram kimaradt. Kikapcsoltatták a szociáldemokraták és burzsoá szövetségeseik. László Jenő odafut a géphez, s kézzel hajtja. Kellner Sándor váltja fel. ő is hajtja a gépet. Mindannyian hajtottuk a gépet, amely lassan ejtegette a Vörös Újság első számait." Az újság első szerkesztői és szerzői között voltak Kun Béla, Rudas László, Révai József és Szamuely Tibor. A lap példányszáma rövidesen tízezerre emelkedett, a Tanácsköztársaság ideje alatt mindvégig meghatározó szerepe volt a tömegek tájékoztatásában és mozgósításában, tettekre serkentésében. Az ellenforradalmi rendszer súlyos csapást mért a forradalmi sajtóra is. Vállaljuk és megőrizzük azok örökségét, akik a baloldali legális vagy illegális sajtójában, a bécsi vagy a moszkvai emigráció kiadványaiban a szocialista eszmék, a haladás hirdetői voltak a legkilátásta- lanabb, vészterhes időkben is. Tiszteljük azokat, akik — a Népszavától az 1942-ben megjelent illegális Szabad Népig — szószólói és bátor harcosai voltak a népfront eszméinek, az antifasiszta küzdelemnek, népünk szabadságának, hazánk függetlenségének. Emlékezünk mártírjainkra: Somogyi Béla, Bacsó Béla, Bálint György, Rózsa Ferenc, Ságvóri Endre, és mások mór nem érhették meg a felszabadulás napját. Az ember számára a legdrágábbat, életüket áldozták az egyenlőtlen küzdelemben. Az azóta eltelt több mint négy évtizedben a magyor sajtó népünk felemelkedésének, szocialista társadalmi rendünk fejlődésének tevékeny részese lehetett. A szocialista sajtó, a tömegtájékoztatás minden eszköze sokban segítette éprtőmunkárrk meggyorsításót, a társadalom- és művelődéspolitikai feladatok végrehajtását. Hozzájárult a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítéséhez. Tekintélyes, rangos félként vett részt a békéért, a társadalmi haladásért folyó nemaetköei küzdelem, a békés egymás mellett élés gyuhro* bonyolult kérdéseinek megvilágításában. A tájékoztatás eszközeinek valamelyike vagy éppen több formája itt otthon von, kedves hozzátartozóként, minden magyar családnóL A rádiózás elterjedése hozónkban csaknem teljesnek mondható. A becslések szerint — mert erre mór csak ez a mérési lehetőség von — 6 millió rádiókészülék von a lakosság tulajdonában. Napjainkban mintegy hárommillió családhoz jut el tv-műsor. A televízió a két fő és körzeti adásaiban hetente már csaknem száz órán át sugároz műsort Terjed a városi kábeltelevíziózás. Csaknem harminc helyen jelentkezik már rendszeresen a városi tv helyi stúdiója. Az év végére egymillió emberhez jut el városi kábeltelevízió műsora, s ez a szóm gyorsan növekszik. A Magyar Rádió három központi és öt regionális programját heti 540 órás műsoridőben közvetíti. Jelenleg több mint 1700 időszaki lap jelenik meg nálunk, ezek mintegy 1 milliárd 500 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. Nemcsak sajtónk szerkezetének, de egész társadalmunk demokratizmusának tükre az, hogy a pórtlapokon kívül igen keresettek a szakszervezetek Ipajai, folyóiratai, közkedveltek a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági szakszervezetek lapjai, folyóiratai, közkedveltek Tanácsának kiadványai. Saját lapjuk von a Magyarországon élő nemzetiségiek szövetségeinek. Valamennyi egyház és felekezet is saját újságokat jelentet meg, melyek — ideológiai különbségeink ellenére — hozzájárulnak a vallásos és nem vallásos emberek együttműködésének továbbfejlesztéséhez. Az évtizedek során a központi, a megyei és a városi napilapok a legolvasottabb tömeglapokká váltak. Együttes példányszámuk meghaladja a napi hárommilliót. A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia fejlesztése, a népi-nemzeti egység, a közmegegyezés állandó erősítése magas színvonalú munkát követel a televíziótól, a rádiótól, a sajtótól. Ennek szellemében ország- gyűlésünk ez év március 20-án törvényt alkotott a sajtóról, a tájékoztatásról. Ez a szocialista törvény szerves folytatása az 1848. évi első magyar sajtótörvénynek. A Tanácsköztársaság valósította meg történelmünk során először a munkásosztály sajtójának szabadságát. A két világháború között - az ellenforradalom szolgálatába állítva a sajtót — mór az 1914. évi sajtótörvénynek is számos rendelkezését hatályon kívül helyezték, illetve többször Is módosították, keményítették, szigorították. A felszabadulást követően a sajtóval kapcsolatos jogszabályok a demokratikus, majd *i szocialista átalakulás igényeit szolgálták. A szocialista sajtószabadság elvét 1949. évi alkotmányunk is kinyilvánította. A Magydr Szocialista Munkáspárt, hosszú távú tájékoztatáspolitikájának megfelelően — felszámolva a sajtó területén is kialakult torzulásokat — 1957-től folyamatosan igyekszik megújítani a tömegtájékoztatás tartalmát és szervezeti kereteit. Ez a rövid történelmi áttekintés is illusztrálja, hogy az Országgyűlés legjobb hagyományaink szellemében alkotta meg szocialista sajtótörvényünket. Mi a sajtótörvény legfőbb jellemzője? A törvény a sajtó feladatát az állampolgároknak a tájékozódáshoz való jogához kapcsolva határozza meg. Ezzel egyidejűleg megfogolmazzo a tájékoztatók jogát és felelősségét is. Kifejeződik a törvényben, hogy a hazai és nemzetközi információkhoz jutást a nép, a lakosság természetes jogának tartjuk. Ennek érdekében a sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy hiteles képet nyújtson hazánk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről. Adjon hírt a nemzetközi élet eseményeiről, segítse elő a különböző országok és népek jobb megismerését, a kölcsönös megértést. Mutassa be a béke, a biztonság megóvása, valamint a társadalmi haladás érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Nyilvánvaló, hogy a sajtó csak akkor tud megfelelni hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. Szükséges tehát, hogy az állami és társadalmi szervezetek, az egyesületek, a vállalatok és intézmények folyamatosan tájékoztassák a közvéleményt a közérdekű kérdésekről. Kiindulópontunk oz, hogy a tájékoztatás nem szívesség, nem valamiféle kegy gyakorlása. S ez az újságírókra éppúgy vonatkozik, mint oz információt adókra. Nincsen olyan fontos kérdés — akár hazai dolgainkat, akár a nemzetközi eseményeket illetően — amelyekről hallgatni kellene, vagy a késleltetett tájékoztotós indokolt lenne. Nem véletlen, hogy oz MSZMP XIII. kongresszusa is kiemelte a tájékoztatás felelősségét, a hiteles, gyors, pontos informálás jelentőségét. Az elmúlt évtizedekben országépítő politikánk hitelét oz is erősítette, hogy az MSZMP őszintén szólt — az eredmények megemlítése mellett — □ problémákról, a mind nagyobb követelményekről is. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt az emberekben. A bizalom pedig energiahordozó: a nyilvánosság az értékképző munka, a közéleti aktivitás, a szocialista demokrácia és nemzeti egység javításának egyik hajtóereje. A sajtónak fontos szerepe van a közvélemény tükrözésében és formálásában. Nehezen beszélhetünk jól tájékozott ftözvélemény nélkül közmegegyezésről, nélküle elképzelhetetlen, hogy a társadalomban meglevő szándékok, erők egy irányba hassanak. Ez az önmagunkkal való szembenézés jellemezte pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülését is. A Központi Bizottság határozatának lényege az, hogy a népgazdaságot — az irányítástól a végrehajtásig terjedően — a XIII. kongresszuson elhatározott növekedési pályára állítsuk. Ez azt jelenti, hogy prioritást kell adnunk a szelektív élénkítésnek, az egyensúly erősítésének, az életszínvonal stabilitásától a társadalmi teljesítmények növeléséig. Hazánkban a legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása. A sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozóinak tennivalója, hogy mindennapi munkájukkal szolgálják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtását, hogy a valóság hiteles, pontos bemutatásával, a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel a társadalmi haladásért, ország- építő céljaink megvalósításáért munkálkodjanak. A nyomtatott és az elektronikus sajtó legnagyobb ünnepe, ho a lakosság egész évben olvassa az újságokat, nézi a televíziót, hallgatja a rádiót. A sajtó kötelessége, hogy segítsen abban: azonosuljanak céliainkkal az emberek, s váljanak tudatos és cselekvő részeseivé társadalmunk jobbító formálásának. A magyar töínegtájékoztatás egység'-, közös elhatározással ma szinte „ébresztőt” fúj. Hangsúlyozza: talpra, tettre emberek, munkára fel, magyarok! Sorsunk jobbítása, magunk és szeretteink jobb sorsa, szebb, tartalmasabb élete azon múlik, növelni tudjuk-e az egyén, s rajta keresztül a társadalom összteljesítményét* Hogy legyen mit elosztani a szocializmust építő népnek.
