Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-14 / 240. szám

Intézkedést sürgetnek A környezeti ártalmakat mérik foglalkozik. Nem mindegy ugyanis, hogy kőbányászati por, vagy ólompor kerül a levegőbe... • • HULLADÉKOK A GÖDÖRBEN Korábban az volt a jel­lemző városunk ipari üze­meire, hogy nem törődtek a veszélyes hulladékokkal. Legtöbbször egy kietlen he­lyen szétszórták, jobb eset­ben egy gödröt ástak és be­letemették. Szerencsére eb­ben is változás következett be a jogszabályok szigorító intézkedéseit követően — folytatja Pallaghy András állomásvezető. Most már tá­rolni is csak szakszerűen szabad a veszélyes hulladé­kokat. Ezt követően kezelni kell, majd ami még vissza­nyerhető a technológia szá­mára, azt felhasználják. A Borsodi Vegyi Kombinát jó példával szolgál erre az ong­roflok nevű vízkezelő sze­rével. Ezt hulladékból gyárt­ják, s környezetvédelmi cél­ra használják fel. A szenny­vízből ki tudja csapatni a szennyezés egy részét. • ZAJOSAK A VENTILÁTOROK A zajártalom — ponto­sabban a zaj — mérését többnyire hatósági megbízá­sok alapján végzi az állo­más. A hatóság pedig a la­kossági bejelentéseket veszi alapul. Mint kiderül, nem is alaptalanul!... A pana­szoknak több, mint fele jo­gos volt az elmúlt években. Sok gond van például az ABC-áruházak tetején elhe­lyezett szellőztető ventiláto­rokkal. Akik a közelükben laknak, a megmondhatói, mekkora zajt csap egy-egy ventilátor a kitárt ablakú lakásban is. A vizsgálatok egyértelműen megerősítették ezt a panaszt. A zajszint meghaladja a megengedett mértéket. Soltész Rudolf Bizakodnak a tanácsiak Kevesebb a napközis\ több a csoport Több mint egy hónap telt el a becsengetés óta. Mára már az oktatás szakemberei tisztán láthatják: mi a hely­zet a miskolci napközikben, jutott-e hely minden jelent­kezőnek? Erről érdeklődtünk Halmai Lászlónétól, a váro­si tanács iskolai csoportjá­nak főmunkatársától. Megtudtuk, hogy amíg a napközi szolgáltatásait ta­valy 11 588 gyermek vette igénybe, addig a létszám mostanra 11 490-re csökkent. Az elmúlt esztendőben 416 napközis csoport működött városszerte, a mostani tan­évben pedig már 422. Nem valószínű, hogy a szülők bi­zalma megrendült volna a napközi intézményben, vagy kevésbé lennének ráutalva gyermekük iskola utáni el­helyezésére. Sokkal inkább arról van szó, hogy a sokat emlegetett demográfiai hul­lám elérte a felső tagozatot, ahol is kevesebb a napközit igéhylő tanuló. Az a fonto­sabb, hogy minden rászoruló diák részt vehessen a szer­vezett étkeztetésben. Nagyon szép eredményt tükröz, hogy bár a VL öt­éves tervi társadalmi-gazda­sági program 58—60 száza­lékot irányzott elő erre, a miskolci tanulóknak több mint a 62 százaléka ülhetett a terített asztalhoz tavaly. Ami a zsúfoltságot illeti: változatlanul sok a napközit igénylő az Avason, a belvá­rosi illetve a Jókai lakóte­lepi általános iskolákban. Ezeken a területeken a ta­nácsiak továbbra sem mond­hattak le a szükségmegoldá­sokról, a lakásnapközikrőL Lényegesen jobb a helyzet a III. kerületben, az össze­kötő városrészben és a kül­területi iskolákban, ahol még jócskán akadna helyük a jelentkezőknek. Az oktatás irányítói ok­kal bizakodóak. Sokáig tar­totta ugyanis magát az a nézet, hogy a napközis ne­velőmunka azért nem járhat a kívánt eredményekkel, mert zsúfoltak a csoportok. Ezekből - ebben a tanévben többet indítottak, jóllehet kevesebb a gyerek. Ez a cso­portokon belüli zsúfoltság csökkenését eredményezi, ami alapja lehet a minőségi munkának. B. A. Muzeológusok a városmegújítás szolgálatában . A miskolci Herman Ottó Múzeum történeti osztályá­nak munkatársai, dr. Dob- rossy István irányításával a '»elváros rekonstrukciójához felderítik a felújításra kerü­lő épülettömbök régészeti, építészeti s a város életében betöltött szerepét, ami a megújító munka alapját ké­pezi. A muzeológusok a belvá­rost 13 egységre osztották fel, az Ady-hídtól a Tanács­ház térig. Eddig már befe­jezték a Szabadság tér és a villanyrendőr közötti, vala­mint a Korvin Ottó utca— Arany János— és Vándor Sándor utca közötti terület „feltérképezését”. A nagysza­bású munka során megszó­laltak idős miskolciak, akik az egyes területek építészeti változásairól, az ottani ko­rábbi életmódról adnak fel­világosítást, amit magnósza­lagra vesznek. Gyűjtik az egykori fényképeket, képes levelezőlapokat, kereskedelmi nyomtatványokat — s min­den olyan dokumentumot, amely az egyes városrészek jobb megismerését teszi le­hetővé. A tervezők ezek felhasz­nálásával készítik majd el az egyes tömbök rekonstrukciós terveit, hogy minél többet megőrizzenek a régi Miskolc belvárosának karakteréből. 34c Igen sokan vehettek részt már tavaly is az általános is­kolások közül a szervezett étkeztetésben. (Kiss József felvétele) A vállalatok vezetői sok­szor megdöbbennek, amikor a Környezetvédelmi Intézet Miskolci Állomásának szak­emberei közlik velük egy- egy vizsgálat eredményét. A tapasztalat az, hogy amíg az értékeket a papíron nem látják, szinte nem is gondol­nak arra, milyen mérték­ben szennyezi üzemük kör­nyezetünket. A közeljövőben némileg csökkenhet a zsúfoltság a Búza téri piacon. Tetszetős pavilonok Skála az Awason Sikeresen mutatkozott be az Agro-Skála a Búza téri és a vasgyári piacokon az elmúlt hetekben, hónapok­ban. Olvasóink közül többen javasolták, hogy jó lenne, ha a város más pontjain is üz­letet nyitna a Skála, hadd legyen konkurenciája a zöld­ség-gyümölcs boltoknak, kis­kereskedőknek. A legfrissebb információnk arról tanúskod­nak, hogy tavasszal a Skála kilép a piacokról...« Kovács Gábor, a városi tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője: — Nemrégiben tárgyaláso­kat folytattunk a Skála il­letékeseivel, és sikerült egyezségre jutni abban, hogy a cég az avas-déli városrész­ben is foglalkozik majd zöldség-gyümölcsárusítással. Bejártuk a lehetséges hely­színeket, s végül is három olyan területet választottunk ki, amelyet alkalmasnak ta­lálunk pavilon-telepítésre. Az egyik helyszín az Engels utcai posta melletti terület — ott most is működik kis- piac —, a másik a Testvér- városok úti ABC szomszéd­ságában van. A harmadik árusítóhely pedig fenn a te­tőn, a városrész III. ütemé­ben lesz,, a Matyó vendéglő L Lelkészeknek szervez ta­lálkozót a Miskolc Városi Tanács és a Hazafias Nép­front városi bizottsága ok­tóber 15-én, szerdán délelőtt a Tiszán-inneni Református Egyház Kossuth utcai püs­pöki hivatalában. A külön­böző felekezetekhez tartozó lelkészeket dr. Kovács Lász­ló, a városi tanács elnöke tájékoztatja Miskolc VII. öt­éves tervéről. melletti autóparkolónál. Kul­turált megjelenésű, modern pavilonokat telepítenek majd; azokat, amelyeket a Skála a BNV-n állított fel. Egyéb- -ként a diósgyőri piacra is kerül egy a BNV-n megis­mert pavilonok közül, mert ott jelenleg meglehetősen rossz körülmények között árusít a Skála. Gondolko­zunk azon is, hogy a kohá­szat I-es kapuja mellé is tennénk egyet, oda, ahol hajdan a Kohász büfé állt. Jó, hogy gazdagodik az üzleti skála szerte a város­ban, de sajnos, ettől még a Búza téri piac továbbra is rendkívül zsúfolt marad. Nem sok lehetőség kínálko­zik itt a térnyerésre. Az ta­lán valamit segít a helyze­ten, hogy a MÉH haszon- vastelepe máshová költözik, s hamarosan erre a terület­re is terjeszkedhet a piac. A tervek szerint a mostani tyúkpiacot tennék egy kicsit hátrább, s bővítenék a zöld- ség-gyümölcsárusításra szánt területet. A Esarnain sokszor sze­rettek volna már nagybani piacot alapítani. Az eddigi kísérletek balul ütöttek ki; most a Skála próbálkozik azzal, hogy árusít a Zsamai piacon is. (kiss) Megfoldozták a sátrat November elején nyit a tapolcai Az úszni vágyók részére a város strandjai minden évben május elejétől szep­tember közepéig állnak ren­delkezésre. A téli hónapok­ban a lehetőségek korláto­zottak. Miskolc uszodái a nagyközönség igényét csak korlátozottan tudják kielégí­teni. A tapolcai strandfürdő, téliesített uszodává vará­zsolva kisebbik medencéjét, igyekszik a gondokon enyhí­teni. Mikor nyit az idén az uszoda? — kérdeztük Del- neki Miklóst, a Miskolci Vízművek és Fürdők osz­tályvezetőjét. — Az idei télre is felké­szültünk. A fóliakupola sza­kadásait összevarrtuk és a kisebb-nagyobb sérüléseket új anyaggal pótoltuk. A íű­• •• tő, szellőző és egyéb beren­dezéseinket üzembiztos álla­potba helyeztük. A téli sze­zon most nagyobb próba elé állít minket, mivel a Diós­győri sportuszoda javítása miatt az úszás kedvelői kö­zül többen jönnek hozzánk. Reméljük, hogy az idelátoga­tók nemcsak elfogadják ezt a környezetet, hanem meg is szeretik. Igyekszünk, hogy az eddig elismert színvona­lat ezután is tartsuk. Biz­tosra mondhatom, hogy a té­liesített fedett uszoda, no­vember 7-én reggel 9 órakor nyitja kapuit. — A gond az, hogy noha a környezetvédelmi törvény megjelenése óta egy évtized már eltelt, a miskolci vál­lalatok közül kevesen vesz­nek igénybe bennünket — mondja Pallaghy András, a miskolci állomás vezetője. — Kevesen tudják azt is, hogy ebben a Hegyalja utcai kis, lapos épületben igen ko­moly felszereltséggel rendel­kezünk. Intézetünk így a há­rom fő vizsgálati irányt; a levegő tisztaságát, a zajár­talmat és a veszélyes hulla­dékok kezelését nagy pon­tossággal mérni és elemezni tudja. Elsősorban akkor fon­tos ez, amikor hatósági in­tézkedéseket megalapozó szakértői feladatokat látunk el. Ám akkor is szükségünk van a kiváló műszerekre, amikor egy-egy vállalat ilyen irányú igényeit akar­juk kielégíteni. • DRÁGA SPÓROLÁS S, hogy miért nem fordul­nak hozzánk többen? — ve­szi át a szót Pintér István laboratóriumvezető —, az okokat is sejtjük. A környe­zetvédelmen szeretnének megspórolni a beruházás költségéből. Csakhogy ennek legtöbbször nagy ára van. Az ércelőkészítőmű létesíté­sekor például nem építettek megfelelő leválasztó beren­dezéseket. Manapság viszont milliárdokat kell ráfordíta­niuk arra, hogy az akkori meggondolatlan döntés kö­vetkezményeit felszámolják. Jövőre, január első napjá­tól új, az eddiginél szigorúbb szabályozás lép életbe a le­vegő tisztaságára vonatko­zóan. Az összetevői közül húsz alapvető komponenset vizsgálhatnak majd a kör­nyezetvédelmi intézetben, de a jogszabály akár 300 össze­tevőre is lehetőséget bizto­sít. Lényeges továbbá, hogy az új rendelet a toxikus, te­hát a mérgező hatású kör­nyezetszennyezéssel külön Őszi pompában a Bükk Festők ecsetjét megha­zudtoló pompába öltözött a Bükk. Ezernyi színárnyala­tú a fák levélzete. A cser- szömörce haragos-pirosától a vadkörték vörös levélze- téig, az áttetsző sárgától a mélybarnáig színeződtek a bükkösök, a tölgyesek a Nagymezőn, s haragos-zöld­del vegyülnek közéjük a fe­nyők tűlevelű sávjai. A színpompát több helyen azonban a fák száraz barna levélzete töri meg. Jelezve, hogy a nyári szárazság, az aszályos időjárás nem múlt el nyomtalanul az erdőben sem. Ahol a fák nem tud­tak elegendő nedvességet magukba szívni a csekély fedőtalajból, ott bekövetke­zett a levélzet korai szára­dása. Ám a magasabb, páradú- sabb helyeken a nyári szá­razság ellenére is üde zöld maradt a gyepszőnyeg, külö­nösen a csobogók, szivárgók környékén. Tarkítja az őszi erdőt a későn nyíló virágok színpompája is. Szirmot bon­tott például az őszi erdők könnyen felismerhető virága, a paróka imola, amely lilás- piros virágokat nyitott. Aki­nek szerencséje van, az még megtalálhatja a Nagymező töbreinek — sziklagödreinek — oldalán a vörös áfonyát, amely télen sem veti le zöld levélzetét. Az őszi szépségé­ben pompázó bükki erdőkben a hétvégén is százak gyö­nyörködtek a természetjáró túrákon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom