Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)
1986-09-30 / 228. szám
99Az a jő mű, amit sokféleképpen lehet félreérteni55 Születésnapi számvetés Kabdebó Lórántlal jjc Jancsi és Juliska adaptációjával mutatkozott be a Miskolci Bábszínház új társulata. Bemutató a bábszínházban Jancsi és Juliska Délelőtt tíz órára beszéltük meg, hogy találkozunk, és háromnegyed 10-kor arra érkeztem meg, hogy a szűk szerkesztőségi szobába nem férek be. Lóránt telefonált, az éppen itt levő fotóriporter kollégám fényképezte. A jókedvnek pedig az volt az oka, hogy eltértünk a megszokottul. A telefonálás természetes, de a fotózás az ünnepnek szólt. Kabdebó Lóránt irodalomtörténész 50 éves, és kerek évfordulókra figyelő világunknan szabvány inter jura készültem. — Gyöngyösön éltem 14 éves koromig, másodikos gimnazistaként 1951-ben kerültem a miskolci Földes Gimnáziumba, amelyet akkor Tok Miklós vezetett — de hát ezt tudod — mondta el a világ legtermészetesebb módján. Évtizedes tapasztalatom van benne, hogyan lehet hasonló hatásosan ellentmondani: azt, hogy mikor került Miskolcra, nem tudom. Nem ismertem a meghatározó gyermekéveket sem: a Napjaink akkori szerkesztőjével, még nagyon fiatal emberek néhány évvel azelőtti tanárával találkoztam a 60-as évek utolsó esztendőjében. Azt tudtam, hogy a Földes Gimnázium volt tanára vált „renegáttá"’, és most tudtam meg, hogy miért. — Mérnöknek szántak a szüleim, és amikor magyar— történelem szakos tanárként először jöttem rá, hogy már nem tudom a negyedikes gimnazistáknak megoldani a matematikapéldát, akkor elköszöntem a tanári pályától. A mai napig meggyőződésem, hogy az a jó tanár, aki éppen olyan fiatal, mint a tanítványai, akit éppen az érdekel, ami őket, és ez akkor is így van, ha mások nem értenek velem egyet. Nagyon boldog vagyok, amikor rájövök, hogy nem felejtettek el. Biztosan tudom, hogy bármit mondtak annak idején a nagyon szigorú szakfelügyelőim, sikerült hatásosan kilógnom a sorból. Nem birtam a papírforma szerint tanítani, de az én tanítványaimnak sikerül együttélni a kultúrával. Magam pályát módosítottam, mert vannak makacs meggyőződéseim. Makacs meggyőződésem, hogy az ember életében a kisgyerekkori és a tizenévek meghatározó idő, hogy a felnőtt élete ezekre az esztendőkre válaszol. Számomra a 40-es, 50- es évek, amikor gyerek voltam. nem múlt, hanem még mindig a jelen, abban a világban élek, ami a mai történéseket is meghatározza. Sok minden megoldatlan maradt azóta, és én szeretném megkérdezni azokat, akik köztünk vannak és válaszolni akarnak. Érted? — Értettem annak ideién is, Iioev miért mentél el Miskolcról. de most metánt elmond- tad. mert szc-etnéd, ha nem értenének félre. — Hiába szántak mérnöknek filosznak születtem, és ebben a szakmában sokmindenre szükség van, ha az emb»- eredménvt akar elérni. Mindenekelőtt forrás- anvanra. és kedves könyvtáros barátaim, főként dr. Zsidnv József, aki azóta olvan csodálatos egvetemi könyvtárat csinált Miskolcon biá.ba kérte el nekem Pestről a Szabó Lőrinc kutatásaimhoz például Az Estlapokat. kevés volt, és sok időt vett igénybe. Azután Pesten volt a teljes hagyaték ott élnek azok az emberei. akik tudják, mert emlékeznek — szóval egyszerűbb volt a lehetőségeknek utána menni. Azok egyébként sem jönnek az ember helyébe. — A Szabó Lőrinc életmű után mentél el? — Nem egészen, bár az életmű feltárása és felmutatása nagyon fontos volt számomra. Most, hogy ez a monográfia már a múltammá vált, kicsit türelmetlenül szeretném lezárni ezt a korszakot, de boldoggá is tesz, hogy A huszonhatodik év című kötethez kapcsolódó újabb verseket találtunk a hagyatékban. Néhány hét múlva publikálom, és újra megjegyzem a figyelmeztetést: nem lehet valamit lezárni, csak azért, mert az ember akarja, és csodálatos jó érzés megfejteni valamit, amiről addig nem tudtunk. — Harminc éve jeleni meg az első publikációd, 1968-ban már az irodalomtudományok kandidátusa voltál, Miskolcon ismerhetnek a Földes Gimnáziumból, ismerik a Napjaink volt szerkesztőjét. Az országban könyvekből, rádióbeszél- getéseidböl, a műhely titkait, a jelenben tovább élő múltat kutató beszélgetéseidből vagy ismert. De hogy lettél irodalomtörténész? fis mondd, miért nem ülsz le? — Nem bírok sokáig nyugodtan maradni. Nem is lehet nyugodt az ember, bár ez, és egyáltalán, amit csinálok, nem valami direkt nyugtalanság bennem. Ha megírod, megkérlek, hogy mutasd majd meg a kéziratot, mert ha irodalompolitikáról is kérdezel, akkor hadd fogalmazzak pontosan. Üjabban sokat beszélünk Mint minden sorsfordító történelmi korszak, 1848—49 is foglalkoztatja olyan mértékben az utókort, hogy minden új nemzedék megpróbálja megérteni, és minden alkotó igyekszik, hogy meglásson valamit, amit az elődök még nem láttak meg. Hajdufy Miklós Szerelmek című tévéfilmjére ez az utóbbi, a szuverén megvalósítás feltétlenül igaz, csak mintha túlságosan is sikerült volna. A korszak megértését ugyanis nem könnyíti meg a film. Mai történetírásunkban helytálló a „deheroizálás- nak” az a módja, hogy ne egyszerűen történelmi kategóriákban, hanem az éppen abban a korban élt emberek sorsában próbáljunk meg gondolkodni. Egy olyan esemény, mint a 48—49-es szabadságharc fontosságát és megítélését természetesen nem az akkor élt egyes ember határozza meg, de mennyivel érthetőbb a régmúlt idő, ha nem definíciókat látunk a történelemben, neourbánus, neonépies megfontolásokról. En irodalompárti vagyok, és nemcsak azért, mert nemrég veszítettük el a Nyugat utolsó nagy nemzedékét, és mert nyugtalanul keresem, hogy mit kapunk helyükbe. A mesterségét biztosan ismerő, tehetséges ember meggyőződését mindig tisztelem és tiszteletben is tartom: ha az kell az ő saját belső fejlődéséhez, ám élje meg a világot saját értékrendje szerint. De engedtessék meg nekem, hogy az egymással vitában álló értékeket én egyformán tudjam szeretni. Az a jó mű, amit sokféleképpen lehet félreérteni, és a többi között erre is fel szeretném hívni a kortársaim figyelmét? De mondd, milyen kézirat lesz ebből? — Ha megmondod, hogy mit tervezel, hogy most mi foglalkoztat, be is fejezhetjük . •, — Egy 1941—1945 közötti korszakmonográfiára készülök. Arra vagyok kíváncsi, és tudom, hogy nem haszontalanul. hogy mit mond egy meghatározó időről az akkor megvalósult esztétikum. Humanista volt, emberszabású. és politikailag is nagyon fontos az az idő, amikor a Tegnap Kolozsvári Grand- pierre Emilje, az Iszony Németh Lászlója, az Orpheusz- füzetek Szentkúthyja, a Vas István-i költészet. Szabó Lőrinc Tücsökzenéje arról szólt, hogy nehéz időkben hogy születhet üzenet. Szeretném dokumentálni, hogy a magyar irodalom akkor sem volt méltatlan. Elég ez neked? — Beszólni kellene a rádió- sorozataidról; Sorsfordító pillanatok, Elvesztett otthonok, Az én könyvtáram — nagyon beszédes rímek ezek. Mit tudsz a hatékonyságukról? — A rádióbeszélgetéseket, mint a jelenben élő múlt dokumentumait, irodalom- történeti műfajnak tartom. Tudom, hogy megidézésének van értelme, és létezik nagyon fogékony hallgatósága. Ötvenévesen biztosan tudom, hogy meg kell hallani az időből érkező üzenetet. Ha az időm engedi, meg szeretném írni az őseim történetét. Európaiak, örmények voltak. Makai Márta hanem tudjuk, hogy a történelmet a gondolkodó és érző ember csinálja. Csakhogy Hajdufy Miklós filmjének az a baja, hogy nem fogalmaz közérthetően. A játék színhelye egy vidéki udvarház, ahonnét a férfinép hadba vonult, az az otthon maradottak pedig a hadak útjába kerülnek. Anélkül (gondoljunk a kor hírközlési, közlekedési viszonyaira), hogy tudnák, mi is történik tulajdonképpen. A legfrissebb hírekre mindig az éppen megjelenő egyenruhákból következtetnek. A császári tiszt, a régi udvarló uniformisának jelenléte természetesen az asszonyi gyengeség jele is, de ez a szál még a politikai-katonainál is kuszáltabbá válik a későbbi képsorokban. Mert megérkezik a házba a lánykori igazi szerelem is, az a huszártiszt, aki a lelkében a cári csapatok magyarországi megjelenésével egy- időben már letette a fegyvert. És hazatér a magyar csapatok hátvédjeként akBemutatkozott a Miskolci Bábszínház új társulata. A régiek — a Czikora János vezette csoport — mellé szerveződött Korzsényi Tibor együttese. Ök vitték színre szombaton (és vasárnap) a Jancsi és Juliska Szilágyi Dezső által feldolgozott változatát. Az Állami Bábszínház sikerdarabját adaptálták, megnyerve a gyerekek — és e sorok írójának is — a tetszését. Az újakról bemutatásként talán annyit, hogy az egy Gyürék Ildikó kivételével valamennyien a Tokaj Varieté szereplői: énekesek, táncosok, de nemcsak a re- vüszínpadot ismerik jól, hanem a bábozásban is gyakorlottak. „Tanult” bábos csak Korzsényi Tibor és Gyürék Ildikó, de a többiek is sokszor szerepeltek már óvodásak és kisiskolások előtt. A horror elemekkel átszőtt Grimm-mesét megszelídítette, új szereplők beiktatásával bábsizínpadra tette alkalmassá Szilágyi Dezső, és bár a kannibál hajlamú boszorkány természetesen nem tűnt ed (vagyis hát a mese végén eltűnik a kemencében), Csipet manó olyan vidáman irányítja, szervezi, kommentálja a játékot, hogy épp csak mutatóban hangzott el egy kis gyereksírás a nézőtéren. A bűbájos bábokat Szabó Emőke iparművész készítette, a díszlet Szentirmai László főiskolai tanár munkája. Zoller János énekzenetanár szerezte a zenét, amelyet az ő tanítványai játszottak magnóra. (Gondolom, nem a felvétel, hanem kor már gerillaharcot folytató férj. De megjelenik a túlerő képviselője, a cári generális is, miközben felismerjük, hogy a jószág- igazgató sem tudta még eldönteni, (és ez így is marad), hogy áruló-e vagy sem, csak azt tudja, hogy gyanakszik: a ház ura és a fe- sége közötti viszonyra ... Sok múltidéző film hibájába esik a Szerelmek is. A kevesebb több lett volna, a végső katasztrófa előtti zavarhoz nem kell a szereplők szerelmi életének gyarlósága, mert a szépasszonyok lelki válságából elég nehéz bármiféle állásfoglalásra következtetni. Még akkor is, ha — csak kiderül végszóra — ők a honvédek mellett állnak. Igó Éva, Csernák János, Sinkó László, Koltai János, a több év után újra itthon forgató Bordán Irén által megformált karakterfigurák nem sokat segítenek a történeten. KI— a bábszínház elektroakusztikus berendezésének fogyatékossága miatt szól torzan a play back.) Azt hiszem, a bábszínház gazdájának, a Városi Művelődési Központnak sikerült elérni a célt, amit az új társulat szervezésével kitűzött. A két csapat közötKEDD Kossuth rádió: 12.00; Déli Kró- niKa. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: A Disco Ligni Orcnestra felvételeiből. — ío.utí: csaiauoa, csaladom, családunk. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiak. — 15.00: Arcképek a lengyel irodalomból. — 15.17: is ótacsokor. — 16.00: Hírek. — 16.05: A isyltni- kék postája. — 17.00: Nemcsak trónt lehet bitorolni... — 17.20: Népszerű hangszerszólók. — 17.30: Beszélni nehéz. — 17.41: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.11: Gondolat. — 20.00: Aranylemezek. — 21.00: Ferencz Éva népdalfelvételeiből. — 21.20: Hangképek a delhi szociológiái világkongresz- szusról. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Az alkohol. — 22.40: Polgár László énekel. — Kb. 23.40: Operaáriák. — 24.00: Hírek. — 0.10: Himnusz. — 0.15—4.20: Ejfél után. Petőfi rádió: 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: A Holland Királyi Tengerészet fúvószenekara játszik. — 12.26: Verbunkosok, katonadalok. — 13.00: Hírek. — 13.05: Popzene sztereóban. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Betűtenger. - 15.00: Hírek. — 15.05: Lax Éva énekel. — 15.20: Könyvről könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Válasz. — 18.30; Talpalávaló. — 19.00: Hírek. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Klasszikus operettekből. — 20.34: „Narancsfa alatt szerelem”. — 21.00: Hírek. — 21.05: Pesti nőrabló. — 21.34: Népdalkörök pódiuma. — 22.00: Munkásőrök. — 22.50: Tükörképek. — 23.00: Hírek. — 23.20: Váratlan zenei fordulatok. — 0.15—4.20: Éjfél után. 3. műsor: 12.33: Énekeljenek a népek. — 13.00: Hírek. — 13.05: Világhírlap. — 13.20: A tanyasi öreg. — 13.32: A zeneirodalom remekműveiből. — 15.09: Zenei tükör. — 15.44: Glinka: Ivan Szuszanyln. — 18.30: Na maternjem jezyku. — 19.00: Hírek' — 19.05: In der Muttersprache. — 19.35: Sebők György zongoraestje. — Kb. 21.15: Szimfonikus táncok. — 21.50: Zeneközeiben a magnósok. — 22.49: Miles Davis dzsesszegyilttese játszik. — 23.30—23.33: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés. Hírek. Időjárás. — 17.05: Döntött a bíróság. — dr. Tímár László előadása. — Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A Miskolc Megyei-Városi NEB a tanulmányukat befejező fiatalok foglalkoztatási helyzetéről tárgyal — Sajtótájékoztató a műszaki hónap előtt Salgótarjánban). — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hírek. — 16.40: Nemcsak nőknek! — 17.00: A repülés története — 17.50: Természetbarát. — 18.10: Csali. — 18.25: Agrárvilág. — 18.50: Mini-Stúdió ’86. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20.05- Rabszolgasors. — 21.15: Stúdió ’86. — 22.15: Híradó 3. — 22.25: Himnusz. Televízió. í. műsor: 18.30: Körzeti adások. — 19.35: Beethoven; c-moll szona tna. — ti egészséges konkurencia nyomán — szombatonként Korzsényiék, vasárnaponként Czikoráék játszanak a jövőben — vélhetőleg a korábbiaknál színvonalasabb, jobban kidolgozott produkciók születnek majd. (szabados) 20.00: Gondolkodó. — 20.40 képzőművészét! teennikák. — zi.au Vadak között. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Miskolci lotográiia 1945 eiótt. — József Attila Könyvtár Kiállítóterme (11—19): Ige 1932— 1947. — Szőnyi István Terem (9—18): Szür-szabó József festményei. — Herman Otto -Muzeum Képtára (IU—18): Két évszázad magyar festészete. — Múzeumi mozaik: Tury József kerámiái. — Borsod—miskolci Muzeum (10—18): Kondor Beia- emlékkiálhtás. — Kulcsár Géza íotoi. — Meiiinger Dezso-emiek- kiáüítás. — Herman Ottó Emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (9— 18): A diósgyőri var története. — Megyénk ásványvllágabol. — Déryne-ház (9—18): Déryne-em- léltszoba. — Üvegművészed emlékek a XVI—XfX. századooL — Massa Múzeum (9—16.30): A diósgyőri kohászat története 1870-ig. — A kohászatban használt kéziszerszámok. — Központi Kohászati Múzeum (9—17): A nyersvasgyártás története. — Acélgyártás, kovácsolás, hengerlés. — Herman Ottó Emlékpark (10—18): A Bükk hegység keletkezése. — A Bükk hegység és az emberek kapcsolata. Miskolci Nemzeti Színház (7)3 Oszlopos Simeon (Csortos bérlet). Filmszínházak: Béke (f3, f5, f7 és f9): Az ember, aki tűi sokat tudott (mb. szí. amerikai, III. helyár 1) — Kossuth (4): Szerelem első vérig (szí. magyar, 14 év, II. helyár!) — (f6 és (f8): A nagy generáció (szí. magyar). — Táncsics (f4 és f6)| Újra Donaldék (szí. amerikai, H. helyár!) — (f8): A hivatalos változat (szí. argentin). Táncsics kamaramozi (5): Mi lenne, ha ... (szí. szovjet, 14 év!) — (f7): Nincs kettő négy nélkül (mb. szí. olasz, kiemelt III. hely ár!) — Szikra (£5): Egy bolond százat csinál (magyar). — (f7)j Kelly hősei I—II. (szí. amerikai, dupla III. helyár!) — Fáklya (4): Elvarázsolt dollár (szí. magyar, III. helyár!) — (8): Po- szeidon katasztrófa (szí. amerikai, 14 év, III. helyár!) — (6): Szerelem első vérig (szi. magyar, 14 év, II. helyár!) — Fáklya kamaramozi (£5) : A föld fiai I—II. (szovjet, dupla helyér!) — Petőfi (f5 és £7): zorro (szí. olasz—francia, III. helyár!) — Tokaj diszkómozi (f7): A nyolcadik utas: a halál (szí. angol, 18 év!) — Egyetem (5) J Popeye (mb. szí. amerikai, IL helyár!) — Szirma (f6): Szerelem első vérig (szí. magyar, 14 év, II. helyár!) — Táncsics vi- deomozi (f3, f5 és £7): A legyőzhetetlen kard (szí. hongkonSZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek — 8.20: Eco-mix. — 8.50: Kis magyar néprajz. — 8.55: Házv Erzsébet operettfúvételeibői. — 9.26: Népzene Nigériából. - 9.37S Beszélni nehéz. — 9.49: Német- alföldi muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Irodalmi világjárás. — 10.35: Éneklő Ifjúság. — 10.51; Évszázadok mesterművei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán.— 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hirek. — 9.05: Napközben. ^ Szerelmek