Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)

1986-11-14 / 265. szám

A Bükk jövője a tét I. Igencsak megnőtt az üdü­lés, a kikapcsolódás igénye az elmúlt években a mis­kolciak körében. Környé­künkön is megsokszorozó­dott a városlakók száma, szorítóbbá vált az ipari gyű­rű, felgyorsult az urbanizá­ció, mindennapjainkra egyre inkább jellemző a mozgás- szegény életmód. Természe­tes tehát, ha az emberek vágynak a természetbe. Eb­ből a szempontból szeren­csések a miskolciak, hiszen közel a Bükk. Ahhoz vi­szont, hogy unokáink is él­vezhessék az ezerszínű ter­mészetet, már most sok tennivaló hárul ránk. • EGY TULAJDONOS - SOK GAZDA Bartucz Ferenc, a Bükki Nemzeti Park igazgatója ezekkel a gondolatokkal ve­zette be előadását a napok­ban, a Miskolci Akadémiai Bizottság ülésén. Az általa elmondottakból kiderült: a nemzeti park sarkalatos gondja, hogy bár egy tulaj­donosa van: az állam — sok a gazdája, a felhaszná­lója, akik így-űgy hasznot húznak a területből. S tény­kedésük gyakorta erőn felül veszi igénybe a természetet. Itt van mindjárt példának az erdőgazdálkodás. A ’70-es évektől növekvő mértékű a fakitermelés, s emiatt kez­denek eltűnni az öreg erdő­részek, a koros fák. Az egy­szerű kirándulónak pedig — hiába gyönyörű látvány a fiatal telepítésű erdő is — csak az öreg fa az igazi. Az erdő fokozott védelme, az úgynevezett tarvágások meg­szüntetése a karsztvízkincs- csel való ésszerű gazdálko­dást is szolgálná. A bükki sk Újdonságnak számít a tetőfedő üvegcserép. Rekord a Borsodi Sörgyárban Miskolci szabadafom Csökkenthetik az áram ingadoz A lakásokban 1—2 volt feszültség-ingadozást sza­bad szemmel nem lehet ér­zékelni. Ám műszakváltás- kor, amikor például az avasi magasházakba egyszerre ér­keznek haza az ott lakók, s bekapcsolják a különféle elektromos eszközeiket, időn­ként elhalványul a „villany- körte.” Az ÉMÁSZ ügyeletes szakembereihez nemegyszer érkezik ilyen bejelentés. Leg­utóbb például Lillafüredről telefonáltak, hogy megmér­ték a hálózati feszültséget, és csak 180 V volt. Az áramszolgáltató válla­latok a hálózatfejlesztést napjainkban az egyik leg­fontosabb feladatuknak tart­ják. Városunk áramellátója, az ÉMÁSZ is arra törekszik, Ez főleg ott gazdaságos, ahol a már meglevő villanyoszlo­pok elbír ják a nagyobb ke­resztmetszetű vezetéksodro­nyok súlyát. — Az ötletet egy beszél­getés alkalmával árulta el nekem Valaska László — mondja dr. Csornai Zoltán, az Alkotó Ifjúság Egyesülés területi vezetője. Javasoltam, ha elkészítik a tervdoku­mentációt, akkor mi vállal­juk a menedzselését. A ter­veket megkaptuk, s elkezd­tük a piackutató-munkát. Megkerestük azokat a vállalatokat, ahol ez a műszaki újdonság haszno­sítható. Jelenleg ott tar­tunk, hogy a találmányt bejelentették, s a megíté­lése igen kedvező. A vásárlóknak korábban gyakori panaszuk volt, hogy a hétvégeken és hét elején akadozott a tejeliátás, az üz­letek zárása előtt nem tud­ta mindenki megvenni az estére vagy a másnap reg­gelre szánt innivalót. Az utóbbi két hétben már sem a Borsod Megyei Tej­ipari Vállalat, sem a keres­kedelmi vállalatok nem kap­nak ilyen jelzéseket. Mi a jótékony változás oka? Bereznay Ferenc, a Bor­sod Megyei Tejipari Válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettese elmondta, hogy no­vember elsejétől kétnapos szavatosságú az üzletekben a tej. Jobb minőségű alap­anyagot dolgoznak fel és jó néhány új technológiai mó­dosítást hajtottak végre. A boltoknak kevesebb a koc­kázata. Korábban a nyaku­kon maradt fölösleget a hasznuk bánta. A tejipar statisztikája már arról is számot tud adni e két hét tapasztalata alapján, hogy csökkent a szavatossági idő lejárta miatt visszaszállított áru. A szabványelőírások ko­rábban is lehetőséget ad­tak rá, hogy november 1-jé- től március 31-ig, amíg a hideg idő tart, kétnapos sza­vatossággal hozzák forga­lomba a tejet, ám most azon gondolkodnak, hogy az év további időszakában se sa- vanyodjon meg gyorsan a tej. Ennek feltételeiről már tárgyaltak a kereskedelem képviselőivel is, hiszen a megfelelő hűtőlánc biztosí­tása az alapvető feltétel. Minden olyan boltba nap­pal — tehát nyitva tartási idő alatt — szállítják a te­jet, amely fogadni tudja az árut és a hűtésről megfe­lelően gondoskodik. Az Unió Áfész vezetősége is erre a rendszerre akar áttérni a saját boltjaiban. A felmé­rés most folyik, tervezik a hűtőkapacitás bővítését, hogy az üzleteik elé se kelljen hajnalban lerakni a tejet. Narancs és banán j(c A közelmúltban kezdték meg az üveggyöngy gyártását. A parányi üvegszemcséket a közúti igazgatóságok használják. Az aszfaltra festett jelzéseket, zebrák csíkjait szórják be vple, hogy ezáltal az esti fényben észrevehetőbbek legyenek. Fele energiával azonos teljesítmény Újfajta kemence a miskolci üveggyárban Az állami beruházások és a célcsoportos lakásépítések csökkenése érzékenyen érin­tette' a miskolci üveggyárat, sőt a gyártmányai iránti csappanó kereslet majdnem a fennmaradását veszélyez­tette. Kopcsek Imre igazgató el­mondotta, hogy a nehéz időszakot sikerült átvészelni és jobb piackutatással töb­bet sikerült értékesíteni ha­gyományos gyártmányukból, a tetőfedő üvegcserépből, valamint az újdonságnak számító üveggyöngy gyártá­sa is kifizetődőnek bizonyult, ezért talpon tudtak marad­ni. Az eddigi eredmények alapján az üzem teljesíti az 1986. évi tervét. A jövőben további gazdasági nehézsé­gekkel kell számolni, ezért a gyár vezetői keresik a költségcsökkentő megoldá­sokat és új technológiák al­kalmazásának lehetőségeit. Az I. számú kemence fel­újítása a jövő év első ne­gyedében esedékes, s mi­vel előnyös feltételekkel megvásárolhatnak egy NSZK-szabadalmat, így a kemence teljes átépítését tervezik. A nyugatnémet Sorg cég képviselői a hely­színen jártak és a műszaki feltételeket alkalmasnak tartják, hogy mintegy 25 millió forintos költséggel DEEP-DEFINER típusúra alakítsák át az I. számú ke­mencét. Az új technológia lehető­vé teszi az 50 százalékos energiafelhasználás-csökken­tést. A jelentős megtakarítás gazdasági eredményeként a beruházás 4 év alatt meg- ■ térül. A munkálatokhoz szükséges pénz egy részét az üzem energiaracionalizá­lási hitel felvételével kíván­ja biztosítani. Minden re­mény megvan arra, hogy a benyújtott pályázatot kedve­zően bírálják el, és a „csúcs- technológia” valósággá vál­jék. Gyérülnek az erdők karsztokból egyébként je­lenleg évente 43 millió köb­méter kiváló minőségű inni­valót nyernek. S a csapa­dék visszatartásban jelentős szerepet játszanak a fák. • ELTŰNT A VÁNDORSÓLYOM A szorító ipari gyűrű, s ezen belül is különösképpen a környékbeli vegyipar számlájára írják a tölgy­pusztulást a szakemberek. Ezt először a Sajó völgyé­ben észlelték. Kezdetben csak egyes példányok káro­sodtak, mára viszont már foltokban pusztulnak a töl­gyesek. S ha a vegyszereknél tar­tunk: a mezőgazdaság kemi- zálása sem szolgálja éppen­séggel a természet védel­mét. Nagy valószínűséggel ez idézte elő a tápláléklánc felborulását. Figyelmeztető, hogy a Bükkből eltűnt a vándorsólyom, s egyre fogy a többi ragadozó madár is, hiszen a növényvédő szer a megművelt területeken ki­pusztította fő táplálékukat, a pockot, így a ragadozó madarak érthetően más vi­dékre költöznek. Említettük: a városlakók igénye megnőtt a Bükk iránt. Nem lehet viszont szó nélkül hagyni, hogy a gya­logos, vagy a gépjárművel ide érkező turisták „kikap­csolódási” igyekezete gya­korta mindennek nevezhető, csak környezetvédő tényke­désnek nem. • KIRÁNDULÓK „TATÁRDŰLÁSA" Erről bárki meggyőződhet, ha egy napsütéses hétvége után végigjárja a népsze­rűbb kirándulóhelyeket. Aki tehát a természet barátjá­nak tartja magát, s kikap­csolódására a Bükköt sze­retné igénybe venni, saját, s a következő generáció ér­dekében meg kell tanulnia együtt élni a természettel, s nem pusztítani, hanem vé­deni annak értékeit. Ebben segíthetnének a nevelési in­tézmények, ha már az egé­szen kis gyermekeket céltu­datosan arra tanítanánk, hogy óvják a környezetü­ket. S akkor előbb-utóbb eltűnnének a kirándulások utáni „tatárdúlta” tájképek a Bükkből. Talán túl komor a kép a Bükk jelenéről. Derítőnek hadd említsük: szerencsére a Bükkben visszavonulóban van a bányászat. Bár még 50 bánya működik itt, de például a hór-völgyi hama­rosan bezár, s akad már példa a meddők rekultivá­ciójára is. (Folytatjuk) B. A. Kevesebbet visznek vissza Kétnapos a tej szavatossága Noha meghűsült az idő, tart még a „jó szezon” a Bocs község határában mű­ködő Borsodi Sörgyárban. A közkedvelt árpaléből az el­ső háromnegyed évben a tervezettnél 160 000 hektoli­terrel többet főztek. Ez a túlteljesítés a számítások szerint az év végére 225 000 hektoliterre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a Borsodi Sörgyárban a közkedvelt márkákból kereken 2,2 mil­lió hektoliter készül el. Ez pedig a gyár fennállása óta 1 a legnagyobb mennyiség lesz. A már korábban gyártott Borsodi világos, -a Kinizsi és a Rákóczi, valamint a többi márka mellett betört a pi­acra és nagy sikert aratott a Spaten sör, amelyből az idén mintegy 10 millió pa­lackot töltöttek meg. A sörgyár vezetői a fo­gyasztás további növekedé­sével számolnak. Ezért a la­kossági kötvények felhasz­nálásával kibővítik a gyár­tó. illetve palackozó kapa- ’ citásukat. hogy a munkahelyeken s a családi otthonokban ne le­gyen áramfeszül tség-ingado- zás. Ezért figyelemre méltó a Valaska László és Simon Kálmán által kidolgozott sza­badalom. amely az Alfa^—Q eljárás nevet kapta. A lényege az a felisme­rés, hogy a jelenleginél nagyobb keresztmetszetű vezetéksodronyokat alkal­mazva sokkal olcsóbbban megoldható a hálózatok „feszültség javítása” Az anyag- és energiamegta­karításon kívül a gazdasá­gosságot is előnyként emle­getik a szakemberek. Ezzel a módszerrel a hagyomá­nyos eljárásnak csupán egy- harmadába kerül, ha a De­cember 4. Drótművek Mirál alumíniumsodronyával az Alfa—Q eljárás alapján épí­tik meg az elektromos veze­téket. (soltész) November végén, decem­ber elején kezdődik a déli- gyümölcs-szezon. A kereske­delem idén a tavalyihoz ha­sonló mennyiséget kínál na­rancsból, mandarinból, ba­nánból, valamint kubai na­rancsból és grapefruitból. A déligyümölcsök egy része árucsere révén érkezik az országba. A kereslet igen nagy, a lehetőségek azon­ban korlátozottak, így nem várható, hogy mindig és mindenütt kaphatók lesznek majd a keresett gyümöl­csök. Füge és datolya beho­zataláról is tárgyalnak a külkereskedők, megállapodás azonban még nem született. A korábbinál jobb a kíná­lat mazsolából és kókuszre­szelékből, az ünnepek előtt mindkét termékből kelKJ mennyiséget biztosít a ke­reskedelem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom