Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)

1986-12-24 / 299. szám

Vándorló túzok csapatok Eljegesedett hó födi megyénk déli, alföldi jellegű vidékét, ahol a szavannaszerű. nagy kiterjedésű legelőkön a szél hordja most a havat. A jellege miatt Kis-Hortobágynak ne­vezett vidéken nyolcas —tízes csapatokban vándorolnak a ha­zánkban ma már rit­kaságszámba menő tú­zokok. ' A jól fejlett, pulyka nagyságú madarak, amelyek kiterjesztett szárnyszélessége eléri a két és fél métert, csápátokba verődve keresik fel az enyhet adó csendereseket, er- dősávokat, élénk fi­gyelemmel kísérve a környezetet: nem fe­nyegeti-e valahonnan veézély a csapatot? A szigorúan védett túzokok vadászata ti­los, de a vadászok úgy is „őrzik” őket, hogy vonulásukat figyelem­mel kísérve, kilövik a nyomukba szegődött kóbor kutyákat. A dél-borsodi része­ken, Mezőnagymihály, Ároktő, Tiszadorogma környékén tanyázó tú­zokok egy része ilyen­kor télen a hortobágyi részekre vándorol, de tavasszal visszatér fé- szekhelyére. A sú­lyánál fogva nehezen repülő, de ha megri­adnak, . olykor-olykor szárnyra kapó mada­rakat kettőzött figye­lemmel védik a tél viszontagságai köze­pette a vadásztársasá­gok tagjai. MIK. ÉMÁSZ, TIGÁZ Megerősített ügyeletek Több éves tapasztalat a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat hibaelhárítási ügyele­tén, hogy karácsony napjai­ban a vízvezeték-szerelők­nek akad a legtöbb dolguk. A kellemetlenségeket, a szomszédok eláztatását, a dugulást megelőzendő, jó len­ne, ha az ilyenkor keletke­ző bőséges konyhai hulla­dék a kukába kerülne, s nem a lefolyókba. Megnyugtatásul közöljük, hogy a MIK vízvezeték-sze­relői megerősített ügyeletet tartanak, azaz a szokásosnál többen állnak készenlétben. Éjjel-nappal műszakban lesznek a lift- és a villany- szerelők, nappal pedig dol­goznak a központiantenna- szerelők is, ha hibaelhárítá­si feladatot kapnak. A tele­fonjuk: 51-078. Az Árpád utcai hibaelhárítók telefon­ja az 52-379, az avasiaké pe­dig a 64-027. Az avasiak személyesen is bejelenthetik a Hibát az Elek Tamás u. T—9. sz. alatt ünnepnapo­kon is, reggel 7-től este fél 8-ig. Az ÉMÁSZ-nál is foko­zott készenlétet tartanak most, és a kirendeltségeken is lesznek ügyeletesek. A nagyfeszültségű hibák el­hárítására két gépkocsival hét szerelő áll majd készen­létben. Árrá is készítettek tervet, ha az időjárás vala­mi réndkivülit produkálna, hiszen akkor az otthon tar­tózkodó szerelők közül is munkába kell állítani jó né­hányat. Természetesen ké­szenlétben állnak a kisfo­gyasztói hibák elhárítására is. A telefonjuk éjjel-nap­pal hívható: 36-997. A ki- rendeltségekkel, a szerelők­kel ez a központ állandó rá­dióösszeköttetésben van. A TIGÁZ ma reggel 9 órá­tól 18-ig javítja ki a kisfo­gyasztók által bejelentett hi­bákat. December 25-én 9- től 14 óráig tartanak ügye­letet. A központi hibaelhá­rítás telefonja természetesen éjjel-nappal él, a 36-173. De a szolgálat dolgozói ünnep­napokon csak a hibaforrást iktatják ki, ami nem egyen­értékű a hibák kijavításá­val. A miskolci 1-es postahi­vatal is ügyeletet tart az ünnepek alatt, s reggel 8-tól 14 óráig nyitva lesz. Itt le­het táviratot és pénzt fel­adni. A csomagfelvétel szü­netel, de az expresszcsoma- gokat kikézbesítik 25-én és 26-án is. SZOT-öszt öndíjasok kiállítása SZOT-ösztöndíjas képző-, ipar- és fotóművészek alko­tásából nyílt kiállítás a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Nem­Régi és kedves szokás Miskolcon, hogy pompás köztéri fenyőfákkal köszön­tik karácsonykor a lakossá­got. Most is felállították a „mindenki karácsonyfáját” a város központjában, a Ta­nácsház téren. Feldíszítették, s színes villanykörtefűzérrel kivilágították. Csakúgy, mint társát a Centrum Áruháznál. Karácsonyi üdvözletként köszöntik a feldíszített fe­nyők a városunkba érkező­ket a Tiszai pályaudvarnál és az Árucsarnoknál is, ahon­nan a színes fények villód­zása ellátszik a távolsági autóbuszokat indító és foga­dó állomásig. A kohászokat, s azokat, akik az ünnepek alatt is dolgoznak, köszöntik és az ünnep hangulatát keltik ben­nük többek között a Marx téren, valamint a gyárak szomszédságában felállított fenyők. Örökzöld fenyőfák a sze­retet ünnepén — az együvé tartozást hirdetik városunk­ban, jóleső érzéssel töltve el bennszülöttet és ide ér­kezőt egyaránt. zeti Galéria rendezésében Budapesten. A Galéria C- épületének III. emeletén ki­állító művészek között két miskolci szerepel. Barczi Pál három színes rézkarca és Tóth Imre négy rézkarca kapott helyet a válogatás­ban. % Egy jelenet a Jancsi és Juliska előadásából ígéret az iskolaigazgatóktól Bajban a bábszínház? Szervezés nélkül nem megy Ősszel hogy a hírt adtunk róla, miskolci bábszínház társulata új tagokkal bővült. Pontosabban: a Czikora János vezette társulat mellé egy má­sik csoport szerveződött, akik a régiektől függetlenül dol­goznak, Korzsényi Tibor irá­nyításával. Ez az új társulat mutatta be a Jancsi és Julis­kát, osztatlan elismerést arat­va. Most mégis arról kell be­számolnunk, hogy döcögve mennek a dolgok: sorra ma­radnak el előadások, érdek­lődés hiányában. Korzsényi Tibor szerint •azért, mert a bäffszinhäz gazdája, a Városi Művelődé­si Központ nem szervez kö­zönséget az előadásokra. Ezt lényegében Halmai László, a VMK igazgatója sem cáfol­ja. Azért érdemes részlete­sebben is megvizsgálni a helyzetet, talán közelebb ju­tunk a megoldáshoz. (Előtte zárójelben megjegyzendő, hogy a Czikora-társuiat sze­kere sem robog, náluk sem kell arrébb tolni a falakat mostanában a telt házak miatt.) A Korzsényi-csoport, amely újabban a Csodamalom Báb­színház nevet használja, szeptembertől körülbelül harmincöt előadást tartott a bábiftf fifiáibáft; *'■ további ti­zenhármat más helyeken: a városkörnyéken, vagy még Történelem márványban, bronzban 8. Görgey Áríúr szobra 1934. május 21-én, Budavár visszuiogiaiu*anali M., wotgey haiti,anu« ko. evioruuiojun uvaiiuic lei Siaio retenc Oionzua omolt emlékművet, V>u,gey Artúr mellszobrát a Isauui kapui IvíMV-oernazaK eiotti téren ;a Levay joisei uicuval szemoen). Május 26-án Görgey Lász­ló cu\, a iWaV Uzietvezetö- seg lonoatí ueisonazi tag) a Magyar Jövőben n.m le Kezes Görgey Artúrra címen a mai oivaso szamára is ér- aeires adatokat közül apja nagybátyjáról, Görgey Ar­túrról. A cikkből megtud­juk, hogy Görgey Artúr Kétszer volt csapatai eien Miskolcon, (öccse, Görgey István itteni diáKoskoaasa tdejen is járt két . ízben Miskolcon látogatóban.) 1894. október 18-án az unokaöcs (Görgey László apja) laká­sán, annak ezüstiakodalman (egyszersmind annak leá­nyának esküvőjén) a cikk írójával derűsen élcelödött az avasi temető és a boros­pincék ellentmondásán. Az öreg Görgeynek barátja volt Lévay József, akit a szent- péteri tuszkulánumában is meglátogatott. Görgey Artúr sokat tar­tózkodott István öccsének visegrádi villájában, s an­nak kertjét ápolgatta szen­vedélyes türelemmel. (1933- ban Visegrád a ma is álló köpiramissal emlékezett rá.) Szeszt Görgey soha nem ivott, ellenben erős dohá­nyos és szenvedélyes teaivó volt. Maga sodorta cigarettá­it, 60—80 darabot szívott na­ponta, és keserű angol teát ivott. Otthon mindig nagy tatalcaval járt egyik szobá­ból a másikba; abban egy szita cigarettadohánnyal, egy csomó lúdtoll-szipka, egy ol­ló, egy kés, hamutartó, egy teáscsésze kanállal, egy „pa- cience” kártya, pápaszem és könyv, amit éppen olvasott. Keveset beszélt, a szabad­ságharcról egyáltalán nem. Egyszer e témánál felsóhaj­tott: „Ha nekem Männliche­rem lett volna!...” Körülötte dúlt az irodal­mi áruló-vita, de ő néma maradt. Csak kétszer szólalt meg Gyulai Pál lapjában, a Budapesti Szemlében, „de már János” néven, hogy a cikkek téves adatait helyre­igazítsa. Budavár visszafog­lalásának 67. évfordulóján, 1916. május 21-én halt meg. A Nemzeti Múzeum előcsar­nokában ravatalozták fel. Díszpárnáin ott volt az el­ső osztályú érdemkereszt, amit Budavár Visszafoglalá­sáért kapott, de nem viselt soha. Amikor a budai honvéd­szobrot leleplezték, nem volt ott. Kérdezték tőle; miért? — Mert nem vagyok iga­zolt 48-as honvéd — felel­te. Egy újságíró egyszer ar­ról faggatta: „Tábornok úr, hogy tudta az önre szórt vá­dakat elviselni, és hogyan tudott itt maradni ebben a hazában, ahol oly méltatla­nul bántak önnel?” — Azért — felelte ő —, mert mindig arra gondoltam, hogy bármi sötét is a íellegtábor fölöt­tünk, a fekete felhők mö­gött mindig kék marad az ég.” Május 21-én, a szobor avatásán egyházi és hon­védségi elöljárók, városi kép­viselők között megjelentek a Görgey család tagjai; v. Görgey László dr. felsőházi tag, bátyja, Görgey Viktor ny. huszárezredes, v. Görgey József volt ogy. képviselő és dr. Görgey István ogy. kép­viselő is. A Himnusz után Lázár Andor igazságügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Szavaiban ott bujkált a Görgey-kép ma is élő törté­nelmi dilemmája, azért idé­zünk belőle néhány monda­tot: „Görgey Artúr emléké­nek hódolunk 80 év elmúl­tával, és látjuk, hogy a tör­ténelmi távlatban megtisz­tulnak az alakok, kik 80 év­vel ezelőtt Magyarország füg­getlenségi harcában vezetők voltak; az ellentétek, amik akkor közöttük felmerültek, lecsökkentek, kicsinynek látszanak, és úgy tűnik fel előttünk, mint egy gyönyör rű induló harci dala, har­móniában, egyetértő lélek­ben áll előttünk a nemzet akkori két vezére Kossuth Lajos'és Görgey Artúr....” Fél 12-kor' ismerkedést tartottak a 13.. immár Gör­gey Artúr honvéd gyalog­ezred tiszti kertjében, fél 2- kor pedig közebédet rendez­tek a Rudolf laktanyában. Délután a miniszter a Ti- száninneni lótenyésztő és I^ovasegylet versenyét néz­te meg. utána Görgey Lász­ló adott teaestet a vendé­geknek a Kálvin (ma (Ru­das László) utcai házában. A szobrot 1945-ben lebon­tották. Jelenleg a Herman Ottó Múzeumban őrzik. Dr. Kárpáti Béla (Sorozatunkat a jövő hét szerdáján folytatjuk.) messzebb a Fábián utcai épülettől. És most, a leg­utóbbi öt előadás zsinórban elmaradt. Pedig korábban igen szép házakkal büszkél­kedhettek, igaz, sok segítsé­get kaptak a VMK szerve-,, zőjétől. Talán azért maradt, el az utóbbi időben ez a se­gítség, mert a szervező hölgy nem kaphatja meg a beígért jutalékot? A kérdésre Hal­mai László válaszol; — A Korzsényi-féle ter­vezetben valóban szerepelt, hogy a szervező bizonyos százalékot kap a jegyek után; ám ez nem járható út, mert murifcáköfi kötelességé; azért kapja a fizetést. Sokkal egy­szerűbb a helyzet. Hetek óta táppénzen van, és a VMK többi dolgozója sem tudja felvállalni a szervezést: igen sok nagy rendezvényünk volt mostanában. Mint például a formációs táncfesztivál, vagy a Diákcentrum. A baj ott van, hogy sokan még mosj;, sem ismerik eléggé a báb-“ színházat. Én mindenesetre bízom benne, hogy nem hagy V cserben minket a közönség, és ha visszajön a kolléganő, újult erővel propagálja majd a műsorokat. Egyébként - én is megtettem ezt: nemrég, az iskolaigazgatók értekezletén ígéretet kaptam, hogy rek­lámozzák a bábszínházi elő­adásokat a gyerekek, s a pe­dagógusok körében. Kará­csonykor talán már isméi telt ház lesz az előadásokon. Nagy kár lenne, ha nem így történne, és újabb mű­sorok maradnának el. A tár­sulat léte ugyanis erősen függ a darabok sikerétől, a látogatottságtól. Talán az sem elvetendő ötlet, hogy ők maguk vegyék kezükbe a szervezést, ha másképp nem megy. Hiszen hamarosan itt a Hupikék Péter bemutató­ja. Nem lehet igaz, hogy en­nek a városnak, a miskolci gyerekeknek nem kell a báb­színház. Sz. G. Bál Szirmán és Görömbő-yön Szirmán, a Radnóti Mik­lós Művelődési Házban holnap este R-kor, Göröm- bölyön, a Budai Nagy Aiital Művelődési Házban ugyan­ezen a napon este 7 órakor karácsonyi bál lesz. Mind­kettőnek a bevételét a ta­vaszi öregek napja klubes­tek kiadásaira fordítják, amelyeket már esztendők óta megrendeznek Szirmán és Görömbölyön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom