Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)
1986-09-16 / 216. szám
Folyamatosan szállítják a boltokba Kár a kávét spájzolni Kevés a boltokban a kávé; gyakran tapasztaljuk mostanában, hogy hiánycikk a jó minőségű fekete, s alkalmanként az egyszerű keverékek is eltűnnek a polcokról. Mi az oka a kávéhiánynak? — érdeklődtünk Tóth Mihálytól, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetőjétől. — Ebben az esztendőben is, a tavalyihoz hasonlóan, 125 millió dollárt költünk kávé vásárlására. A COMPACK és a Budapesti Édesipari Gyár annyi kávét szállít a kereskedelemnek, mint az elmúlt esztendőben. Elmaradásuk nincs, megfeszített tempóban dolgoznak, hogy minden igényt kielégítsenek. Nem rajtuk múlik, hogy a boltok gondoláiról meglepetésszerű gyorsasággal eltűnnek a kávécsomagok. Az ország egyes részeiről az utóbbi időben a szokásos meny- nyiségnek majdnem a négyszeresét rendelik meg a feldolgozóktól. Aligha hihető, hogy hirtelenjében négyszeresére nőtt volna a napi kávéadag ... A felvásárlási láz oka szerintem a „hiánypszi- chózus”. Megjelent ugyanis a gazdasági lapok egyikében, hogy Brazíliában rossz volt a kávétermés, s emiatt áremelkedésre számíthatunk a világpiacon. Csaknem ezzel egyidőben hivatalos helyről cáfolták a kávé hazai áremeléséről szóló híreszteléseket. Mégis aki csak tehette, spájzolni kezdett. Megfeledkezve arról, hogy a kávé olajos magva 6 hét után a leggondosabb tárolás ellenére is izzadni kezd; minősége romlásnak indul, s aromája élvezhetetlenné válik. Tudomásom szerint a fel- vásárlási hullám kialakulásához a kereskedők is hozzájárultak. Jómagámat is többször figyelmeztették ismerős boltokban: igyekezzek kávét venni, mert kevés van, és felmegy az ára. Mit mondhattam volna ezekre a jóindulatú tanácsokra? Hiába erősködöm, hogy az idén az országba behozott kávémeny- nyiség a tavalyinál is több, sőt kávékeverékből az elmúlt évinél nagyobb igények kielégítésére is képesek vagyunk. Ha ezeket a tényeket képesek lennénk megértetni a közvéleménnyel, bizonyára mindenki csak a mostani igényeinek megfelelő mértékben vásárolná a feketének valót. (szántó) Tranzit-gólyák Seregélyek a városban A molnárfecskék országunk egyes vidékein — a főváros, a Balaton környékén például — még nevelik fiókáikat, pedig társaik már hetekkel ezelőtt elindultak Afrikába. Ezek a madarak évente általában kétszer mindaddig, amíg fel nem készítik kicsinyeiket a nagy útra. Gólyák is sáskáznak, poc- koznak még pusztáinkon. Ezek azonban nem honi madarak; északi szomszédainktól és még távolabbról érkeztek. Pihennek egy ideig, aztán folytatják útjukat. A „magyar” gólyák hetekkel ezelőtt útra keltek. Ezekben a napokban tetőzik a költöző madarak vonulása. Egyes fajok sok ezres csapatokban, mások egyenként repülnek a déli vidékekre országunkból és Európa északi területeiről. Most hagyják el kertjeinket, erdeinket a barátposzáták, a fitiszfüzikék. Indulásra készülődnek a kékcsőrű récepárok. Az utóbbi napokban megérkeztek hozzánk észak, északkelet felől a csízek előőrsei. Ezek nagyobb csapatai októberben várhatók. Egyik, részük nálunk marad, másik részük továbbrepül dél felé. A tömörkényi halastavaknál feltűnt egy, hazánkban ritkán előforduló madár; az ék- farkúhalfarkas, amely a tengerpartokon él. Szeptember végén, októberben várhatók a nagy őrgébicsek, a vetési ludak, a lilikek. Ezek az időjárástól függően nálunk telelnek, vagy déli vidékekre húzódnak. Október közepétől folyamatosan vonulnak el a seregélyek. Ezekben a napokban óriási csapataik a nagy nádasokban éjszakáznak, kisebb csoportjaik pedig a városokban behúzódnak azoknak a házaknak az udvarára, ahol sűrű lombú, éjszakázásra alkalmas fák vannak. Alkonyaikor Budapesten is megfigyelhetők a seregélyek éjszakázásra érkező csapatai. Számos madárfaj már elment. Júliusban elsők között hagyták el országunkat a szép, tarkatollú gyurgyalagok, a karvalyposzáták, a nagy fülemülék, a sarlós- fecskék. Augusztus második felében, szeptember elején keltek útra a nádiposzáták, a szürke és az örvös légykapók. jfc Ha elveszti az ember a mértékletességet, kialakulhat az alkohol-függőség, amely együtt jár a személyiség eltorzulásával. Az alkoholistának romlik a felfogókészsége, « logikája, az önkontrollja. Zavarok keletkeznek ítéletében, érzelmeiben, alkalmazkodóképességében, s elgyengül az akarata. Ez az alkoholos karrier... Az alkoholizmus elleni küzdelem hónapja Cselekedtek a józan többség! r Uj stratégia — a mértékletességért Kóboros szekereken Útra keltek a bükki meszesek Kiégtek a mészégető boksák, s ismét útra keltek a bükki meszesek, A vászonnal fedett, úgynevezett kóboros szekereken keresik fel a dél-biikki községeket, de elszekcreznek a szabolcsi és a Tisza menti, alföldi részekre is. Az egykori koronauradalom által a 18. században a Bükkbe telepített szlovák nemzetiségű községekben apáról fiúra szálló mesterség volt a faszénizzítás és a mészégetés. A családiházépítkezések fellendülésével — több évtizedes pangás után — ez az utóbbi években újra életre kel. Különösen a bükkszentkeresztiek jeleskednek benne. Számosain váltottak kisipari engedélyt, s nem egy családban apa és fia űzi ezt az ősi mesterséget. Tavasszal, s ilyenkor ősszel, mikor ismét rendbe teszik a falusi portákat, nagy keletje van a bükki másznék. Elsősorban mert kevés a kő benne, másodsorban pedig, mert a bükki kőből égetett mész sűrű, jól fedő bevonatot ad. „Olyan, mint a tejföl”, mondják használói. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szeptember 16. és október 16. közötti időszakot az alkoholizmus elleni küzdelem hónapjaként hirdette meg a Megyei Bűn- megelőzési Tanács és az Alkoholizmus Elleni Bizottság. A ma délután kezdődő gazdag programsorozatot azzal a hangsúlyozott céllal szervezte meg a két testület, hogy a mértéktartó emberek minél szélesebb rétegeit nyerhessék meg a mértéktelen alkoholfogyasztás megfékezéséhez. Az alkoholizmus elleni küzdelem hónapját ma délután 2 órakor, ünnepélyes külsőségek között nyitják meg a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár földszinti előadótermében. A sokat ígérő programsorozatról Nagy Józsefnével, a Megyei Alkoholizmus Elleni Bizottság titkárával beszélgettünk. ♦ Aligha okod olyan ember, aki egy kiadós részegség után fel ne tette volna már magának a kérdést: miért nem volt ereje idejében letenni a poharat? Miért ivott addig, míg el nem veszítette önkontrollját? Kaphatnak-e választ erre a köznapinak tűnő, ámde alapvető „miért”-re az előadások és rendezvények résztvevői? — A programot igyekeztünk úgy összeállítani, hogy tudományos igénnyel ugyan, de a legpraktikusabb magyarázatot adjon a gyakorlati élet „miértjeire”. Az előadásokban megpróbáljuk feltárni az alkoholizmus egyéni okait csakúgy, mint társadalmi gyökereit. Orvosok és jogászok, pszichológusok és szociológusok, pedagógusok és rendőrök mondják el mindazt, amit napjainkban tudni kell az alkohol romboló hatásáról, az alkoholizmus elleni küzdelem jogi és társadalmi eszközeiről, s hívják fel a figyelmet arra, hogy ennek a — nálunk is már népbetegség méreteket öltött — kórnak a legeredményesebb gyógyítása — s ezért a legbiztosabb is — a megelőzés. + Olvastam egy statisztikai kimutatást arról, hogy menynyit költöttünk például a múlt esztendőben alkoholos italokra. Több mint 50 milliárd forint ára szeszt engedtünk le a torkunkon. Szükebb pátriánk hol helyezkedik ei ebben a mezőnyben? — A felmérések azt mutatják, hogy a lakosság a jövedelmének a 10 százalékát költi el alkoholos italokra. Különösen aggasztó, hogy nálunk az égetett szeszes italok fogyasztása az országos átlagot is meghaladó mértékű. A kereskedelmi forgalomból kiderül, hogy fejenként fél literrel több égetett szeszes ital fogy Borsodban, mint általában másutt. + Okolható ezzel valamiféle borsodi specialitás? — Talán a ivászat köz- megítélése elnézőbb, mint másutt. Az alkalmi lerésze- gedést, a munkahelyi szeszfogyasztást bocsánatos bűnnek, a káros következményeket — a családi viszályokat, a gyermekek alkoholos veszélyeztetését — magánügynek tekintik. + Mennyi alkoholista «an Borsodban? — Becsült adatok alapján 14—15 ezer alkoholistával é? 32—34 ezer iszákossal számolunk. Közülük Miskolcon négy-; négy és fél ezer alkoholista, és nyolc-kilenc ezer iszákos él. S szomorú, de igaz: terjed az alkoholizmus a nők körében is. ♦ Sokszor leírtuk, elmondtuk, olvastuk, hallottuk már, hogy milyen sokba kerül, mekkora károkat okoz társadalmunknak a betegessé fo- juló alkoholfogyasztás terjedése. Ez azonban aligha tart vissza bárkit is attól, hogy akár csak egy pohárral is kevesebbet igyon?. Van-e új stratégiája az al* hólizmus elleni küzdelemlemnek? — Mindenekelőtt talán az, hogy ma már nem a teljes absztinenciáért széliünk síkra. Az ivási szokások megváltoztatásáért, a mértékletességért emelünk szót, az egészséges életmód presztízséért küzdünk. Az egyéni érdeket hangsúlyozzuk. Azt az ijesztő tünetet, amit az Egészségügyi Minisztérium elemzése tárt fel: minden betegségcsoport hátterében egyre növekvő arányban ott van az alkohol, az alkoholizmus. A májzsugor, a hasnyálmirigy-gyulladás, az idült gyomor- és bélbetegségek, de a szív- és keringési betegségek körében is kimutatható a közvetlen kóroki szerepe. S mind több megfigyelés utal arra, hogy közrejátszik a daganatos megbetegedéseknél, a neurózisoknál is. ♦ Közismerten éppen at érintettek a legkevésbé képesek belátni, hogy az alkohol az önpusztítás eszköze... — Ebből indultunk ki, amikor az alkoholizmus elleni küzdelem hónapjának programját összeállítottuk. A józan többséget keressük, őket szólítjuk összefogásra és cselekvésre. Mert azért nemcsak egyéni érdek, hogy szembesítsük önmagunkat és környezetünket a helytelen életmóddal, a káros szenvedélyekkel. Bádogosok az újjászülető Kós-féle ház tetején. Üde, piros cserepekre cserélik a régieket, és igényes, szép munkát végeznek a bádogozók is.
