Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1986-10-11 / 238. szám
A sorkoszttól az aranydiplomáig Pista bácsi ma is siet Kicsit bobrás, de mulatós Tiroli kabátka Mo már nem sokan emlékeznek ra, milyen is volt a sorkosztos diákok sorsa. A jó tanulmányi eredmény fejében kaphattak mindennap másik családnál ebédet. Juszkó István, aranydiplomás pedagógus annak idején, az 1930-as esztendők legelején nem sokáig élvezhette a gyöngyösi gimnáziumnak és a jómódú polgároknak ezt az adományát. Haza kellett jönnie Borsod megyébe, mert édesapját, a hajdani vöröskatonát, ki tudja hányadszor bocsátották el a munkahelyéről. De végül is szerencséje lett: katolikus létére felvették a Dayka Gábor nevét viselő evangélikus tanítóképzőbe. ' A 21 éves, frissdiplomás pedagógus 1936-ban Hangácson taníthatott és — óriási dolog volt ez akkoriban — elláthatta a kántori teendőket is. Pista bácsi bölcs derűvel emlékezik vissza erre az időszakra: — A nyelvtantól az alkot- mánytanig mindent nekem kellett oktatni. Amikor elkezdtem a tanítást, jóformán egy rendes ruhára való pénzem sem volt. Hogy pótoljam a keresetem, kántor- kodtam a temetéseken. Egy szép tinó 40 pengő volt akkoriban, egy temetésre írt versszakért 2 pengőt kaptam, de akadt olyan módosabb család, aki még a kapufélfától is elbúcsúztatta a halottat, és harminc versszakot kívánt. + OROSZ TOLMÁCS A háború végén a szovjet hadseregnek tolmácskodott. Tehette, mert a hangácsi esztendők után jó ideig a Bmkóék az A Ben kő Dixieland-Band ad hangversenyt október 13- án, hétfőn este 7-kor a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem E/6-os kollégiumáét Ki tudja ma, milyen volt a sorkosztos diák sorsa? Kárpátalján tanítóskodott és megtanulta a ruszin nyelvet. 1945. január 2-án belépett a Magyar Kommunista Pártba. Korteskedett az őszi választásokon. Felfigyeltek rá, Budapestre került. — A pedagógusszakszervezeti központban értek a koncepciós perek hírei. Azt nem mondhatom, hogy féltem, de egyre rosszabbul tűrtem a kialakult légkört. Hazajöttünk a feleségemmel (merthogy már megnősültem). Néhány év múltán, 1955-ben lettem a szalonnái iskola igazgatója, amely akkor a Gedeon-féle kastélyban működött. A pedagógus még „ a falu mindenesének számított. Én szorgalmaztam, hogy vezessük be a faluba a villanyt. Merész vállalkozásegyetemen nak színháztermében. Az előadásra jegyek az egyetem közművelődési bizottságán, vagy előadás előtt a helyszínen válthatók. nak látszott *z, hiszen ösz- szesen 20 ezer forintunk volt... Aztán — milyenek is az emberek — az egész község, ahogy mondani szokás. megmozdult és december 22-én kigyulladt a villany. + PEDAGÓGUSOKAT NEVELT — Talán nem tűnök nagyképűnek, de azt gondolom, szerettek engem az itteniek. És 1959 szeptemberét mégis már a felsőtelekesi iskola élén kezdtem. Miért? Az egyszerű emberek kedveltek, de a községben nemcsak ők laktak, és én nem akartam terméketlen viták részesei lenni. Felsőtelekesen sem voltam „csak” pedagógus. Társadalmi összefogással felépítettük a szép művelődési otthont. A Miskolci Nemzeti Színház művészei rendszeresen vendégeskedtek nálunk, bérleti rendszert is kialakítottunk. Szendrő, Rudabánya és a többi település lakói színházbarátokká váltak. Máig büszke vagyok arra, hogy ez a csöpp iskola ezekben az esztendőkben 56 új pedagógust tudott nevelni. Nem egy tanítványomból lett később kolléga. + TÁBORI VARÁZSLÓ Juszkó István 1966-tól 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig, az edelényi járás népművelési felügyelője volt. A nyugdíjas-esztendők is munkával telnek. Majd egy évtizedig irányította a balaton- máriafürdői Killián-tábort. Ez alatt teljesen átformálódott az üdülő, újjávarázsolták a konyhát, a lakóépületeket, a játszóteret. És Pista bácsi még ma is siet: hol a pingyomi kis szőlőjét gondozza, ahol a négy unokájával tölti az időt, és még arra is marad ereje, hogy a városi tanács művelődési osztályának munkáját segítse. Iktatási ügyeket intéz, a pedagógusok lakásügyeivel foglalkozik az egykori sorkosztos diák, a mai aranydiplomás tanító. (balázsi) Az előrelátóbbak már sűrűn járjak a rövidáruboltokat, nogy a karácsonyi meg- lepetesnez kikeressék a legmegfelelőbb pamutot. A kereskedelemre nem lehet panaszuk: a iegkuionbozoöb minőségű es áru fonalak garmadáját kínálják. Aki még nem döntötte el, hogy mit is kössön, a képén látható jzép tiroli kabátka leírásával segítünk a gondján. Hozzávalók: 40 dkg nyers színű Firenze fonal, 3-as kötőtű, körkötötü, néhány méter maradék piros és zöld gyapj ufónál, merkelőtü, 3-as horgolótű. Alapminta: a munka színén fordított, a bal oldalon síma szemeket kötünk. A bal oldali, páros sorokra simára simát, fordítottra fordítottat kötünk. Szempróba: 23 szem x 30 sor --- 10 cm. Háta: 86 szemre kezdjük. 1. sor. (a munka bal oldalán): l kezdőszem, 9 sima, 4 fordított, 27 sima, 4 fordított, majd visz- szafelé számoljuk a szemeket. Két sort kötünk simára sima, fordítottra fordított szemmél, majd, a kockamintának megfelelően eltoljuk jobbra, illetve balra egy-egy szemmel a sima 2—2 szemet. Mindkét oldalszélen, minden 6. sorban szaporítunk 12x1 szemet. A kezdéstől számított 27 centiméter elérése után minden második sorban lefogyasztunk 3, majd 2, minden negyedik sorban 3x1 szemet. A kezdéstől számított 47 centiméter elérése után a középrészen nyakkerekítést készítünk. Eleje: 45 szemre kezdjük 1. sor: a belső eleje-középszéltöl számolva, a munka bal oldalán 1 kezdőszem, 9 sima, 4 fordított, 17 sima, 4 fordított, 9 sima, 1 szélszem, 2 sort kötünk simára sima, fordítottra fordított szemekkel, majd a kocka kialakításának megfelelően a 4 fordítottat megfelezve toljuk soronként egy-egy szemmel kifelé, majd egymás felé tartva. Ujja: 56 szemre kezdjük. I. sor: kezdőszem, 25 sima, 4 fordított, 25 sima, 1 szélszem, 3 sort kötünk simára sima, fordítottra fordítottan. Mindkét oldalszélen. minden 8. sorban szaporítunk 6x1, minden hatodik sorban 10x1 szemet. A kezdéstől számított 40 cm elérése után ujjakerekítést készítünk: minden 2. sorban lefogyasztunk 2, 4X1, minden 4. sorban lxl, minden 2. sorban 10x1 szemet. A munkadarab középrészén 14 szemmel folyamatos mintarészt kötünk, egyenes oldalszélekkel 6 cm magasságig. Az elválasztás oldalrészein, az ujjaszélrészeken, minden 2. sorban lefogyasztunk 2x1 szemet, a belső elválasztási oldalszéleken 4, 2x5 szemet. Összeállítása: az oldal- és szélrészeket szem- és sortalálkozás szerint állítjuk össze. A nyakkerekítés szemeit körkötőtűre szedjük, és 3 cm széles szalagot kötünk rá, amit visszahajtva a bal oldalra, lazán levarrunk. Cseresznye; vékonyabb, piros Eleink emlékezete Karacs Teréz és leányneyeldéje Nevezetes dátum 1846. augusztus 23-a Miskolc és egyben az ország oktatásügyének történetében. Ezen a napon avatták fel a gróf Vay Ádám adományából épült leánynevelő intézetet. Ez volt az ország első ilyen jellegű oktatási intézménye. Szeptember 1- én Palóczy László megnyitó beszéde után az intézet át- aduiott a közhasználatnak. Vezértanítónőnek ehhez az iskolához Karacs Terézt hívták meg. A szülők áldozatkészsége lehetővé tette, hogy a rendkívül szerény keretek között létesült iskola a későbbiek folyamán szilárd alapokra támaszkodhatott. A kezdeti anyagi hiányosságokat azonban bőven pótolta a kiváló nevelőnő ügyszeretete és buzgalma. Pedagógiai munkáját olyan hozzáértéssel látta el, hogy a nőnevelő intézete hamarosan országos hírnévre tett szert, s példáját követve, sorra alakultak meg az országban hasonló jellegű iskolák. Évzáró vizsgái szinte ünnepélyszámba mentek a város közéletében. Palóczy László mondotta az 1847. évi záróvizsgán : „Csak oly ország és nemzet mondhatja magát szabadnak, hol a nő egy fokon áll a férfival neveltség tekintetében.”. Karacs Teréz vezetése alatt élte fénykorát a le- ánynevelde, s mikor 1859- ben Kolozsvárra' távozott, az iskola élete hanyatlásnak indult. „1846-tól—1859 július végéig ott működtem sok lelki örömmel — írja Karacs Teréz. — 13 év alatt 863 leánynövendék nyert tőlem oktatást.” Ki is volt Karacs Teréz, aki oly nagy szolgálatot tett a magyar oktatásügynek? A magyar nőnevelés egyik legelső úttörője, 1808. április 18-án Pesten született. Apja Karacs Ferenc rézmetszőmester volt. Iskoláit is Pesten végezte el, kiváló eredménnyel. Az apja foglalkozása és irodalomszeretete révén gyakran keresték fel a házukat költők és írók, akik hamarosan felismerték a serdülő lányban a tehetséget, s ők hozták napvilágra első dolgozatait is. Tizenöt éves korában már elbeszélései jelentek meg a Regélőben, az Életképekben és a Honderű című lapokban. Első tudományos cikke a nőnevelésről az Életképekben jelent meg, és feltűnést keltett. Az 1838-as pesti nagy árvíz azonban tönkretette a család anyagi jólétét. Nemsokkal ezután hamarosan meghalt az apja is, s a továbbtanulás helyett kenyérkereső szakmát kellett választania. A már korábban megjelent pedagógiai tárgyú cikkeinek köszönhetően, több helyre is hívták nevelőnőnek. Először Máramarosszigeten, a Kállay családnál nevelő- nősködött. Itt kezdett érdeklődni a tanítónői pálya iránt, s .itt kötött barátságot Lő- wey Klárával. Nemsokára Teleki Blanka grófnő házánál találjuk. Miskolcon, a leánynevelő intézet élén, a sok anyagi és szervezési nehézség ellenére gondosan állította össze az iskola tanrendjét, és ügyelt az oktatás és a nevelés színvonalára. 1859-től a kolozsvári városi felső leányiskola igazgatója. Ott sem talált biztatóbb lehetőségeket, az az intézet is pénzhiány miatt szűnt meg: 1863. december 3-án elhagyta Kolözsvárt, és Pestre költözött, ahol 1865- től 1877-ig házhoz járó tanítónőként, mintegy 140 tanítványa volt, kiket a magyar nyelvre, iránytanra és történelemre tanított. 1877-ben Halasra tette át a székhelyét. Aztán 1885-ben teljes nyugalombavonult, s balkarja megbénulása után Kör- nyey Lajos ügyvédhez, testvére fiához, Békésre költözött. Egyedüli anyagi jutalmául az a 200 forint nyugdíj szolgált, amit a Teleki család biztosított neki, mint a család egykori házitanötójának. Születése 80. évfordulóján, 1887-ben, a nevelésügy országos kiválóságai díszgyűlést tartottak tiszteletére Budapesten, a városháza dísztermében. Nevelői elveit így fogalmazta meg: „Egész erőmből oda igyekszem munkálni, hogy növendékeim a házi, csendes körbeni munkálkodásban szeressék örömeiket megtalálni, s inkább hasznos, mint csillogó tagjai kívánjanak a társaságnak lenni ” Idős korában, még betegen is írogatott pedagógiai munkákat, új elképzeléseit, tapasztalatait közreadva. Magas kort ért meg: 83 éves korában, 90 éve, 1881. október 7-4» halt meg Békésen. Molnár István fonalból 2 láncszemet horgolunk, 1 ráhajtás a tűre, piajd 1 laza rövid pálca a kezdő láncszemsor első szemére, 4—5 laza, ráhajtással elválasztott szemet horgolunk, majd a tűn levő összes szálat egyetlen öltéssel összefogjuk, 1 szoros láncszemet horgolunk, végül elvágjuk a fonalat, s a kabátka kockamoti- vumához varrjuk. A szárakat zöld fonallal, gz alapmunkán áthúzva, kapcsolóöltéssel, horgolótű segítségével készítjük. A Politikatudomány új számából Beilleszkedés a társadalomba A Politikai Főiskola kiadványa, a Politikatudomány című folyóirat, idei összevont első két számában több figyelemre méltó tanulmány talál ható. Török L. Gábor tudományos kutató a Dolgozó fiatalok szocializálója és értékorientációi című írásában két nagyobb kérdéskört vizsgált: először azt, hogy a szülők társadalmi helyzete milyen hatással van a szó- banforgó korosztály iskolai pályafutására, a családon belüli helyzetére. A másik kérdéskör középpontjában a társadalomba való beilleszkedés szociológiai jellegzetességének az elemzése állott. A tanulmány egynémely megállapítása más munkákból ugyan már ismerős, de az adatok sokszempontú összevetése mindenképpen imponáló. Így például a szerző megállapítja: ;,a mezőgazdasági fizikai családból származó fiatalok esetében annak a valószínűsége, hogy csak nyolcosztályos végzettségük lesz, tizenháromszor akkora, mint a szellemi foglalkozásúak gyerekeinél.” Ezek után jogos a kérdés — a szerző is felteszi —, hogy zártabb lett-e a nyolcvanas évek magyar társadalma, tehát az alsóbb is- kolázottságú rétegek gyerekei „felemelkedhetnek-e”, leküzdve hátrányosabb helyzetüket? Török L. Gábor konklúziója: a mozgás (mobilitás) nagyarányú, de az utóbbi időben megnőtt az ellenirányú mozgások mértéke, vagyis az, amikor egy-egy társadalmi réteg gyerekei a ranglétra alacsonyabb fokára kerülnek, mint a szüleik, A családi munkamegosztás hatásait vizsgálva, a végeredmény: bár az életmód napjainkban óriási átalakuláson megy kersztül, ezeknek a tevékenységeknek a szervezési formája, főleg a nőknél, szinte változatlanul öröklődik... Magyarán: a fiúgyerekek barkácsolnak, segítenek az apjuknak az építkezésben, de a „klasszikus” házimunkákat (mosás takarítás) ma is a család nőtagjai végzik. Kozma Ferenc egyetemi tanár tanulmánya gazdaság- politikánk mozgásterét, dilemmáit veszi számba. Már a cikk mottója is sokat mondó: „Nem elég beismerni, hogy tévedtünk. Arra is válaszolni kell, hogyan tévedtünk.” A folyóirat — egyebek között — foglalkozik a kinai politikai mechanizmus reformjával, a tőkés társadalmi feltételek között folytatott környezetvédelemmel. Borsodi szerzőpáros munkája is megtalálható a Politikatudomány legújabb számában: Pázmándi Gyula és Érsek László a szellemi erőforrások kihasználásának mértékéről ír, a Borsodi Vegyi Kombinátban. B. T. Műemlékvédő teflon Svédországban kidolgoztak egy új eljárást, amely megvédi a műemlékeket és más történelmi tárgyakat a korróziótól. A védőanyag teflonfluor- és szénvegyületből áll Taszítja a vizet, ellenálló az ipari vegyi anyagokkal szemben, nem zárja el a levegőtől a tárgyak felületét, és megvédi a műemlékeket a fagykároktól. Az új védőréteg fatárgyak védelmére is alkalmas, csak akkor a tárgyra először egy speciális, átlátszó lakkréteget kell alapként felvinni. Az új eljárást már bronzszobroknál és régi fegyvereknél alkalmazták a műemlékek és a műtárgyak gondozói Svédországban és Dániában.
