Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-15 / 215. szám

„Higiénia99 a Zsarnain így sütögetik a pecsenyéjüket... * A könnyen romló hurka hőmérsékletét ellenőrzi a főor­vosnő. Ebben a ládában bizony nem tartható hűtve. f Hurka, kolbász, lacipecs'e- ■i nye csábító illata csap meg I bennünket a Zsarnai piacon, I amint kiszállunk a kocsiból. Ám közelebb érve és a ku­lisszák mögül már nem is olyan étvágygerjesztő, az egész. A szemetet jobb hí­ján meggyújtották a sátrak I mögött, ami nem égett el, az 1 ott maradt. Ha a pernyét i felkapja a szél, alaposan -| meg is „sózza” a portékát, j Attól meg jócskán tiltakoz- ! nak a gyomornedvek, amit ■j ezen túl még a Városi Köz- > egészségügyi és Járványügyi I • Szolgálat munkatársai fel­fednek. Az ő, illetve a vá- j rosi rendőrkapitányság mun- ! katársainak kíséretébe sze- I- gödiünk: közegészségügyi szempontból vették most vizsgálat alá a piacot és az ■f itteni élelmiszer- és italel­látást. Q SÁTRAS TÁKOLMÁNYOK Dr. Ócsai Borbála főorvos és Szarvas Lászlóné köz­egészségügyi ellenőr munká­hoz lát. Már eleve kifogá­suk van a fóliasátras tákol­mányok ellen, a kétes tiszta­ságú. fertőtlenítésre alkal­matlan viaszosvászon borí­tások miatt. V. K. Mezőcsáton kapta az árusítási engedélyét. A hurka, a hal fedetlenül vár­ja a sorsát, a nap már „elő­süti’ a’ portékát. A hűtőtás- kákát nem találják alkal­masnak a tárolásra. A kéz­mosásra szolgáló vödörben olyan piszkos a víz, hogy jobb helyeken már felmo­sásra sem használnák. A fő­orvosnő benéz az árut szál­lító kocsiba is. így ömleszt- Ve, a pótkerék társaságában bizony meghökkentő a lát­vány, a veknik halmaza. G. A. szintén Mezőcsátról jövet állította itt fel ponyvás al­kalmatosságát. A körülmé­nyei ugyanolyanok, a kéz- • mosója csak dísznek áll a pulton, mert nem fakad be­lőle víz. K. K.-nak Edelény- ben adtak engedélyt az ef­féle árusításra, tehát ő sem tudja kellően hűteni a nyers­anyagot. N. 1. miskolci pe­csenyesütő modern, lakóko­csiból átalakított sütödéből szolgál ki. Nem is lenne kü­lönösebb baj, ha a csomag­tartóban nem bukkannának rá az egyszer használatos műanyag poharak halmazá­ra, amiket — többszöri hasz­nálat után — valószínűleg el akartak mosni. • Ml ÚSZIK A KONYAKBAN? K. L. Egerből jött, bögre­csárdát nyitni, noha a jogo­sítványa nem erre szól. S kivált nem árra, hogy har­madosztályú árat számoljon a szeszes italokért. F. L.-né Nagyvisnyóról szintén ezt találja a leggyorsabban meg­térülő üzletnek. A falatozó és büfé üzletkörében bizony kínálnia kellene az egytál­ételtől kezdve a cukrászsü­teményekig sok egyebet, de nem ilyen körülmények kö­zött. B. A. miskolci tulaj boltja mindössze egy asztal a megfelelő italválasztékkal és egy szódásballon. A ko­nyakban azonban kisebb és nagyobb kétszárnyúak úsz­kálnak. M. L. is modern bü­fékocsival rendelkező hely­béli. csak a vízszolgáltató rendszere mondott csütörtö­köt! Valamennyi élelmiszeráru- sítónak közös toalettet és kézmosót kell használnia A HungarHotels miskolci önelszámoló egysége, a test­vérvárosi jó kapcsolatokat ápolva finn gasztronómiai napokat rendez a Júnó Szál­lóban a tamperei . Arctia céggel közösen. Az ottani mindazokkal, akik ide elad­ni is vásárolni jönnek. Túl rangos kifejezés persze ez a titulus az itteni körülmé­nyekre. Egy falra akasztott ötliteres alkalmatosságból folyik a víz, ha töltenek be­le. A „lefolyója” pedig egy lavór. És e WC szomszéd­ságában áll nem egy büfé­kocsi, mert a sátrasak elfog­lalták a jobb klímájú helye­ket. • A DEBRECENI MINTA A főorvosnő vég nélkül berzenkedik: — Mi a miskolciaktól, akik ilyen 'mozgóárusításra engedélyt kérnek, megköve­teljük, hogy büfékocsijuk le­gyen. Abban megoldható az élelmiszer hűtése, a hideg-, melegvíz-ellátás, mosható a burkolat. Ök nem keveset fektettek ezáltal az üzletbe, és joggal háborognak, ami­kor látják ezeket az egész­ségügyileg kifogásolható tá­kolmányokat. Nem hagyjuk szó nélkül, de már eleve nem lett volna szabad en­gedélyt adni nekik ilyen fel­tételek mellett. Elküldjük észrevételeinket a Piacfel- ügyelöeégre is. A debreceni vásárokon például helyje­gyet sem adnak ilyen eláru­sítóknak. Csak azoknak, akik büfékocsival érkeznek. Tud­juk. hogy az áldatlan álla­potok felszámolásához pénz­re van szükség. Hallottunk, olvastunk arról is, hogy a tanácsnak tervei vannak a piac fejlesztésére, de az alapvető hiánnyosságok meg­szüntetése nem mindig kí­ván horribilis összeget. A most kiszabott helyszí­ni bírságból például lehet­ne egy alaposabb takarítást csinálni a piacon. Elkelne néhány szemétgyűjtő láda is. Annál is inkább ráférne egy kis csinosítás, mert már ho­vatovább idegenforgalmi he­lyek lesznek az ilyen kira­kodók. Ezen a szerdán is több külföldi busz állt a parkolóban. Országos vásá­rokon 40—50 ezer ember is megfordul itt naponta, és' ilyen alkalmakkor 50 ezer forint is összegyűlik a hely­pénzekből. Jó lenne, ha a piac így megkeresné a ma­gáét a saját fenntartására, fejlesztésére. ételremekeket, édességeket az északi ország mesterei készítik majd Tapolcán, ahol minden este külön étlapról kínálják a vacsorára szánt ínyencségeket szeptember 23—október 2-a között. Oláh Erzsi ★ Honnan eszik a vásározok a kenyeret? Ebből a kétes tisztaságú csomagtartóból, a pótkerék társaságából. (Herényi László felvételei) Finn gasztronómiai napok Jk Az ilyen sátras tákolmányokat nem engednék felállítani a debreceni piacon. Albérleti alvilág 3, A háziúr jogai A szerencsi K. Mária hét esztendeig volt albérlő Mis­kolc különböző részein. Ki­tartó takarékossággal révbe jutott, most egy Győri ka­pui másfél szobás szövetke­zeti lakás teljes ura. Az OTP- kölcsön részleteinek nagysá­ga — amely fizetésének csaknem egyharmada — rá­kényszeríti a hajdani al­bérlőt a házinéni szerepére. Két fiatal diáklány lakik a kisszobában, s a viták el­kerülésére percekre beosz­tották a reggeli fürdőszoba­használatot egymás között. A szobabérlő lányoknak óri­ási szerencséjük van. A „há- slinéniben” még élénken él saját fiatalságának emléke. Nem dörömböl rájuk, ha es­te 10 után lámpafénynél ol­vasnak. Csodába illő, idilli állapotok uralkodnak a fő­bérlő és az albérlők között. + HOGYAN SZABADULJUNK MEG A LAKÓNKTÓL? Ez persze ritkaságszám­ba megy az albérleti „alvi­lágban”. Gyakoribb a tor­zsalkodás a villany-, s a gázszámlán, a fürdőszobán és a mellékhelyiségen. A tettlegességig fajulhatnak a veszekedések. A főbérlő sze­rint nehezen lehet megsza­badulni a nemkívánatos al­bérlőtől, az albérlő viszont úgy tartja, bármikor ajtót mutathatnak neki. A jogszabály másképpen fogalmaz. Föl lehet monda­ni az albérlőnek, ha megsér­ti a társadalmi együttélés szabályait, ha a főbérlő be­leegyezése nélkül már sze­mélyt fogad lakrészébe, vagy ha a főbérlő családi körülményeiben olyan vál­tozás történik, amivel ez in­dokolható. A felmondási idő két hét. Alaposan átgondol­va a lehetőségeket, rá kell jönnünk: a háziúr, látszólag, ura a helyzetnek. Nem so­kat kell törnie a fejét, mi­képpen szabaduljon meg al­bérlőjétől. A családi körül­A Debrecen Megyei Váro­si Tanács Piaci Kirendelt­sége ismét megrendezi Deo- recerfben az őszi nagyvásárt a város belterületén, októ­ber 4—5-én. A vásáron részt vehetnek az állami és szö­vetkezeti, ipari és mezőgaz­dasági, valamint kereskedel­ményekben történő változás­ra való hivatkozással bármi­kor az utcára tehető a nyá­ri konyhában meghúzódó kisgyermekes házaspár is. Csupán a játékszabályokat kell betartani, nyolcnapos határidőt hagyva, levélben kell felszólítani őket a lak­rész elhagyására. És ha ez szép szóval nem megy, ma­rad a polgári peres eljárás a bíróság útján. Ám, egy- egy ilyen per akár három évig is elhúzódhat, az albér­leti díjat nem fizetőt ugyan­is legfeljebb pénzbírságra ítélhetik. S a polgári peres ügyek kárvallottjait, mint is­meretes, nem lehet szabad­ságvesztéssel sújtani. + NEM MÉREGETIK A SZOBÁKAT Kevesen tudják, hogy a tanácsi tulajdonban levő la­kások teljes egészében nem adhatók ki. csak különleges esetekben. Ha tartósan kül­földi munkát vállal a főbér­lő, vagy hosszabb időre gyógykezelésre utazik, átad­hatja bérleményét. Ezzel szemben számtalan példát tudnánk sorolni ezeknek az előírásoknak az áthágásáról. A KGST sokoldalú bánya- gépgyártási együttműködési programja keretében az el­múlt napokban a vágathaj­tás gépesítésének fejlesztésé­vel foglalkozó szakértők lá­togattak a Borsodi Szénbá­nyákhoz. A bolgár, csehszlovák, ju­goszláv. lengyel, szovjet és hazai szakemberek a Bükk- aljai Bányaüzem edelényi aknáját keresték fel, ahol a mi vállalatok, népművészek, kisiparosok és magánkeres­kedők. Az érvényes műkö­dési engedéllyel rendelkezők a jelentkezésüket levélben kell eljuttassák Debrecen Megyei Városi Tanács Piaci Kirendeltsége (4024 Debre­cen, Rákóczi u. 14. sz.) cí­mére szeptember 25-ig. Sokan költöznek gyerme­kükhöz, élettársukhoz, roko­nukhoz, hogy havi három­négy ezer forintért kiadhas­sák saját bérleményüket. Miután senki nem ellenőr­zi, és a lakásbérlők tisztes­ségesen fizetik a fenntartá­si költségeket, semmilyen büntetéstől nem kell tarta­niuk. A tanácsi tulajdonú laká­soknál legfeljebb a lakrész ötven százaléka adható ki albérletbe. Természetesen ez is egv olyan előírás, ami­nek az ellenőrzése aligha megoldható. Egyetlen olyan vizsgálatról sem hallottunk, amikor az illetékesek mére­gették az albérlők szobáit, és számolgatták a részará­nyukat. Az albérletek dzsun- gelébe hivatalos személyek már csak akkor jönnek, ha a helyzet bíróságra érett. Jobb és egyszerűbb, ha ügynökség útján hirdetünk albérletet, keresünk ágyra- járót. Nagyobb a bizalom egymás iránt, ha egy tőlünk független harmadik személyt is beavatunk a kölcsönös megállapodásba?... (Folytatjuk) Szántó István rakodógépes vágathajtás és a kisgépesítés helyi eredmé­nyeivel ismerkedtek. Megte­kintették a Központi Bá­nyászati Fejlesztési Intézet és az Országos Bányagép­gyártó Vállalat által terve­zett, úgynevezett TH-ív-szál- lító és -beemelő berendezés prototípusát is. Lyukúbanyán a látogatók a Miskolci Bányaüzemben ki­magasló eredményeket elért, magyar gyártmányú Fa—1 típusú vágathajtó gépeket tanulmányozták. > amelyek továbbfejlesztését üzemi kí­sérletekkel is segítik. Ugyan­itt megtekintették a helyi kifejlesztésű gyorsvágathaj- tási gépláncot. A résztvevők jegyző­könyvben rögzítették a láto­gatás tapasztalatait. A jegy­zőkönyv aláírásánál ielen voltak a Borsodi Szénbá­nyák vezetői és a Nehézipa­ri Műszaki Egyetem bánya- géptani tanszékének kép­viselői. Őszi nagyvásár Debrecenben RGST-szakcmbcrck tapasztalatcseréje Vágalhajfcs gépekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom