Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)

1986-12-23 / 298. szám

if: Karácsonyi vásár Nürnbergben Cikkünk nyomán a városi televízióról Vélemények a városi televi- liórói címmel cikk jelent meg a Déli Hírlap hasábjain. Rö­vid lényegét adta annak a közvéleménykutatásnak, amely­nek során a nézők mondták el észrevételeiket műsorokról. Mi akik a városi televíziónál dol­gozunk, szintén örömmel vet­tük kezünkbe az egyetem ké­szítette vizsgálat összegezését: számunkra is több tanulsággal szolgált. Először is azzal, hogy a városban élők lokálpatrio­tizmusát erősítő, a városi élet mindennapjának meg­éléséhez ötletet, tanácsot adó műsorainkat az eddigiekhez hasonlóan, de — amennyi­ben képesek vagyunk rá — még hatásosabban kell majd a jövőben szerkesztenünk, elkészítenünk. Egy városlakó csak akkor válik valóban büszkévé városára, ha an­nak igazi értékeit, s valós problémáit is érti, átéli, ér­zékeli. Műsorainkkal töre­kedtünk ezek tükrözésére is, ezért bemutattuk a környeze­tünkben élő olyan személyi­ségeket — miskolciakat —, hkik gondolkodásukkal, te­vékenységükkel az átlagnál többet adnak a városnak. S más az, ha a tanács illeté­kese hivatalos helyen és idő­ben hívja fel a figyelmemet a nehézségekre, s elmondja a megoldást is, avagy netán közösen töprengünk — ha kell, szenvedélyesen vitatko­zunk — közös dolgainkról a riportokban és a stúdióban. A tanács képviselője és én (mi mindannyian), mert utó­végre is ebben a városban élünk Rosszat pedig minden bizonnyal egyikünk sem kí­ván. Lehet, hogy csak az át­meneti álláspontunk nem azonos, de ehhez hozzá kell szokni. Közös ügyeink fel­vállalása nélkül nehezen mennek előre az esemé­nyek ... A városi televízió eddigi ténykedése során törekedett az Avason élők közösségi tu­datának erősítésére, ellátta a nézőket a városban tör­téntekről szóló információ­val, bevonta őket Miskolc ügyeinek tisztázásába, a kö­zös dolgok előreviteiébe. Na­pi kapcsolatban vagyunk az itt élőkkel, a város intézmé­nyeivel, vállalataival, szer­vezeteivel. Kialakult infor­mációs hátterünk. Jó part­nereink a város saitóintéz- ményei. közművelődési szak­emberei és sok-sok olyan személy, akik a politizáló ál­lampolgár felelősségével és tenniakarásával segítik mun­kánkat, vesznek részt velünk együtt a város legfiatalabb úiság^ának készítésében. Jö­vőre számos ötletünk van, amellyel színesíthetjük, gaz­dagíthatjuk majd adásainkat. Nagyobbat léphetünk előre terveink megvalósításában, ha a nézők továbbra is kész­ségesek lesznek szerkesztési munkánkhoz javaslatot és véleményt adni. A DH-ban megjelent cikk két adatát helyesbítenünk kell. Négyszáz lakásba soha nem sugároztunk. Ennyire gyengék soha nem voltunk. Mi több! A közeljövőben nem nyolcszáz — ahogy ír­ja —, hanem 9600 lakásban lesz vehető' műsorunk. S ha ez nem is temérdek, de leg­alább 35 ezer néző. Ez vi­szont nem kis szám! Hogy sokan a hálózat kiterjeszté­sét váriák, szerintem is reá­lis vágy, de ehhez nem a szándék, hanem a pénz hi­ányzók. A városi televízió pedig nemcsak akkor lép to­vább, ha bővül az adáskör­zet, hanem akkor is, ha a városrészben hozzájárul a sok ezer itt élő tájékoztatá­sához, lehetőséget biztosít számunkra a várospolitika formálásában, s erősíti azt a tudatot, hogy Miskolc a mi városunk. Mi formáljuk, ala­kítjuk napjait, hogy utóda­ink büszkék legyenek majd ránk. Kecskés Sándor a Miskolc Városi Televízió stúdióvezetője Kassai testvérlapunkban olvastuk Tallózás a ben A kassai Szlovák Magne­zitgyár nemkívánatos mel­léktermékei, a hamu és a szennyvíz évek óta gondot okoznak a város lakóinak és a környezetvédelemnek. A gyár igazgatója, Jozef Ku­bist jő hírrel fogadta a Ve- cer újságíróját: a közelmúlt­ban két porszűrő, filteres berendezést szereltek fel a két rotációs kemencére, me­lyek hatékonysága — a mé­rések alapján — 99,7 száza­lékos. Így napjainkban a légkörbe köbméterenként 50 milligramm szennyező anyag kerül, amely a megengedett legfelső határ fele. Jelenleg csak a harmadik rotációs kemence okoz gondot, amely­ből évente 6000 tonna szenny kerül a levegőbe. Január­ban szeretnék ezt a mennyi­séget is a felére csökkenteni. Ahol sört főznek, ott jól élnek — idézi a Veíer mun­katársa a régi szlovák köz­mondást. A cikkben arról olvashatunk, milyen nagy múltra tekint vissza a sör­főzés Kassán , Eleinte min­denki otthon készítette a nedűt, a 18. század második felétől viszont a nagyüzemi sörfőzés is fellendült. Az el­ső malátaüzem-komplexum a Stúrová utcában találha­tó, három évvel ezelőtt mű­emlékké nyilvánították. Ha­sonló építmény ma már nincs Kassán, mivel a ma­lom épülete a 70-es évek­ben leégett. Az építészek szeretnék ezt a ritkaság­A zöld béka Öten ültünk az asztalnál, barátok, jó is­merősök. Évek óta megtiszteljük hol egyi­künk, hol másikunk hajlékát. két-három-- órás traccsolásra, ultira s meghányni-vetni a világ dolgait. Meg a magunkét. — Persze, nem túl rózsás a helyzetünk — ragadta magához a beszélgetés fonalát P. G., aki nemrég vonult nyugállományba közéleti tisztségéből. — A magam korúak közül azonban sokan, akik azonos vagy ha­sonló sorsban osztoztunk hajdanán, termé­szetesen nem feledhetjük, hogy honnan in­dultunk. Tudom, gyerekeink, unokáink un­ják a példabeszédet. Ma más a világ. Hát persze... De nektek most elmesélnék egy karácsonyi történetet. Kikívánkozik belő­lem ... 1930-ban, négyéves koromban a vásár- helykutasi tanyavilágban éltünk apámmal, anyámmal, Apám Török Balázs nagygazda szélmalmában volt molnár. Egyetlen helyi­ségből álló vályogházikóban laktunk, apám építette. Jóval karácsony előtt leesett az első hó, lábszárig érő, és cudar hideg volt, jégró­zsák fagylak az ablakra. A sparheld nem nagyon tartotta a meleget, a kukoricaszár (mifelénk ízíik) hamar ellobbant benne. De akkor en forrósagban is vacogtam volna az ágyban. a takaró alatt... Huszonnegye­dikén délelőtt, miként máskor is, bekíván­csiskodtam a major istállójába. Az egyik ló fejbe rúgott. A béres ölben vitt haza. Zúgott a fejem, szédültem, reszkettem. Anyám lefektetett, vizes ruhát tett a hom­lokomra. Nem ettem, émelygett a gyom­rom. Anyám vigasztalt: „Holnap, mikor lá­togatóba érkezik Rózsika nénéd — apám húga — Vásárhelyről, sütök házitortát, meglásd, attól meggyógyulsz.” Mifelénk ugyanis három „süteményféle" járta: a ku­koricalisztből készült görhemálé, a szálál- kális pogácsa és a házitorta, egy piskóta­szerű laza tészta. valamelyest és valamivel édesítve. De ez utóbbi csak rangos alka­lomkor. Hát ilyen körülmények között vártam én aznap este a Jézust. Pontosabban az ajándékát. Bódult izgatottsággal kérdezget­tem: „Édesanyám, biztosan eljön?” „Biz­tosan, kisfiam.” „És hoz is?” „Hoz, persze!” Odaült mellém, homlokomra tette a tenye­rét és halkan énekelte: Mese, mese, elme­sélem, angyal jár a havas réten .., Mire lámpát gyújtott apám, megjött a Jézus. „Nem akart f elébreszteni..— mondta. „És hozott?” „Hajaj. gazdag volt a Jézus, nézd csak!” Odatett mellém az ágy­ba egy kukoricacsutkából lévő babát, egy fakardot és egy, a kukorica szárából ügyes­kedett hegedűt. A lóca előtti asztalon meg Piciri fenyő, rajta néhány alma, ezüstözött dió. „Köszönöm, Jézuska...” — suttogtam félálomban. Másnap délelőtt megérkezett Rózsika né- ném. Összeölelgetett, -gyömöszölt. (Ne gyömköld, te, hát nem látod? — zördült rá apám.) Pillanatig homlokát ráncolta, be­nyúlt a párnám alá, majd hirtelen kirán­totta a kezét. „Nézd csak, te kötök, te meg békával alszol?!'' A gelebembe dugta, s így szólt: „De meg ne edd azonnal, nézeges­sed!” Dehogy eszem, dehogy, ezt a zöld sztunióiba csomagolt gyönyörűséget! Elte­szem én, akár tavaszig is ............Arra már nem emlékszem, mi volt a karácsonyi ebéd. De édesanyámnak igaza volt: ilyen jól még soha nem esett a házitorta. Valahogy más volt, mint az eddigiek ... Kora délután Rózsika neném felkereke­dett. „Nem szeretném — mondta —_ ha az országúton esteledne rám” Elment. Csend ült a szobára. De jó volt. amíg itt volt... Mert olyan ö, hogy még a szelet is meg Ka­var ja maga körül... Apám íziket rakott a tűzre, anyám szót­lanul tett-vett maga körül. Én meg a pár­na alá nyúltam. Aztán a takaró alatt ke­resgéltem. S hogy nem találtam, leugrot­tam a dikóról. Mezítláb odarohantam anyámhoz, belekapaszkodtam, s csaknem sikítva kérdeztem: ,Jlol a zöld békám?! A békám!” Anyám szomorúan rám nézett, majd pilláival takarta el tekintetét. „Tu­dod, kisfiam, a vendeget mégse kínálhat­tuk azzal a szegényes házitortával.. Nem tudom, neki fájt-e jobban vagy ne­kem. Zúgó fejem visszaparancsolt a dikó- ra, a fal felé fordultam, balomba fogtam a csutkababát, jobbommal a fakardot ra­gadtam meg. Arra már nem emlékszem, hogy suttogtam-e vagy csak gondoltam: „Csutkababa, ha meggyógyulok, miszlikre váglak a kardommal!” Mintha ez a szeren­csétlen bábu taposott volna bele a lelkem- be... P. G. hosszan maga elé nézett, majd így szólt: — Apámat harmincnyolc évesen kivit­tek a frontra. Néhány hónap múlva elesett a Voronyezs melletti Osztrogovszknál. Éle­tében egyetlen „luxus-kívánsága” volt: egy bicikli... Sohasem volt neki... Hát igen ... Na, ki a következő osztó? Csaia László számba menő építészeti re­mekművet megmenteni és hasznosítani. A közelmúlt­ban erről tárgyaltak Kassán azok a fiatal építészmérnö­kök, akik Prágából, Pozsony­ból, Besztercebányáról, Eper­jesről és Miskolcról érkez­tek. A jelenlegi elképzelé­sek szerint az épületegyüt­tesben étterem, söröző, szál­loda, planetárium és sza­badidőközpont kap helyet. A gyerekekkel való fog- lalkozás igényes munka — olvasom a Veéer egyik kom­mentárjában. Amely azt bon­colgatja, hogy az úttörő­szervezet a gyerekek egyet­len olyan szervezete, amely bekapcsolja őket a társadal­mi, politikai, közösségi élet­be. Fő feladata, hogy a gyer­mekek tudására építve szé­lesítse látókörüket, ébresz­sze fel érdeklődésüket, s irányítsa őket. Sajnos nem mindig tölti be hivatását. A cikk szerzője azt kifogásol­ja, hogy az úttörő vezetők, akik többnyire fiatal peda­gógusok, csak átmenetileg vállalják ezt a tevékenysé­get. Amint megtalálták a helyüket a tanári karban, azonnal lemondanak tisztsé­gükről, s más munkát vál­lalnak. A munkájukat nem végzik szívvel-lélekkel, ami persze tükröződik az úttörő­csoportok tevékenységén is. Nem lelkesednek, tehát nem tudnak lelkesíteni sem. Van­nak persze iskolák, ahol ez nem így van. Ott viszont az úttörőmozgalom élén lelki- ismeretes, munkáját felelős­séggel végző pedagógus áll. Kár, hogy még mindig ők vannak kisebbségben — ír­ja a Vecer. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Lm:., -.o- nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nem­zeti Galériát. A Budapest Réz- fúvós kvintett játszik. — Kb. 13.45: Andor Ilona Kodály-kóru­sokat vezényel. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Élő világirodalom. — 15.26: Nóták. — 15.49: Kritikusok fóruma. — 16.00; Hírek. — 16.05: A Nyitni- kék postája. — 17.00: Alkalmi tudóstársaságok. — 17.30: Be­szélni nehéz. — 17.45: A szabó család. — 16.15: Hol volt, hol nem volt. — 16.-3Ö: Esti Maga­zin — 19.15: Gondolat. —. 20.00: Félbeszakadt beszélgetés Varga Pállal. — 21.00: Decemberi da­los népszokások. — 21.30: Pro és kontra. — 22.00: Hírek. — 21.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A mama... — 23.17: Mil­haud: ökör a Jiáztetőn. — 23.34: Lemezmúzeum. — 24.00; Hírek. Petőfi rádió: 12.0«: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10; Kincses Veronika operett­felvételeiből. — 12.30: Népdalkö- rók énekelnek. — 13.00: Hírek. — 13.05: Popzene sztereóban. — IS.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Boldog születésna­pot. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Lu­kács Judit zongorázik. — 15.20: Könyvről, könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.00: Hírek. — 17.50: Kamasz-panasz. — 18.30: Talpa lávaló. — 19.00: Hírek. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Victor Máté szerzeményeiből. — 20.30: Teljesítmények nyomában. — 21.00: Hírek. — 21.05: A száz­százalékos nő. — 21.28: Gondo­lataim. — 22.30: Nóták. — 23 00- Hírek. — 23.20: A mai dzsessz! — 24.0«: Régi fúvószene. 3. műsor: 12.45: Világhirlap. — 13.00: Hírek. _ 13.05: Henry Esmond. — 14.08: Kamaramuzsi­ka- — 14.58: Simándy József operettfelvételeiből. — 15.25 • Ze­nei tükör. — 16.00: Zenekari muzsika. — 17.15: Iskolarádió.— 17.30: András Segovia gitározik. — 17.50: Az Építők Szalmás Pi­roska énekkara énekel. — 18.30: Na maternjem jer.yku. — 19.00: Hírek. — 19.05: In der Mutter­sprache. — 19.35: A Liszt Fe­renc Kamarazenekar felvételei­ből. — 20.00: A csodák birodal­mában. — 20.30: A Magyar Rá­dió Weber-clklusa. Furyanthe. — 23.39: Hírek. Miskolci rádió: 17.00- Műsor- ismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Döntött a bíróság. Dr. Tí­már László előadása. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A Borsod Megyei Ta­nács ülésén a tanács 1987. évi költségvetési és fejlesztési ter­véről tanácskoztak. — A lakos­ság ügyeinek munkaidőn kívü­li intézését vizsgálták a miskol­ci népi ellenőrök.) — 18.25: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, I. műsor: 14.20: Hí­rek. — 14.25: Karácsonyi uta­zás. — 15.06: A történelem lap­jairól. — J5.55: A vihar fia. — 17.25: Nemcsak nőknek! — 17.45: Agrárvilág. — 18.15: A tenger. — 18.50: Mini Stúdió '86. — 19.05; Tévétorna. — 19.10- Es­ti mese. — 19.30: Híradó. — 20.05: A szerencselovag. — 21.10: Stúdió ’86. — 22.10: Béke pora­ira. — 22.35: Híradó 3. Televízió. műsor; 16.50: Ter­mészetbarát. — 17.10: Csali. — 17.20: Izvesztyija Kupa. — 18.30: Kevzeti adások. — 19.35: Oscar Kokoschka. — 20.35: Gondol­kodó. — 21.15: Híradó % — 21.35: Hátország. — 22.00: A Montser- rati Fiukórus hangversenye. Kiállítások: Mini Galéria (ló— 181: Würtz Adám grafikái. — Fotógaléria (10—19): A „Tér” országos fotóművészeti pályázat kiállítása. — Miskolci Galéria (10—18): Miskolci Téli Tárlat. — Vasas Galéria (14—19): Tájak, hangulatok. Varga János fest­ményeinek kiállítása és ünnepi vására. — József Attila Könyv­tár kiállítóterme (11—19): Lel­tári ritkaságok. — Szakmunkás Galéria (10—18): Kovács Péter Balázs grafikái. Filmszínházak: Béke (f3, S, f7 és (9): Sárgahaj és az arany­erőd (mb. szí. amerikai, IIL helyár!) — Béke videomozi (Í4. f6 és fH> : Stoner (szí. hongkon­gi, 16 év!) — Kossuth (A Vasas Művelődési Központban) (f6): Sárgahaj és az aranyerőd (mb. szí. amerikai, III. helyár!) — (14): No, megállj csak! (mb. szí. szovjet). — (18): A Sár­kány közbelép (szí. hongkongi, 14 év, III. helyár!) — Táncsics (14): Kislány a városból (mb. szí. szovjet). — (f6 és f8): Sze­münk fénye (mb. szi. olasz, n. helyár!) — Táncsics kamaramo­zi (15 és 17): szerelem első vérig (szi. magyar, 14 év, II. helyár!) — Táncsics videomozi (13, fs és f7): Egy csirkefogó halála (szí. francia). — Szikra (f5): A rejtőzködő (szí. ma­gyar, 14 év!) — (f7): Az istenek a fejükre estek (mb. szí. bots- wanai, II. helyár!) — Fáklya (4 és 6): Aranyoskám (mb. szí. amerikai, 14 év, III. helyár!) — (8) : A hivatalos áldozat (szí. argentin. 14 év!) — Fáklya ka­maramozi (15): Cséplő Gyuri (szí. magyar) — Fáklya video­mozi (f3 és f7): Halálos játsz­ma II. (szí. hongkongi) — Pe­tőfi (Í5): Lutra (szí. magyar). — (£7): Életben maradni (szí. amerikai. IH. helyér!) — To­kaj diszkómozi (f6): Indiana Jones és a végzet temploma (szi. amerikai, 14 év!) — Vasas videomozi (2, f4, 5 és 7): Csa­vargók (szi. hongkongi), — Szirma (ff): össze! a tengernél (mb. szovjet, 1« év!). SZERDA Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.25: Családi tükör. — 8.55; És magyar néprajz. — 9.00: Gregor Pjatigorszkij (gordonka) és Ar­túr Schnabel (zongora) felvé­teleiből. — 9.47: Beszélni nehéz. — 10.00: Hírek. — 10.03: Esik a hó. — 10.30: Kandúr Kézmér kar(om) mester kornyikaórái. — 10.41: Az I Musici di Roma Ka­marazenekar játszik. — 11.20: Marika karácsonya. — 11.35: Va­lami történt. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. Miskolci rádió: 8.00: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás, lap­szemle. — 8.10: Hová menjünk, mit csináljunk? Programajánlat. — Karácsonyi kívánságok — sok zenével. A stúdió karácsonyi szolgáltató műsora. A zenét a hallgatók szerkesztik. Telefon­szám: 35-510. — 9.30: Szlovák nyelvű műsor. — 9.55—10 00: In­formációk és műsorelőzetes. 3. műsor: 8.00- Hírek. — 8.13: Zenekari muzsika. — 9.00: Me- sedélelőtt. — 9.29: Réei fúvós muzsika. — 9.50: Mae var művé­szek operafelvételeiből. — t0.49: Csak fiataloknak! — 11.35; Az MRT énekkara madrigálokat énekel. — 11.52: Bemutatjuk a Magvar Hanglemezvvártó Válla­lat új lemezét. Deesényi János műveiből. Televízió, 1. műsor: 9.00: A négy .lóbarát. — 9.35: Pszt! — 10,05: Feleli szépen, ha kérdez­nek! — 10.20: A herceg és a csiuaglány. — 11.49: Ünnepi mu­zsika.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom