Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)
1986-12-20 / 296. szám
Két lkarusért cserélték Ha a főmérnöknek igasa ran Korszerű anyagvizsgáló Lerendezés f i / A Lenin Kohászati Művek hagyományaihoz tartozik. hogy az anyagvizsgálat (metallográfia) terén igyekszik lépést tartani a kor színvonalával. A késztermékek mikroelemzéseihez azonban eddig hiányzott a megfelelő berendezés, s a szükséges vizsgálatokat külső cégek laboratóriumaiban végeztették. A vizsgálati módszerek egyik fontos hiányzó láncszemét most pótolni tudják. Korszerű anyagvizsgáló berendezéssel, egy REMMA —202 típusú szovjet gyártmányú elektronmikroszkóppal gyarapodott a kombinált acélmű laboratóriuma. A REMMA—202 elektron- mikroszkóp, amely iker mikroszondával egybeépített, ún. pásztázó elektro- mikroszkóp, alkalmas a vizsgált anyag mikrotarto- mányainak, kémiai összetételének és szerkezeti felépítésének elemzésére. A korszerű anyagvizsgáló berendezés átadási ünnepségét december 18-án, csütörtökön tartották az LKM- ben. amelyen részt vettek: N. Sz. Szucskov, a MASIP- RIBORINTORG vezérigazgatója, 1. Sz. Kedrov, a magyarországi szovjet kereskedelmi képviselet vezérigazgató-helyettese, V. N. Kaplicsnij, a szovjet gyártócég, a szúrni gyár fő- konstruktőre, I. Sz. Szovo- lovszkij követségi tanácsos; a kereskedelmi ügyeletet lebonyolító MIGÉRT képviselői, az LKM műszakigazdasági és politikai vezetői, valamint a kohászat anyagvizsgáló szakemberei; Drótos László, az LKM vezérigazgatója a méréskultúra fejlesztési programjáról szólt, s elmondotta, hogy az új berendezésnek a szovjet exportra gyártott nemesacélok anyagvizsgálatánál láthatják legtöbb hasznát, s emellett a gyártmányfejlesztés során is alkalmazni tudják. N. Sz. Szucskov a magyar—szovjet tudományos-műszaki együt- működés lehetőségeit taglalta. A magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatokról szólt Tompa Sándor, a MIGÉRT vezérigazgatója, aki érdekességként megemlítette, hogy a fontos anyagvizsgáló berendezést két Ikarus autóbuszért kap. ták cserébe, a szúrni gyártól. Az átadási ünnepséget tudományos szimpózion követte a szúrni gyár korszerű anyagvizsgáló berendezéseinek témaköréből. (paiaky) i Itó a felelős Az első havazás, a hő eltakarítása, illetve az el nem takarítása meglehetősen nagy vihart kavart a miskolciak körében. Felkereste például szerkesztőségünket Juhász István, az MKV autóbusz-vezetője. Mint elmondotta; héttőn 13 óra 20 perctől este 22 óra öt percig volt szolgálatban, és a 12-es, 24-es autóbuszok vonalán csak este 9 óra után találkozott az első sószóróval. Ráadásul a buszmegállók sem voltak mindenhol letakarítva. Vajon miért? — kérdezte. Németh Zsolt olvasónk pedig azt tette szóvá, hogy a közterület-fenntartó vállalat Arany János utcai ki- rendeltségén hétfőn és kedden is jóval több alkalmi hómunkás jelentkezett, mint amennyit felvettek. Szerdán délelőtt dolgoztak, ám délután hazaküldték az embereket. Miért keresik a hómunkásokat, ha nem veszik fel őket? A kérdéseket Bulla Zoltánhoz, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat főmérnökéhez továbbítottuk, aki a következőket válaszolta: — Azon a bizonyos hétfői napon négy gépkocsivezetőnk volt szolgálatban, ennyi szórókocsi járta a várost. Ha azt vesszük, Miskolc területéhez képest ez a négy jármű bizony kevés. A szórást, hóeltakarítást több ütemben végezzük. Elsőként a meredek utakat — Dél-Avas, Lillafüred, Pereces stb. —, majd a város belső területeit, ahol autó. busz-közlekedés van, tisz-, títjuk. Most már hozzánk tartozik Szirma és a déli tehermentesítő út is. Emiatt valóban ritkán lehetett látni a szórókocsikat. Hétfőn egyébként csak szórtuk — sóval, salakkal, kózúzalék- kal — az utakat, az ekéA belvárosban a sétálóutca már elkészült szakaszán kát napot vett igénybe, amíg az alkalmi hómunkások kupacba rakták a havat. zésre mér nem maradt elég idő. Ez utóbbihoz egyébként 1Ü—12 gépre lenne szükség. — A másik észrevételre azt mondhatom; az alkalmi hómunkások összetétele meglehetősen heterogén, sokuknak ez az egyetlen kereseti forrása. Munkavezetőink a törzsgárdát már ismerik, s tudják azt is, kik a lógósok. Ezeket eleve nem vesszük fel. Annak nincs értelme, hogy kifizessük éjjel a 250, nappal a 200 forintot, az illetők pedig nem dolgoznak. Eg'y- egy munkavezető nem tud 80—100 emberre felügyelni, tehát csak kisebb, szemmel tartható csoportokat tudunk kialakítani. Ráadásul ne anyagi lehetőségeink is végesek, ezért meglehetősen kötött a létszám. * Szerintünk a miskolciakat nem elégítik ki ezek a válaszok. Tény, hogy a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat zsebe nincs degeszre tömve. ílj gépek beszerzéséhez, nagyobb létszám alkalmazásához több pénzre lenne szükség. Amíg azonban ez nem áll rendelkezésre, jobb munkaszervezés, hatékonyabb munka * Felnőtteknek gazdag a választék sífelszerelésből, a tizenévesek viszont csak sóvároghatnak utána. Elfogytak a szánkók Tizenéveseknek is kellene a síléc Ahogy megérkezett a hó, megnőtt a keletje a téli sportfelszereléseknek. A miskolci sportszerüzletek rekordforgalmat bonyolítottak le a héten. Sajnos, a szánkó ismét a hiánycikklistára került. A Gólya Áruházzal szembeni sportszerboltban az idén négyszáz szánkó fogyott el. Karácsony előtt várnak még kétszázat.- Ha valamilyen szállítási késedelem miatt nem érkezik meg, nem utasítják Vissza később sem, hiszen az ünnepek után is gazdára találhatnak. A Tanácsház téri szaküzletben már júliustól árulták a szánkókat. s a 480-ból az utolsó darabok az első hóeséssel egyidőben elkeltek. Az üzletvezető értesülése szerint azonban minden órában megérkezhet az utánpótlás, mert Jánosházán feladtak a címükre 200 szánkót. Tartós hiánycikknek bizonyul viszont az üzletekben a tizenéveseknek való síléc. Jelenleg csak a kisebbeknek (hat-hétéves korig) tudnak adni a 100—120 centiméteres lécekből^ az ezt követő méretekből még nem kaptak az idén a miskolci üzletek. Ügy tűnik, ezekhez nem lehet másutt hozzájutni, mint a síbörzéken. S aki erről lemaradt, az csak sopánkodhat. Pedig néhány iskolában, ahol lehetőség van rá, igen okosan, havas testnevelési órákat is tartanak. A gyerekeknek a szánkót, sílécet, sok szülő meg is venné, ha kapna. Ám tanulni bizony jó lenne olcsóbb felszereléssel is, nem olyannal, aminek az ára 3000 forinthoz közelít, s a hozzá való kötés ára 2400-tól 4200 forintig terjed. Pályáink gyarapodásával százszámra fogytak városunkban a korcsolyák is. A női méretekből utánpótlás érkezett az Ady-hídi üzletbe, 35—41-es méretig ; A hokikorcsolya viszont 31-től 40 méretig hiánycikk. A Tanácsház tériben azonban van a 29-estől kezdve gyermekkorcsolya is, és hoki-, valamint műkorcsolyából csak néhány méretet nem tudnak adni. O. E. r Állati daiag... Nem lehet tagadni, az állat szeretedre, amióta világ a világ, akad példa elég. — Amint valamikor az iskolában is tanultuk, az állat az ember barátja, miért ne szeretnénk hát? Az ember és az állat barátságáról tanulságos történetek keringtek közszájon, s számtalan jelzőt is ragasztottunk állat fogalmunkhoz. — Háziállat, húsállat. tenyészállat, igásállat, haszonállat, meg egyéb hasonló fogalmaink születtek — mind hasznosnak és kívánatosnak jelölve meg az ember és állat kapcsolatát. Ilyen irányú nyelvi érzékenységünk és fogalomalkotó készségünk — hacsak az állat tulajdonságait az emberre is át nem vitte — nem talált ki soha. semmilyen torzat. — Bocsánattal legyen mondva, még ,,állatbolond” szavunk sem pejorativ, legfeljebb csak az ..állatbarát’’ eltúlzá- sát fejezi ki — ugyanannak az emberi magatartásnak a túlhajtását, felfokozottságát jelöli. Jól emlékszünk azonban, hogy már kisiskolás korban szép számmal akadtak köztünk „állatkínzók” is ... Feltűnhetne viszont, hogy bár van „emberbarát” szavunk, „emberbolond” kifejezésünk még nincs a közhasználatban. Pedig ennek a magatartásformának — az ..emberbarát” eltúlzásának — jelen kellene lennie viselkedési normáinkban — nem bűn tán, ha mégiscsak magunkat szeretjük jobban —, egyelőre azonban sajnos, ez mégsem gyakori, sőt! Az a helyzet állt elő, hogy ez a magatartás, viselkedésforma egyre kevesebb esetben érhető tetten, s lassan ugyancsak keresni kell az olyan személyt, akire ez a kifejezésünk — ha lenne — rd- illene. Mert igaz ugyan, hogy a remélhetőleg mégiscsak létező „emberbolondoknak” egyelőre nincs sem országos, sem megyei szervezetük, „emberkínzó” szavunk létezése a nyelvben azért figyelmeztetés lehetne. — Arra, hogy elöbb-utóbb nekik is — mármint az emberbolondoknak — szükségük lenne valamilyen védegyletre, vagy érdek- szövetségre ... — Mert figyeljük csak meg, hogy az emberektől eltérően, akár mar most is, milyen óvó gvmdoskod&s veszi körül az állatokat — díszpintytől a teknősbékáig, arany- hörcsögtől a mindenféle „óriás” és „törpe” jelzővel illetett különféle furcsa nevű import kutyákig, macskákig — amelyek (lehet, hogy akik-et kellene írnom) isten tudja hogyan. de mindig kapnak OTP, meg szövetkezeti, meg állami lakást, mert amint látom, igen nagy számban laknak ilyenekben — amíg egynémely embertársaink — hát hogy is mondjam csak ... Ez utóbbi, bizonyára méltatlanabb teremtmények — miként panaszolják — egy jobb nevű pesti szállodába például egy életen át egyszer sem kerülhetnek be, amíg ugyanakkor a macskák ugyebár... — No, de félre az ilyen faji megkülönböztetésekkel. Igyekszem gyorsan kijelenteni, hogy szerintem aki az állatokat ennyire becsüli, szereti, értük mindenféle áldozatot — akár anyagit is — vállalni képes, rossz ember nem, lehet. Hogyne tisztelném azt a csinos, állapotosán is csinos fiatal asszonykát, aki minden hajnalban leviszi hatalmas kutyáját sétálni a parkba, s miután világra hozza kisbabáját, továbbra is csinos marad, valószínűleg attól, hogy továbbra is sétáltat — és továbbra is csak a kutyáját... Persze tudom. hogy az állatoknak éppen úgy, miként az embereknek, szükségleteik vannak. — Enniük, mozogniuk, lakniuk kell, s ezeket az igényeket mind magasabb szinten ki is kell elégíteni. Ez. jószerével történik is már... Az állatvédők, meg -tenyésztők szövetsége — amely ismét csak bocsánattal legyen mondva — ezeket az állatbolondokat” egyesíti, teszi a dolgát becsülettel, s ennek csak örülni lehet. Az állat élőlény, érző lény, mért ne tegyük hát kellemessé, biztonságossá, nyugodttá, zavartalanná életét e földi tereken. — Ez, gondolom, kötelességünk, és elmulasztása bűn, szívtelenség lenne — már-már „állatkínzásnak” minősülne... — De mi lesz akkor, ha elszaporodnak az „emberbolondok”? Gyöngyösi Gábor szükséges ahhoz, hogy ne fuldokoljon két napig a város a 8—10 centis hóban. (f. gy.) Teljesítette tervét a durvahengermű Befejezte éves tervét tegnap reggelre a Lenin Kohászati Művek durvahenger- művének kollektívája. Így előreláthatólag az év végéig még 77 ezer tonna többletet gyártanak a blokk-, a buga- és a gerendasoron. Az idei gyártási programban jelentősen megnövekedett az ötvözött termékeik részaránya a múlt évihez viszonyítva, hiszen többnyire ezt igényelték a vevőpartnereik. Postagalamb- kiállítás A Magyar Postagalamb Sportszövetség Észak—2 kerületi szervezete december 22—23-án a Diósgyőri Gépgyár brigádházában posta- galamb-kiállítást rendez. Az érdeklődők mindkét napon délelőtt 10 és este 6 óra között tekinthetik meg az értékes kétszárnyúakat.
