Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)

1986-11-22 / 272. szám

if Iskolatársak, drukkoló szülők és tanár nénik hallgatják figyelemmel a kiskakas gyé­mánt félkrajcárjáról szóló történetet a József Attila Klubkönyvtárban, a városi mese­mondó verseny elődöntőjén. Mesemondó gyerekek a Nagy volt az izgalom a kis­dobosok városi mesemondó versenyének elődöntőjén, váro­sunk 20 fiókkönyvtárában. Mi a Szentpéteri kapui József At­tila Klubkönyvtárba látogat­tunk el. A legkisebbek, a másodi­kosok jutottak először szó­hoz. Az első mese Jancsiról és az aranyhalacskáról szólt. Rendre következett a Kis­kakas gyémánt félkrajcárja, aztán Mátyás király és a százesztendős ember. Á ha­zai termésen kívül más né­pek meséi is ízlettek ezen a délutánon a vendégeknek. A csökönyös kis elefántról szó­ló afrikai népmesével Ra­dies György, a 44. Számú Általános Iskola 3. C osz­tályos tanulója aratott han­gos sikert: — Már tavaly is részt vettem ezen a versenyen, s az elsők között végeztem aranyfokozattal — mondja kipirultan. — Most egyszer egy kicsit elbizonytalanod­tam, pedig nagyon készül­tem. Mindennap tanítás után, sőt a hétvégeken is a tanító nénimnek, Kovács Il­dikónak mondtam el ezt a mesét. Nem akartam csak a véletlenre bízni magamat. Édesanyám is eljött velem, s a hátsó sorokból nézett rám, biztatón... ■ ■ Pál Tamás és Baróczi László a 4. Sz Általános Is­kolát képviselték. Tamás „A komédiás disznó”-ról szóló történetet mondta el, a kö­zönség nem kis örömére. Olyan ízesen, jókedvvel me­sélt, hogy a teremben min­denkit megnevettetett. — Nagyon szeretem a me­séket — „nyilatkozta”. — Nagymamám mór akkor me­séket mondott nekem, ami­kor olyan pici voltam, hogy még beszélni sem tudtam. Csak így sikerült elaltatnia. Otthon 23 mesekazettám van, s ha időm engedi, azokat hallgatom. Én is szeptem­ber óta készültem erre a versenyre. Nekem a vidám mesék ízlenek jobban, ezért választottam ide is ilyet. Csak az volt a baj, hgoy a legvégén elakadtam. Na nem azért, mert elfelejtettem a szöveget, hanem azért, mert ez a mese másképp fejező­dik be a könyvben, mint ahogy a nagymami mondta mindig. Nem tudtam hirte­len, melyiket válasszam, de mert a nagymamié jobban tetszett, kis habozás után in­kább az ő befejezése mel­lett döntöttem. Ha esetleg emiatt nem sikerülne helye­zést elérnem, egyáltalán nem bánkódnék, mert a mese­mondás öröméért érdemes volt eljönnöm. Az eredményhirdetés előtt a kis nebulók nekihevülve vitatták meg a szerintük he­lyes sorrendet. Hamarosan megtudhatták, jól tipeltek-e, mert a zsűri ünnepélyesen kihirdette a győztesek és a helyezettek névsorát. Elsők lettek: Klusóczki Dóra, Mo­gyorósi Beáta a sajóládi is­kolából, valamint Radics György, a 44. Sz. Általános A Eatabar-dinasztía színészi hegemóniája ISO éve tart. Az alapító Latabár Endrét egy puskalövés indította el a szí­nészi pályán, ö 1811. novem­ber 16., tehát 150 éve született Kiskunhalason. Apja Latabár János városi tanácsos, gazdag ember, többszörös háztulajdo­nos. A fiút eredetileg András néven anyakönyvezték, s csak később vette fel az előkelőbb hangzású Endre nevet. Alsóbb iskoláinak befejezése után iratkozott be a debreceni kol­légiumba, ahol előbb bölcsé­szeti tanfolyamra, majd ké­sőbb — atyja kívánságára — jogakadémiára járt. Ügyvéd­nek készült, hogy politikai pá­lyára kerüljön. Nem lett vol­na színész a komoly fiúból, ha közben nem dördül el a puskalövés. A másodéves ko­rát követő nyári vakációban vadászni ment a közeli nádas­ba, s szerencsétlen találatával akaratlanul megölt egy pa­rasztasszonyt. A törvény ar­ra kötelezte az atyát, hogy az árváknak tartásdíjat fizessen. A bősz atya fizetett és elker­gette a háztöl gyilkos fiát. — A fáma szerint így került a színészek közé Latabár Endre. Az viszont történelmi tény, hogy a tanulmányait megsza­kítva, 1831-ben másodteno- ristának szerződött Kilényi Dávid színtársulatához. Rö­vid debreceni tartózkodás után Kassára indult a tár­sulat, de Miskolcon is meg­álltak néhány előadásra. Ek­kor járt Latabár először Miskolcon, ahová élete fo­lyamán még gyakran vissza­tért. Az egykori csizmadia­szín maradékaiból átalakí­tott színpadon tette meg el­ső színészi lépéseit. Hogy melyik darab, melyik szere­pében — nem tudjuk. Ek­kor még művészi teljesítmé­nyét senki sem tartotta fel­jegyzésre méltónak. Erről a rövid miskolci szezonról ke­veset tudunk. A következő évadban — az 1832—33-as- ban — Kassán szerepelnek. Jelentős dátum ez a magyar színháztörténetben, hiszen 1833. február 15-én kerül bemutatásra első ízben Ka­tona József Bánk bánja. Eb­ben Latabár Endre is szere­pet kapott, ő játszotta az Udvarnikot. Vándortársulatről lévén szó, a következő években bebarangolják fél Magyar- ország színpadait. Latabár leginkább táncoskomikusi szerepkörben működött, szép sikerekkel. Kedvelte az éne­kesi szlrepeket is. Színészi, énekesi pályájá­nak azonban egyhamar vége Szakad. Az 1837—38-as évad­ban Kolozsvárott játszott a Iskola tanulója. Pál Tamás és Baróczi László a harma­dik helyen végzett. Szép me­séskönyveket kaptak jutal­mul. B. r. társulat. A hideg, fűtetlen színházban a torka annyira tönkrement, hogy a további­akban képtelen volt színvo­nalas művészi teljesítményre, ígéretesen felfelé ívelő szí­nészi karrierjének vége sza­kadt, annak a produkciónak, melyről a korabeli kritika a Honderű című lapban elra­gadtatással így ír: „... mind kellemes éneklésével, mind játékával dicséretesen állott.” Latabár tehát felhagyott az énekes szerepekkel, noha a 60-as években is voltak még kisebb jelentőségű éne­kes szerepei. A színházi élettől. Thália rabságától azonban nem tud elszakadni. Színházi titkár­ként intézi a társulat ügyeS- bajos dolgait. Ha valamely városba érkeznek, Latabár képviseli a társaságot. Ö tár­gyal a rendőrséggel a bérlet ügyében, ő gondoskodik te­remről. Később önálló tár­sulatot szervez Kelényi Dá­vid elégedetlen, fiatal színé­szeiből. „Tizenegy tag ment Torda felé saját költségén, mert az új igazgatónak, La- tabárnak sem pénze, sem darabja, sem ruhatára nem volt” — írja visszaemlékezé­sében az egyik velük tartó színésznő, Szabó Krisztina. És Latabár ebből a pénz­nélküli társulatból szervez az évek folyamán olyan lel­kes, művészileg fejlett színé­szi gárdát, mellyel bárhol jár az országban, fergeteges si­kert arat. A későbbi évek társulatának a tagja volt hosszabb-rövidebb ideig Pau- lay Ede, Déryné, Szentgyör- gyi István, Űjházy Ede, Mátray Laura — valameny- nyien a kor kiemelkedő egyéniségei. Jeles színpadi fordítóként és zeneszerzőként is tevé­kenykedett. Számos operát, operettet ültetett át magyar nyelvre. (Bellini: Norma, Suppé: Szép Galethea, Of­fenbach: Orfeusz az alvilág­ban, Szép Heléna.) Kortársai, emlékírói mű­velt embernek ismerték. S nemcsak jó színész, hanem jó vezető, szervező is volt. 1841. január 11-én nősült meg. A kolozsvári származá­sú Török Mária kisasszony, szintén a társulatban ját­szott. Déryné Naplója így örökíti meg az eseménye­ket: „Latabár ... megnősült, nőül vevén egy kis fiatal Eleink emlékezete A Latabár-dinasztia Kicsi, de szép Képesbolt Az OTP-tömbnek a 3-as út (elé néző oldalán levő esztéti­kus apró üzletek sora újabbal bővül: kinyitott a Képesbolt. A Képzőművészeti Kiadó­nak kevés mintaboltja van az országban, a miskolci Budapest, Győr, Kecskemét, Kőszeg és Szeged után a ha­todik. Míg dr. Seres László, a kiadó igazgatója Gápelné Tóth Rózsa elnökhelyettes személyében a tanácsnak megköszönte a lehetőséget, elmondta: a város igénye és segítőkészsége tette lehetővé a létrehozását. Minden bolt üzleti vállalkozás, ebben az esetben árnyalatinak tűnő, de lényeges különbség van. A Képzőművészeti Kiadó az­zal együtt, hogy főhivatású kereskedelmi vállalat, szel­lemi alkotóműhely is. A bolt azt forgalmazza, amit a kiadó megjelentet. Képzőművészeti könyveket, albumokat, az esztétikumot a logikával egyeztető játé­kokat, posztereket, képzőmű­vészeti naptárakat, és sok­sok képeslapot. A nyitáskor a képeslapválaszték volt a legbőségesebb, és az első vá­sárlók őszintén örülhettek egy eddig ismeretlen gaz­dagságnak. növendék leánykát, Török Mimit, kit énekelni megtaní­tott.” Latabárné szerepéről még annyit, hogy amikor Miskol­con meghalt Déryné, a saját költségén állíttatott síremlé­ket a feledhetetlen prima­donnának. Latabár tehát a jól szerve­zett színtársulatával járja az országot. 1853. szeptember 3. nevezetes dátum a társulata, s egyben az ország színházi életében. Ekkor nyílik meg Miskolcon az új kőszínház, a vidék legnevesebb színház- igazgatójának, Latabár End­re társulatának nyitó előadá­sával; a Brankovics Györ­gyöt adják elő. A társulat erre az időpontra neves vendégművészekkel is kibő­vült, itt volt Jókainé Labor- falvi Róza, és a főszereplő Egressy Gábor is. Noha később Kassán is alapított színházat, a króni­kák szerint az elkövetkezen­dő időszakban gyakran töl­tött egy-egy évadot Miskol­con. Sőt, a nyitóelőadás idő­pontjától már Miskolci ho­nosnak is tekinthető. Itt vesz magának házat 1861-' ben, (ma is megvan a Dé­ryné utca 7. szám alatt), va­lamint szőlőt a Szemszúrón. Gyakran látogatott haza, hogy a ház falai között ki­pihenje a fáradalmait. Utolsó útja a Szemszúróra végzetes volt. Meghalni ér­kezett ide: 1873-ban a pusz­tító kolerajárvány áldozatai között volt Latabár Endre is, július 10-én halt meg. A Latabár család kriptájának első lakójává vált. A szín­házért való áldozatos mun­káját fejezte ki az egyik bú­csúztató: „Időhöz köté csak a lemondást, a sors pedig az örök szót illeszté hozzá." Molnár István Örömmel vettem Gyöngyösi Gábor kiegészítő írását Wándza Mlhályról (Déli Hírlap, novem­ber 19-i szám). Való igaz, hogy így teljesebb a kép gazdag életútjáról. Ám az Eleink em­lékezete sorozat elsősorban a pátriánkhoz kötődő személyek miskolci, tágabb értelemben megyei tevékenységének kíván teret biztosítani. Másrészt Wánd­za — mint az a korábbi ismer­tetőben is szerepel — a művé­szet négy ágában is jeleskedett, s terjedelmi korlátok miatt le­hetetlen a sokirányú tevékeny­séget részletesen Ismertetni. (M. I.) A miskolci Képesbolt ki­csi, de szép, mert amit áru­sít is, a szép kategóriája. A nagyváros lakossága megér­demli, hogy elérhesse a leg­jobb nyomdáknak a szó szakmai értelmében is mű­vészi produkcióit. Ezek a A Táncsics moziban decem­ber elsejétől a Magyar Film­intézet és a megyei moziüze­mi vállalat közös vállalkozása­ként az 1976-ban elhunyt, vi­lághírű, osztrák származású filmrendezőnek, Fritz Lángnak a filmjeit vetítik. Elsőként a Metropolis című alkotását. Ezt az 1926-ban készült művet még öt Lang-fiim követi; el­sősorban a korai, 1944-ig el­készült produkciókból válogat­tak. Fritz Lang életművében tulajdonképpen benne fog­laltatik a modern filmmű­vészet története a némafilm­től napjainkig. Az egykori építésznövendék Bécsből in­dult el, és egészen a har­mincas évek közepéig alko­tott Európában. Későbbi amerikai, pontosabban holly­woodi sikereit itt alapozta meg, ezen a földrészen. El­ső filmjeit a tízes években forgatja. 1916-ban készült el az Esküvő az excentrikus klubban, és néhány, talán kevésbé sikerült próbálko­zás után, a Négyen egy asz- szonyért. Az első, de mind­járt frenetikus siker az 1921-es Hindu síremlék. Gt esztendővel későbbi ^ter­més” a Metropolis, amely szintúgy filmtörténeti jelen­tőségű. December 8-án lesz látható a dr. Mabuse vég­rendelete, amelyet 1932-ben forgatott Lang, kétségkívül a náci terrorizmus valódi módszereinek és szándékai­nak a leleplezése céljából. Nos, ez olyannyira sikerült neki, hogy Goebbels figyel­mét is magára irányította, A szokásostól eltérően, nem kedden, hanem szerdán rendezik meg a Városunk művészei hangversenysoro­zat legközelebbi koncertjét. A Balázs trió — tagjai Ba­lázs Adrienne (zongora), mintaboltok közvetlen kap­csolatot jelentenek a kiadó­val, a feltöltésük egyenletes­séget garantálnak, és ne* utolsó szempont, hogy meg­segítik a különösen ünnep táján túlterhelt papírbolto­kat. ami akkoriban egyet jelen­tett az emigrációval. A de­cember 15-i előadáson lát­ható Téboly már Ameriká­ban készült, Sylvia Sydney- vel és Spencer Tracyvel a főszerepben, 1936-ban. A filmmúzeumi sorozat következő három darabját, A Hold asszonyát, az „M”- egy város keresi a gyilkost és a Nő az ablak mögött ci- mű filmet januárban tekin- hetik meg a miskolci mozi­barátok. Illusztráció (Drozsnyik István rajzót Fodor Éva (hegedű) és Ne­mes Tamás (gordonka) — a Bartók-teremben ad kon­certet 26-án este 7-től. Beethoven, Schubert és Dvofak egy-egy műve hang­zik el. kínálat ajánlat üzlet Bemutató és vásár a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalat legújabb modelljeiből. •/----------­IFJÚSÁGI N ÁRUHÁZ (Miskolc, Korvin Ottó u. 5. sz.) A Táncsics moziban Fritz Lang-sorozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom