Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-21 / 246. szám

T i-. ■■■;■ í* Legyen 12 — múzeumi hónap Kállai-portré Beszélgetés dr. Szabadfalvi József igazgatóval 3fc A Papszer utcai épületben', március óta tartanak a fel­újítási munkálatok. A szerződés szerint 1988 nyarán fogad­hatják itt az első látogatókat. Az elmúlt néhány esztendő­ben megszokhattuk, hogy ok­tóberben szerte a városban plakátok hirdetik: múzeumi hónap van. Az idén mintha kevesebb lenne az ilyenfajta hírverés, noha az kétségtelen, hogy a Herman Ottó Múzeum tevékenységének eredményeivel lépten-nyomon találkozhatunk. De milyen feltételek közepette dolgoznak a múzeum szakem­berei? Van-e a kutatások irá­nyának, a tervezett kiállítások­nak valamilyen speciális, csak Miskolcra, vagy Borsod-Abaúj- Zemplén megyére jellemző sa­játos arculata? Ezekről a kér­désekről beszélgettünk dr. Sza­badfalvi Józseffel, a Herman Ottó Múzeum igazgatójával. vábbi fejlődésnek akadálya, hogy nincs főfoglalkozású numizmatikusunk. A sze­rencsi képeslap-gyűjtemény is hatalmas értéket képvisel — a képeslapok száma las­san eléri a 800 ezret. Lehet­ne még folytatni a sort, de inkább arról beszélnék, hogy az utóbbi időben már nem szívesen vállalunk fel egy- egy újabb feladatot; olyat, amelyik tovább szélesítené kutatási területeinket. Gon­dolja csak el: minden új te­rület „bevezetése” a minden­napi munkába plusz mun­kaszobákat, új, (többnyire nehezen „megszerezhető”) szakembereket, vagy éppen új telefonokat jelent. Mai helyzetünkben egyre keve­sebb a- lehetőségünk a spekt­rum ilyenfajta szélesítésére, noha egy pillanatig nem ké­telkedünk abban, hogy min­den múzeumnak valahol az egyetemességet is kell szol­gálni. Egyébként pontosan ebből a megfontolásból hoz­tuk létre például a vizuális kultúra osztályunkat. + Múzeumi hónap van, de valahogy nagy a csend, leg­alábbis a korábbi eszten­dőkhöz képest. Miért? — Szerintem nekünk na­gyon rossz időszak az októ­ber. Az emberek a kisker­tekben dolgoznak, a diákok szüretelnek. Néhány nappal ezelőtt egy neves előadóra — tisztességes propagandát kö­vetően — 25-en voltak kí­váncsiak. Ebből 21 múzeunái dolgozó volt. ♦ Sok miskolcit érdekel: mi lesz a Papszer utcai épület­tel? — Az épület nem csupán statikailag, hanem egész fi­zikai állapotában rossz. A kivitelezők márciusban fel­vonultak, kicserélik az ab­lakokat, az elektromos be­rendezéseket, megerősítik a falakat és kialakítják a köz­ponti fűtést. Az épület kül­seje is csinosodik: az eredeti állapotnak megfelelően fa­tornác veszi majd körül. Ez a múzeum csak a látogató­ké lesi, akik megtekinthetik majd a régészeti bemutatót, a várostörténeti kiállítást és egy gazdag népművészeti be­mutatót is. A szerződés sze­rint 1988 nyarán nyithatunk. Balázsi Tibor A mestersége: színész min­den bizonnyal egyike a televí­zió legnépszerűbb visszatérő műsorainak. A színház a civil számára titokzatos világ (sok­szor gondoskodik is róla, hogy az legyen), a színész valami másféle élőlény. Hogyne, hi­szen tudja azt, amit csak a színész tud: saját személyében képes a más lét csodájára. Ki nem csodálkozna Lear kirá­lyon, ha bevásárlószatyorral paradicsomot vesz a piacon? Ki nem csodálkozna rá erre a furcsa embertársunkra, aki — ha szeretjük — egyszerre lehet a számunkra isten, és éppen mi tesszük a világ legkiszol­gáltatottabb emberévé. Az ő sorsa tényleg másoktól, min­den percben mások ítéletétől függ. Mégis kiáll elénk még a képernyőre is. Minden művész exhibicio­nista, mestersége lényege a maga megmutatásának kény­szere; a színésznél bátrabb ember nincs. Még akkor is így van, ha a vasárnap este látott műsor tanulsága sze­rint Kállai Ferenc éppen jó kezekbe tette le a sorsát Koltai Tamás személyében. Mert a néző fogja magát, és megint véleményt mond: csak a nagyon figyelmes né­ző tudja, hogy egy adott benyomásnak millió összete­vője van. A képernyőn ter­mészetesen, mert a színpad más: a nézőtér valóban kö­nyörtelen. Nem először mondják el a legnagyobb színészeink, hogy Miskolci páholy „Az erényes világpolgárhozn Magyar alkémisták a azt mondom, hogy több, mint 20 millió forint­tal gazdálkodhatunk egy esz­tendőben, esetleg még iri­gyelnie is lesznek. Ezért in­kább azt javaslom, hogy vizsgáljuk meg részleteiben is ezt az összeget: igazából soha sem tudtam megérte­ni és ma sem értem, hogy miért kell nekünk ebből a pénzből közösen gazdálkod­nunk egy olyan teljesen más integritást képviselő intéz­ménnyel, mint a Levéltár? Ez az országban sehol sincs így, csak nálunk. Szóval a több, mint 20 millióból ma­rad 17,5 millió a múzeum kötségeire. Ennek a kéthar­mad része fedezi a 180 fő és részfoglalkozású szakembe­rünk bérét és a különféle üzemeltetési költségeket. Az érdemi kiadásokra 5—6 mil­lió forint marad. A pénz egy része a kiállítások, a kataló­gusok és az egyéb kiadvá­nyaink ára 2,3 millió forint jut gyűjteménygyarapításra. ♦ Ez a 17,5-2,3 millió fo­rintos arány hogy állja ki az országos összehasonlítást? — A jó átlagot képvisel­jük. Tíz évig 1,4 millió fo­rintot fordíthattunk gyűjte­ménygyarapításra, 1986-tól 1 millió forint támogatást ka­punk a megyei tanácstól, ki­fejezetten erre a célra, ame­lyet nem mechanikusan osz­tunk szét, hanem pályázat révén. Egyébként most tel­jesen egyértelmű volt, hogy ki kapja ezt az összeget: szinte teljes egészében a késő reneszánsz stílusban épült pácini kastély beren­dezésére fordítottuk. Vége­zetül még egy szám, pusz­tán csak az arányok jobb érzékelhetősége érdekében: 1973-ban 60 ezer forintot költhettünk gyűjteménygya­rapításra. 4 Kutatásaiknak, a kiállí­tásaiknak van-e valamilyen csak Miskolcra, vagy Borsod- Abaúj-Zemplén megyére jel­lemző, sajátos arculata? — Képzőművészeti gyűj­teményünk, ennek különö­sen a XIX. századi része, egyedülálló vidéken. A pé­csieké az. amelyik hasonló­an gazdag, de ők inkább a modernebb irányzatokra koncentrálnak. Numizmati­kai gyűjteményünk is ha­sonló kvalitású, de itt a to­Gazda István rendezte sajtó alá a Tudománytár legújabb kötetét Szathmáry László: Ma­gyar alkémisták cimü, elsőként 1928-ban kiadott munkáját. Ki­egészítésként Fónagy István és Móra László tanulmányát és a szerző folyóiratokban megjelent kisebb tanulmányait is a kö­tetbe szerkesztették. (Könyvér­tékesítő Vállalat, Bp, 1986.) Az alkémia vitatott ere­dete az ősi kínai, arab; gö­rög, egyiptomi tudománnyal függ össze, illetve, ahogy a szerző értékeli: az egyipto­mi ötvösmesterséggel. Az al­kémia fogalma alatt első­sorban az aranycsinálásra irányuló laboratóriumi kísér­leteket értjük, melyhez kí­sérőjelenségként tapadtak a különböző titkos társadalmi csoportosulások. Ki ne ismerné a Peruira-. gon legendát. Szerb Antal regényét, melynek hátteré­ben a középkori Rózsake­resztesek titkos társasága áll. Szathmáry László könyvé­ből megismerjük e társaság eredetét, célját, a köré szőtt mondavilágot, magyar kép­viselőit és a történelemben bejelölt helyét a szabadkő­művesekig. A magyar szabadkőműves páholy története a felvilá­gosodás korának érdekes mellékága. Sok jelentős író, politikus, költő tartozott kö-' zéjük. Palóczy Horváth Ádám és Báróczy Sándor szabadkőműves volta köztu­dott. Mindketten felvidéki városok páholyának tagjai voltak. Számunkra nagyon érdekes a kassai, eperjesi, miskolci páholyok történe­te. Kazinczy Ferenc maga is szabadkőműves volt, apósa és sógora alapították „Az erényes világpolgárhoz” névvel jelölt miskolci pá­holyt 1881-ben. Török Lajos Ónodon laboratóriumot ál­lított fel, itt gyártotta cso- daelixírjét, melyet a kör­nyékbeli városokban és Mis­kolcon is patikákban árusí­tottak. A legtöbb páholynak volt gyógyszerész tagja is, a testvérek beléjük vetették bizalmukat, mivel ők értet­tek a laboratóriumi műve­letekhez. Temesvár, Brassó, Pozsony, Selmecbánya, Kas­sa, Eperjes és Miskolc ró­zsakeresztes és szabadkőmí- ves páholyairól tudunk. E városok tanult értelmisége külföldön szerezte diplomá­ját és a legtöbb^ orvos, pa­tikus, filozófus már valami­lyen külföldi páholy tagja­ként jött haza. A páholyok összetartó ereje, kapcsolat­teremtő hatalma nagyban hozzájárult, ahhoz, hogy a magyar értelmiség európai állampolgárságot kapott. Ter­jesztették itthon a szabad­gondolkodást, a francia for­radalom eszméit, s hatásu­kat értékelve ma már nem úgy tartjuk őket számon, mint, akik hiábavalóan ku­tattak a bölcsek köve után, hanem mint, akik az embe­ri kapcsolatok terén igazi értékeket teremtettek. A könyv szellemesen mu­tat rá az alkémia téveszméi­re is. Gy. Ä. jc Az oroszlán a bölcsek köve. Átalakítja a kígyót arany- nyá. a nézőtér megváltozott: de ez a műsor nem arról szólt, hogy miért nagyon nagy baj, ha a széksorokban Jágók ülnek és nem Otellók. Min­den színházi produkció, egy- egy színházi előadás is is­mer jó közönséget és rosz- szabb közönséget: Kállai Fe­renc csak utalt erre. A meg­oldás nem is egy tévémű­sorban van, ha a színház bajban érzi magát, egy szí­nész nem tud rajta változtat­ni. Azt tudja, hogy hogyan kell élnie neki, hogy miijén áll a produktum, amelynek súlya van, és amely alkal­mas arra, hogy mindenek­előtt ő fogadja el saját ma­gát. Önmagával szemben szigo­rú, korrekt, természetes em­ber válaszolt a kérdésekre, és a műsor végére semmi kétség nem maradt a néző­ben afelől, hogy ha egy szí­nészi pálya ennyire sikeres, akkor asf nemcsak a művész vele született tehetségén, ha­nem évtizedek módszeres építkezésén, hiúság helyett vaskemény ötkontrollon, sér­tődöttség helyett valóban az újrakezdés és megújulni tu­dás képességén múlik. Kállai Ferenc hatvanéves. Bevallja emberi gyengesé­geit és sok évtizedes sikeres művészi pályájában egyszer­re méri a felszabadulás utá­ni színháztörténet, és a mai színházi közéletet. Nem titkolózik; ebben van a titka. M— Vitéz László és a többiek A Rónai Sándor Művelő­dési Központ színháztermé­ben holnap délelőtt negyed 10-kor és féh 11-kor kezdő­dik az Óvodás színház be­mutatója. A kicsik Kemény Henrik előadásában láthatják Vitéz László kalandjait. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 3-2.45: Gül Baba. — 14.00: .Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Élő világirodalom. — 15.19: Zeneis­kolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak. — 15.40: Pogy­gyász. — 16.00: Hírek. — 16.05: Kérhetek valamit? — 17.00: Szá­zadunk zenéjéről. — 17.30: A Téka együttes felvételeiből. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: És ti Magazin. — 19.15: Az Esti Magazin különkiadása. — 19.35: Ünnepi hangverseny Liszt Ferenc születésének 175. évfordulóján. Közben kb. 20.15— 20.35: Egy pálya vonzásában.— Kb. 22.00: Hírek. — Kb. 22.20: Tíz perc külpolitika. — Kb. 22.30: Népdalok. — 22.50: Az al­kohol. — 23.00: Operaest. — 24.00: Hírek. — 0.10: Himnusz. — 0.15—4.20: Éjfél után. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Fúvósszólisták. — 12.30: A KISZ Központi Művészegyütte­sének Rajkózenekara játszik. — 13.00: Hitek. — 13.05: Popzene sztereóban. — 13.45: Időjárás­és vízállásjelentés. — 14.00: Sok­féle. — 15.00: Hírek. — 15.05: Hauser Adrienne zongorázik. — 15.20: Könyvről, könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Mint(a)film. — 18.30: Gramofon- album. — 19.00: Hírek. — 19.05: Nóták. — 19.40: Sport. — 20.05: Csak fiataloknak! — 21.00: Hí­rek. — 21.05: Pesti nőrabló. — 21.3G: Infarktuson innen és túl. — 22.26: Operettnyitányok. — 22.50: Az élő népdal. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Virágénekek. — 0.15— 4.20: Éjfél után. 3. műsor: 12.10: A Lausanne-i Kamarazenekar Mozart-hangver- senye. — 13.00: Hírek. — 13.05: Intermikrofon. — 13.20: Nagy mesterek kamarazenéjéből. — 14.52: Praetorius-motetták. — 15.05: Labirintus. — 15.20: Nép­dalfeldolgozások. — 15.44: Ál­modozás. — 15.59: Diszkotéka. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Ku- kely Júlia operaáriákat énekel. — 17.46: Magyar zeneszerzők. — 18.30: Na maternjem jeziku. — 19.00: Hírek. — 19.05: In der Muttersprache. — 19.35: Szabó' Lőrinc: A huszonhatodik év. — 20.24: Tűnődés a mesterségről. — 21.26: Cliff Richard összes felvétele. — 22.06: Barokk zene. — 22.47: Gondolatok a könyv­tárban. — 23.20—23.33: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor­ismertetés. Hírek. Időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: 20 éves a Palóc­föld. — Bemutatjuk Gáli Lászlót, az egri Gárdonyi Géza Színház új igazgatóját. — Hagyományok Erdőbényén.) — 18.00: Észak­magyarországi Krónika. (Tájé­koztató a borsodsziráki téesz gazdasági és környezetvédelmi tervéről. — Pályakezdő pedagó­gusok fogadása Miskolcon.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. Televíziói 1. műsor: 15.40: Hí­rek. — 15.45: A repülés törté­nete. — 16.40: Szabadfogású birkózó-világbajnokság. — 17.40: Kalendárium. — 18.30: Iparvi­lág. — 18.50: Mini Stúdió ‘86.— 19.05: Rabszolgasors. — 21.15: Stúdió *86. — 22.15: Híradó 2. — 22.35: Himnusz. Televízió, 2. műsor: 18.30: Körzeti adások. — 19.35: Ünne­pi hangverseny. — Kb. 21.50 Szabadfogású birkózó-világbal- nokság. — 22.50: Képújság. Szlovák televízió: 16.45: Hihe­tetlen valóságok. — 17.25: Sport- revú. — 17-55: Nyugat-szlovákiai magazin. — 18.20: Esti me9e. — 18.30—19.10: Távlatok. — 19.39: Híradó. — 20.00: A ‘tolvaj a földeken rejtőzik. — 21.15: A KasaVa népi együttes műsorá­ból. — 21.35: Slapy. — 22.05: Éji zene. Kiállítások: Fotógaléria (10— 19): Keijo Kansoncn és Stefan Bremer fotói. — Miskolci Galé­ria (10—18): Miskolci Fotográfia 1945 előtt. — Vasas Galéria (14 —19): Bartha Lászlóné textiljei, — Herman Ottó Múzeum Kép­tára (10—18): Két évszázad ma­gyar festészete. — Múzeumi mo­haik. — Új szerzemények armú- ieum üveggyűjteményében. — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18): Kondor Béla-emlékkiállftás. — Kulcsár Géza fotói. — Űri- hímzések Északkelet-Magyar- országon. — Herman Ottó-em­lékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élőviága. — Diósgyőri vár (9— 17): A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (9—17) : Déryné- * emlékszoba. — Üvegművészeti emlékek a XVI—XIX. század­ból. — Lillafüredi Erdei Vas­útüzem kultúrteme (10—18): Be­mutatkozik a Herman Ottó Mú- \ zeum fotótörténeti gyűjteménye. Játékszín: (7): Ének Phaed­ráért. Filmszínházak: Béke (f3) 8 Visszaszámlálás (magyar, 14 év!) — (£5): Támadás a Krull boly­gó ellen (mb. szí. amerikai, 14 év, III. helyár!) — (f7): Lenni vagy nem lenni (szí. amerikai, III. helyár!) — (f9): Mad Max (szí. ausztrál, 18 év, kiméit éa III. helyár!). — Kossuth (£4): Szerelem első vérig (szí. ma­gyar, 14 év, III. helyár!) — (f6): Londoni randevú (mb. szí. angol, 14 év, m. helyár!) — (f8): Az ember, aki túl sokat tudott (mb. szí. angol, IIL helyár!). — Táncsics (f4): BMX- banditák (mb. szí. ausztrál, IL helyár!) — (f6 és f8): A nagy generáció (magyar, 14 év!). — Táncsics kamaramozi, filmmú­zeum (f5 és f7): Gyilkos arany (amerikai). — Táncsics, videó­mozi (f3, f5 és f7) : A félkezű bokszoló (szí. hongkongi) — Szikra (f5): Egy szoknya, egy nadrág (szí. magyar) — (17) i Zsaroló zsaruk (mb. szí. fran­cia, 14 év, in. helyár!). —Fák lya (4, 6 és 8): Tűzvonalban (mb. szí. amerikai, 14 év, IL helyár!). — Fáklya kamaramo­zi (f5): Aranyember (magyar)* — Fáklya, videómozi (f3, és f7): Hap Ki Do (szí. hongkongi).— Petőfi (f5 és f7): Szerzetesek géppisztollyal (mb. szí. olasz, n. helyár!). — SZMT Oktatási Központ, Tapolca, videómozi (7): A hét csodálatos harc (szí. hongkongi). — Tokaj diszkómo­zi (f7): Támadás a Krull boly­gó ellen (m£. szí. amerikai. 14 év!). — Egyetem (5): Maradok hűtlen híve (mb. szí. q meri kai, III. helyár!). — Szirma <f6): Sólyomladv (mb. szí. amerikai, m. helyár!). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: íírek. 8.20: Eco-mix. — 8.50. Kis ma­gyar néprajz. — 8.55: Maeyar művészek operaié. vételeiből. — 9.32: Mi ez a gyönyörű? — 9.405 Tücsökzene. — 10.00: Hírek. —• 10.05: íróvá avatnak. — 10.545 Kamarazene. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05 • Monközben. 3. műsor: 9 00 Hírek. — 9.08: Uzsesszarchívum. — 9.35: Ver- senvművek. — 10 20: Kónva La­jos operaáriákat énekel — 10.505 Népdalkórusok. — 11.10: Pilla­natkép. — 11.15: Zenés játékok­ból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom