Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)

1986-11-03 / 257. szám

\ Bekötötték a jégkirálynő fejét „/4 korcsolyapály nem tudok elszakadni” TStob mini két éw tmíkö- rfik Miskolcon megyénk komplex magánépítési ta­nácsadó irodája. Ex idő miatt több mint tízezren ke­resték tel őket. hogy az építőanyagok áráról, válasz­tékáról, az építési lehetősé­gekről, a megvásárolható ajánlott tervekről érdeklőd­jenek. Abból, hogy mit 'kérdeznek az irodába beté­rő ügyfelek, kikövetkeztet­hető a* építési kedv, s az is, hogy mi az ami továbbra is nehezíti az otthonterem­tésre vállalkozók dolgát. Jó hallani, hogy a harma­dik negyedévi adatok azt mutatják: az építőanyag-el­látás tovább javul. Hiány- ( cikkek azért továbbra is akadnak, ilyen például a 100 milliméteres vascső. Ál­talános tapasztalat, hogy a vásárlók egyre igényeseb­bek, a jó minőségű anyago­kat keresik. De elvárják, hogy az anya­gokhoz egyértelmű tech­nológiai, használati utasí­tást is kapjanak — sajnos, ez nem mindig teljesül. Többen keresnék azt, a családi lakóházak összes szükséges anyagát tartalmazó komplett kiad­ványt, amelyben árak is lennének. Az Építésügyi Tá­jékoztatási Központ infor­mációi szerint a Tüzép a tájékoztató kiadásától azért zárkózik el, mert változóak az anyagárak. A legutóbbi időszakban az ajánlott tervek forgalmá­ban némi csökkenés követ­kezett be. Ez azonban nem jelenti azt. hogy ne szeret­nének jó néhányan építkez­ni országrészünkben. Ezt bizonyítja, hogy a kataló­gusokból, ismertetőkből ren­geteg fogy. Magyarán: az építés lehetőségével nagyon sokan komolyan foglalkoz­nak, ám kevesebben jutnak el a tervek megvásárlásáig, miután komolyan mérle­gelték anyagi lehetőségei­ket. Nemrég hírül adtuk, hogy a Magyar Hirdető helyi ki- rendeltségével közösen, az ÉTK olyan címjegyzéket szeretne kiadni, amelyben valamennyi, az országré­szünkben működő, az építő­ipar területén dolgozó kis­iparos magántervező- és földmérő szerepelne. Való­ban fontos lenne egy ilyen kiadvány megszületése, a legtöbben úgy keresnek ki­vitelezőt a házukhoz, hogy barátoktól, ismerősöktől ér­deklődnek, s nem tekintik át a tel­jes kínálatot. Ez nem se­gíti elő azt, hogy való­ban verseny legyen a vál­lalkozók közölt: aki ismertebb, eleve több megrendeléshez jut. Sajnos, a hosszas szervező munka eredményeként sem jött még össze az a 2500 vállal­kozó, aki minimális díj fi­zetése ellenében szerepel­hetne a névjegyzékben. Ah­hoz, hogy a kiadvány meg­jelenjen. legalább ennyi résztvevőre volna szükség. Nagy kár lenne, ha az eb­ben rejlő lehetőségeket nem ismernék fel az építőipar­ban munkálkodó kisiparo­sok, tervezők ... Az ellenforradalom napjai­ban a helyi, megyei pártve­zetésben bekövetkező árulás morális válságot okozott a kommunisták soraiban, döntő módon pedig a terror követ­keztében a pártszervezetek annyira dezorganizáládtak, hogy gyakorlatilag újjá kellett őket alakítani. Az MSZMP szervezését az ideiglenes me­gyei szervezőbizottság vette a kezébe. A szervezőbizottság el­nöke Csege Géza, tagjai Ko­val Pál, Tóth János, Gyárfás János és Magyar Béla lettek. A pártszervezés kibonta­kozásának üteme két ténye­zőtől függött Miskolcon: egyrészt attól, hogy az egyes területeken a kommunisták sorai mennyire bomlottak fel, másrészt pedig attól, hogy a különféle ellenforra­dalmi csoportok, munkásta­nácsok a gyárakban, intéz­ményekben mennyire voltak urai a helyzetnek. Ezek kői vetkeztében a pártalakulás — mely sok esetben nem jelentett egyet a párt szer­vezeti kiépülésével — csak fokozatosan történhetett meg Miskolcon is. Egyes üzemek­ben már az ellenforradalmi események alatt lépések tör­téntek a párt újjászervezé­sére, ezek azonban elszige­telt kísérletek voltak, a pártszervezés döntő súllyal csak az ellenforradalom le­verése után bontakozott ki, a politikai konszolidáció egyik legfontosabb feltétele­ként. November 8-án például egy 30 tagú csoport kezdemé­nyezésére megalakult az MSZMP a DIMÁVAG-ban, A többi üzemben azonban nehézségekbe ütközött a Magyar Szocialista Munkás­párt létrehozása, mert azo­kat november 4-e után is a munkástanácsok uralták. A Lenin Kohászati Művek munkástanácsa például ha­tározatban tiltotta meg min­denféle politikai párt szer­vezését az üzemen belül, en­nek következtében az LK.M­A ni int az a rövid híradá­sokból ismeretes, Regóczy Krisztina, az egykori világ­bajnok jégtáncpáros tagja férjhez ment Uwe Kumb- roch, amerikai állampolgár­hoz. A sporttól, pontosabban a jégpályáktól azonban to­vábbra sem távolodott el, sőt olaszországi nászút.''t megszakítva, elkísérte ma­gyar tanítványait egy nem­zetközi versenyre. Az elmúlt héten másfél napra Magyarországra uta­zott, s mielőtt visszarepült volna Los Angelesbe, sike­rült a Fórum Hotelben elbe­szélgetni vele a közelmúlt eseményeiről, terveiről. — Három éve találkoz­tunk Leninvárosban, a Ti­szai Vegyi Kombinát mű­jégpályáján. Mi történt az­óta? — Rengeteg öröm ért, és sok gondom is volt. A szer­ződésemnek megfelelően, az Amerikai Egyesült Álla­mokban edzősködtem és je­lenleg is ezt csinálom. Sa­ját költségemen, magammal vittem egy tehetséges ma­gyar műkorcsolyapárost. Ké­ben esek december ?4-tŐt vált legálissá az MSZMP. Hasonló volt a helyzet az üzemek többségében. Nehezí­tette a párt szervezését az is, hogy sokszor a pártba belépőket elbocsátották munkahelyükről, de az is, hogy nemegyszer olyanok kezdtek hozzá a párt szer­vezéséhez, akik korábbi hi­báik, magatartásuk miatt nem rendelkeztek megfelelő tekintéllyel a pártba belé­pők előtt. A helyzetet az is bonyolította, hogy a helyi pártvezetés is megosztott volt. A korábbi vezetésen belül volt egy szilárd, elv­hű kommunistákból álló mag, mely a kezdeménye­zést a kezébe vette. A ko­rábbi vezető gárda egy ré­sze azonban vagy átpártolt revizionistaként az ellenfor­radalmárok oldalára, vagy az elkövetett súlyos, dogma- lista hibák miatt nem lehe­tett őket bevonni a vezetés­be, egy részük pedig nem vállalta ezt a súlyos hely­zetben. Az apparátust pedig akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, az is megbénította, hogy létszámát központilag az eredetinek a 10 százalékára csökkentet­ték. A konszolidáció tehát a párton belül is rendkívül lassan bontakozott ki Mis­kolcon. A kezdeti időszakban az is zavarokat okozott, ho­gyan ítéljék meg az elmúlt események jellegét. Vi­szonylag sokáig tartotta ma­gát a Földvári-csoport által meghirdetett nézet, hogy — bár országosan ellenforrada­lom volt — a megyében, így Miskolcon, egy széles körű népmozgalom bontako­zott ki, melynek voltak ugyan „vadhajtásai”, de egészében semmiképpen sem tekinthető ellenforradalmi jellegűnek. Sajnos, ezt a né­zetet egy ideig az Ideigle­nes Intézőbizottság is ma­gáévá tette, és csak akkor változott a helyzet, amikor az MSZMP Ideiglenes Köz­rekes Krisztinát és Szentpé- tery Csabát. Sajnos, sokszor sérülésekkel bajlódtak, s így a nemzetközi élvonalba még nem tudtak betörni. Magánéletemben is történt azóta egy s más. — Hol élnek ezután, és megmarad-e a jeges sport vonzásában? jc Krisztina élvezi az itt­honiétet ponti Bizottsága a pártszer­vezés, az ideológiai-politikai konszolidáció meggyorsítása érdekében, december elején Prieszol Józsefet bízta meg az elnöki teendők ellátásá­val. Ennek hatására,, de­cember második harmadától kezdve felgyorsult az MSZMP szervezeti fejlődése, de az éles kétfrontos ide­ológiai-politikai harc köze­pette folyt. Mivel a párt­szervezést nem kísérte min­den területen kellő színvo­nalú ideológiai munka, kü- löníele liberális és szektás tendenciák ütötték fel a fe­jüket. A liberalizmus, az opportunizmus főleg a hi­vatali, intézményi pártszer­vezeteknél jelentkezett, míg a nagyüzemieknél a fő ve­szélyt a szektásság jelentet­te, melynek következtében sok kommunistának a párt­ba való jelentkezését eluta­sították. Többek között ezzel függött össze, hogy Miskol­con alacsony volt 1957 nya­ráig a munkás és műszaki értelmiségi párttagok ará­nya. 1957. január közepétől — amikorra sikerült visszaszo­rítani a revizionista csopor­tokat —, éles ideológiai har­cot kellett folytatni a pár­ton belüli szektás csoportok és frakciók ellen, amelyek politikailag az ellenforra­dalmat megelőző viszonyok visszaállítására törekedtek, ideológiailag pedig kiiktat­ták az ellenforradalomhoz vezető okok közül a Ráko­si—Gerő klikk, tágabb érte­lemben a szektás-dogmatikus politika felelősségét. Általá­nos jellemzőjük volt, hogy a párt aktív tömegpolitikai tevékenységét a terroresz­közök apolitikus alkalma­zásával szerették volna he­lyettesíteni. 1957. elején te­hát a revizionizmus háttérbe szorítása után a különféle szektás megnyilvánulások jelentkeztek fő veszélyként a pártszervezetekben. Ezek leküzdésében lényeges se­gítséget adott az MSZMP — Úgy élünk majd, mint eddig; félig ott — félig itt. S a korcsolyapályától nem tudok elszakadni. Továbbra is tanítok, edzősködöm. An­nál is inkább, mivel most szinte nászajándékként kap­tam magyar tanítványaimtól a meránói versenyen az igen előkelő 5. helyezést. Gyö­nyörűen korcsolyáztak. s most ezzel az eredményük­kel elérték, hogy a nemzet­közi szakmai figyelem Is rájuk pillantott. A magyar vállalatok közül pedig az orosházi üveggyár felaján­lotta a Kerekes—Szentpéle- ry, és a Wertán—Demeter párosnak — ez utóbbiak senior II. helyezettek — a támogatását. S ez bizony jelentős segítséget jelent... Szeptemberben például egy nemzetközi edzőtáborban dolgoztam az előbbi páros­sal, Betty Callaway, világ­hírű edző asszisztenseként. — Krisztina, gazdag em­bernek tartja magát? — összegeket nem mon­danék, mert akkor hösszú magyarázó szöveg is kelle­ne hozzá. A lényeg, hogy az edzői munkából elég kényel­mesen meg tudok élni. tfroltéoz) Ideiglenes Központi Bizott­sága 1957 februári határoza­ta, az „Időszerű kérdések­ről és feladatokról”, mely a konszolidáció eddig elért eredményeinek összegzése mellett kijelölte a soronlevö gazdasági, politikai és ide­ológiai feladatokat. Az MSZMP megyei bizott­ságának április végi ülése gyakorlatilag lezárta azt az időszakot, melyet a pártélet szervezeti megalapozása, szervezeteinek kiépítése jel­lemzett. 1957. május elsejé­vel az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága határo­zata értelmében befejeződ­tek az átigazolások, véget ért az a periódus, melyben az MDP tagjai párttagságuk folyamatosságának fenntar­tása mellett kérhették fel­vételüket az MSZMP-be. Ekkorra már Miskolcon több mint 8600 párttag volt, ami a korábbi MDP-tagság 44 százalékának felelt meg. Az MSZMP miskolci tagsá­gának több mint a fele tag­ja volt korábban az MDP- nek is. A konszolidációban fontos szerepet játszott a gazdaság rendkívül gyors helyreállí­tása, a tömegek bizalmának visszaszerzése, a mind na­gyobb számban rendezett szabad pártnapok. Általá­nos helyeslést váltott ki a miskolci munkások között az az őszinte hang, mely eze­ket a gyűléseket jellemez­te. A párt- és állami ve­zetők 1957 elején sokat jár­tak a dolgozók között. 1957 februárjában Marosán György tartott 300b fő rész­vételével aktívaülést Diós­győrben, áprilisban pedig Kiss Károly a Stadionbán. A pártegység megterem­téséhez az MSZMP 1957 jú­niusi országos pártértekezle­te adott döntő segítséget. Ezzel lezárult a politikai konszolidáló első szakasza Miskolcon is. Dr. Vida József (Vége) A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT villamoskocsi-vezetői tantolyamot SZERVEZ FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: + 8 általános iskolai végzettség, ♦ alkalmassági vizsga, + 20. életév betöltése, ♦ büntetlen előélet, ♦ bejelentett miskolci lakás, illetve Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Felsőzsolca, Mályi, Nyékiádháza községekből személyzeti járatok biz­tosítják a munkábajárást. Sikeres vizsga utón a kereseti lehetőség: 4500-5300 FT/HÓ Jelentkezni lehet a vállalat villamosforgalmi üzemvezető­jénél, Miskolc, Szondi Gy. u. 1„ 101/B autóbusz-végállomás. (h—ó) A politikai konszolidáció Miskolcon 3. A párt újjászervezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom