Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-10 / 211. szám

A DH várospolitikai fóruma Kisken kontra lakás?... Az Özusiró-Bodóohlal iövöjp • Nem második Avas-dél • Még nem született döntés Az Özugró-Bodóoldal csak­nem 200 hektáros, völgyek­kel szabdalt, lankás, dom­bos területe ma Miskolc egyik kiskcrt-paradicsoma. Bizonyára sokan meghök­kennek majd, ha olvassák, hogy nemrég arról a ren­dezési tervről tárgyalt a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága, amelyben az Őz- ugró-Bodóoldalon majd’ 4000 lakás felépítését javasolják a tervezők. Aggodalomra még sincs ok. Idézhetjük az ülésen elhangzott egyik ki­jelentést is: nem második Avas-delet akarunk építe­ni... Amiről a bizottság tár­gyalt, nem kész dokumen­táció: munka közben tárták az eddig rögzített tényeket, terveket az illetékesek elé. Az bizonyos, hogy a koráb­bi elképzelés megváltozott: toronyházak helyett a te­rephez simuló, kertvárosi­as jellegű, emberi léptékű lakónegyedet terveztek ide az építészek. Ez azt is jelenti, hogy első­Ma délután fél 3-kor a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága gazdasági és településpolitikai munka- bizottságának ülésén váro­sunk és környékének hosz­sorban a magánerős építke­zés kapna itt teret. Hogy miért épp itt kell építeni, arra elég ésszerű válasznak hangzik, hogy a tőszomszéd­ságban, a Bodó-tetőn né­hány éven belül állami erő­ből építenek lakásokat, köz­műhálózatot telepítenek, ami megteremti az Özugró-Bo- dóoldal fejlesztésének lehe­tőségét. De léteznek ellenér­vek is. A bizottsági vitában Keszthelyi Zoltán tanácstag, országgyűlési képviselő újra felhívta a figyelmet arra, hogy a Martintelep—Szirma kö­zötti területre már vannak tervek. Miért nem ez a tér­ség kap elsőbbséget a domboldalakkal szemben? Az illetékesek 1984-ben már mérlegelték, hogy az északi domboldalak és a síkvidéki területek beépítési lehetősé­gei közül melyik a gazdasá­gosabb, célszerűbb. De az­óta sok minden megváltozott, ezért a közeljövőben újra elemzik a választási lehető­ségeket. Tehát még semmi szú távú településfejlesztési koncepciójáról lesz szó. Ez a koncepció 2000-ig szólóan ha­tározza meg szűkebb pátri­ánk jövőjét. sem dőlt el véglegesen, an­nál inkább nem, mert az őzugró-bodóoidali terve­ket először társadalmi vi­tára kívánják bocsátani. Ha összegyűlik a városlakók véleménye is, akkor folyta­tódhat a tervezés. Joggal kérdezheti bárki, hogy mi értelme van arról vitázni, ami belátható időn belül talán nem is valósul meg, de ha mégis így tör­ténne, akkor is minden va­lószínűség szerint évtizedes távlatban kell elképzelni a beépítés megkezdését? S használhatók lesznek-e ak­kor a most készülő — s nem olcsó — tervek? A vitában az a vélemény alakult ki, hogy csak olyan mértékig kell előrelátni a tervezők segít­ségével, ami a már emlí­tett rangsorolásokhoz, dön­tésekhez szükséges. De tervek kellenek, ha való­ban ésszel, tudatosan akar­juk építeni városunkat. Függetlenül az eddig el­mondottaktól, az Özugró-Bo- dóol dallal kapcsolatban né­hány alapelvet is rögzített a bizottság. A tervezőkkel egyetértésben arra töreked­nek, hogy a kiskert-társulá­sok sok helyütt szabályos telekosztásait megtartsák. A szorgos kertészkedőknek kö­szönhetően nagy értékek termelődtek meg itt a domboldalakon, s ezeket meg kell őrizni, Miskolc 2000-ig Ahhoz kell az Igazi életbölcsesség, hogy a mindennapi bosszúságokat iróniával tud­juk elviselni. Erre találtunk kifejező példát a közelmúltban befejeződött IV. Miskolci Ifjúsági Napokon. A Vonalban vagyunk elnevezésű telefo­nos vetélkedő — melyben a városunk öt la­kótelepén élők mérték össze tudásukat — résztvevői már a versengés előtt kaptak fel­adatokat. Például így nézünk mi ki! cím­mel rajzos tablót kellett készíteniük kör­nyékükről. Az avasiak „műremeke” a lakó­telep valamennyi gondját plasztikusan áb­rázolja. A karikatúrán a rideg valóságot cáfoló fás, bokros vágyálom jelenik meg. Mellette egy masina direkt a csatorna szaggatását szolgálja. Az MKV buszát tolók abban a reményben sürgölődnek, hogy így hamarabb hazajuthatnak. A rajz másik ol­dalán a KRESZ-táblák erdeje arra utal, hogy ember legyen a talpán, i aki ebben a betondzsungelben kiismeri magát. A kosz», rús költő fennen hirdeti: hol fa állott, most kőhalom ... S eközben a kultúrpolitikus fű­részeli alatta a szék lábát. Csak remélni merjük, hogy ennek nincs jóslatértéke, már ami a lakótelep művelődési kilátásait il­leti ... Az esernyős férfi azért települt a házte­tőre, mert igaz ugyan, hogy ott is csöpög, de legalább nem zúg. Alatta egy csőtörés árhullámai buknak át az ablak peremén. Odébb egy tábla csótányfogó versenyre to­borozza a jelentkezőket, míg egy másik fel­irat a lakásukat nem találók menedékhe­lyét hirdeti egy kidőlt-bedőlt tákolmány ormain. Kedves avasiak! Reménykedjünk, hogy a legközelebbi ifjúsági napok idején már nem így nézünk mi ki! B. A. Talán jövőre Szobor gyógyítás egymillióért át kell menteni — hangzott el a vitában. Ma úgy látják az illetékesek, hogy ezen a területen lehetőséget kell kí­nálni az építkezésre a vá­roslakóknak, igazodva a he­lyi adottságokhoz, érdekek­hez. Itt remélhetően nem a kisajátítani, letarolni, s újat építeni hármas jelszava győz majd ... (kiss) Az emlékezetes gázrobba­nás során károkat szenve­dett Tanácsház téri épület helyreállítási költségeinek 40 százalékát az Országos Mű­emléki Felügyelőség fedezi, míg a többit a megyei ta­nács finanszírozza. A han­gulatos házat közművelődési és módszertani központtá alakítják át. Tarcsi Lajos kőfaragó kis­iparos a napokban szerelte fel az Arany János u. 8. számú ház falára azt az em­léktáblát, amely az egykori zsidó gettónak állít emléket. A lokálpatrióta kisiparos ez­úttal is társadalmi munká­ban tevékenykedett. Ezzel tovább gyarapodott Miskolc köztéri névadó, műemlék, városrész-tábláinak száma, elérve a 70-et. Sajnos, gon­dozásukra a közelmúltban a kelleténél kevesebb pénz, energia jutott. A város közterületein 36 szobor, 2 obeliszk, 17 emlék­mű, 4 dombormű, 8 tér­plasztika és immáron 70 em­léktábla található. Igazán örülhetünk, hogy ilyen gaz­dag a leltár. Az már ke­vésbé örvendetes, hogy sok szobor, csobogó, plasztika rendkívül elhanyagolt álla­potban van. Ide sorolhatjuk a Szabadság téri Kossuth- szobrot, s a Táncsics téri hősi emlékművet is. Az. hogy önzetlenül sok kisipa­ros vállalta fel emléktáblák készítését, emlékművek, szobrok reparálását, nagyon szép dolog, de jóval több köztéri műalkotás van a vá­rosban annál, semhogy csak erre támaszkodva lehessen karbantartani mindet. Az az összeg, ami erre a célra eddig jutott a város kasszá­jából, nem volt elég a hiá­nyosságok pótlására. A most elvégzett felmérés szerint egymillió forint kellene a legszükségesebb értékmentő munkálatok elvégzésére. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága úgy határozott, hogy ezt a pénzt a jövő év­ben előteremti. Ezt jó volt hallani, azt azonban már kevésbé, hogy a városi tanács terveiben eddig szerepeltettek külön összeget a meglevő, vagy készülő képzőművészeti al­kotások kihelyezésére. Emi­att ma több képzőművésze­ti alkotás és 13 utcanévadó­tábla hever a raktárban Jó lenne, ha végre a helyükre kerülhetnének! Kátyú9 vagy kihágás Lezárták a forgalom elől Tapolcán a strand bejárata mel­letti utcácskát. így, akinek a Júnó környékén vagy feljebb, a dombon akad dolga, kerülhet az ABC felé. Ezen a szaka­szon egyébként a közelmúltban felfrissítették a főútra ka­nyarodó sávok jelzéseit. Ezzel pedig nem kis gondot okoz­tak azoknak, akik a város felé veszik az irányt... Ebből a sávból korábban közvetlenül a kanyar után rá­térhetett a főútra az autós. Most, éppen azt megelőzendő, hogy időnek előtte kivágjon a járgány, hosszan záróvonalat pingáltak a burkolatra, s alig néhány méter maradt a szag­yjc „Gazda szeme hizlalja a jószágot” — jelszóval a város- szépitő egyesület vezetői gyakran megfordulnak a Kós-féle néz portáján. Általában elégedetten állapítják meg. hogy szorgalmasan dolgoznak az iparosok, jól halad az épület fel­újítása. Most éppen a tetőn dolgoznak a bádogosok, de ez­zel párhuzamosan bent az épületben is folyik a munka: a padlófűtés kialakításán fáradoznak. Az ígéret szerint kará­csonyra — szép ajándék lenne a miskolciaknak! — átadják a városszépítő egyesület és a MESZ (Magyar Építőművé­szek Szövetsége) székházát, mely egyben otthont ad egy vá­rostörténeti, városfejlesztési gyűjteménynek is. (Kiss József felvételef gatott jelzéseknek. Ez még nem is lenne baj. A sofőrnek ami­att főhet a feje, hogy épp ezen a kis részen, ahol szabá­lyosan folytathatná útját, két irdatlan kátyú veszélyei le­selkednek abroncsaira. Két megoldás közül választhat autó­sunk. Vagy centizik, s ha nem jó a szemmértéke, ennek jócskán kárát látja a gépkocsi. A másik, amit tehet, hogy szabálytalanul átlépi a záróvonalat. S mi tagadás, akinek akadt már dolga erre néhányszor, Inkább a Kresz- és a jel­áthágást választja. (b. »4 Kísérleti ház A Melinda utcában 14 la­kásos kísérleti házat épít a közeljövőben a BÁÉV. az ál­tala kifejlesztett univerzális épületvázrendszer technoló­giával. E módszer segítségé­vel a korábbinál gyorsabban és versenyképes árakkal le­het építkezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom