Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-11 / 212. szám

ifc A szabálytalanul parkoló gépkocsik időnként nehezítik a munkát. Péntektől szedik fel a kockaköveket Megspórolnak egy repülővágányt Nagyobb közlekedési tor­lódás, fennakadás nélkül kezdték meg a Győri kapu­ban a villamospálya felújí­tását az építők. Kisebb gon­dok is csak azért adódtak, mert az autóvezetők egy része csak rutinjára hagyat­kozott szeptember 1-én. Töb­ben akkor lepődtek meg, amikor már jócskán bent jártak a Thököly utca és a Marx tér közötti lezárt út­szakaszon és az éppen arra járó rendőr kissé megvék- nyította a pénztárcájukat... A tömegközlekedésben zökkenőmentes volt az átál­lás, amint azt megtudtuk Szilágyi Istvántól, az MKV forgalmi főosztályvezetőjé­től. Mindössze az első napon gyűlt össze időnként hosz- szabb gépjárműsor a Thö­köly utcai csomópontnál. Ezt is megoldották a forgalom- irányító lámpa kikapcsolá­sával. Az utasok pedig, az előzetes számításoknak meg­felelően, inkább a sűrített járatú villamosokat veszik igénybe. A pálya felújítását az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat szakem­berei végzik. Ottjártunkkor azon munkálkodtak, hogy minél előbb elkészül jenek az út északi oldalán épülő úgy­nevezett. repülővágánnyal. Üveges Imre, az ÉÁÉV mű­vezetője: — Eddig megépítettünk négy ideiglenes buszmegál­lót, 440 méter hosszú repü­lővágányt, a hozzá tartozó felsővezetékkel együtt. Már d(c A kiszolgált kockaköveket korszerű betonelemekre cse­rélik. Építők, munkaközösségben A Miskolci Építőipari Vál­lalatnál az idén már hét Vállalati gazdasági munka- közösség tevékenykedik. Mindkét fél jól jár ezzel, hiszen a vállalat 1,5 millió forint többlet termelési ér­tékhez jut, míg a vgm-ek- ben dolgozó negyvennyolc dolgozó 1,4 millió forint ke­resethez. az első napokban megkezd­tük az építéshez szükséges anyagok kiszállítását, de időnként gondjaink adódtak a még mindig szabálytalanul behajtó és parkoló gépkocsik miatt. Nem lehetett tőlük a megfelelő helyre lerakni az anyagokat. Szerencsénkre segített a rendőrség, néhány autótulajdonost kénytelenek voltak megbírságolni. Azóta javult a helyzet. Nemsokára bekapcsolódik a repülővágány is a forga­lomba. Ma este 22—23 óra körül rendelik majd el az átkötéshez szükséges vágány­zárat. Pénteken hajnalban már a munkába igyekvők az új terelő síneken utazhat­nak. Ezzel egy időben elkez­dik a jelenlegi északi villa­mosvágány felszedését, ki­cserélését. Az itt dolgozók a hétvégeken túlmunkákat vál­lalnak. Gyorsítja egyébként a vágánycserét ezen az út­szakaszon az is, hogy nem kell újabb repülő vágányt építeni — mint a korábbi hasonló munkáknál —, ha­nem az északi villamospálya felújítása után az veszi majd át a szembejövő villamos- forgalmat is. és hozzá lehet kezdeni a déli oldal felbon­tásához. (soltész) Ismét: gyomlál ás és vetés a kertészetben 4. Az önállóság kérdőjelei A Miskolci Kertészeti Vál­lalat sikertelenségének gyö­kereit a felettes pártszerv, a Szolgáltatóipari Pártbizottság is vizsgálta. Barátb György, a pártbizottság titkára pon­tosan fogalmaz, amikor a vállalat párttagságának fe­lelősségéről szól: — Nem álltak a helyzet magaslatán ... Nem vélet­len, hogy végrehajtó bizott­ságunk figyelmeztetésben részesítette a pártszervezet titkárát a végre nem haj­tott párthatározatok miatt. Mert addig ugyan eljutottak, hogy taggyűlésen elmondják: milyen gondok nehezítik a munkát, akadályozzák az eredményességet. Ám a ha­tározatokban megfogalmazott feladatok megoldásáért enyhén szólva nem tettek meg mindent. • HALLGATNAK AZ EMBEREK — Mekkora a kertészeti vállalat pártszervezete? — Csaknem 70 tagú. — S miért nem boldogul­tak? — Kezdetben erőteljesen hangsúlyozták: mindenre hajlandók, hogy a vállalat helyrejöjjön. Őszintén meg kell mondani, hogy jelenleg nem ilyen a hangulat. A taggyűléseken hallgatnak az emberek. Azt mondják, fö­lösleges hozzászólni a kérdé­sekhez, mert nem tudják, milyen intézkedések szár­maznak belőle. Amikor Ru­dolf László odakerült, erő­sen bíztak benne. Ötletgaz­dag embernek ismerték meg. De hát: akiket maga mellé állított, azok is elfordultak tőle az idők folyamán. Hogy lehetne komolyan venni egy olyan vezetőt, aki például a taggyűlésen újságot olvas? — Hetven ember között egyenlő félként üt az igaz­gató a taggyűlésen. Nem pi­rítottak rá? — Ez tulajdonképpen ért­hetetlen a számomra. A rossz reflexeket nehéz fel­oldani. Többnyire olyasfaj­ta hátránytól féltek, ami mondjuk béremeléskor érné a bírálót. Jóllehet olyan jelzést nem kaptunk, amely arról szólt volna, hogy jo­gos kritikáért bárkit is sé­relem ért. Az okok: a hűvös reggel és a „közösségi bad1 Fáj a torka a gyereknek Jó néhány gyerek hiány­zással kezdte a tanévet — a városszerte fellépő beteg­ségek okai iránt érdeklőd­tünk négy körzeti gyermek­rendelőben. Az orvosok megnyugtat­tak, hogy tömeges megbe­tegedésről nincs szó; a keze­lésre szorulóknak mindössze tíz százalékát teszik ki az iskoláskorúak. Többnyire a torkukat fájlalják. Az Avas­délen felfedeztek néhány, magas lázzal és hányással járó vírusfertőzést, de ezek még nem jelentkeztek olyan mértékben, hogy bármilyen aggodalomra is okot adná­nak. A bölcsődés- és az óvo­dáskorúak körében is ha­sonlóan alakul a meghűléses megbetegedések száma. Ezek okát az orvosok az éjszakai, reggeli, illetve a napközbeni hőmérséklet-különbségben látják. A szobák is hűvösek otthon, s a közösségi helyi­ségek sem mindenütt kelle­mes hőmérsékletűek most a gyermekintézményekben. Azok az apróságok, akiknek kisebb az ellenállóképessé­gük, könnyebben meghűlnek. Másrészt sok gyerek került most új közösségbe. S van­nak, akik lappangó betegsé­get hordoznak; náluk ez tü­netmentes, de a fertőző ví­rusokat átadják a kisebb el­lenállóképességű társaiknak. A változékony időjárás és a közösségben fellobbanó fertőzések okozhajták tehát, hogy a gyerekek egy része mostanság betegeskedik. A hűvös reggelek ellen azon­ban lehet védekezni, hiszen a réteges öltözködés nemcsak praktikus és egészséges, ha­nem divatos is. Csak rá kell venni őket, hogy viseljék a lélekmelegítőt, amit délben vagy délután táskában is hazavihetnek. • ÍGÉRGETÉSEKNEK MÁR NINCS HELYE... — Még 5—6 évvel koráb­ban is jó hírű volt a miskol­ci kertészet. Sokat próbált törzsgárdával... — Sokat elveszítettünk közülük. A napokban is ki­lencen hagyták ott a válla­latot. Véleményem szerint ez az utolsó perc, hogy azt mondjuk: a maradék „tör­zset” meg kell tartani! In­nentől lefelé már nincs út­ja a vállalatnak. S minthogy Miskolcnak szüksége van a város kertészetére, minden­képpen olyan helyzetet kell teremteni, hogy a vállalat a követelményeknek megfelel­jen. — S miféle garanciák le­hetnek arra, hogy ez sike­rül? — Véleményem szerint a vállalat gazdájának az ösz- szes konzekvenciát fel kell vállalnia, s a garanciákat is neki kell biztosítania, gyors és határozott intézkedések­kel ... • BÁTRABBAN VÁLLALKOZNI A miskolci kertészet siker­telenségéről folytatott be­szélgetésekből felsejlett: a vállalat önállósága sincs egészen a helyén. Legalább­is ellentmondásosnak tűnik a tanácshoz fűződő kapcso­lata. Valamiféle hármas szo­rítás jelzi ezt. A városi ta­nács ugyanis egyik oldalról gazdája ennek a vállalatnak, más oldalról — mint meg­rendelő — partnere, harma­dik minőségében pedig fe» lettes hatóság. Ebből a para­dox helyzetből fakad, hogy hovatovább a vállalat önál­lósága megkérdőjelezhető. Plasztikus példa erre: a városi tanács idén minden korábbinál kevesebb költ­ségkeretet tud biztosítani a zöldterület gondozására. Meghatározott a parképítés­re szánt összeg is. A kerté­szet tehát csak addig nyúj­tózkodhat, míg a városi ta­nács takarója ér. Bevételei­nek gyarapítását szolgálná, ha kötöttségeit valamelyest lazábbra engednék. Igaz: a kádergondokhoz képest ez ma másodlagosnak tekinthe­tő. Ám egy füst alatt ennek az áttekintése sem lenne ér­dektelen. Legkivált azért, mert a vállalat talpraállítá- sához szükséges belső szer­vezeti keret önmagában — az erős korlátok között —> aligha elég. Legfeljebb tisz­tességgel gazdálkodhatnak az adott pénzkeretből. Gyarapí­tani viszont csak akkor lesz­nek képesek, ha újabb vál­lalkozási területeket s mó­dokat alkalmazhatnak. Nyilván erre utalt Baráth György, a Szolgáltatóipari Pártbizottság titkára is, ami­kor így fogalmazott: „Jó lenne, ha a tanács — mint a vállalat gazdája, mint fe­lettes hatóság, s mint meg­rendelő —, a saját szakosz­tályaira nézve is levonná a szükséges tanulságokat, s elemeznék azt is: hogyan lehetne jobbá, hasznosabbá tenni az együttműködést a vállalattal.. Mert ez sem lenne utolsó segítség a majdani új igaz­gatónak. (Vége) Radványi Éva Újabb fehértermékek az üzletekben Babérlevél: szeptember végén Bizonyára sokan ismerik a címkét, amelyen a takarékos­ságra figyelmeztető persely- malacos embléma látható. Ez az úgynevezett fehéráruk szimbóluma, melyek minősé­ge nem marad el a hasonló jellegű, de drágább élelmisze­rektől; kedvezőbb árukat cso­magolásuk egyszerűbb módja magyarázza. Balogh Györgytől, az Élel­miszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat élel- miszeráru-osztályának veze­tőjétől most megtudtuk, hogy újabb fehértermékek­kel bővítették kínálatukat. Ezeket fémdobozokba tölti a Budapesti Konzervgyár — fél kiló a súlyuk, s az áruk 23—28 forint között mozog. Már kapható a boltokban a zöldborsófőzelék vegyespör­költtel, virslivel, debreceni­vel és húsgombóccal, ezenkí­vül vásárolhatunk húsgom­bóccal burgonya-, paradicso­mos burgonya- és babfőzelé­ket is. Sajnos, babérlevél még mindig nincs a boltokban. A közelmúltban érkezett ugyan az országba egy kétszáz ton­nás tétel, de még csak most csomagolják kis tasakokba. Előreláthatólag szeptember végén lesz ismét babérlevél az üzletek polcain. Szigorúan védetlek Szárnyra kapiak a túsokcsihék Igen ritkán látni repülni a magyar struccnak is ne­vezett nagytestű madarat, a túzokot, ám ha kifejlődik, úgy mondják, hogy „szárny­ra kap”. Megyénk déli ré­szén, a Kis-Hortobágyon ta­lálhatók ezek a hazánkban már ritkaságnak számító madarak. Szigorú védelem alatt áll­nak. Ennek köszönhető, hogy állományuk itt szépen meg­maradt, s valamelyest gya­rapszik is. Az a nyolcvan­száz túzok, amely háborí­tatlan otthonra lelt a szin­te szavannás jellegű dél-bor­sodi vidéken, már törzsál­lománynak számít. A vadá­szok figyelik, s óvják őket mind az orvvadászoktól, mind pedig a ragadozóktól, amelyek elsősorban a tú­zokcsibéket támadják meg. A vadászok megfigyelése szerint az idei kelés jól si­került, alig volt elhullás, te­hát biztató a borsodi túzo­kok utánpótlása. Továbbra is gondosan figyelik vonulá­sukat, s a közeledő télre te­kintettel. jó előre gondos­kodnak számukra elegendő táplálék felhalmozásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom