Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)
1986-11-14 / 265. szám
Stop, egy percre! r Uiménti mementók Két évtizede a totálkáros, kiégett roncsautókat az út mentén hagyták Jugoszláviában. Akkoriban akármerre jártunk, 10—80 kilométerenként találkozhattunk egy- egy ilyen mementónak szánt járművel. Ha ilyet láttak a volánforgatók, mérsékelték a tempót, és jó darabig óvatosak maradtak. Tudomásunk szerint ma már ott is kötelesek eltakarítani a tulajdonosok a roncsot. Hazánkban pedig aligha lenne értelme ilyen közlekedésbiztonságra intő mementót hagyni az utakon. A gazdátlan, karambolos kocsikat egyetlen éjszaka is kifosztják, kirabolják. Ezt a biztositó kárrendezőitől hallottuk, akik sok száz példával bizonygatták megállapításukat. Nálunk ú tszéli mementó- ként napjainkban valóságos síremlékeket állítanak a közMiskolci hímzőnök országos siser; Miskolci . kiállítói is vannak a szakszervezeti amatőr népi; iparművészek 5. országos kiállításának, Dunaújvárosban. A zsűri az Ady Művelődési Ház díszítőművészeti szakkörében dolgozó Kondorosi Józsefné és Gyulai Józsefné munkáit a legszebbek közé sorolta. Így a leveles széki hímzéssel készült falvédő és terítő, illetve a palóc asztalterítő miskolci sikertőlémMez.- ___ ■i « ■*-"----------------lekedési balesetek áldozatainak. A Budapest felé vezető főút mentén, valamint a me- zőcsáti úton már több sírkertet is gondoznak a hozzátartozók. Ezek az emlékművek és a rájuk akasztott koszorúk hasonló hatást keltenek a Járművezetőkben, mint a kiégett roncskocsik. A gépjárművezetők óvatosabban tapossák a gázpedált csökkentik a kocsi sebességét jobban megfontolják az előzést Házi almaecet Szépít és Az almaecet a gyógyászatban, sőt szépítőszerként is mind tekintélyesebb rangot vív ki magának. S otthon könnyűszerrel elkészíthetjük. Az almákat alaposan átmossuk, a törött férges részeket kivágjuk, végül a gyümölcsöt héjastól-magházas- tól nagylyukú reszelőn lereszeljük. Ezután a pépet a megfelelő nagyságú edénybe tesszük. Minden negyedliter gyümölcspépre fél liter forralt, de már lehűtött vizet öntünk, s alaposan összekeverjük. Ahány liter vizet használunk, annyiszor tíz deka cukrot — esetleg mézet — adunk az oldathoz. 1 Végül a fedetlen edényt meLátjátok — de nem kapjátok Kenyérszeletelő masina $ Mint jó kés a szalonnát... úgy vágja a kenyeret a szeletelőgép. ám a szeletek súlya a veknik alakja miatt nem szabályozható. Sajnos, azonnal nem vásárolható meg, a rendeléstől fél évet kell várni a szállításra. A MÜÁRT tervezi egy hasonló, lengyel gyártmányú kenyérszeletelő masina beszerzését, amely rezgőkéses módszerrel a puha kenyeret is egyenletesen vágja, ám az ára csaknem duplája az előbbinek. * Ez után szeretnénk látni olyan kiállítást is, ahol bemutatnák: hogyan lehet mégis hozzájutni ahhoz, amit kínálnak, de nem adnak. Az iskolai napközis konyhákon a diákétkeztetésben gondot okoz egyebek között az is, hogyan szeleteljék fel gyorsan a sok kenyeret. A szükséges gépek beszerzése ngyanis nem egyszerű feladat, és ráadásul — ha éppen lehet kapni ilyeneket — sokba kerülnek. Ezen a gondon próbált enyhíteni a Műszaki Árut Értékesítő Vállalat és a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat, amikor ke- nyérszeletelő-bemutatót tartott a miskolci Vadászklubban. A kiállított bolgár gyártmányú berendezés leginkább iskolai menzákon alkalmazható. A kenyeret tetszét szerinti vastagságúra darabolja. Mégsem tanácsoljuk senkinek, hogy néhai hozzátartozói emlékére útmenti fejfát emeljen a baleset helyszínén. Ezekhez ugyanis engedély kell az utak kezelőitől, de ilyet még senkinek nem adtak ki. Ha ez általánossá válna, akkor egy idő után — sajnos — a forgalmasabb útvonalaink szegélysávjai köztemetőkre emlékeztetnének. Sz. I. gyógyít leg helyen hagyjuk állni az első erjedésig. Meggyorsíthatjuk a folyamatot, ha valamennyi (nem túl sok) száraz kenyeret szórunk a tetejére. Legjobb, ha széles szájú üvegedényt használunk. Ügyelni kell, hogy az érés ideje alatt napfény ne érje az elegyet, mert az ibolyántúli sugarak gátolják az ecetesed est. Az erjedés általában 10— 12 napig tart. Fakanállal naponta kétszer-háromszor forgassuk át a pépet. Beérés után szitaszöveten, vagy gézszöveten, vagy gézzsákon a pépet kipréseljük, s végül alaposan átszűrjük. Ezután ismét mérjük le a lét, s literenként újabb 5—1Ö deka cukrot (mézet) adjunk hozzá, s továbbra is széles szájú, fedetlen edényben tartsuk, hogy meginduljon a második erjedés. Áz edény száját tül-' lel, vagy gézzel fedjük le, hogy most már muslinca, légy ne látogassa. A külső hőmérséklettől függ, hogy az átpréselt lé mikorra tisztul, ülepedik le, ami az ecet elkészültét jelzi. Általában a teljes folyamat két hónapig tart. Ezután nincs más dolgunk, mint az almaecetet üvegekbe tölteni, alaposan ledugaszolni, s a továbbiakban már hűvös helyen tartani. A népi tapasztalatok szerint, különösen jó hatású az almaecet a magas vérnyomásban szenvedőknek a sok kellemetlen kísérő jelenség eltüntetésére. Különösen áll ez az idegfeszültségre. Naponta két kiskanálnyi almaecetet keverjünk egy pohár vízbe, s apró kortyokban igyuk meg. Sokan azt tartják, hogy még jobb hatású az olyan almaecet, amelynek az erjesztését nem cukorral, hanem mézzel végezték. A méz kivonja a vérből a felesleges vízmennyiséget, így fejti ki áldásos hatását. Fáradtság ellen is hatásosnak mondják ezt a háziszert. Javasolják, hogy eg>- pohár vízben keverjünk el két kiskanálnyi almaecetet, és alaposan dörzsöljük át a lével az egész testünket. Törülközni nem kell, mert az oldatot a bőr hamar beissza. Bőrünk rózsaszínű, rugalmas lesz, friss, kellemes közérzet marad a művelet nyomában. Torokfájás, nehéz szájszag ellen is alkalmazzák, a keverékkel alaposan átöblitik a szájüreget. Használói szerint valóságos újjászületés, ha időnként almaecetes vízben fürdőnk — szappan nélkül! A fél kádnyi meleg vízhez nagyjából kér deci lé a legjobb keverési arány. sfc A Hegedűs házaspár kettecskén él a Győri kapui lakásukban. De a nagy családjuk $ annál népesebb: szülők, testvérek, rokonság, barátok és tanítványok teszik teljessé. (Herényi László felvéteti) Családi körben A világjáró fuvolás Sikerekben és elismerésben volt része az utóbbi hónapokban Hegedűs Gyulának, a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjának. A vastaps mindig bejött a legutóbbi nyugat-európai turné valamennyi előadásán. S most, november 7. alkalmából a kitűnő fuvolást a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. — Valóban ez volt az ed-' digi legemlékezetesebb, legszebb kőrútunk. Hat hét, szabadnap nélkül. Még azt sem igen vettük észre, hogy a tíz órai autóbuszozás után el kellett játszani a három órás operát. De Mozart Figaro házassága olyan, hogy azt nem lehet megunni. És a Schönbrunnban, ebben a barokk ékszerdobozban játszani maga a csoda — mondja Hegedűs Gyula. • MOST MÁR LEHET BÜSZKÉLKEDNI — Én életemben először ott láttam Haydn-operát, s az egy életre szóló élmény volt. Gondolom, ott játszani is ajándék fellépés a művészeknek — tartja Ildikó, a felesége. — Kitüntetésében, a művészi teljesítménye mellett, gondolom, része van annak is, hogy aktív társadalmi munkás, hogy a zenekar pártalapszervezetének titkára ... — Ez személyes kitüntetés, de az az érzésem, hogy a közösségnek is szól. Az megnyugtat, hogy nem volt hiábavaló a küzdelem; legyen igazi otthona a zenekarnak, Itt valóban olyan légkört • lehet teremteni, amelyben a művészlelkek is jól érzik magukat. S hiszem, hogy ez kisugárzik. Velünk korábban mindig csak gondok voltak, s most már lehet velünk büszkélkedni is. S nem csak ezzel, hanem a közönségünkkel is. A téli bérletes előadások teltházasak. Ez az országban is páratlan, hogy nem csökkent, hanem nőtt a zenei érdeklődés, ami a műsorpolitikának, a tudatos közönség- szervezésnek is köszönhető. © A KONCERT NAPJÁN: JÓT VAGY SEMMIT Ildikó, a feleség zenepedagógus, tehát értő kritikus lehet. Hogyan nyilvánít véleményt? Van-e kedvemé» nyük a családtagoknak a koncertek látogatására? — Íratlan szabály: a koncert napján jót, vagy semmit. De másnap jönnek az ismerősök, kollégák, és nem lehet kitérni a válasz elől. Nem vagyok elfogult. De nem vagyok hibakereső sem, nem kritikusi allűrökkel ülök a koncerten. Az kém mindig ünnep. Azt hiszem, az első bérletesek, közé tartózom, az erkély első sorában van az állandó helyem. A lelki nyugalmammal nem férne össze, hogy én majd csak olyan helyre üljek, ami üresen marad. , Férj, feleség egyben kollégák is. Hegedűs Gyuláné magánének és szolfézs szakos tanár a vasgyári zene-’ iskolában. Férje ugyanott" fuvolát tanít másodállásban. — Nagyon bölcsen engedték meg évekkel ezelőtt, ' hogy a zenekari tagok másodállásban taníthassanak.- Már a próbák is ehhez a le-.’ hetőséghez igazodnak, hiszen - a zenekar tagjainak hetven százaléka tanít. Ez nem csak"; anyagi szempontból jó, hanem művészileg is. • A SZIVÁRVÁNY • NYEREMÉNYE — Az életük tehát zene, zene, zene? — Nem. Ezen túl van még egy nagy szenvedélyünk, s ez az utazás, a világ járás, — mondja mosolyogva Ildikó. Igaz, ezen a nyáron rendhagyó módon külön Utakon jártunk. Gyula most váltotta ki a jutalmát, amit a Szivárvány című televíziós vetélkedőn nyert: a Szovjetunióba utazhatott. Én egy nyolcéves álmomat váltottam valóra: IBUSZ-csoport- tal elmentem Koreába és a Kaukázusba. Föl is teszi nyomban a magnóra az emlékül hozott koreai kazettát, miközben erről a páratlanul érdekes országról beszél. Világjáró tehát a Hegedűs házaspár, öt ország kivéte- . lével bejárták Európát. Mondják: gyermektelenek, se nyaralójuk, se gépkocsijuk, egyedül erre a kedvtelésre gyűjtenek. A hétvégi szabadidőben pedig a férjé a Bükk, mert kell a csend zenéje is. Ildikó ilyenkor inkább az úszásnak, az ovasószenvedé- lyének, vagy a kötögetés- nek hódol... Q.E. Az éjjeliőr a rendőrséget riasztja Tolvajok az építkezéseken Számos fórumon szóvá tették már, hogy hiányos a vagyonvédelem a hazai építkezéseken. Sok a felderítetlen lopás még a kiemelt beruházásoknál is. Mi a helyzet a miskolci építkezéseken? — kérdeztük Komlósi Tibortól, a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat ellenőrzési osztályvezetőjétől. — Jelenleg a városban több helyen: az avasi lakótelepen, a Győri és a Szent- péteri kapuban található nagyobb építési területünk. Ezeket lehetetlen körbekeríteni. Ezért a nap minden szakában rendészeink ellenőrzik a felvonulási területeket. Nálunk az átlagosnál kevesebb a gond a vagyonvédelemmel. Az építésvezetők többsége felelőssége tudatában gondosan ügyel a rábízott anyagokra és szerszámokra. Ám olyan alkalmi, kisstílű szarkáktól, akik egy vödör sódert, kavicsot, vagy háromnégy téglát lopnak el, nehéz védekezni. Még a büntetője- < gi felelósségrevonásuk is bizonytalan. Azok ellen sem tehetünk semmit, akik mostanság a felvonulási területen bóklásznak tüzelni való zsaludeszkadarabok után. Nagyobb gond számunkra, hogy sok a hívatlan éjszakai látogató az építkezéseken. Az idős éjjeliőrök aligha foghatják üldözőbe a tolvajokat, ők kötelességük szerint a rendőrséget riasztják, ha gyanúsat észlelnek. Az éjszakai szarkák elsősorban a felvonulási területek deszkaraktárait és műhelyeit dézsmálják. Ellopják az ott tárolt vízvezeték-szerelvényeket, alkatrészeket és a mozdítható kis gépeket. Tavaly csaknem 350 ezer forintos kár keletkezett a tolvajlások következményeként. Ebből csaknem 100 ezer forint megtérült, rendészeink lefülelték, tetten érték az enyveskezű- eket. Más vállalatokhoz viszonyítva, ezek a statisztikai számok kedvezőek. (szántó)
