Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)
1986-11-19 / 269. szám
A DH várospolitikai fóruma a(e Reméljük, a szép tervek jó minőségben valósulhatnak meg Most még a falakat emelik Hz avasi alma mater Lelátó és színházterem • Itt lesz Forgalmi változások a Felszabadítók útján Megkezdődött a YÍzvezetékrendszer felújítása Történelem márványban, bronzban 1. A Kossuth-szohor már építik az 1000 mm átmérőjű vezetéket, s ehhez csatlakozik majd a város déli részén a felújított gerincvezeték is. Nem annyira látványos munka — ám fontos, és a 130 milliós beruházás további része — a Tetemvár mögötti vízmedence és a Day- ka Gábor utcai vezetékrendszer összekötése, szintén 600 milliméter átmérőjű csövekkel. Ezt a munkát is a Felszabadítók útjai rekonstrukcióival párhuzamosan végzik az építők. Kétségtelen, hogy a forgalmi változásoknak senki sem örül. A Széchenyi úti rekonstrukció miatt egy röKépviselői A HNF városi bizottsága az 5. számú választókerület lakosai részére képviselői találkozót szervez holnap délután 4 órai kezdettel a III/2., II1/6. sz. lakóterületi pártvid szakaszon forgalmi dugók keletkeztek;' most ezen útszakasz vége felé még egy lassító résszel kell számolni. A Szemere utca egyirányú forgalma a Magyar- Szovjet Barátság téri csomópont közelében háromról egy sávra szűkül a Felszabadítók útja—Korvin Ottó utcai csomópontig. A Felszabadítók útján át Diósgyőr irányába közlekedni nem lehet, csak a Korvin Ottó és a Vörösmarty utcák igénybevételével. Az illetékesek a lakosság megértését kérik, hiszen szinte létfontosságú beruházásról van szó. (soltésc) találkozó alapszervezet helyiségében (Győri kapu 123. sz.). A kérdésekre, javaslatokra Dudla József, az 5. számú ország- gyűlési választókerület kép« viselője válaszol. Egy új gimnázium építése nem kis vállalkozás még egy olyan nagyváros életében sem, mint Miskolc. Különösen, ha ezt olyan igénynyel teszik, mint napjainkban az Avason. Az avas-déli gimnázium ugyanis nemcsak oktatási intézmény lesz, hanem a 30 ezres városrész kulturális központja is. Aki mostanában arra jár, láthatja, hogy jó tempóban haladnak az építők; a tanulmányi szárny szerkezetét jórészt összeszerelték. A gimnázium alapvetően három egységre bontható — mondta Dézsi János Ybl- díjas építész, az épületegyüttes tervezője. A tanulmányi szárny mellé kapcsolódik közvetlenül a tornacsarnok, a konyha, az étterem tömbje, és különálló egységként valósul meg az előadóterem, amelyben helyet kap a kábeltelevízió stúdiója is. A szakértők úgy mondják, hogy a tanulmányi szárny 16 tantermes. A valóságban ez annyit jelent, hogy 16 tanulócsoport koptathatja itt a padokat, ám a termek száma jóval több, hiszen lesznek műhelyszobák, különféle előadók és épül zeneterem is. A tornacsarnok valóban kiérdemli a csarnok nevet, hiszen a lelátóján több mint Pincét találtak 300-an férnek majd A A konyha 600 adagos. Az avasiakat talán leginkább az előadótermi tömb érdekli,' hiszen az ide tervezett több mint négyszáz személyes nézőtér, és a korszerű technikával ellátott színpad kulturális programok, filmvetítések, koncertek otthonául szolgálhat. A jobb körülmények közé kerülő avasi kábeltelevízió pedig mívesebben kivitelezett, látványosabb műsorok készítésére is vállalkozhat a felépülő stúdióban. Az új gimnázium voltaképp működik is, hiszen a város más iskoláiban már tanulnak azok az osztályok, amelyek majd itt, az Avason fejezik be a középiskolát. Az illetékesek azt tervezik, hogy a jövő évben megkezdődhet az oktatás a gimnáziumban. Az előadóterem építésének befejezése későbbre várható. Az avasi hegyoldal még ma is tartogat meglepetéseRégi vágya teljesül Mályi lakóinak: a Borsodi Élelmiszer Kereskedelmi Vállaa tévéstúdió is két az építőknek. Az alapozási munkák közben nemrég egy eddig feltáratlan pinceágra bukkantak. Az üreget most megvizsgálják, majd eltömik, nehogy később beomolva, gondokat okozzon. Nem hanyagságról van szó: a szükséges méréseket időben elvégezték, csakhogy a legjobb szándék ellenére is előfordulhat, hogy két mérési pont közé esik véletlenül egy üreg. Azt írtuk, hogy nagy vállalkozás egy új gimnázium felépítése. Valóban az, mert sokba kerül. S azért is, mert új szellemi centrum születik a városban. A gimnáziumalapítók nemcsak falakat emelnek, hanem hírnevet is kell majd szerezniük az alma maternek. S ez sem kisebb feladat, mint megalkotni az iskolát, kitűzni a bokrétát az elkészült épület tetejére ... lat ABC-áruházat nyit a közeljövőben a település főutcáján. A Borsod Megyei Tanács, a Mályi Községi Tanács és a Borsodi Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat által finanszírozott áruház 8 millió forintba került, 380 négyzetméter az alapterülete, s két műszakban 17 dolgozó várja majd benne a vevőket. Ügy számítják, hogy a forgalma megközelíti majd az évi 36 millió forintot. A nyitás december 1-jén lesz. Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Cseh László, Béke szálló gondnoki épület, 17 ólától. A Felszabadítók útján tegnap megkezdődött a ivóvízvezeték-rendszer rekonstrukciója. Ez több közlekedési változással jár együtt, ám ha elkészül, nagy mértékben javul Miskolc vízellátása. Amint azt Képes Zoltántól, a városi tanács építési osztályának főelőadójától megtudtuk, a tegnap reggel elkezdett munka a megyei tanács 130 millió forintos vízügyi beruházásának része. A város vízellátása érdekében alapvető feladatot oldanak meg az építők a 600 mm-es gerincvezeték rekonstrukciójával. A mintegy 10 millió forint értékű munkát versenytárgyaláson a Közlekedési és Metróépítő Vállalat Miskolci Igazgatósága nyerte el. Az új sajóládi víztisztítóműből 1988—89-re a város déli részébe 20 ezer köbméter többletvíz érkezik majd, de a fogadására a jelenlegi vízvezetékek nem alkalmasak. Ezért a HCM mögött Az orsBáe első kSzegri Kossuth-szobra lelkes közadakozásból született meg a nyegyvennyolcas hagyományok Kossuth-kultuszának beszédes jelképe gyanánt. Erről vall a szobor alkotója, Róna József is életregénye II. kötetének (Egy magyar művész élete I—4IJ 636. oldalán: „Üj, nagyszabású megbízást kaptam: a miskolci Kossuth-szobrot, az elsőt Magyarországon. Nagyon büszke voltam erre a megbízásra, mert ez annak a jele volt, hogy népszerűségem egyre jobban terjed az országban. Szentül megfogadtam, hogy ez az emlék méltó lesz a nemzet nagy fiához!" A szoborbizottság terve szerint eredetileg az Erzsébet fürdő elé állították volna fel az emlékművet, de ez a terv élénk sajtóvitát keltett. A teret ugyanis 1896- ban (a szobor felállítása előtt két évvel) még báró Vay Elemér főispán buzgó javaslatára nevezték el a Genfitónál meggyilkolt, s magyarbarátsága miatt népszerű királyné tiszteletére. Az egyik cikkíró (Tóth Pál, a református leánylíceum tanára, később igazgatója, kiről — halála után — majd az intézetet is elnevezik) római példákra hivatkozva, kifogásolja a szobornak a fürdő elé helyezését. „... államférfi, politikus, éppen egy korszakalkotó férfi szobrát fürdő elébe állítani soha nem jutott volna eszébe senkinek a rómaiak között (.. J méltóztassék elfogadni a szobor elhelyezésére az iparkamara bejáratát a tér hossztengelyében...." És a városatyákból álló szoborbizottság (Soltész Nagy Kálmán polgármester, Lévay József vármegyei aljegyző és Vadnay Károly író. Miskolc képviselője, valamint a fővárosból Beöthy Zsolt és Barabás Miklós, az öreg festő) elfogadták a javaslatot; a szobor ma is ott áll a volt iparkamara (ma az Akadé•‘A. mtai Bizottság) székháza előtt. Csakhogy: az Erzsébet tér a legendás szabadságharcot vérbe fojtó zsarpok. I. Ferenc József feleségéről neveztetett el; ezt az anomáliát pedig nem viselte el a „bundás” negyvennyolcas honfibú, s ellentétbe került a nemzeti közvélemény negyvennyolcas nosztalgiája és a városatyák szervilis felség- tisztelete. „Erzsébet királyné neve után a város egy másik szép terét kell majd elneveznünk — írta bizonyos V. K. a Borsodban —, a nagy királyné egyéniségéhez méltót. (...) Abban a feltevésben, hogy a fenti javaslat szerint Kossuth szobrát a jövőben a Kossuth Lajos téren fogjuk láthatni. az új Erzsébet királyné teret a mai Lichtenstein József utca (ma: Ady E. u.) egy részében képzelhetném el. Nevezetesen a Királyfürdő és a Kiróly-bíd köz»* ti szakaszon a Pecét lebetonozta tni kellene, mely esetben majdnem ugyanolyan nagyságú tér képződnék, mint a jelenlegi Erzsébet tér. Ugyanígy kellene majd elhelyezni — díszes park közepette elhelyezni — Erzsébet királyné mellszobrát is, mely a Népkertben nyert annak idején, egyébként is ideiglenes elhelyezést.” Egy másik cikkben „vidéki atyafi” füstölög (bizonyos Balogh János néven) „Er- zsébet-tér Kossuth-szoborral” címen: „Most már csak azt kérdezem a tisztelt szerkesztő úrtól, hogy miért hív- ják maguknál a Kossuth- teret Erzsébet-térnek?” Ezek a sajtóviták a Kos* suth-szobor felavatásának elő- és utórezgései. A negyvennyolcas szellemű országos közadakozás annak idején 17 297 Ft 66 krajcárt eredr ményezett. A város polgárságától 8650 Ft 67 kr. gyűlt össze, ennek kamataiból 1239 Ft. a vármegyei gyűjtésből 900 Ft folyt be, így a végösszeg 28 087 Ft 33 krajcárt tett ki. Maga a szobor 22 000 forintba került, ebből az alkotót. Róna József fővárosi szobrászművészet 15 000 Ft tiszteletdíj illette meg. Az ország első Kossuth- szobrának felállítása kifejezetten Habsburg-ellenes tüntetés volt. Az udvar ugyanis féltékenyen utasított el mindent, ami a Kossuth-kul- tusz ápolásával függött ösz- sze. Egy példa erre 1914-ből: az év júniusában Miskolcon járt Lipót Salvator főherceg. Az Erzsébet téren lefényké- peztette magát A háttérben lévő Kossuth-szobor súlyos dilemma elé állította a fényképészt: Habsburg főherceg Kossuth szobra előtt! Képtelenség! Az udvarhű fényképész hát kiretusálta a háttérből Kossuth szobrát, s így küldte el arany rámában a fenséges portrét. Dr. Kárpáti Béla (Holnapi számunkban folytatjuk) Betonpiomha a harsaknak Milyen jó lenne, ha egy öreg fát is ugyanúgy újjá lehetne teremteni, mint ahogy évszázados műemlékeink megfiatalodnak, ha ügyes kezű mesteremberek, restaurátorok fognak hozzá, a mentésükhöz. Az utóbbi időben sokszor —, s talán túl gyakran — hallhattuk, hogy ez vagy az az öreg fa nem menthető meg, és ezért kellett kivágni. Nagycenken, a Széchenyi-kastély parkjában 230 évesek azok az öreg hársak, amelyek most is minden évben virágba borulnak. A famatuzsálemeket az idővel dacolva tartják életben. A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság szakemberei kidolgoztak egy speciális összetételű habarcsanyagot, ezzel bélelik ki a megroggyanni készülő fák üregeit. Mindez nem hadi titok, hiszen a nagycenki históriát a Képes Hétben olvastuk. A nagy kérdés persze az, hogy azok is olvassák el a Képes Hetet, akik itthon illetékesek fa-ügyben. Jó lenne, mielőbb baltához, fűrészhez nyúlnánk, alaposan körülnézni legalább az országban. A kis fáknak ugyanis egyre kevesebb esélyük van arra, hogy valaha is matuzsálemmé legyenek a mai belÚj ABC-áruház Mályiban
