Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)

1986-12-03 / 281. szám

A Rádiót ót kérdezték — a OH válaszéi A rrakaäai társiják Közeledik, _a tél címmel förummüsort sugárzott a kö­zelmúltban a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója: Az 30 perces ' élő ádásban szak­emberek nyilatkoztak a hű­vösebb hónapokra való fel­készülésről. Az: idő hiányé-' bán el nem hangzott kérdé­sekre mi kéMünk választ. • Hevesi Árpádot, a Tüzép- .tcleppkon . tönkrement* építési' anyagok tömege háborítja lel. Kérdésé: mi lesz tálén, ami­kor hó borítja majd az érté­kes. anyagokat?- Válaszol: Cs.ervák Ferenc, az Észak- magyarországi Tüzép 'Vállalat igazgatója. * — A. .Tüzép-tplepe.k.fedett tárolóinak kapacitása saj­nos, valóban nem teszi le­hetővé, hogy minden anya­got ezekben helyezzünk el. Hogy végül is mit , tartunk bennük, azt a telep lehető­ségei határozzák meg. Az áruk egy részét tehát szük­ségszerűen fóliával, vagy más anyaggal takarjuk le. Gyakran megesik, hogy a vásárlók válogatás után nem rendezik vissza a már átné­zett anyagokat, illetve nem takarják le újra ezeket. A gond akkor jelentkezik, ha a telep dolgozói sem figyel­nek oda, s már akkor is ká­rosodik az áru, ha csak rö­vid ideig marad védetlenül. Ha a helytelen tárolás vagy az időjárás viszontagságai miatt csökkent az értéke a termékeknek, akkor ezt a mennyiséget engedményes áron kínáljuk. A veszteséget a telep dolgozóira hárítjuk, természetesen csak akkor, ha az ő hibájukból keletkezett a kár. A bányavállalatok az 1990-ig terjedő években je­lentősen nagyobb összeget fordítanak szociálpolitikai célokra, mint a VI. ötéves terv időszakában. Üjabb helyeken vezetik be példá­ul a védőruha-juttatást, és az öltözékek tisztításáról is a vállalatok gondoskodnak. Folytatódik az öltöző-fürdő- építési, illetve korszerűsítési program, valamint az üdü­lők és gyógyüdülők rekon­strukciója. Üj diagnosztikai és gyógyító berendezésekkel látják el az üzemorvosi ren­delőket. A figyelemreméltó adatokat a bányaorvosok országos tanácskozásán hoz­ták nyilvánosságra. A héten a sportcsarnokban Formációs tánc fesztivál A Miskolc Városi Sportcsar­nok ezekben a napokban ze­nétől is hanga;. A táncparket­té varázsolt sportpályán vi­dám forgatag fogadja a beté­vedőket- A próbák eredményé­vel a közönség december 5- én és 6-án ismerkedhet meg, amikor kezdetét veszi a váro­sunkban már hagyományosnak számitó. Országos Formációs Tóncfesztivál. Fügeczky Róbertné Balogh Mária táncpedagógust, a XIII. formációs fesztivál fő rendezőjét kérdeztük milyen lesz a rendezvény? — Változatos programot kínálunk minden érdeklődő­nek a két nap alatt. Azok á csoportok, amelyek fellép­nek Miskolcon, előzetes se­lejtezők legjobbjai. Az elő­döntők Szarvason és Székes­fehérvárott voltak, ahol a csoportokat szakmai zsűri Dares mir a határ. Nemcsak az egykori Lehár-dal szerint, ha­nem valóságosan, a de-, cemberi időjárás kö­vetkeztében. AZ -utób­bi napokban a párás, ködös időjárás fehérbe borította a b.ükki er­dők közötti'’réteket,' s d város zöldterületeit is. Nem kell a Bükk erdei útjait felkeresni, hogy telet idéző, fe­hérbe öltözött vidéket lássunk. Elég kitekin­teni az Avasra, ahol a lomb jav esztett fák ágait belepte a dér. Fehérbe öltöztek a kií- liáni városrészben ö füvesített területek, s mintha porcukorral szórták volna: be az. örökzöld fenyők, 'tu­fák leveleit is. Hasonló kép fogadja a lillafüredi Palota­szálló üdülőbe érkező vendégeket, akiknek kedvéért gyönyörű, z’uzmarás mesevilággá izifíltozott a Hámori-tó környéke. -A szél fu- vállatára valóságos f e­hér zűhafdg ’’hűlt alá u fák ágairól — idéz­el? a . téli hóhullást. Az utak. síkosak, csúszósak, $ a Szinva völgyében csakúgy, ülint a Garadna-patak mentén ködöt pipál­nak a hegyek, sejtel­mes, borongás-párába vonva a tájat, — elta­karva — az erdő ru- hátlanságdt. értékelté. A fellépők között a szarvasi, a székesfehérvá­ri. a budai táncklub, vala­mint a győri Vasutas Műve­lődési Ház és a budapesti Ady Művelődési Központ tánccsoportja mutatja be új koreográfiáit. Minden bi­zonnyal sokaknak már isme­rősen cseng a fellépők név­sorát olvasva a Ködmön, a Főnix és a Miskolci Városi Művelődési Központ IVÍajo- rette együttesének neve. Ez utóbbi csoport nyitja meg a fesztivált. '■■ äC-jA Misftölcira 'eljtftö hö- zai csoportokon kívül termé­szetesen most is lesznek meghívott vendégeink. A Német Szövetségi Köztársa­ságból a Blau—Weiss, Kas­sáról a Ritmus és szintén Csehszlovákiából a híres Paskova profi táncospár. A külföldi vendégek mellett láthatjuk még hazánk leg­jobb gyermek formációs csoportját, > a szombathelyi Magyar László Űttörőház csapatát. A fesztivál megle­petéséről a Ködmön formá­ciós csoport' gondoskodik, amely most ünnepli megala­kulása kilencedik évforduló­ját. Ebből az alkalomból olyan bemutatót terveznek, melyben a .kilenc év kore­ográfiáiból válogatva, a va­lamikori tagok _a jelenlegi táncosokkal együtt lépnek a közönség elé. F. H. Miskolci építők Prágában 3. Miért „hajt” a magyar munkás külföldön? Kedvvel dolgoznak • Amit pénzben nem lebet kifejezni 'TM , i'-Ts. jfc Jól dolgoztak a mezőkövesdi asztalosok is. Prága belvárosában, kö­zel a Vencel térhez, ódon zárdából diákszállóvá alakí­tott épületben laknak a mis­kolci építők, a munkák csúcsidejében 430-an, mos­tanában alig 109-an. Nyúj­tott, illetve kétműszakos munkarendben dolgoznak, a munkák befejező szakaszá­ban versenyben az idővel. Az utolsó néhány köbmé­ter beton eldolgozása a te­tőn — szigetelés előtti mun­Történelem márványban, bronzban 4. Petőfi szobra a Tetemváron A háborús évek alatt, s utá­na is még hosszú ideig nem telt a városnak új szoborra. Az 1848-49-es szabadságharc évszázados jubileumán az Észak-Magyarország szinte minden számában közölt cik­ket Petőfi Sándor életéről és munkásságáról. 1948-ban azon­ban még csak emléktáblát avat­tak a Tanácsház téri Vadnay- házon. Majd 1949. augusztus 3-án Diósgyőrben az addigi Zimmermann utcát Petőfi ne­vére keresztelték, s a vasgyári Szabadság-kertben Petőfi-ün- nepséget tartottak. Ekkor ha­tározták el, hogy egy év múl­va, 1950. március 15-én Pető- fi-szobrot avatnak a Tetemvá­Az elhatározásban azonban több a lelkesedés, mint a megvalósításban. Csak 1950. február 26-án ad hírt az Észak-Magyarország arról, hogy „új, zártkörű pályáza­tot írtak ki a Petőfi-szobor- ra.” Az első zártkörű pályázat ugyanis eredménytelen volt, mert — az újsághír szerint — „a felkért művészektől beérkezett pályaművek kö­zül a széles körű bírálóbi­zottság egyöntetű ítélete sze­rint egyik sem volt alkal­mas arra, hogy tökéletesen fejezze ki Petőfi forradalmi- ságának eszmei jelentőségét." Ez részben arra vezethető vissza, hogy a tervek be­nyújtására szánt határidő rövidnek bizonyait, és a fel­kért művészek „nem mélyed- tek el annyira feladatukban, hogy a nagy célnak megfele­lő szobortervet készíthettek volna.” A Miskolcon járt három­tagú bizottság (a Népműve­lési Minisztérium és az Ipar­művészek és Képzőművészek Szövetsége képviseletében) Pátzay Pál, Lipusz Sándor és Kolba Tivadar felülbírálták a korábban beérkezett pálya- műveket, és egyetértettek a miskolci bírálóbizottság dön­tésével. A Petőfi-szobor bizottság az új pályázatra Kocsis And­rás, Csorba Géza és Ungvá­ri Lajos szobrászművészeket kérte fel új pályamunkák benyújtására. A felkért mű­vészek számára aztán meg­felelő határidőt tűztek ki, hogy „szobortervüket oíapo- sabb elmélyüléssel készíthes­sék el.” Végül Kocsis And­rás kapott megbízást a szo­bor elkészítésere. 1951. március 14-én. az Észak-Magyarország előzetest közöl a márciusi ünnepsé­gekről. Eszerint a március 15-i ünnepségek (Miskolcon isi összekapcsolódnak a Pe- töfi-szobor leleplezésével és a magyar—szovjet barátsági hónap eseményeivel. A DISZ Nagymiskolci Bizottsága 9 ólakor kezdte az ünnepséget a Petőfi téren, ahová felvo­nultak az iskolák, az egye­temi ifjúság, (az NME szék­helye akkor még a Földes Ferenc Gimnáziumban volt), a miskolci és vasgyári dolgo­zók küldöttei és a helyi fegyveres alakulatok is. A megnyitó után Darvas József vallás- és közoktatás- ügyi miniszter mondott be­szédet, majd a Petőfi-bizott- ság átadta a szobrot a vá­ros dolgozóinak. Az ünnepi zárszó után a szervezetek és egyesületek megkoszorúzták a szobrot. Az ünnepség az Internaci- onálé hangjaival ért véget! Este a színházban Gyár­fás Miklós „Hatszáz új la­kás” című színművét, az Uránia Filmszínházban Sza­bó Pál „Felszabadult föld” című filmjét adták. A be­mutatón Urbancsok Mihály, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese mondott ünnepi be­szédet. A Kossuth Filmszín- ház a Hatalmas erő című szovjet filmet mutatta be, az iskolákban 14-én ünnepélye­ket rendeztek. Dr. Kárpáti Béla ka — már gyerekjáték ah­hoz képest, amikor 300—400 köbméter betont használtok fel egy munkanapon, de volt rá eset, hogy két műszak­ban 600 köbmétert is. A kőmüvésbrigád Szeghalmi Árpád építésvezető-helyet­tes irányításával ezeket az utolsó munkákat rutinszerű­en végzi. Pető István, Far­kas Tibor, Pores Imre és Kleiter Ferenc jól megér­tik egymást. Kedvvel dol­goznak. mint ahogy a Me­zőkövesdi Asztalosipari Szö­vetkezet itteni dolgozói is — alvállalkozásban —, akik az orvosi rendelők váróhelyi­ségeinek bútorzatát készítik. A földszinten Kristóf Ká­roly félig fekve a padlóvi­lágítást szereli. A főid alat­ti vezérlőteremben Mészá­ros László és Jagóczki La­jos jó értői a bonyolult be­rendezésnek, a befejező mű­veleteknél tartanak. Az egyik kis helyiségben Didik László címfestőnek 1200 ru­hafogast kell számokkal el­látnia. A hőközpontban is csak az utolsó simítások vannak hátra, hiszen már működik, meleget, meleg vi­zet ad. Mitől ez a szorgalom, munkatempó, hajtás? Miért dolgozik általában többet, jobban a magyar munkás külföldön? A válasz egysze­rű. Mert biztosítják a fo­lyamatos munkához szüksé­ges feltételeket, és mert tel­jesítménye arányában fize­tik meg a munkáját. Vagy­is maximálisan érdekeltté teszik abban, hogy mara­déktalanul és jó minőség­ben járuljon hozzá a válla­lati célok megvalósításához. Ezek a célok pedig egyez­nek a népgazdasági célok­kal is. Beszéltünk olyan szak­munkással, aki elmondotta; hogy 4820 korona „napidí­jat” kap havonta, amikor itt dolgozik, és ehhez még í az otthoni átlagkeresetét, így a jövedelmével elégedett. A, . segédmunkások „napidíja”..;! havonta 4620 korona. Az át—’; lagos havi jövedelmük eléri a • 14—16 ezer forintot. Ugyanakkor a vállalat gon­doskodik a szállásról, az ét­keztetésről és az utaztatás­ról is. Sok mindent azonban nem lehet pénzben kifejezni. . Ilyen például az, hogy a * huzamosabb külföldi tartóz-' kodás alatt megismerkedhet az országgal, népével, nyel­vével, szokásaival. Egy ilyen külföldi munka tulaj­donképpen szakmai tovább­képzésnek is megfelel, szá­mos tapasztalatot szerez- • nek, amelyet itthon is jól lehet kamatoztatni. És az sem mellékes, hogy barát­ságok, szerelmek születnek;' és nem ritka a házasság- ' kötés sem. T' _ _ .-’ílí.iú A vállalat jogi és igazga­tási osztályának vezetője, a . vállalati tanács elnöke, dr, Popovics László kalauzolá­sával ismerkedtünk meg a miskolci építők prágai muní* kájával. Az osztályvezető jól ismeri ezt a munkaterü­letet is, hiszen fontos sze-. ”, repe volt már a nemzetkö- ' zi pályázat, később pedig á versenytárgyalások idején ’ abban, hogy a Miskolci Épí-**,y tőipari Vállalatot bízták *' meg ezzel a feladattal. Az, 1100 fős vállalat az idén 360 * millió forint árbevételt, 43,.,*' millió forint nyereséget ter­vezett. Ennek realizálásához í pedig nagymértékben hozzá- járul a prágai munkájuk, "K amit egyöntetűen dicsér mindenki. Amint Miroslav Krása építész mondta, a * több mint ezeréves város, Prága most nemcsak egy szép, de hasznos épülettel gazdagodik... Oravec János (Vége) A barátsági napok mai programja A magyar—szovjet barát­sági napok keretében ma délután fél 4-től a Diósgyő­ri Vasas Művelődési , Köz­pontban otthont kaoott Kos­suth mozi a Moszkvai csatát, a Táncsics pedig az Ellenőr­zés az utakont játssza. Ze­nés, táncos záróprogrammal búcsúzik az ifjúsági és gyer- mekcentrum a Molnár Béla , Ifjúsági és Üttörőházban; a ' rendezvény 4 órakor, kezdő­dik. Közreműködnek a 6., a 13. és a 30. Számú, valamint a feisőzsolcai 2. Számú Ál­talános Iskola tanulói. A kamarai bizottság elnöksé«i ülése Elnökségi ülést tart a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizott­ságának elnöksége holnap Egerben. Napirendjén az idei év vár haló eredményeinek elemzése, a jövő esztendő gazdasági szabályozórendsze­rének főbb elemeinek ismer­tetése, s a Kamara területi érdekegyeztető munkája sze­repel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom