Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1986-10-18 / 244. szám
A jövő hétfői ' \ Útbaigazító táblák az vason Cseppet sincsenek köny- nyű helyzetben városunk legnagyobb lakótelepén, az Avason élők. Még a tősgyökeres lakóknak is gondot jelent a tájékozódás, s ma már csak legyintünk, ha valamilyen fórumon azt halljuk: a mentők, tűzoltók a kritikus pillanatokban — amikor minden másodperc számit — csak kóvályognak a panel-rengetegben, s nincs aki vagy ami útba igazítsa őket. Tarthatatlan a helyzet, s ezt már a tanács illetékesei évekkel ezelőtt megállapították. Nem maradt el az intézkedésük sem: útbaigazító táblákat szereltek fel a legszükségesebb helyekre. Ám ezek meglehetősen alacsonyra kerültek, keze ügyébe a pusztító kedvűeknek. A legtöbb ilyen táblácskának mára csak a csonkja maradt. Az igény viszont változatlan: legyen ami útbaigazít a házak tövében. Ifjabb döntés született tehát, ismét a táblákról. A Magyar Hirdetőn keresztül meg is rendelték ezeket Bonyhádiéi, zománcozott kivitelben. Örömmel hallottuk a hírt Farkas Györgytől, a Közterület-fenntartó Vállalat igazgatójától, hogy az újabb táblák elkészültek, s ha minden igaz, az október 20- ával kezdődő héten kezdik felszerelni szakembereik ezeket a lakótelep II. építési ütemében. S hogy miért csak itt? Az első ütem gyakorlatilag csupán két utcából áll, s a házak szabályos utcarendben helyezkednek el. Itt tehát könnyű tájékozódni. A III. ütem építése pedig egyelőre még tart a Pattantyús utcánál, s ha mindenüvé beköltöztek már a lakók — s kerül rá pénz — itt is felszerelik majd az útbaigazítókat. S hogy a lábiák külleméről is szóljunk: négerbama alapon sárga betűk, jelek mutatják majd a második ütem sarokpontjain az útirányt. Ráadásul v okulva a korábbi tapasztalatokból — ezeket már csaknem két méter magasan helyezik el, s így nem sok esélyt adnak a vandáloknak a feltűnéstől mentes rongálásra. A szereléssel egyébként azért kell a már említett időpontig várni, mert az itteni közműveket fenntartó vállalatokkal is egyeztetniük kell a táblák helyét a közterületfenntartóknak. B. A. Foqatb jtásíól a csihósbemutatóiq Lovasnap Grümi ölyön Bizonyára Miskolcon is sokan kedvelik a lovakat, a lovassportokat. Ám manapság ugyancsak kevés található a szelíd négylábúak- ból, azok is többnyire a különféle lovasiskolákban. Kétszáz év krónikája A borsodi szén' ányászat iparvidéket teremtett Kétezer példányban az idén jelent meg „200 éves a borsodi szénbányászat” címmel a borsodi szénbányászat szakemberei, a Borsodi Szénbányák Vállalat £s a Nehézipari Műszaki Egyetem szerzőgárdájának nagyszabású vállalkozása több, mint 220 oldalon, fényképekkel, térképekkel, dokumentumokkal gazdagon illusztrálva. Szakszerű tanulmányok vezetik el az olvasót a hazai és a borsodi szénbányászat kezdetétől napjainkig, sőt a jövőbe is. A kötet előszavában Kiss Dezső vezérigazgató olyan történelmi tényekre hívja fei a figyelmet, melyekből kitűnik, hogy a legnagyobb magyar szénmedence 200 éves történelme során számos esetben az európai kontinens szénbányászatában úttörő szerepet töltött be. Az itteni szénbányászat és az annak bázisán kiépülő borsodi vaskohászat, az acélipar alapjává vált. A miskolci, a borsodi, a gömöri ipar, napjainkban pedig Le- ninvárostól a Sajó mentén Özdig és Borsodnádasdig kiterjedő nagy iparvidék ezen a szénbázison születettt meg, fejlődött .és korszerűsödik napjainkban is. A jubileumi kiadvány — készült a Borsodi Nyomdában — elsősorban a szén- bányászati szakemberek számára hasznos. De jól felhasználhatják a történészek, a pedagógusok, egyes fejezetei, pedig élményt jelentenek a laikus olvasónak is. Ilyen például a Bányaüzemi krónika, melynek keretében Miskolc környékének bányászatáról is átfogó, hiteles képet kapunk. A Diósgyőr—Pereces környéki bányászat már 1830 körül elkezdődött, és a vaskohászattal szoros összefüggésben fejlődött. A Diósgyőri Vasgyárat erre az alapra telepítették annak idején. A nagyarányú vasútépítéshez egyre több sínre volt szük- ■ ség, ezért a MÁVAG, a Diósgyőri Vasgyár gazdája — saját kezelésébe vette a bányákat. A vasgyárhoz közeli Pereces, Parasznya, később pedig Lyukóbánya volt a gyár szónszállítója. Baross-aknán 1882-ben kezdték meg a munkát. Ez a bánya 1964-ig termelt, jelentősége az egész szénmedencében vitathatatlan. Ez volt az első koncentrált aknaüzem, ahol a megye első függőleges aknája korszerű szállítóberendezéssel működött. Hosszú időn keresztül látta el kénszegény szénnel a Diósgyőri Vasgyárat, a Péch Antal által tervezett vasút- és alagútrendszeren keresztül. A Diósgyőr környéki bányák közül a legfiatalabbat, Lyukóbányát a 30-as évek végén kezdték feltárni. Az európai kontinens első fo- gyasztásos aknamélyítését Lyukóban hajtották végre, sikerrel. A borsodi szénme- rencében azonban számos olyan eljárást dolgoztak ki, illetve honosítottak meg elsőként a hazai széntermelés történetében, s ezek révén olyan termelési eredményeket; sikereket értek el, amelyekre a külföld . is felfigyelt. Lyukóbányánál maradva ennek az aknának a nagyüzemi fejlesztése az 1960-as években kezdődött meg, s ma már —, mint köztudottt — évente több mint 1 millió tonna szenet ad a népgazdaságnak. A munkásmozgalmak, a bányászok élete, munkakörülményei című fejezet bemutatja a borsodi bányamunkásság szervezkedésének állomásait, megmozdulásait, sztrájkjait, harcait. A bányászok mindig is á munkásmozgalom élvonalában haladtak, hiszen a közösen végzett munka, a föld alatti sok veszély hamar megtanította őket az összetartozás, az egymáson való segítés fontosságára. A felszabadulás új lapot nyitott a borsodi szénmedence bányászainak történetében is. A Kitekintés a jövőbe című fejezetben tényekkel, adatokkal támasztják alá a szerzők, hogy a borsodi szénre még hosszú távon szükség van. Legnagyobb fogyasztói a lakosság és az erőművek. Gazdag szénvagyon áll rendelkezésre, és hozzáértő szakmunkásgárda, hogy mindenkor kielégíthessék az igényeket. (pravec) Érdekesnek, látványosnak ígérkező programokat láthatnak holnap délelőtt 9 órától mindazok, akik kilátogatnak a görömbölyi pályára. A borsodsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági és Ipari Termelőszövetkezet lovasiskolá- ja harmadik alkalommal rendezi meg a miskolci lovasnapot. Szilvásváradtól kezdve a Hortobágyig, az ország minden részéből érkeznek a „szereplők”. Lesz fogathajtás, kutya-, voltizs-, póni_ és csikósbemutató, díjugratás, díjlovaglás és ki- tartásos verseny. A szerencsés nézők értékes jutalmakat is nyerhetnek a tombolasorsoláson, Novemberben fizetjük a pótfűtést Megírtuk, hogy a Borsod Távhő az októberi hideg napok kezdetén, a hivatalos fűtési szezon előtt megkezdte a lakások melegítését. A hét elején még nem tudhatták, hogy mikor számlázzák a pótfűtést, most azonban már eldöntötték. Jó, ha tudjuk: a távfűtéses lakások tulajdonosai, bérlői 11 napos pótfűtésről kapnak számlát, novemberben. + Elfogadható termést ad a cirok — mondják a szövetkezet szakemberei. XKerényi László felvitelei Vágják a cirkot A kiszáradt töldle is vetni kell •• Összetorlódtak az őszi munkák a Lenin Termelőszövetkezetben Porzik a határ a gépek nyomában. Olyan a megszántott föld, mint a megtört beton. Lég-száraz — mondja és mutatja Szakacz- ki János, a felsőzsolcai Lenin Termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője. — Kevés csapadék hullott errefelé is, de most már novemberig akár ne is essen; mert összezsúfolódtak, egymásra torlódtak a munkálatok. Nyújtott műszakban, reggel 7-tő este 10-ig dolgoznak a földeken, ahol egymást érik a betakarítás, a különféle talajmunkák, a búza vetése, illetve előtte a műtrágyázás. De nyújtott műszak van a központi gépműhelyben is. Az őszi búza vetését október 6-án kezdték, és ahogy számítják, 25-ig 1300 hektáron kerül mag a most mostoha vetőágyba. Közben folynak a talajmunkák, tárcsával, gyűrűshengerrel készítik elő a vetőterületet. Teljes erővel dolgoznak a 250 lóTársadalmi ösztöndíjjal Az egészségügyi intézményeknél dolgozók utánpótlására az idén is több mint 150 egyetemi és főiskolai hallgatóval kötött társadalmi ösztöndíjra szerződést a megyei tanács egészségügyi osztálya. így került sor például a majdan védőnőként dolgozó egészségügyi főiskolásokkal is szerződés megkötésére. A már működő mezőkövesdi, és a közeljövőben betegeket fogadó ózdi reumakőrházak is szükségessé tették gyógytornászok képzését. Közülük az idén 15 fővel kötöttek megállapodást, akik Budapesten és Szegeden sajátítják el a szakmai tudnivalókat. A társadalmi ösztöndíjakat elsősorban azóknak juttatják, akik az úgynevezett hiányszakmában kívánnak szakképesítést szerezni. Pályamódosításra azonban időközben természetesen lehetőség nyílik — a mindenkori egészségügyi kívánalmaknak megfelelően. Vonatkozik ez természetesen a miskolci kórházakra, gyógyintézmé- nyekben dolgozókra is. Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját: Nagy Árpád Gárdonyi Géza Művelődési Háa, (Sütő János u. 42. szü 17.30 órától; Halász András III/5. sz. pártalapszervezet (Gorkij telep 1. sz.) 17 órától. Hosszú és mély repedések jelzik az aszály útját a földeken. erős Rába Steiger traktorok, nyomukban már tükörfényesek a tárcsák a kemény földtől. A közös gazdaság gyümölcsöskertjében vagy százan szorgoskodnak, szedik, válogatják és csomagolják az almát, java részt exportálják. A szövetkezetben az idén először termesztenek cirkot. A termésátlag — az aszály ellenére is — elfogadható. Ez a növény kedveli a meleget, de csapadékot is kíván. Alsózsolca határában két kombájnnal péntek estére befejezték 35 hektáron a betakarítást. A kombájno- sok, Kádas Gyula és Bakó László szerint a cirok jobban porzik ilyenkor, mint a rozs. A gépeket viseli meg leginkább. Gyakran kell tisztítani, cserélni a levegőszűrőket. Tulipán György, a központi gépműhely műszaki főmérnöke szerint — szerencsére — alkatrészhiány nincs, szűrő is van bőven, bár elég drága. A szerelők — ha lehet — kint hárítják el a hibákat, ha ez nem lehetséges, akkor az eltört alkatrészt gépkocsival szállítják a műhelybe, javítás után pedig azonnal vissza, hogy minél kevesebb idő essen ki a munkából. A központi műhely területén teljes erővel dolgozik a Sirokkó típusú szárítóberendezés, most a takarmánycirok szárítása, tisztítása van soron. Az idő a legfontosabb tényezők egyike e napokban a mezőgazdaságban. Idejében és veszteségmentesen kell betakarítani az aszály által megtizedelt termést, késedelem nélkül kell elvégezni a talajmunkákat, időben és jó magágyba kell juttatni a magot, jövő évi kenyerünket. Ezért dolgoznak szombaton és vasárnap is. O. J.
