Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-13 / 214. szám

Eligazít az információáradatban Eayre többen tanulnak oroszul Jó két hete hazánk főváro­sában zajlott le a MAPRJAL (Orosz Nyelv- és Irodalomtaná­rok Nemzetközi Egyesülete) VI. kongresszusa, amelyre 66 or­szágból 1812 küldött érkezett. A világméretű találkozón igen szép számmal vettek részt ma­gyar szakemberek is. Me­gyénk orosz szakos tanárai kö­zül harmincon voltunk ott. A plenáris és a szekcióüléseken (8 szekció működött), kerek- asztal-beszélgetéseken, tudomá­nyos szemináriumokon, bizott­sági tárgyalásokon elhangzott közel 900 előadás, sok hozzá­szólás, kiegészítés, összegező vélemény, határozat és aján­lás, jelentősen hozzájárult a russzisztika tudományos ered­ményeinek, továbbá az ide- gennyelv-oktatás módszereinek gazdagításához. Az egy hétig tartó kong­resszus tanúsította, hogy ko­runkban nőttön nő a nem­zetközi integrációt, munka- megosztást, gazdasági, poli­tikai, tudományos és kulturá­lis információcserét közvetí­tő világnyelvek szerepe, köz­tük az oroszé is. + A FORDITÁS SZÁZADA Az információrobbanás méretére jellemző, hogy már a 70-es évek derekán 60 nyel­ven több mint 100 ezer tu­dományos-műszaki tárgyú folyóirat jelent meg, bennük évente 5 millió cikkel. Min­den évben a szabványok százezreit regisztrálják, s körülbelül negyedmillió tu­dományos beszámolót, disz- szertációt írnak. .... A nyelvi közvetítés, a for­dítás és tolmácsolás is csil­lagászati méreteket öltött korunkban. Valóban „a for­dítás századában” élünk. Napjainkban már nem meg­lepő. hogy a fordítás útján napvilágot látott művek 85 százaléka tudományos-mű­szaki tárgyú írás és csak 14 százaléka szépirodalom. A tudományos publikációk szá­ma 8—10 évenként megkét­szereződik a világon. Nem­zetközi elismerésre csak az a szakmunka számíthat, amely a világnyelvek vala­melyikén is megjelenik. A tudományos-műszaki is­meretek közvetítésében az angolon kívül az orosz nyelv- vált az egyik legfontosabbá, ugyanis oroszul hozzáférhető a világon megjelent infor­mációk 75—80 százaléka. A Szovjetunióban dolgozik boly­gónk minden negyedik tu­dományos munkatársa, s minden harmadik tudomá­Videomozi a láncsicsban Megnyílt a Borsod Megyei Moziüzemi Vállalat első vi- deomozija a Táncsics film­színházban. A kamaramozi­ban, illetve az ottani klub- helyiségben 70 centiméteres képátmérőjű színes televí­ziókat állítottak fel, s eze­ken olyan filmeket mutat­nak be. amelyeket csak ka­zettáról láthatunk. Elsőként a hongkongi készítésű, Halá­los játszma című Bruce Lee- filmet pergetik le. Délelőttönként egyszerre 90, délutánonként pedig 40 néző élvezheti a videóműso­rokat. A kezdési idő: 9. 11, f3. f5 és f7 óra. A jegyár egységesen 30 forint. Ameny- nyiben a kísérlet sikeresnek bizonyul, hasonló videómozit •yitnak a Béke és a Fáklya fümszínházakban. nyos publikáció ennek az or­szágnak a nyomdáiban lát napvilágot. + SZÁZ ORSZÁGBAN OKTATJÁK Oroszmyelv-oktatás napja­inkban az öt kontinens 100 országában folyik. A tudo­mányos-műszaki fejlődés je­lenkori szakaszában világje­lenséggé vált az idegen nyel­vek tömeges méretű tanulá­sa. Az ezredfordulón általá­nos lesz az anyanyelvén kí­vül egy vagy két világnyel­vet, tárgyalóképes szinten tudó szakember iránti tár­sadalmi igény. Szükségsze­rű tehát a növekvő érdeklő­dés a nyelvészet, a lélektan, a szociolingvisztika, a mód­szertan és az oktatástechni­ka vívmányait alkalmazó, hatékonyabb idegennyelv-ok- tatás iránt. A rasszisták VI. kongresszusa ebben a vonat­kozásban is hézagpótló volt. Valamennyi résztvevő rend­kívül gazdag elméleti és gyakorlati anyaggal, új gon­dolatokat tartalmazó tézisek­kel, könyvekkel, tanulmá­nyokkal a tarsolyában tér­hetett haza, hogy ezeket hasznosítva folytassa nyelv­oktatási tevékenységét. Az orosz nyelv tanításának kor­szerűsítését szolgáló kuta­tások jelentős része közvet­lenül vagy adaptálva alkal­mazható más nyelvek okta­tásában is. + TÁRGYALÓKÉPES NYELVTUDÁS Nagy szükség van hazánk­ban is a hatékonyabb ide- gennyelv-oktatásra. Az ide­gen nyelvek iskolai és is­kolán kívüli oktatására és tanulására egyre több mun­katerületen a világszínvonal­hoz igazodás kényszere, illet­ve az attól való elmaradás súlyos veszélye ösztönöz ben­nünket. Erőfeszítéseink és kétségtelen eredményeink ellenére az idegennyelv-tu­dással rendelkezők számát, az idegennyelv-tudás átlagos színvonalát tekintve, még mindig kedvezőtlen a hely­zet nálunk európai összeha­sonlításban. A gazdasági ha­tékonyság és a tárgyalóké­pes idegennyelv-tudás között szoros összefüggések vannak. Az idegennyelv-tudás egyre nagyobb szerepet játszik a kutatás, a termelés, a fej­lesztés és az értékesítés szá­mos mozzanatában. A világ­piacon is versenyképes ter­mékek előállításához és el­adásához egyaránt nélkülöz­hetetlen a műszaki és az ide­gen nyelvi fogadóképesség mind hazai, mind pedig kül­gazdasági körülmények kö­zött. Megyénkben a Gorkij Nyelviskolában és a TIT Ide­gen nyelvi Szakosztályában tömörülő nyelvtanárok fel­készültek arra, hogy változa­tos oktatási formákban, kor­szerű módszerekkel, külön­böző típusú és fokozatú, is­kolán kívüli tanfolyamokon eredményesen tanítsanak fi­atalokat és felnőtteket egy- egy világnyelvre. A közel­múltban megtartott MAPR­JAL, kongresszus eredményei újabb feladataink végzésé­hez is sok segítséget nyúj­tanak. Gárdus János afc Tudod, a nyáron... A tízperc most az élményeké. (Kerényi László felvétele) Uj szobadísz Növényoszlop Patakról Bizonyosan kedvelt lakás- dísszé válik a Borsodi Épí­tőanyag-ipari Vállalat sáros­pataki kerámiaüzemében gyártott növénytermesztő osz­lop. A gyártás ötlete egy újí­tás nyomán született meg. Mintegy 30 centiméter át­mérőjű és 15 centiméter ma­gas, géppel formázott, rusz­tikus felületű korongokat lehet egymásra helyezni, tetszés szerinti számban. Belsejét jó minőségű kerti földdel kell megtölteni. Az oszlop közepén perforált cső vezet végig. Ezen keresztül történik az öntözés. A cse­répkorongok oldallyukaiba Eleink emlékezete Latabár Dezső, a komikus A magyar színháztörténet­ben külön fejezet illeti a La­tabár családot. Tagjai százöt­ven éve szerepelnek hazai színpadjainkon. Ä család szo­rosan kötődött Miskolchoz. Egy­mást követő nemzedékeik ott nyugszanak az avasi temető családi kriptájában. Itt most az éppen száz éve, 1886-ban elhunyt Latabár Dezső emlé­két idézzük fel. Latabár Dezső a szabad­ságharc idején született, 1849. március 8-án. Apja, Endre fiatalon színigazgató. A család ebben az időben a vándorszínészek életét éli, az egész országot bejárja. De­zső, követve a családi tra­díciókat, ötévesen gyermek- szereplő, atyja győri társu­latában. Felserdülve Endre bátyja színészei között pró­bálta önállósítani magát, megint visszakerült apja vé­dőszárnyai alá. A három fiú közül Dezső a papa ked­vence, ő kapja a leghálá- sabb szerepeket. S ugyan milyen szerepkörben játsz­hat egy Latabár? Természe­tesen ő a társulat komiku­sa. Operettekben is fellép, baritonszerepekben. Minden előadáson kirobbanó sikert arat. Nemcsak játszik, ha­nem a társulat ügyelője is, ő szavatolja az előadás za­vartalan lebonyolítását. Amikor Kassán tanyáznak, Dezső megnősül. Fodor Jú­lia miskolci származású szí­nésznőt veszi el feleségül, akit a színigazgató Latabár Endre „segédoperett énekes- nő”-ként alkalmazott a tár­sulatnál. Itt született 1872. január 2-án a fiúk. A gyer­meket Endre, Gyula névre keresztelték. Szülei nyom­dokán haladva élete későb­bi szakaszában belőle is ki­váló színész vált. Amikor az öreg Latabár meghalt, az avasalji birtok közelében maradt a család. Latabár Dezső és felesége a miskolci színházat bérbeve­vő Mannsbergerhez szerződ­tek. Azonban nem sokáig maradtak itt, nyughatatlan természetük újabb vándor­lásra ösztökélte őket: 1874 októberétől Aradon játsza­nak. Nincs szerencséjük a cserével, kevesebb fizetésért Dezső másodénekes csupán, a felesége kardalnoknő. Ma­ga a társulat sem valami fényes, egyetlen nevezetes érdemes tag sincs itt, és az országszerte jól csengő La­tabár névvel mégsem képe­sek magasabbra vergődni. A következő években ösz- szekülönböznek az igazgató­val, évad közben bontják fel a szerződésüket és elhagy­ják a társulatot. Ennek okát nemcsak az alacsonyabb bérben kell keresni. Rosz- szabbak voltak a körülmé­nyek vidéken, mint Pesten. Abban a korban egy szín- igazgató teljhatalmú vezér­nek számított a társulatnál. Bármilyen tehetséges is volt a színész, ha az igazgató akarta, el tudta süllyeszte­ni. ha megharagudott rá. Ez történt Aradon a Latabár házaspárral is. Latabárné, Júlia asszony visszaszerződik operettsze­repekre Miskolcra, ahol ak­kor, az 1875—76-os évadban — az első magyar igazgató­nő, Némethyné Eötvös Bor­osa a direktor. Latabár Dezső később sa­ját társulatot szervez, s az­zal bekalandozza az ország valamennyi vidékét. Társu­lata nem állt fényes nevek­ből, inkább csak az ő híve emelte a gárdát az átlag fö­lé. Az 1880-as évek elején ki­lép a színészek táborából. Valószínű, hogy elözvegyül- ten megelégeli a földönfu­tást, abbahagyja a minden­napos ostromlást Thália ke­gyeinek elnyeréséért. Vissza­vonul a miskolci szőlőbe, ahol 1886-ban meghal. Az atyai örökségbe, a házba a másodszülött Dezső költöz­ködött. Azt a nyugalmat, bé­kességet, amelyre az apja, Latabár Endre vágyott, ő él­vezte életének utolsó évei­ben a Szemszúrón. Molnár István lehet beültetni a különféle szobanövényeket, de erkély­re állítva a tavaszi-nyári hó­napokban akár zöldségfélét is termeszthetünk ilyen mó­don. A kerámiakorongok jól szellőznek, a föld nem tö- mődik össze bennük, s jó a párolgási lehetőség is, a víz nem gyűlik meg az edény alján, nem áztatja el a gyö­kérzetet. A kerámia növénytermesz­tési oszlopok elemeit folya­matosan gyártják. í1 r •le rr Depihímzo­és szabás-varrás tanfolyam A Vöröskereszt 1/5. számú alapszervezete háromhóna­pos gépihímző-, riselő- és szabás-varrás tanfolyamot indít a Kassai utca 86. szám alatt október 1-jén. A rész­vételi díj 450 forint. Jelent­kezni lehet Major Józsefné titkárnál, reggel 9-től dél­után 4 óráig, a 11-527-es számú telefonon, vagy levél­ben (lakáscím: 3526 Miskolc, Kassai utca 72. IV/1. sz). Minden érdeklődőt szíve­sen lát a Vöröskereszt-veze­tőség. A Miskolc Megyei Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya pályázatot hirdet Miskolci Kertészeti Vállalat igazgatói munkakörének betöltésére. A pályázat feltételei: ♦ szakirányú felsőfokú végzettség, vagy közgazda­ságtudományi egyetem; ♦ erkölcsi és politikai alkalmasság; ♦ 5 éves vezetői gyakoriak A pályázat tartalmazza: ♦ a pályázó részletes önéletrajzát; ♦ eddigi szakmai tevékenységének ismertetését jelenlegi munkahelyének megnevezését elmét jelenlegi munkaköri beosztásának és jövedelmé­nek megnevezését, a vállalat vezetésére vonat­kozó elképzeléseit javaslatait A pályázat benyújtásának határideje: 1986. szeptember 19. Cím: 3525 Miskolc, Tanácsház tér 8. Miskolc Megyei Vá­ros Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya. Fizetés: megegyezés szerint A pályázattal kapcsolatosan felvilágosítást ad Nagyné Novak Éva csoportvezető. T.: 35-351/242.

Next

/
Oldalképek
Tartalom