Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-30 / 228. szám

99Az a jő mű, amit sokféleképpen lehet félreérteni55 Születésnapi számvetés Kabdebó Lórántlal jjc Jancsi és Juliska adaptációjával mutatkozott be a Miskolci Bábszínház új társulata. Bemutató a bábszínházban Jancsi és Juliska Délelőtt tíz órára beszéltük meg, hogy találkozunk, és há­romnegyed 10-kor arra érkez­tem meg, hogy a szűk szer­kesztőségi szobába nem férek be. Lóránt telefonált, az ép­pen itt levő fotóriporter kol­légám fényképezte. A jókedv­nek pedig az volt az oka, hogy eltértünk a megszokottul. A telefonálás természetes, de a fotózás az ünnepnek szólt. Kabdebó Lóránt irodalomtör­ténész 50 éves, és kerek év­fordulókra figyelő világunknan szabvány inter jura készültem. — Gyöngyösön éltem 14 éves koromig, másodikos gimnazistaként 1951-ben ke­rültem a miskolci Földes Gimnáziumba, amelyet ak­kor Tok Miklós vezetett — de hát ezt tudod — mondta el a világ legtermészetesebb módján. Évtizedes tapaszta­latom van benne, hogyan lehet hasonló hatásosan el­lentmondani: azt, hogy mi­kor került Miskolcra, nem tudom. Nem ismertem a meghatározó gyermekéveket sem: a Napjaink akkori szer­kesztőjével, még nagyon fia­tal emberek néhány évvel azelőtti tanárával találkoz­tam a 60-as évek utolsó esz­tendőjében. Azt tudtam, hogy a Földes Gimnázium volt tanára vált „renegáttá"’, és most tudtam meg, hogy miért. — Mérnöknek szántak a szüleim, és amikor magyar— történelem szakos tanárként először jöttem rá, hogy már nem tudom a negyedikes gimnazistáknak megoldani a matematikapéldát, akkor el­köszöntem a tanári pályától. A mai napig meggyőződé­sem, hogy az a jó tanár, aki éppen olyan fiatal, mint a tanítványai, akit éppen az érdekel, ami őket, és ez ak­kor is így van, ha mások nem értenek velem egyet. Nagyon boldog vagyok, ami­kor rájövök, hogy nem fe­lejtettek el. Biztosan tudom, hogy bármit mondtak annak idején a nagyon szigorú szakfelügyelőim, sikerült ha­tásosan kilógnom a sorból. Nem birtam a papírforma szerint tanítani, de az én tanítványaimnak sikerül együttélni a kultúrával. Ma­gam pályát módosítottam, mert vannak makacs meg­győződéseim. Makacs meg­győződésem, hogy az ember életében a kisgyerekkori és a tizenévek meghatározó idő, hogy a felnőtt élete ezekre az esztendőkre vála­szol. Számomra a 40-es, 50- es évek, amikor gyerek vol­tam. nem múlt, hanem még mindig a jelen, abban a vi­lágban élek, ami a mai tör­ténéseket is meghatározza. Sok minden megoldatlan maradt azóta, és én szeret­ném megkérdezni azokat, akik köztünk vannak és vá­laszolni akarnak. Érted? — Értettem annak ideién is, Iioev miért mentél el Miskolc­ról. de most metánt elmond- tad. mert szc-etnéd, ha nem értenének félre. — Hiába szántak mérnök­nek filosznak születtem, és ebben a szakmában sokmin­denre szükség van, ha az emb»- eredménvt akar elér­ni. Mindenekelőtt forrás- anvanra. és kedves könyvtá­ros barátaim, főként dr. Zsidnv József, aki azóta olvan csodálatos egvetemi könyvtárat csinált Miskol­con biá.ba kérte el nekem Pestről a Szabó Lőrinc ku­tatásaimhoz például Az Est­lapokat. kevés volt, és sok időt vett igénybe. Azután Pesten volt a teljes hagya­ték ott élnek azok az embe­rei. akik tudják, mert em­lékeznek — szóval egysze­rűbb volt a lehetőségeknek utána menni. Azok egyéb­ként sem jönnek az ember helyébe. — A Szabó Lőrinc életmű után mentél el? — Nem egészen, bár az életmű feltárása és felmuta­tása nagyon fontos volt szá­momra. Most, hogy ez a mo­nográfia már a múltammá vált, kicsit türelmetlenül szeretném lezárni ezt a kor­szakot, de boldoggá is tesz, hogy A huszonhatodik év című kötethez kapcsolódó újabb verseket találtunk a hagyatékban. Néhány hét múlva publikálom, és újra megjegyzem a figyelmezte­tést: nem lehet valamit le­zárni, csak azért, mert az ember akarja, és csodálatos jó érzés megfejteni valamit, amiről addig nem tudtunk. — Harminc éve jeleni meg az első publikációd, 1968-ban már az irodalomtudományok kandidátusa voltál, Miskolcon ismerhetnek a Földes Gimná­ziumból, ismerik a Napjaink volt szerkesztőjét. Az ország­ban könyvekből, rádióbeszél- getéseidböl, a műhely titkait, a jelenben tovább élő múltat kutató beszélgetéseidből vagy ismert. De hogy lettél iroda­lomtörténész? fis mondd, mi­ért nem ülsz le? — Nem bírok sokáig nyugodtan maradni. Nem is lehet nyugodt az ember, bár ez, és egyáltalán, amit csi­nálok, nem valami direkt nyugtalanság bennem. Ha megírod, megkérlek, hogy mutasd majd meg a kéz­iratot, mert ha irodalompo­litikáról is kérdezel, akkor hadd fogalmazzak pontosan. Üjabban sokat beszélünk Mint minden sorsfordító tör­ténelmi korszak, 1848—49 is foglalkoztatja olyan mérték­ben az utókort, hogy minden új nemzedék megpróbálja megérteni, és minden alkotó igyekszik, hogy meglásson va­lamit, amit az elődök még nem láttak meg. Hajdufy Miklós Szerelmek című tévéfilmjére ez az utóbbi, a szuverén megva­lósítás feltétlenül igaz, csak mintha túlságosan is sikerült volna. A korszak megértését ugyanis nem könnyíti meg a film. Mai történetírásunkban helytálló a „deheroizálás- nak” az a módja, hogy ne egyszerűen történelmi kate­góriákban, hanem az éppen abban a korban élt embe­rek sorsában próbáljunk meg gondolkodni. Egy olyan esemény, mint a 48—49-es szabadságharc fontosságát és megítélését természetesen nem az akkor élt egyes em­ber határozza meg, de mennyivel érthetőbb a rég­múlt idő, ha nem definíció­kat látunk a történelemben, neourbánus, neonépies meg­fontolásokról. En irodalom­párti vagyok, és nemcsak azért, mert nemrég veszítet­tük el a Nyugat utolsó nagy nemzedékét, és mert nyug­talanul keresem, hogy mit kapunk helyükbe. A mester­ségét biztosan ismerő, tehet­séges ember meggyőződését mindig tisztelem és tisztelet­ben is tartom: ha az kell az ő saját belső fejlődéséhez, ám élje meg a világot saját értékrendje szerint. De en­gedtessék meg nekem, hogy az egymással vitában álló értékeket én egyformán tud­jam szeretni. Az a jó mű, amit sokféleképpen lehet félreérteni, és a többi kö­zött erre is fel szeretném hívni a kortársaim figyel­mét? De mondd, milyen kéz­irat lesz ebből? — Ha megmondod, hogy mit tervezel, hogy most mi fog­lalkoztat, be is fejezhetjük . •, — Egy 1941—1945 közötti korszakmonográfiára készü­lök. Arra vagyok kíváncsi, és tudom, hogy nem haszon­talanul. hogy mit mond egy meghatározó időről az ak­kor megvalósult esztétikum. Humanista volt, emberszabá­sú. és politikailag is nagyon fontos az az idő, amikor a Tegnap Kolozsvári Grand- pierre Emilje, az Iszony Né­meth Lászlója, az Orpheusz- füzetek Szentkúthyja, a Vas István-i költészet. Szabó Lő­rinc Tücsökzenéje arról szólt, hogy nehéz időkben hogy születhet üzenet. Sze­retném dokumentálni, hogy a magyar irodalom akkor sem volt méltatlan. Elég ez neked? — Beszólni kellene a rádió- sorozataidról; Sorsfordító pil­lanatok, Elvesztett otthonok, Az én könyvtáram — nagyon beszédes rímek ezek. Mit tudsz a hatékonyságukról? — A rádióbeszélgetéseket, mint a jelenben élő múlt dokumentumait, irodalom- történeti műfajnak tartom. Tudom, hogy megidézésének van értelme, és létezik na­gyon fogékony hallgatósága. Ötvenévesen biztosan tu­dom, hogy meg kell hallani az időből érkező üzenetet. Ha az időm engedi, meg sze­retném írni az őseim törté­netét. Európaiak, örmények voltak. Makai Márta hanem tudjuk, hogy a tör­ténelmet a gondolkodó és ér­ző ember csinálja. Csakhogy Hajdufy Miklós filmjének az a baja, hogy nem fogal­maz közérthetően. A játék színhelye egy vi­déki udvarház, ahonnét a férfinép hadba vonult, az az otthon maradottak pedig a hadak útjába kerülnek. Anélkül (gondoljunk a kor hírközlési, közlekedési vi­szonyaira), hogy tudnák, mi is történik tulajdonképpen. A legfrissebb hírekre mindig az éppen megjelenő egyenru­hákból következtetnek. A császári tiszt, a régi udvar­ló uniformisának jelenléte természetesen az asszonyi gyengeség jele is, de ez a szál még a politikai-kato­nainál is kuszáltabbá válik a későbbi képsorokban. Mert megérkezik a házba a lány­kori igazi szerelem is, az a huszártiszt, aki a lelkében a cári csapatok magyaror­szági megjelenésével egy- időben már letette a fegy­vert. És hazatér a magyar csapatok hátvédjeként ak­Bemutatkozott a Miskolci Bábszínház új társulata. A régiek — a Czikora János vezette csoport — mellé szerveződött Korzsényi Ti­bor együttese. Ök vitték színre szombaton (és vasár­nap) a Jancsi és Juliska Szi­lágyi Dezső által feldolgo­zott változatát. Az Állami Bábszínház sikerdarabját adaptálták, megnyerve a gyerekek — és e sorok író­jának is — a tetszését. Az újakról bemutatásként talán annyit, hogy az egy Gyürék Ildikó kivételével valamennyien a Tokaj Va­rieté szereplői: énekesek, táncosok, de nemcsak a re- vüszínpadot ismerik jól, ha­nem a bábozásban is gya­korlottak. „Tanult” bábos csak Korzsényi Tibor és Gyürék Ildikó, de a többi­ek is sokszor szerepeltek már óvodásak és kisiskolá­sok előtt. A horror elemekkel át­szőtt Grimm-mesét megsze­lídítette, új szereplők beik­tatásával bábsizínpadra tette alkalmassá Szilágyi Dezső, és bár a kannibál hajlamú boszorkány természetesen nem tűnt ed (vagyis hát a mese végén eltűnik a ke­mencében), Csipet manó olyan vidáman irányítja, szervezi, kommentálja a já­tékot, hogy épp csak muta­tóban hangzott el egy kis gyereksírás a nézőtéren. A bűbájos bábokat Sza­bó Emőke iparművész ké­szítette, a díszlet Szentir­mai László főiskolai tanár munkája. Zoller János ének­zenetanár szerezte a zenét, amelyet az ő tanítványai játszottak magnóra. (Gondo­lom, nem a felvétel, hanem kor már gerillaharcot foly­tató férj. De megjelenik a túlerő képviselője, a cári generális is, miközben fel­ismerjük, hogy a jószág- igazgató sem tudta még el­dönteni, (és ez így is ma­rad), hogy áruló-e vagy sem, csak azt tudja, hogy gya­nakszik: a ház ura és a fe- sége közötti viszonyra ... Sok múltidéző film hibá­jába esik a Szerelmek is. A kevesebb több lett volna, a végső katasztrófa előtti za­varhoz nem kell a szerep­lők szerelmi életének gyar­lósága, mert a szépasszo­nyok lelki válságából elég nehéz bármiféle állásfogla­lásra következtetni. Még ak­kor is, ha — csak kiderül végszóra — ők a honvédek mellett állnak. Igó Éva, Csernák János, Sinkó László, Koltai János, a több év után újra itthon forgató Bordán Irén által megformált karakterfigurák nem sokat segítenek a tör­téneten. KI— a bábszínház elektroakusz­tikus berendezésének fogya­tékossága miatt szól torzan a play back.) Azt hiszem, a bábszínház gazdájának, a Városi Mű­velődési Központnak sike­rült elérni a célt, amit az új társulat szervezésével ki­tűzött. A két csapat közöt­KEDD Kossuth rádió: 12.00; Déli Kró- niKa. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A Disco Ligni Orcnestra felvételeiből. — ío.utí: csaiauoa, csaladom, családunk. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szól­va. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiak. — 15.00: Arcképek a lengyel irodalom­ból. — 15.17: is ótacsokor. — 16.00: Hírek. — 16.05: A isyltni- kék postája. — 17.00: Nemcsak trónt lehet bitorolni... — 17.20: Népszerű hangszerszólók. — 17.30: Beszélni nehéz. — 17.41: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.11: Gondo­lat. — 20.00: Aranylemezek. — 21.00: Ferencz Éva népdalfelvé­teleiből. — 21.20: Hangképek a delhi szociológiái világkongresz- szusról. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Az alkohol. — 22.40: Polgár László énekel. — Kb. 23.40: Operaári­ák. — 24.00: Hírek. — 0.10: Him­nusz. — 0.15—4.20: Ejfél után. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: A Holland Királyi Ten­gerészet fúvószenekara játszik. — 12.26: Verbunkosok, katona­dalok. — 13.00: Hírek. — 13.05: Popzene sztereóban. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Betűtenger. - 15.00: Hí­rek. — 15.05: Lax Éva énekel. — 15.20: Könyvről könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Válasz. — 18.30; Talpalávaló. — 19.00: Hírek. — 19.05: Csak fi­ataloknak! — 20.00: Klasszikus operettekből. — 20.34: „Narancs­fa alatt szerelem”. — 21.00: Hí­rek. — 21.05: Pesti nőrabló. — 21.34: Népdalkörök pódiuma. — 22.00: Munkásőrök. — 22.50: Tü­körképek. — 23.00: Hírek. — 23.20: Váratlan zenei fordulatok. — 0.15—4.20: Éjfél után. 3. műsor: 12.33: Énekeljenek a népek. — 13.00: Hírek. — 13.05: Világhírlap. — 13.20: A tanya­si öreg. — 13.32: A zeneiroda­lom remekműveiből. — 15.09: Zenei tükör. — 15.44: Glinka: Ivan Szuszanyln. — 18.30: Na maternjem jezyku. — 19.00: Hí­rek' — 19.05: In der Mutter­sprache. — 19.35: Sebők György zongoraestje. — Kb. 21.15: Szim­fonikus táncok. — 21.50: Zene­közeiben a magnósok. — 22.49: Miles Davis dzsesszegyilttese ját­szik. — 23.30—23.33: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés. Hírek. Időjárás. — 17.05: Döntött a bíróság. — dr. Tímár László előadása. — Fia­talok zenés találkozója. Szer­kesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. (A Miskolc Me­gyei-Városi NEB a tanulmányu­kat befejező fiatalok foglalkoz­tatási helyzetéről tárgyal — Sajtótájékoztató a műszaki hó­nap előtt Salgótarjánban). — 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hí­rek. — 16.40: Nemcsak nőknek! — 17.00: A repülés története — 17.50: Természetbarát. — 18.10: Csali. — 18.25: Agrárvi­lág. — 18.50: Mini-Stúdió ’86. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20.05- Rabszolgasors. — 21.15: Stúdió ’86. — 22.15: Híradó 3. — 22.25: Himnusz. Televízió. í. műsor: 18.30: Körzeti adások. — 19.35: Bee­thoven; c-moll szona tna. — ti egészséges konkurencia nyomán — szombatonként Korzsényiék, vasárnapon­ként Czikoráék játszanak a jövőben — vélhetőleg a ko­rábbiaknál színvonalasabb, jobban kidolgozott produk­ciók születnek majd. (szabados) 20.00: Gondolkodó. — 20.40 kép­zőművészét! teennikák. — zi.au Vadak között. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Miskolci lotográiia 1945 eiótt. — József Attila Könyvtár Kiállítóterme (11—19): Ige 1932— 1947. — Szőnyi István Terem (9—18): Szür-szabó József fest­ményei. — Herman Otto -Mu­zeum Képtára (IU—18): Két év­század magyar festészete. — Múzeumi mozaik: Tury József kerámiái. — Borsod—miskolci Muzeum (10—18): Kondor Beia- emlékkiálhtás. — Kulcsár Géza íotoi. — Meiiinger Dezso-emiek- kiáüítás. — Herman Ottó Em­lékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (9— 18): A diósgyőri var története. — Megyénk ásványvllágabol. — Déryne-ház (9—18): Déryne-em- léltszoba. — Üvegművészed em­lékek a XVI—XfX. századooL — Massa Múzeum (9—16.30): A diósgyőri kohászat története 1870-ig. — A kohászatban hasz­nált kéziszerszámok. — Közpon­ti Kohászati Múzeum (9—17): A nyersvasgyártás története. — Acélgyártás, kovácsolás, henger­lés. — Herman Ottó Emlékpark (10—18): A Bükk hegység ke­letkezése. — A Bükk hegység és az emberek kapcsolata. Miskolci Nemzeti Színház (7)3 Oszlopos Simeon (Csortos bér­let). Filmszínházak: Béke (f3, f5, f7 és f9): Az ember, aki tűi sokat tudott (mb. szí. amerikai, III. helyár 1) — Kossuth (4): Sze­relem első vérig (szí. magyar, 14 év, II. helyár!) — (f6 és (f8): A nagy generáció (szí. ma­gyar). — Táncsics (f4 és f6)| Újra Donaldék (szí. amerikai, H. helyár!) — (f8): A hivatalos változat (szí. argentin). Táncsics kamaramozi (5): Mi lenne, ha ... (szí. szovjet, 14 év!) — (f7): Nincs kettő négy nélkül (mb. szí. olasz, kiemelt III. hely ár!) — Szikra (£5): Egy bolond szá­zat csinál (magyar). — (f7)j Kelly hősei I—II. (szí. amerikai, dupla III. helyár!) — Fáklya (4): Elvarázsolt dollár (szí. ma­gyar, III. helyár!) — (8): Po- szeidon katasztrófa (szí. ameri­kai, 14 év, III. helyár!) — (6): Szerelem első vérig (szi. ma­gyar, 14 év, II. helyár!) — Fák­lya kamaramozi (£5) : A föld fiai I—II. (szovjet, dupla hely­ér!) — Petőfi (f5 és £7): zorro (szí. olasz—francia, III. helyár!) — Tokaj diszkómozi (f7): A nyolcadik utas: a halál (szí. an­gol, 18 év!) — Egyetem (5) J Popeye (mb. szí. amerikai, IL helyár!) — Szirma (f6): Szere­lem első vérig (szí. magyar, 14 év, II. helyár!) — Táncsics vi- deomozi (f3, f5 és £7): A le­győzhetetlen kard (szí. hongkon­SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek — 8.20: Eco-mix. — 8.50: Kis ma­gyar néprajz. — 8.55: Házv Er­zsébet operettfúvételeibői. — 9.26: Népzene Nigériából. - 9.37S Beszélni nehéz. — 9.49: Német- alföldi muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Irodalmi világjárás. — 10.35: Éneklő Ifjúság. — 10.51; Évszázadok mesterművei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán.— 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hirek. — 9.05: Napközben. ^ Szerelmek

Next

/
Oldalképek
Tartalom