Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)

1986-11-25 / 274. szám

A cukros víz csodája Fokhagymát a gyümölcsfák közé Mit tegyünk, hogy kertje­ink növényeit gyomirtósze- rek nélkül védhessük meg? Biológiai értelemben való tiszta gyümölcsöt, zöldséget nemcsak a kedvező piaci árak miatt érdemes termeszteni; indokolja ezt a gyomirtó sze­rek magas ára is. Ezek a készítmények nemcsak min­ket károsítanak, hanem még ntódaink egészségét is veszé­lyeztetik. Munkácsy Gyula, a Kertbarátok és Kistenyésztök Miskolc Városi Szövetsége, Buday József és Kocsis Pál mezőgazdasági szakköreinek legutóbbi összejövetelén ezek­re a kérdésekre igyekezett választ adni. Mindenekelőtt tápanyagdús talaj kell növényeinknek — mondotta. — Ezt a megfelelő komposzt földbe juttatásával érhetjük el. Ha lehet, a gyo­mokat se dobjuk ki földünk­ről,, mert gondos beforgatásukkal ez­zel is növelhetjük a termő­talaj tápanyagtartalmát. Csak az erős növény veheti fel a harcot a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Személyes tapasztalataként említette, előfordult, hogy a túl töményre sikerült perme­tező oldat lombhullást oko­zott. és ekkor a jól bevált re­ceptet vette elő: enkrosvízzel permetezte a fákat. Az eredmény ámu­latba ejiő4vőA ' ?;*’ l.M A kis fák szebbek lettek, mint valaha, s a vegyszer­nek nyoma sem maradt. Szőleink kapálása nemcsak sok munkával és gonddal jár, hanem időnkből is jócs­kán elvesz. E feladatot vég­zi el helyettünk a földi gi­liszta. A termőföld legmé­lyebb rétegeit is levegőssé, szellőssé teszi járataival. Szintén jó hatást érhetünk el azzal, ha a gyümölcsfáink Borsod paleontológiája A Lévay József Közműve­lődési Baráti Kör ma 5 órá­tól történelmi estet rendez a Kossuth u. 17. szám alatti székházban. H. Szabó Béla Borsod paleontológiája (A bükki ősember nyomában) címmel tart előadást. közé fokhagymát ültetünk, ugyanis kellemetlen illata távoltartja az élősködőket. A sárgarépa és a hagyma is szebben fejlődik, ha közé egy sor kapor kerül. A sárgarépában élősködő kukacok ugyanis nem ked­velik a kapor közelségét. Házi kísérleteiben jól vizs­gázott a közismert büdöske vagy más néven bársonyvi­rág; egy négyzetméternyi paprikaágyásba egy tövet ültetett, s a paprika-fonál­féregnek még nyomát sem találta. Ugyanilyen ered­ményt kapott, amikor a pet­rezselyemzsálya lisztharma­ta ellen borsikával (borsfű­vel) védekezett. Bevált a lisztharmat ellen az is, ha propolisszal per­metezte a leveleket. Ezeket a módszereket más kertekben is érdemes kipró­bálni. De a leghatásosabb növényvédelmet a katicabo­garaktól és a fátyolkáktól remélhetjük, ezek megeszik a kertek kártevőit Ne pusz­títsuk tehát ezeket a hasz­not hajtó rovarokat! (bonta) Lobogózzuk (el épületeinkéi! A Miskolc Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri a vállalatok, üzemek, szövetkezetek és intézmények vezetőit, a város lakosságát, hogy a város felszabadulásá­nak 42; évfordulója, valamint a magyar-szovjet barátsági napok tiszteletére lobogózzák fel épületeiket! A zásziódísz november 27- december 4. között köszöntse az évfordulót. az eqész Az egészségügyi KISZ-tit- károk VI. megyei tanácsko­zását tartják e hét péntek­jén és szombatján Tokaj­ban. A programban egye­bek között szó lesz az egészségügyi párt- és tö­megszervezeteknek az MSZMP Politikai Bizottsága májusi határozatát követő feladatairól, az egészségügyi dolgozóknak a békemozga­lomban betöltött szerepéről, a fiatal orvosok bizottságá­nak tevékenységéről, vala­mint az egészségügy-politi­ka aktuális kérdéseiről. A találkozót a megyei KISZ- bizottság Értelmiségi Fiata­lok Tanácsa és a KISZ Mis­kolc Városi Egészségügyi Bizottsága szervezi. Miskolc változásai Szakiparosok dolgoznak még a Papszeren levő műemléki épület helyreállításán, de a Herman Ottó Múzeum munka­társai már megkezdték azt a nagyszabású munkát, amely­nek eredményeként Miskolc történetét bemutató kiállítás nyílik majd az újjávarázsolt ősi épület falai között. A város történetét, fejlő­dését bemutató kiállítás utoljára az 1960-as években nyílt. A most gyűjtés alatt álló anyagból Miskolc társa­dalmi-gazdasági, kulturális és politikai történetét ismer­hetik meg a látogatók. Be­mutatják például a város iparának fejlődését a céhes iparűzéstől a szocialista nagyüzemek kialakulásáig, s azt is, hogyan változott a hajdani koronauradalmi bir­tok az 1920-as. 1930-as évek­re polgári várossá. Külön érdekessége lesz a kiállítás­nak a néprajzi rész. Be­mutatják itt a viseletekben bekövetkezett változásokat csakúgy, mint a munkaesz­közök fejlődését. Helyet kapnak a polgári társada­lomra jellemző újsághirde­tések, plakátok is, egy élet­forma sajátosságai. Kocsmajelző-tábla Közhasznú intézményeinket gyakran éri az a vád, hogy hiányosak a hozzájuk vezető útbaigazító táblák. Bosszanko­dunk, ha új lakótelepeinken órák hosszat keresünk egy-cgy címet az összevissza számozott házak dzsungelében. Am a hejőcsabai Horvath-kert kocsma homlokzatán vil­logó táblát az avasi lakótelepről is jól lehet látni. A tapol­cai úton autózók sem téveszthetik szem elől. S ha valaki figyelmét mégis elkerülné, az út mentén is elhelyeztek egy útbaigazító táblát, sőt egy külön lépcsősort építettek a fő­útvonal mellé, ami egyenesen a kocsmához vezet. A lépcső tervezőit még az., sem zavarta, hogy acélkorlát zárja el az arra haladók útját a kanyarban. Aki igazán szomjas, nem lehet akadály számára a 40 centiméter magas vaslemez. Leg­feljebb visszaúton eshet nehezére a korlát áthágása. Kérdésünk: ki adhatott engedélyt kocsmába irányító táb­la kihelyezésére a tapolcai út mentén? Tudomásunk szerint ilyen helyeken, csak az autóvezetőknek szóló információkat tartalmazó feliratok rakhatók ki. Feltételezzük, hogy ezt nem a volánforgatóknak szánták! (szántó) í éfja Teljesen felújítják a mú­zeumi épület pincéjét, s benne kőtárat, valamint ré­gészeti kiállítást rendeznek be. Az előkészületek, az anyag válogatása hosszú időt vesz igénybe. Ez lehetőséget nyújt arra,, hogy a város történe­tének, fejlődésének legjel­legzetesebb vonatkozásait is­merje meg a közönség. A házakat tatarozni, korszerűsíteni nem kis munka lesz Védett lesz a „gyári gyarmat” /Vem proletár-skanzen Furcsa világ a két nagy­üzem közötti gyári kolónia. A piros téglás házak, a sza­bályos utcák hangulata, bá­ja akkor is megragad, ha lát­juk; a házikók megroggyan­tak, falaikon virágzik a sa­létrom, és úgy ahogy van, az egészre nagyon ráférne már egy alapos tatarozás... Ta­tarozás?! Hisz’ nem is olyan régen még arról volt szó, hogy a kolóniát lebontják, és helyére véderdőt ültetnek... Ma úgy látják a szakembe­rek, hogy a kolónia értékeit meg kell menteni, nem rom­bolni, hanem építeni szeret­nének! • AZ EGYETLEN, AMI MEGMARADT Lassan elérhetjük, hogy ha­zánkban több, sok évszázados emlékünk marad az ezred­fordulóra. mint ahány épület őrzi az ébredő XX. század arculatát. Ezért nemzetközi akció keretében vizsgálták meg az LKM és a DIGÉP kö­zötti lakótelep építészeti érté­keit is. Ma ez az,egész város legteljesebb, szinte egyetlen, eredeti állapotában megma­M László A 70 éves Tőrök Lászlót kö­szöntötte tegnap délelőtt a pártbizottságon Dudla József, a városi pártbizottság első titkára. A ma is tevékeny Török László 1945-től párttag, 1974 óta a Lenin Kohászati Művek nyugdíjasa. Nyuga­lomba vonulása után az MSZMP miskolci III/l. szá­mú körzeti pártalapszerve- zetében lett előbb vezetőségi tag, majd titkárhelyettes, 1979-ben pedig titkár. A 150 tagú alapszervezet Török László vezetése alatt kiváló eredményeket ért el vala­mennyi politikai akció vég­rehajtásában: a társadalmi munkák szervezésében, tel­jesítésében, vagy például a településfejlesztési hozzájá­rulás megszavazása érdeké­ben végzett agitációban. Török László megkapta a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, ez évben pedig november 7. alkalmából ed­digi munkájáért az Eredmé- nyés Pártmunkáért Emlék­plakettel tüntették ki. racft, nagy méretű építészeti együttese, amelynek párja alig akad az országban — így szól az elkészült műem­léki szakvélemény. Ráadásul „a gyári gyarmat” 80—100 évvel ezelőtt felépített utcái ma is példaként szolgálhat­nak: egységes stílus, hangu­lat, emberi lépték, kertváro­sias környezet, igényes kivi­telezés — mindaz jellemző rá. amit manapság lakótele­peinken nem nagyon tudunk megvalósítani... Csakhogy ez az a terület, ahol a legrosszabb a levegő a városban, ide hallik az üzemek zaja, és sok épület akad, amelyet szinte újjá kellene építeni... • SZITÁL A KOROM, A POR Egy értékes terület, ahol ma értéktelenek az életfelté­telek — mondta Tímár Vil­mos, a városi pártbizottság titkára, a kolónia sorsáról szólva. Csak akkor lehet meg­menteni a városnak és az országnak az ódon házakat, ha csökkentjük a levegő­szennyezést, és javítjuk az itt élők életfeltételeit. A vá­rosatyák leszögezték, hogy fordítani kell a régi sorren­den : nem a lakóterülettel kell elmenekülni innen, hanem a nagyüzemekben kell tenni a levegőszennyezés ellen. Ez annál is inkább fontos, mert minden miskolci ugyanazt a levegőt szívja ... Végül is arról döntöttek az illetékesek, hogy elvégeztet­nek egy részletes környezet- védelmi vizsgálatot. Ennek alapján el lehet határozni, hogy milyen lépéseket te­gyenek a kolónia érdekében a továbbiakban, a két nagy­üzemben megvan a készség arra, hogy költsenek a kör­nyezetvédelemre, és bekap­csolódnak ebbe a programba is. A nagy kérdés persze az, hogy a válságágazatba tar­tozó nehézipar mennyit ké­pes a környezetvédelemre - fordítani a közeljövőben... • AKIK in ÉLNEK Nem proletár-skanzen lesz a kolóniából. Ez nem halott világ, hiszen itt emberek él­nek, akik rendkívüli módom- ragaszkodnak megszokott környezetükhöz, és most," hogy erre esély van, nagyon- sok helyen jelezték; meg­vennék az eddig bérelt ott­honaikat. A tanácsiak sze­rint a kolónia lakóit bekap­csolva a tervezési munkába, el lehetne érni, hogy a ké­sőbbiekben állami pénzből és magánerőből lehessen megőrizni az utókornak a ko­lóniát, kitatarozva, korsze­rűsítve, bővítve a lakóhaza­kat. Hogy milyen' építészeti - lehetőségek vannak erre, 'éri * ről tanulmány is készült. Csakhogy aki itt él, az többnyire kispénzű nyugdí­jas, idős ember. Azért is ra­gaszkodnak a kolóniához, mert itt olcsón lehet lakni. Miből lesz akkor a „magán­erő”? Ragaszkodnak-e majd továbbra is a házhoz, ha a komfort megteremtésével együtt megnő a rezsi? Mi lesz addig, amíg vizsgálód­nak a környezetvédők, és ké- ”' szülnek a tov.ábbi tervek?? Nem fog-e teljesen tönkre- : menni, lezülleni ez a terület is, a Békeszállóhoz hasonló ' sorsra jutva? (Hisz ne fe­ledjük: a kolónia értéke nemcsak a falakban van; hanem az itt élő, nemzedé­kek óta idekötődő emberek­ben is!) A tervek elkészültének vég-' ső határideje 1988. Addig választ kell keresni a kérdé-' sekre. Talán a siker egyik záloga lehet az az elhatáro-1 zás, miszerint az építészek, hivatalnokok együtt akarnak munkálkodni a kolónia la­kóival. (kiss) ' 4 Kheopsz-piramis titkos kamrái A 4600 éves gizai Kheopsz- piramis belsejében nemrég három titkos kamrát fedez­tek fel a régészek. Egy fran­cia régészcsoport most pró­bafúrásokat végez a kamrák felderítése érdekében. Ah- mes Kadri egyiptomi tudós szerint ezek a fúrások alap­vetően megváltoztathatják a gizai piramis kutatásának történetét. A tudósok azért végzik a próbafúrásokat, hogy külön­leges fényképezőgép segítsé­gével felvételeket készíthes­senek a kamrák belsejéről. Abban reménykednek, hogy ajtót fedeznek fel, amely ta­lán Kheopsz fáraó sírkam­rájához vezet. Ügy véleked­nek, hogy az eddig ismert sírkamra csak a sírrablók. félrevezetésére szolgált. Eb­ben»; a kamrában csupán egy megrongált szarkofág volt; Kheopsz múmiáját mind a mai napig nem találták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom