Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)
1986-11-03 / 257. szám
\ Bekötötték a jégkirálynő fejét „/4 korcsolyapály nem tudok elszakadni” TStob mini két éw tmíkö- rfik Miskolcon megyénk komplex magánépítési tanácsadó irodája. Ex idő miatt több mint tízezren keresték tel őket. hogy az építőanyagok áráról, választékáról, az építési lehetőségekről, a megvásárolható ajánlott tervekről érdeklődjenek. Abból, hogy mit 'kérdeznek az irodába betérő ügyfelek, kikövetkeztethető a* építési kedv, s az is, hogy mi az ami továbbra is nehezíti az otthonteremtésre vállalkozók dolgát. Jó hallani, hogy a harmadik negyedévi adatok azt mutatják: az építőanyag-ellátás tovább javul. Hiány- ( cikkek azért továbbra is akadnak, ilyen például a 100 milliméteres vascső. Általános tapasztalat, hogy a vásárlók egyre igényesebbek, a jó minőségű anyagokat keresik. De elvárják, hogy az anyagokhoz egyértelmű technológiai, használati utasítást is kapjanak — sajnos, ez nem mindig teljesül. Többen keresnék azt, a családi lakóházak összes szükséges anyagát tartalmazó komplett kiadványt, amelyben árak is lennének. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ információi szerint a Tüzép a tájékoztató kiadásától azért zárkózik el, mert változóak az anyagárak. A legutóbbi időszakban az ajánlott tervek forgalmában némi csökkenés következett be. Ez azonban nem jelenti azt. hogy ne szeretnének jó néhányan építkezni országrészünkben. Ezt bizonyítja, hogy a katalógusokból, ismertetőkből rengeteg fogy. Magyarán: az építés lehetőségével nagyon sokan komolyan foglalkoznak, ám kevesebben jutnak el a tervek megvásárlásáig, miután komolyan mérlegelték anyagi lehetőségeiket. Nemrég hírül adtuk, hogy a Magyar Hirdető helyi ki- rendeltségével közösen, az ÉTK olyan címjegyzéket szeretne kiadni, amelyben valamennyi, az országrészünkben működő, az építőipar területén dolgozó kisiparos magántervező- és földmérő szerepelne. Valóban fontos lenne egy ilyen kiadvány megszületése, a legtöbben úgy keresnek kivitelezőt a házukhoz, hogy barátoktól, ismerősöktől érdeklődnek, s nem tekintik át a teljes kínálatot. Ez nem segíti elő azt, hogy valóban verseny legyen a vállalkozók közölt: aki ismertebb, eleve több megrendeléshez jut. Sajnos, a hosszas szervező munka eredményeként sem jött még össze az a 2500 vállalkozó, aki minimális díj fizetése ellenében szerepelhetne a névjegyzékben. Ahhoz, hogy a kiadvány megjelenjen. legalább ennyi résztvevőre volna szükség. Nagy kár lenne, ha az ebben rejlő lehetőségeket nem ismernék fel az építőiparban munkálkodó kisiparosok, tervezők ... Az ellenforradalom napjaiban a helyi, megyei pártvezetésben bekövetkező árulás morális válságot okozott a kommunisták soraiban, döntő módon pedig a terror következtében a pártszervezetek annyira dezorganizáládtak, hogy gyakorlatilag újjá kellett őket alakítani. Az MSZMP szervezését az ideiglenes megyei szervezőbizottság vette a kezébe. A szervezőbizottság elnöke Csege Géza, tagjai Koval Pál, Tóth János, Gyárfás János és Magyar Béla lettek. A pártszervezés kibontakozásának üteme két tényezőtől függött Miskolcon: egyrészt attól, hogy az egyes területeken a kommunisták sorai mennyire bomlottak fel, másrészt pedig attól, hogy a különféle ellenforradalmi csoportok, munkástanácsok a gyárakban, intézményekben mennyire voltak urai a helyzetnek. Ezek kői vetkeztében a pártalakulás — mely sok esetben nem jelentett egyet a párt szervezeti kiépülésével — csak fokozatosan történhetett meg Miskolcon is. Egyes üzemekben már az ellenforradalmi események alatt lépések történtek a párt újjászervezésére, ezek azonban elszigetelt kísérletek voltak, a pártszervezés döntő súllyal csak az ellenforradalom leverése után bontakozott ki, a politikai konszolidáció egyik legfontosabb feltételeként. November 8-án például egy 30 tagú csoport kezdeményezésére megalakult az MSZMP a DIMÁVAG-ban, A többi üzemben azonban nehézségekbe ütközött a Magyar Szocialista Munkáspárt létrehozása, mert azokat november 4-e után is a munkástanácsok uralták. A Lenin Kohászati Művek munkástanácsa például határozatban tiltotta meg mindenféle politikai párt szervezését az üzemen belül, ennek következtében az LK.MA ni int az a rövid híradásokból ismeretes, Regóczy Krisztina, az egykori világbajnok jégtáncpáros tagja férjhez ment Uwe Kumb- roch, amerikai állampolgárhoz. A sporttól, pontosabban a jégpályáktól azonban továbbra sem távolodott el, sőt olaszországi nászút.''t megszakítva, elkísérte magyar tanítványait egy nemzetközi versenyre. Az elmúlt héten másfél napra Magyarországra utazott, s mielőtt visszarepült volna Los Angelesbe, sikerült a Fórum Hotelben elbeszélgetni vele a közelmúlt eseményeiről, terveiről. — Három éve találkoztunk Leninvárosban, a Tiszai Vegyi Kombinát műjégpályáján. Mi történt azóta? — Rengeteg öröm ért, és sok gondom is volt. A szerződésemnek megfelelően, az Amerikai Egyesült Államokban edzősködtem és jelenleg is ezt csinálom. Saját költségemen, magammal vittem egy tehetséges magyar műkorcsolyapárost. Kében esek december ?4-tŐt vált legálissá az MSZMP. Hasonló volt a helyzet az üzemek többségében. Nehezítette a párt szervezését az is, hogy sokszor a pártba belépőket elbocsátották munkahelyükről, de az is, hogy nemegyszer olyanok kezdtek hozzá a párt szervezéséhez, akik korábbi hibáik, magatartásuk miatt nem rendelkeztek megfelelő tekintéllyel a pártba belépők előtt. A helyzetet az is bonyolította, hogy a helyi pártvezetés is megosztott volt. A korábbi vezetésen belül volt egy szilárd, elvhű kommunistákból álló mag, mely a kezdeményezést a kezébe vette. A korábbi vezető gárda egy része azonban vagy átpártolt revizionistaként az ellenforradalmárok oldalára, vagy az elkövetett súlyos, dogma- lista hibák miatt nem lehetett őket bevonni a vezetésbe, egy részük pedig nem vállalta ezt a súlyos helyzetben. Az apparátust pedig akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, az is megbénította, hogy létszámát központilag az eredetinek a 10 százalékára csökkentették. A konszolidáció tehát a párton belül is rendkívül lassan bontakozott ki Miskolcon. A kezdeti időszakban az is zavarokat okozott, hogyan ítéljék meg az elmúlt események jellegét. Viszonylag sokáig tartotta magát a Földvári-csoport által meghirdetett nézet, hogy — bár országosan ellenforradalom volt — a megyében, így Miskolcon, egy széles körű népmozgalom bontakozott ki, melynek voltak ugyan „vadhajtásai”, de egészében semmiképpen sem tekinthető ellenforradalmi jellegűnek. Sajnos, ezt a nézetet egy ideig az Ideiglenes Intézőbizottság is magáévá tette, és csak akkor változott a helyzet, amikor az MSZMP Ideiglenes Közrekes Krisztinát és Szentpé- tery Csabát. Sajnos, sokszor sérülésekkel bajlódtak, s így a nemzetközi élvonalba még nem tudtak betörni. Magánéletemben is történt azóta egy s más. — Hol élnek ezután, és megmarad-e a jeges sport vonzásában? jc Krisztina élvezi az itthoniétet ponti Bizottsága a pártszervezés, az ideológiai-politikai konszolidáció meggyorsítása érdekében, december elején Prieszol Józsefet bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Ennek hatására,, december második harmadától kezdve felgyorsult az MSZMP szervezeti fejlődése, de az éles kétfrontos ideológiai-politikai harc közepette folyt. Mivel a pártszervezést nem kísérte minden területen kellő színvonalú ideológiai munka, kü- löníele liberális és szektás tendenciák ütötték fel a fejüket. A liberalizmus, az opportunizmus főleg a hivatali, intézményi pártszervezeteknél jelentkezett, míg a nagyüzemieknél a fő veszélyt a szektásság jelentette, melynek következtében sok kommunistának a pártba való jelentkezését elutasították. Többek között ezzel függött össze, hogy Miskolcon alacsony volt 1957 nyaráig a munkás és műszaki értelmiségi párttagok aránya. 1957. január közepétől — amikorra sikerült visszaszorítani a revizionista csoportokat —, éles ideológiai harcot kellett folytatni a párton belüli szektás csoportok és frakciók ellen, amelyek politikailag az ellenforradalmat megelőző viszonyok visszaállítására törekedtek, ideológiailag pedig kiiktatták az ellenforradalomhoz vezető okok közül a Rákosi—Gerő klikk, tágabb értelemben a szektás-dogmatikus politika felelősségét. Általános jellemzőjük volt, hogy a párt aktív tömegpolitikai tevékenységét a terroreszközök apolitikus alkalmazásával szerették volna helyettesíteni. 1957. elején tehát a revizionizmus háttérbe szorítása után a különféle szektás megnyilvánulások jelentkeztek fő veszélyként a pártszervezetekben. Ezek leküzdésében lényeges segítséget adott az MSZMP — Úgy élünk majd, mint eddig; félig ott — félig itt. S a korcsolyapályától nem tudok elszakadni. Továbbra is tanítok, edzősködöm. Annál is inkább, mivel most szinte nászajándékként kaptam magyar tanítványaimtól a meránói versenyen az igen előkelő 5. helyezést. Gyönyörűen korcsolyáztak. s most ezzel az eredményükkel elérték, hogy a nemzetközi szakmai figyelem Is rájuk pillantott. A magyar vállalatok közül pedig az orosházi üveggyár felajánlotta a Kerekes—Szentpéle- ry, és a Wertán—Demeter párosnak — ez utóbbiak senior II. helyezettek — a támogatását. S ez bizony jelentős segítséget jelent... Szeptemberben például egy nemzetközi edzőtáborban dolgoztam az előbbi párossal, Betty Callaway, világhírű edző asszisztenseként. — Krisztina, gazdag embernek tartja magát? — összegeket nem mondanék, mert akkor hösszú magyarázó szöveg is kellene hozzá. A lényeg, hogy az edzői munkából elég kényelmesen meg tudok élni. tfroltéoz) Ideiglenes Központi Bizottsága 1957 februári határozata, az „Időszerű kérdésekről és feladatokról”, mely a konszolidáció eddig elért eredményeinek összegzése mellett kijelölte a soronlevö gazdasági, politikai és ideológiai feladatokat. Az MSZMP megyei bizottságának április végi ülése gyakorlatilag lezárta azt az időszakot, melyet a pártélet szervezeti megalapozása, szervezeteinek kiépítése jellemzett. 1957. május elsejével az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága határozata értelmében befejeződtek az átigazolások, véget ért az a periódus, melyben az MDP tagjai párttagságuk folyamatosságának fenntartása mellett kérhették felvételüket az MSZMP-be. Ekkorra már Miskolcon több mint 8600 párttag volt, ami a korábbi MDP-tagság 44 százalékának felelt meg. Az MSZMP miskolci tagságának több mint a fele tagja volt korábban az MDP- nek is. A konszolidációban fontos szerepet játszott a gazdaság rendkívül gyors helyreállítása, a tömegek bizalmának visszaszerzése, a mind nagyobb számban rendezett szabad pártnapok. Általános helyeslést váltott ki a miskolci munkások között az az őszinte hang, mely ezeket a gyűléseket jellemezte. A párt- és állami vezetők 1957 elején sokat jártak a dolgozók között. 1957 februárjában Marosán György tartott 300b fő részvételével aktívaülést Diósgyőrben, áprilisban pedig Kiss Károly a Stadionbán. A pártegység megteremtéséhez az MSZMP 1957 júniusi országos pártértekezlete adott döntő segítséget. Ezzel lezárult a politikai konszolidáló első szakasza Miskolcon is. Dr. Vida József (Vége) A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT villamoskocsi-vezetői tantolyamot SZERVEZ FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: + 8 általános iskolai végzettség, ♦ alkalmassági vizsga, + 20. életév betöltése, ♦ büntetlen előélet, ♦ bejelentett miskolci lakás, illetve Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Felsőzsolca, Mályi, Nyékiádháza községekből személyzeti járatok biztosítják a munkábajárást. Sikeres vizsga utón a kereseti lehetőség: 4500-5300 FT/HÓ Jelentkezni lehet a vállalat villamosforgalmi üzemvezetőjénél, Miskolc, Szondi Gy. u. 1„ 101/B autóbusz-végállomás. (h—ó) A politikai konszolidáció Miskolcon 3. A párt újjászervezése
