Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-24 / 249. szám

Kanadában járt a rektor Számítógép a bányászatban Az ENSZ Nemzetközi Fej­lesztési Bizottsága szeminá­riumot szervezett a közel­múlt napokban Kanadában, a fejlődő országok ásvány- vagyon-kutatással foglalkozó, bányászati szakemberei ré­szére. A rendezvényen az Amerikai Egyesült Államok. Anglia, NSZK, Kanada, és Magyarország bányászati szakértői tartottak előadá­sokat és konzultációkat. Ha­zánkat dr. Kovács Ferenc, egyetemi tanár, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem rek­tora, a bányaműveiéstani tanszék vezetője képviselte. — A számítógépes ásvány- vagyon-kutatás, a nyilván­tartás és a bányászati terve­zés kérdéseiről hangzottak el előadások ezen á szemi­náriumon — mondja dr. Kovács Ferenc. — Én a számítógépes bányászati ter­vezés azon részterületeit is­mertettem, amelyben nem- zetközileg is figyelemre mél­tó eredményeink vannak. A dr. Zambó János professzor által vezetett analitikai ter­vezési iskola ugyanis a kor­szerű számítástechnikai rendszerek együttes alkal­mazásával, olyan eredménye­ket ért el, hogy az a fej­Gvermckbénulás •, elleni védőoltások A három oltásból álló, gyer­mekbénulás elleni oltássorozat második kampányára 1986. ok­tóber - 27—november 1. közötti időben kerül sor. Beoltják azo­kat a gyermekeket, akik 1983. Július 1—1986. június 30. közötti időben születtek. A védőoltást Sabin-cseppeknek teában szájon át történő beadá­sával végzik, ezért a szülők, il­letve hozzátartozók kávéskana­lat, valamint az oltások idejé­nek bejegyzése miatt a gyerme­kek oltási könyvét is vigyék magukkal. Amennyiben a kötelező oltás­ra kijelölt korú gyermekek hoz­zátartozói — átköltözés vagy egyéb ok miatt — az oltási értesítést nem kapnák meg, úgy a lakás szerint illetékes gyer­mekkörzeti rendelőben jelent­kezzenek. Miskolc Megyei Város Állami Közegészségügyi- Járványügyi Felügyelőség lett országokban is bevezet­hető és alkalmazható. Az előadásokon, tapaszta­latcseréken túl módom nyílt arra is, hogy részt vegyek geológiai tanulmányutakon, bányabejárásokon. Kanadá­ban az ércbányászatnak van elsődleges szerepe. Ezen be­lül én a nikkel- és a réz­bányászat „titkaiba” pillant­hattam be. A kiküldetésemet a kor­mány hozzájárulásával az Ipari Minisztérium támogat­ta. Volt éppen ezért egy kü­lön megbízatásom is. Elláto­gattam a Torontói Műszaki Egyetem automatizálási és robottechnikai intézetébe, mert tervezik, hogy a közel­jövőben aláírnak velünk egy szerződést. Itt ez ügyben konzultáltam a kanadai kol­légákkal, s úgy tűnik, lehe­tőség lesz arra, hogy az eredményeiket jobban meg­ismerjük az elkövetkező években. Ezt követően pe­dig a hazai gépipari fej­lesztésekben alkalmazzuk a tapasztalatokat. (soltész) Október közlekedésbizton­sági hónap. A gépjárműve­zetőknek fokozottan kell ké­szülniük az őszi esőtől, sár­tól csúszós, később a havas, jeges utakra. Ám nem csak a vezetőknek kell készülniük, járműveiket is fel kell ké­szíteniük az őszre, télre. Eb­ben kíván segítséget nyúj­tani a miskolci Shell-szer- viz a gépjárművezetőknek. Mint Árvái István, a Shell szerviz miskolci állomásá­nak vezetője elmondotta, a közlekedésbiztonsági hónap keretében holnap, szomba­ton 7 és 13 óra között díj­mentes szolgáltatásokkal állnak az autósok rendelke­zésére. Ezen a napon in­Sikeres vadászat Érmes agyarak Nem csak a tavaszi ellésű süldők, de a másfél mázsás kanok is elhagyják mostan­ság az erdők rejtekét —, s gyakori, ám hivatlan vendé­gei a még lábon álló kuko­ricásoknak. A zempléni ré­szeken csakúgy, mint a szí­ni-aggteleki részeken, vagy akár a Bódva völgyében is fel-feltűnnek a vaddisznók. A dagonyázó helyek körül 10—15 tagú csapatokban ku­tatnak élelem után. Az erdőkből a síkvidékre húzódott vaddisznók apasz- tása a vadásztársaságok el­sőrendű feladata. A vadá­szok közül néhány igen sze­rencsés is akadt ezen az őszön. Eddig ugyanis három helyről jelentették, hogy ha nem is kapitális, de azért a trófea-bírálaton éremre ér­demes agyarast ejtettek el. A Szín környéki erdőség­ben, illetve Pálháza és Ede- lény határában elejtett há­rom vadkan agyara megha­ladta a 20—20 centimétert. Ezek pedig méretüknél fog­va sikerrel pályázhatnak ran­gos elismerésre. gyen ellenőrizhetik jármű­vük fényszóróit, a kipufogó­gáz CO-tartalmát, mérik a fékhatást, a lengéscsillapító állapotát, a fagyálló folyadé­kot, az akkumulátor fajsúly- sűrűségét, kívánságra az abroncsok guminyomását is ellenőrzik, s a motorolaj­szintet is beállítják. A szerviz dolgozói minden érdeklődőt szívesen látnak, s bíznak benne, hogy újsze­rű kezdeményezésük növeli a közlekedés biztonságát. A Shell börzejellegű árusítást is tart ezen a napon külön­böző autóápolási és berende­zési cikkekből, alkatrészek­ből. T. Z. Stop, egy percre! Puttonyban vitték sétálni Patika a káposztában A káposztát konzerváló, felséges ízt adó savanyítás módját a régi rómaiak fe­dezték fel, mégpedig vélet­lenül, ha hinni lehet az er­ről szóló leírásoknak. Az egész Európát hatalmuk alatt tartó római légiók vo­nulásának elmaradhatatlan kísérői voltak azok a szeke­rek, amelyeken az utánpót­lást, többek között a fahor­dókba rakott fejes káposztát szállították. Az úttalan utak hepehupái gondoskodtak ró­la, hogy a káposzta alapo­san összerázódjék, levet eresszen és erjedésnek in­duljon. Eleinte romlottnak hitték a nem éppen gusztusos ki­nézésű káposztát, s csak később iöttek rá pompás izére. Sokáig úgy. vélték, hogy a különleges íz kiala­kulása kizárólag a „kocsiz- tatás” következménye. A katonák elbeszélései nyomán a lakosság kíváncsisága is feltámadt a savanyú ká­poszta iránt., amit ..házilag” eleinte úgy készítettek, hogy káposztáshordókkal megrakott szekereket körbe- körbejárattak a városok nagy kövekkel kirakott ut­cáin. Akinek nem telt ko­csira és lóra, az hátára akasztott puttonyban rend­szeres napi ,.sétára” vitte a káposztát. Állítólag egy lus­ta római rabszolga jött rá arra, aki gazdája éberségét kijátszva ledobta a put­tonyt, és lefeküdt mellé az árnyékba, hogy a káposzta magától, szaladgálás nélkül is megerjed, csak jó erősen le kell nyomkodni a put­tonyban vagy a kádban. Napjainkban a fedőleve­leitől megtisztított káposz­tát — a torzsa eltávolítása után — csíkokra szeletelik, majd 2—3 százalék sót ad­va hozzá rétegenként beta- possák a kádba, hogy a kö­zötte lévő levegőt eltávolít­sák, és a káposzta levét ki­nyomják. ízesítésre birset, tárkonyt, kaprot, babérleve­let, fűszerpaprikát, fekete­borsot stb. használnak — vidékenként változó összeté­telben. Az erjesztést egyéb­ként „ingyen munkások”, baktériumok végzik, ennek során 1—1,5 százalék tejsav keletkezik, ami az eltartást biztosítja, és a kellemes ízt kölcsönzi. „Annak a rómainak, aki káposztát termeszt, saját patikája van” — vélte Cato, az ókori bölcs. A káposztá­ból kinyomott lével véralá- futásokat és fekélyeket bo­rogattak. A kevés ideig fő­zött, cukrozott káposztáiét székrekedés, a sokáig forralt főzetet pedig hasmenés el­len javasolták. Az idő előtti kopaszodást a fejre kötö­zött nyers káposztalevéllel igyekeztek elkerülni (hogy milyen sikerrel, arról nem szól a krónika). „A szerte­len ivás felidézte csömört” káposztalevessel űzték el, ami a mai napig is szokás­ban maradt, gondoljunk csak a jóféle korhelylevesre. Anélkül, hogy kétségbe akarnánk vonni a káposz­ta fenntebb említett sokféle jótékony hatását, tudomá­nyos tárgyilagossággal azt szögezhetjük le, hogy a ká­poszta jelentős mennyiségű — kilónként 150—300 milli­gramm — C-vitamint, vala­mint B|- és B2-vitamint is tartalmaz. Kellemes íze mel­lett ez teszi még fontos népélelmezési cikké, különö­sen a vitaminszegény hóna­pokba». A nagymosás és a tér eget és mindennapos program; a születésnap sem kivétel Családi körben Mindenből hármat... A Somogyi házaspár há­rom éve élt már együtt, amikor Erzsiké türelmetlen­kedni kezdett, gyermekre vágyva. Az orvosi kezelés az­tán nem várt eredményt ho­zott. — Éjszakás voltam, nap­közben itthon aludtam, ami­kor, felkölt a feleségem a hírrel, hogy ő nem bírja to­vább egy percig sem, hogy el ne mondja: hármas ikre­ink lesznek. Ez egy pillanat­ra a döbbenet erejével ha­tott, aztán szépen felkészül­tünk lelkiekben és minden egyebenben a fogadásukra — emlékezik vissza a férj. Erzsikének nyilván'csak a leendő gyermekekre volt gondja, hiszen a „diagnózis­tól kezdve végig, hat hóna­pig feküdt a kórházban. Ki­csi súllyal születtek az ik­rek, nem jöhettek haza rög­tön, még ott kellett marad­niuk egy hónapig. • AZ IKREKRE VÁRVA Ez idő alatt bizony a le­endő édesapa sem tétlenke­dett. Mindketten a Pamut­fonóipari Vállalat miskolci gyárában dolgoznak, de hely­ben nem találtak a pénzük­höz mért lakást. Aztán Ede- lényben sikerült 210 ezer fo­rintért egy megfelelő házhoz jutni, ami alapos tataro­zásra szorult. Ehhez vettek föl az OTP-től 150 ezer fo­rint felújítási kölcsönt. (Bi­zony, méltányos lenne, ha az ilyen szép számmal gyarapo­dó család, amely nem áll sorban állami lakásért, ha­nem önerejéből oldja meg gondját, hozzájutna a gyer­mekek után kijáró szociál­politikai segélyhez.) Ahogy a kismama „bevo­nult” a kórházba, a férje hozzálátott az iszonyatosan nagy munkához. Tette ezt természetesen családi segéd­lettel amiben öccse, az apó­sa is közreműködött. Egy szemig leverték a régi va­kolatot, a parányi ajtók, ab­lakok helyett mindenüvé újat raktak. Mondja, ez még nehezebb, mint újat építeni. Az anyagbeszerzéssel nem volt gond, mert itt van szemben a Tüzép-telep, és sikerült mindent égy helyen beszerezni. Kemény munka után, egy szépen kicsinosí­tott lakás fogadta a megsza­porodott családot. • AZ EGÉSZSÉG JELEI — Most már meg lehet nézni a falakat — mondja mosolyogva az édesapa. — Alaposan kidekorálták a gye­rekek. Ha a kályhában nem , ég a tűz, akkor rögtön ott terem mind a három. Sza­bolcs valamelyik nap úgy nézett ki, mint az a Bence, aki bebújt a kemencébe. Ö \a leghuncutabb. Szereti a rádiót, a lányok pedig az asztalterítőket „igazgatják” nagy igyekezettel. — S mindezt nem kis atyai büsz­keséggel adja elő, hiszen tud­ván tudja, hogy akkor ter­mészetesek a gyerekek, ha elevenek, mozgékonyak, ha nem ülnek meg ott, ahová leteszik őket. Ez az egészség legbiztosabb jele. Nem is volt semmi bajuk, mióta megszülettek. Ám mindez nem kis ké­szenléti állapotot jelent az édesanyának, akinek ugye mosni, főzni, takarítani kell, pelenkázni, etetni és bevá­sárolni. Négy hónapig, bá­mulatos módon, még szop­tatni is tudta mindhárom csemetéjét. Igaz, akkor még volt családi segítség is: a fő­nyi nagymama személyében. A tanács ígérte, hogy erre az időre . a nagymama gon­dozói tiszteletdíjban része­sül, hiszen ő is csalácföt ha­gyott otthon. Most már jószerével az édesanyára hárul egysze- mélyben minden, hiszen a férj váltóműszakban dol­gozik. S az utazással együtt 12 órát is távol tölt a csa­ládtól. Erzsikének ugyan­csak ügyeskednie kell a bér vásárláskor, hiszen nem kap­tak hármas ikerkocsit, így nem tud a gyerekekkel együtt sétaképpen elmenni a boltba. A nagy 'szerencse, hogy a szép kertjükben min­den megterem. Az idén már néhány mézédesre sikeredett dinnyével is dicsekedhettek­Ám, úgy tűnik, hogy csak ideig-óráig oldották meg la­kásgondjukat. A két szoba már most kicsi. A gyerek­ágyakkal és egy szekrénnyel már csaknem zsúfolt az ik,- reké. Az eltervezett bővítés­re a hírek szerint nem gon­dolhatnak, mert előttük az út szélesítését tervezik. • KÖSZÖNTÖK A FONODÁBÓL Mire a szülőkkel jó sort beszélgettünk örömeikről és gondjaikról, felébredtek az ünnepeltek. Most egyéve­sek ugyanis. Andrea, Krisz­tina és Szabolcs. S ahogy „kitörölik” az álmot a sze­mükből, és ránkcsodálkoz­nak, valóban tűzrőlpattan­tak, úgy, ahogy szüleik me­sélik. Jöttek köszöntők a szülők vállalatától is. A pat- rónusok, a pámutfonó KISZ- üzeméből, a Március 21. brigád ajándékát Posta Te­réz, az előfonó Ifjú Gárda szocialista brigádjának aján­dékát pedig Kovács Borbála hozta el. De nagy sikere volt a csemeték körében azoknak a babáknak is, ame­lyekkel Földesi Barnabásné köszöntötte őket a szakszer­vezeti bizottság nevében. S lesz mire költeni az aján­dékutalványt is, hiszen min­den ruhából, téli holmiból hármat kell venni egyszer­re ... Oláh Erzsi + Az ünnepeltek — és a brigádvezetők. IKerényi felvj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom