Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-27 / 226. szám

Sikere van — mégsem gyártják I Mire jó a színzene? Az újításokat, találmá­nyokat egyre több fórumon támogatják, mégis jó né­hány eredeti ötlet nem ta­lál hasznosításra. Ezek kö­zé tartozik dr. Fekete Gá­bor egyetemi adjunktus és dr. Szentirmai László tan­székvezető egyetemi tanár közös találmánya, az ener­giatakarékos, frekvenciavál­tós aszinkron motorhajtás. (Erről már tavaly is cik­keztünk.) Pedig alkalmazási terüle­te igen széles, biztonságosan üzemeltethető vegyi üze­mekben, bányákban, poros, savgőzös, szennyezett mun­kahelyeken. Emellett ener­giatakarékos. Nem csoda hát, hogy feltalálói sorra kapták a meghívásokat a tudomá­nyos köhgresszusokra. Voltak már Lausanne-ben. Brüsszel­ben, Torinóban, Münchenben és hívták őket Nyugat-Ber- linbe, Nápolyba, Kínába is. Mindezek ellenére a beren­dezést még mindig nem gyártják. Korszerű formájá­nak kifejlesztéséhez ugyan­is hazai viszonyok között két-hárommillió forintra len­ne szükség. A határainkon túli érdeklődés érthető, hi­szen ugyanez a feladat a nyugat-európai cégek szá­mára nem jelentene gondot. Dr. Fekete Gábor újabb találmánya is gyártásra vár. A szerencsésebbek — szeren­cse kellett hozzá, mert jól el volt rejtve egy sarokban —■ a XI. miskolci ipari ki­állításon és vásáron láthat­ták az eddig egyetlen mű­ködőképes példányát annak a fényorgonának, amely már a Nehézipari Műszaki Egyetem Rockwell klubjá­ban és az egri Gsuvas étte­remben is nagy sikerrel be­mutatkozott. A berendezés a diszkókban megszokott sokkoló vibrálás helyett — bár arra is képes — a han­gok és a színek harmonikus 3k Dr. Fekete Gábor adjunk­tus mutatja a fénytechnikai berendezést, a XI. Miskolci Ipari Kiállításon és Vásá­ron. (Novotny István felvétele) együttesét biztosítja. Tudo­mányosan igazolt tény, hogy a különböző színek és han­gok különféle érzéseket vál­tanak ki az emberi szerve­zetben. A hagyományos Értesítjük az avasi lakóte­lep lakosságát, hogy dr. Velkey László, a 4. sz. or­szággyűlési választókerület képviselője fogadóórát tart: szeptember 29-én (hétfőn), 18 órától, a 42. Sz. Általános Iskolában (Elek Tamás u. 2.). A képviselői fogadóórán várjuk a közélet iránt ér­fényorgona is azon az elven ampul, hogy egy bizonyos érzést kiváltó hang megszó­lalásakor a megfelelő színű fény villan fel. A „színzene”, amelyet a feltaláló kínál, az emberi szervezet reakciójá­hoz igazodik. A fények nem felvillannak, hanem átúsz­nak egymásba, a fényerő pedig mindvégig változatlan, így a berendezés hatása megnyugtató, kiválóan al­kalmas komoly zene fény­megjelenítésére. Célszerűen alkalmazható éttermekben, bárokban, ahol a zene $ kel­lemes étkezéshez, beszélge­téshez szolgál hátterül. Nem véletlen hát, hogy jó néhá- nyan felfigyeltek az új meg­oldásra; főként zenekarok, szórakozó helyek, éttermek vezetői érdeklődtek. A kö­zelmúltban pedig már az el­ső megrendelések is beérkez­tek. „ Hogy ki fogja gyártani? Azt egyelőre még nem le­het tudni. A nagyvállalatok elzárkóznak; talán valame­lyik gazdasági munkaközös­ség fantáziát lát majd a do­logban. Már a gyártási terv­dokumentációk is készen vannak. Csak legyen, aki belefog... (fábián) deklődő, közérdekű javasla­tokat tevő választópolgárok megjelenését és vélemény­nyilvánítását. Hazafias Népfront városi bizottsága Városi tanács vb titkársága Képviselői fogadóóra az Avason Kiváló rendőr A lakosság bizalma az igazi elismerés — Tudja, tíz hónap múl­va nyugdíjba megyek, s már most az foglalkoztat legin­kább, hogy a fiatal rendőrö­ket igyekezzem olyanokká formálni, mint amilyen ma­gam voltam. Ne tűnjön ez szerénytelenségnek, azért bá­torkodom kijelenteni, mert a sok dicséret, elismerés va­lahol azt tudatosítja az em­berben: jól tette, amit tett... így kezdte beszélgetésün­ket Karalyos János rendőr zászlós, aki három évtizede szolgál a belügyi állomány­ban. 1932. augusztus 3-án Debrecenben született, s a háborút követően a cívis városban szerzett géplakatos képesítést. Első munkahe­lye a Debreceni Vagongyár volt, ahol mozdonyvezetőnek tanult. Ám az élet közbe­szólt, megnősült, s Diósgyőr­be költözött. A Diósgyőri Gépgyár E-egységében gép­lakatosként tevékenykedett. Az ellenforradalmat köve­tően a nagy múltú gyár ve­zetői javasolták belügyi szolgálatra, s 1957 február­jában szerelt fel, tizedesi rangban. — Nem volt ismeretlen előttem a fegyelem, az egyenruha kötöttsége. 1950-től Debrecenben ejtő­ernyős szakkörvezető vol­tam, s amikor sorkatonai szolgálatra bevonultam, a deszant-felderítőkhöz kap­tam beosztást. Megtetszett a katonaélet, de nem ma­radtam bent, hiszen akkor ismerkedtem meg későbbi feleségemmel. Ám amikor a Diósgyőri Gépgyár vezetői rám gondoltak, hogy alkal­mas lennék belügyi szolgá­latra, azonnal igent mond­tam. Hét évig a közlekedés­rendészetnél szolgáltam, s több mint két évtizede a Miskolci Rendőrkapitányság közbiztonsági ' osztályának állományában vagyok, mint a Miskolc és Kesznyéten kö­zötti 27 település körzeti megbízottja. Feleségem a Diósgyőri Papírgyárban dol­gozott, most nyugdíjas. Kis­lányunk még iskolás. Beszélgetés közben felele­veníti első izgalmas szolgá­lati élményét, amikor ma­ga is részese volt 1959-ben a diósgyőri emberölés tet­tese elfogásának. De számo- latlanul említ példákat, rab­lás, lopás, emberölés kísér­lete tetteseinek kézrekeríté- séről. Más módon emlékeze­tes számára az 1957-es ár­víz, amikor három éjjel, három nap volt egyhuzam­ban szolgálatban, mentette társaival együtt a rászoruló­kat. A főkapitányság veze­tője akkori helytállását ju­talommal ismerte el. Azóta már büszkén viselheti a Közbiztonsági Érem arany fokozatát, a Szolgálati Ér­demérem különböző fokoza­tait, s a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokoza­tát. Arra a kérdésre, mi a titka annak, hogy a gondjai­ra bízott 27 településen szinte mindenki ismeri s sezreti, gondolkodás nélkül válaszolja: —. Nincs ebben semmi ti­tok. Segíteni kell az embe­reket, s jó kapcsolatot kell kiépíteni a lakossággal, a vállalatok, termelőszövetke­zetek, a tanácsok és a párt- szervezetek vezetőivel. Kö­zös dolgainkat mindig ala­posan megvitatjuk, s igyek­szünk a tőlünk telhető mó­don együtt munkálkodni. S ha az emberek érzik, jó helyre fordultak ügyes-ba­jos dolgaikkal, máskor is jönnek, megnő a bizalmuk. Úgy érzem, elmondhatom: befogadtak az itt élők, s ha a szükség úgy hozza, segít­ségemre vannak... Karalyos Jánost, amerre csak jár, megsüvegelik az emberek. Számára ez a leg­nagyobb elismerés, a legna­gyobb tisztelet jele. S per­sze az, hogy felettesei sem feledkeznek meg arról: jó munkáját elismeréssel ho­norálják. Karalyos János rendőr zászlós a fegyveres erők napja alkalmából a Belügy­minisztérium közelmúltban alapított elismerését, a Ki­váló Rendőr kitüntetést ve­heti át. Tóth Zoltán jjc A Hábori-tó kotrásával kapcsolatban a környezetvédők közül néhányan aggodalmuk­nak adtak hangot. Nem bizonyos — mondották —, hogy a hatalmas mennyiségű iszap kikanalazása, s környékbeli elhelyezése hasznára válik a természetnek. Poros a levegő Tapolca és rendjéért, tisztasásáért Kóbor jószágok • Bugyog a tó • Szemét a Szinvábm Tapolca és Lillafüred kör­nyezetvédelmi gondjairól, az ezzel kapcsolatos tenniva­lókról hallgattak meg beszá­molót a napokban a Haza­fias Népfront városi Elnök­sége mellett működő környe­zet- cs természetvédelmi munkabizottság tagjai: a két körzet népfrontvezetője gyűjtötte csokorba a tapasz­talatokat. Nézzük először legforgal­masabb turista-centrumun­kat, Tapolcát. Bár az el­mondottak szerint érezhető a környéken javulás, még mindig van mit szóvá ten­ni. ‘A hideg és a meleg for­rások bizony szennyezettek. ■ SZENNYVÍZ. SZIVÁROG A FORRÁSOKBA A helyzet csak akkor vál­tozna kedvezően, ha megol­dódna Bükkszevitlászlón a szennyvíz elvezetésének ügye. A kórokozók, baciiu- sok innen kerülnek — a karsztrétegeken át — Tapol­cára, s ezt már egy évtized­del ezelőtti vizsgálat is iga­zolta! Nem ártana ismét el­lenőrizni a szennyezettség mértékét, és sürgősen intéz­kedni az innivaló minőségé­nek megóvásáért. Nem ked­vezőbb a kép, ha a vízelve­zető, illetve csapadékelvezető árkok állapotát vesszük szemügyre. Ezekre is ráfér­ne egy kiadós nagytakarítás, csakúgy, mint a Hejő med­rére. (Az Egyetemvárossal szemben egyébként éppen most Kotorják a 'Hejőt, de az üledék elszállítására — sok gonddal járna — nem vállalkoznak, szétterítik majd a parton, s befüvesí­tik.) Nem ártana a strandok higiéniájának rendszeres el­lenőrzése sem, s a vizek mi­nőségének megőrzése kívá­natossá tenné az üdülőköz­pontban az állattartás teljes felszámolását is. Terítékre került a lég­szennyeződés kérdése. Ta­polcán igen érezhető az LKM és a HCM okozta por­szennyeződés. Bár a két nagyvállalat környezetvédő beruházásai révén 30 száza­lékkal csökkent a levegőben levő szilárd szennyezőanyag, nem halogathatok a további intézkedések sem. ■ FÜSTGÁZOS AUTÓK Természetesen nemcsak a felsoroltak bosszantják a ta­polcaiakat. Szerintük indo­kolt lenne a gazégetés rend­jének és idejének szabályo­zása, az építkezések miatti erdőirtás megakadályozása, az engedéllyel kivágott — s kivágandó — fák helyett újabbak telepítése, az üdü­lőterületen átvonuló teher­szállító autók füstjének, gá- ; zának vizsgálata, a növény- és madárvilág fokozott vé­delme. Ez utóbbit segítené, ha végre befognák az ittla- kók életét megkeserítő, számtalan kóbor kutyát, macskát. Az értekezleten je­lenlevő szakember — az ügyben illetékes Közterület- fenntartó Vállalatot képvisel­te —, ezzel kapcsolatban olyan rendellenességre hívta fel a figyelmet, ami talán sokak számára ismeretlen. Nevezetesen: a gazdátlan jó­szágokkal szemben nem tudnak hathatós eszközöket bevetni. A hurok brutális, befogóebeket — okkal — ti­los alkalmazni, s kábítólö- vedékes puska használata sem engedélyezett lakott te­rületen. A csónakázótó víztükre szemetes, algás, s újabban már nem ritka látvány a külön­féle gyanús gázok felbugy- borékolása sem. Bakó And­rás, a városgondnokság mű­szaki igazgatója szintén ott volt a tanácskozáson, s ez­zel kapcsolatban elmondotta, hogy a vízművekre vár a közeljövőben a meder tisztí­tása, a felszíni túlfolyók ki­alakítása. Népszerű kirándulóhely lett a Hejő-liget a miskolci­ak körében. A környezetet kímélné, ha lenne itt nyil­vános illemhely, csap, s több szemétgyűjtő. Egy-egy iskolai kirándulás után bi­zony nem valami szívet me­lengető kép tárul a szemlé­lődő elé ... örvendetes vi­szont, hogy az ígéretek sze­rint lesz megoldás ebben a kérdésben. H SANYARÚ SORSRA JUTOTT FÜGGÖKERTEK Még hosszan sorolhatnánk a tapolcaiak gondjait. Ezek több ponton megegyeznek a Lillafüreden élőkével. Itt is szemet szúr a szemét. Az üdülők véleményét tolmá­csolták, akik a Bükk e gyöngyszemét elhanyagolt­nak minősítik Hiszen pél­dául a Szinva régi és új medre egyaránt alkalmi sze­métgyűjtő. Az ivóvíz tiszta­ságával, s a szennyvíz elve­zetésével kapcsolatos lilla­füredi igények — ide sorol­hatnánk a környékbeli bük­ki falvakét is — közismer­tek. Siralmas állapotba ju­tottak a két éve felújított függőkertek: mára ismét bal­esetveszélyesek. S minden intézkedés elle­nére- pusztítanak a vandá­lok. Kiássák az erdei búto­rokat a helyükről, tönkrete­szik a tűzrakóhelveket __ Mivel a lillafüredi környe­zetvédelmi gondok az ége­tőbbek. a népfront vállalta, hogy ezek megoldását sürge­ti minden fórumon. B. A. Több konténer is elkelne, kivált az üdülési szezonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom