Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-25 / 224. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető- Nyikes Imre. —Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, Kérjük oK '»inkát, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel 14 óra között keressenek fel bennünket. Mar?in*evepi loká'patr óták A Martintelep igazi munkástelepülés. Szorgos lakói a vá­ros ipari üzemeiben és nagy számban a MÁV-nál keresik kenyerüket. Sok közöttük az idős nyugdíjas. Közismert a lakóhelyszereietiik, hiszen társadalmi munkával segítették a Fövényszer utca építését, és a vízvezeték földmunkájának elvégzésével is hozzájárultak a városiasodáshoz. A járdákat a családi házak lakói építették. Parkot és gyermekjátszóte­reket létesítettek. Az utóbbi időben kezd eleven valósággá válni a peremte­rületek fejlesztése. Martintclep központjában felépült a nyolctantermes általános iskola. Mint építészeti alkotás is gyönyörű. A Csokonai és a Fövényszer utcák között a haj­dani bulgárföldeken, sorházakból álló, modern lakónegyedet építettek fel, elsősorban fiatal vasutas családok részére. A lakóházakat az új háztulajdonosok tették vagy teszik beköl- tözhetővé, de a kommunális létesítményekről — a MÁV több tízmilliós támogatásával — a város gondoskodott. A jármű­javító üzemen keresztül vezetett földgázzal látták el az új lakótelepet, a most épült iskolát, a 60 férőhelyes bölcsődét, és a 200 személyes óvodát. Ehhez csatlakozik Miskolc leg­szebb játszótere, mászókákkal, körhintákkal, homokozókkal, pancsolómedencékkel, kis házikókkal. Üröm az örömben, hogy a Fövényszer utcán gépkocsival csapadékos időben szinte lehetetlen közlekedni, pedig haj­dan ez volt a Martintelep legjobb, pormentes utcája. Hogy miért vált hasznavehetetlenné? Az új lakótelep építésekor nehéz földgépek és szállítójárművek ezen közlekedtek, hi­szen más, használható út nem állt rendelkezésre. Igaz, ké­sőbb portalanították a Csokonai utcát, de hát ázt a kény­szer szülte, mert hogyan lehetne más úton jelenleg megkö­zelíteni az új lakótelepet? Gond tehát a telepi utcák mi­előbbi felújítása, korszerűsítése. Fontossági sorrendben ta­lán a Fövényszer utcáé a legsürgősebb, hiszen az az új la­kótelep építése alatt ment tönkre, s most nagyon megnehe­zíti á csatlakozó utak forgalmát, a lakások megközelítését. Tarcsi Lajos Miskolc Kihasználatlan lom kamrák 3501 Pf 39 — Tel.: 18-225 hétfőtől péntekig, lehetőleg 8— Lakótömbünk lépcsőházai­ban úgynevezett lomtároló­kat építettek, melyek füg­getlenek a lakásoktól, hi­szen azon kívül foglalnak helyet. A lakások átadása­kor — ez év januárban — közölték velünk, hogy min­den lakó, aki a nevezett he­lyiségekből egyre igényt tart, írásos kérelmet nyújtson be az ingatlankezelő vállalathoz. Ezeket az írásos kérelmeket még januárban be is nyúj­tottuk, és vártuk az intéz­kedést. Időközben megtud­tuk, hogy a lomosok elosz­tását április elején a MIK- től átvette a tanács lakás- és helyiséggazdálkodási osz­tálya, de érdemleges intéz­kedés az ő részükről sem történt mindmáig. Kaptunk ugyan egy visszaigazolást a MIK-től, hogy az ő hatás­körükből elkerült az ügy, s egyben ázt is közölték, hogy a lakásosztály pályázat for­májában fogja elosztani a helyiségeket. Végre szeret­nénk már tudni, hogy mi­kor, hiszen a beköltözés óta eltelt több mint nyolc hó­nap. (A tanácson egyébként azt a választ kaptuk érdek­lődésünkre, hogy a MIK még nem küldte meg ré­szükre, hogy hány helyiség áll rendelkezésre, ezért en­nek hiányában nem tudják végrehajtani az elosztást.) Mi, ott lakók, azon cso­dálkozunk, hogy ennyi idő alatt miért nem lehetett ki­adni ezeket a helyiségeket, amelyek minden család szá­mára szükségesek lennének. Az Uitz Béla u. 1—3—5—7. számú háztömb lakói „... vállalatunk hibael­hárítási üzeme az 1986. au­gusztus 12-én érkezett hiba- bejelentés kapcsán a Mis­kolc, Szemere u. 4. sz. ud­vari nyomócsőrepedést elhá­rította. Az ismételt csőrepe­dés miatt, hosszabb szakaszt kellett kicserélni, amely szeptember 6-án elkészült, csupán a helyreállítási mun­kák nem történtek meg, amit időközben vállalatunk elvégzett.” (A választ a la­punkban Csak a víz folyik címmel megjelent olvasói észrevételre a Miskolci In­gatlankezelő Vállalattól kap­tuk.) Mosástól sárgult babaing Egy éve költöztünk a Kö­rösi Csorna Sándor u. 4. sz. fszt. 1. alá. Sajnos rögtön tapasztaltuk, hogy vizünk elég sűrűn sárga. Míg csak férjemmel ketten voltunk, túl nagy gondot nem fordí­tottunk rá. Két hónapja kis­babánk született, s azóta az örömünk ürömmel vegyül A víz sárga vagy barna szí­ne már majdhogynem min­dennapi probléma lett. Az esti fürdetések vízforralással kezdődnek, majd szűréssel és hűtéssel folytatódnak. Egyébként nem hinném, hogy gyermekem „tiszta” vízoen fürdött. De ez még csak hagyján. A mindenna­pi mosás, ez jelenti az iga­zi gondot. Mellékelek két kisinget. A küldemény ma­gáért beszél. S ez így van a pelenkáknál, a tipegőknél és a többi ruhaneműknél is. A víz mindenre rányomja a sárga vagy barna bélyegét. De mint hallottam, ez nem­csak az én gondom, hanem az egész környéké. Meddig tart ez az áldatlan állapot...? Pongő Lászlóiké Átvett !»zavak Iskolaév kezdetén, kisiskolások — lányok és fiúk — felváltva, kórusban mondták egymásnak és azóta egyre többen mond­ják: „Te, ez tiszta idegroncs ...” Már ők is, dadogtam zavarom­ban. De azután feled­ni próbáltam az egé­szet. Míg a közelmúlt­ban én is „bejöttem a csőbe”, ahogyan mon­dani szokás, vásárlás közben egy tizenéves fiúcska tolakodott elém, s amikor ezt ki­fogásoltam, engem is a fenn nevezettek tá­borába sorolt. Meg azokat is, akik szót emeltek tolongása mi­att; néniket, bácsikat egyaránt. Kivéve a mögötte azért aggódó, éberen őrködő szülő­ket; nem esik-e cseme­téjüknek bántódása. Persze, hogy nem tör­tént vele semmi. Attól a jelenettől fogva, már nem is hi­báztattam a kisfiút. Inkább azt keresem, honnan erednek ezek a sallangos „ragad- ványszavak”, s ha es­ténként az ablakok alatt megyek, nem is kell hallgatóznom, hogy a szülők beszél­getéséből kihalljam a gyerekek egymást sza- puló szavainak erede­tijét. A. I. Miskolc Becsületes megtalálók E rovat jóvoltából kaptam vissza elvesztett karórámat. Hadd mondjak ugyanitt kö­szönetét a 260-as Lakástex­tilboltban dolgozó Hajdú Jánosnénak és Várkonyi Bertalannénak, akik megta­lálták, megőrizték a számom­ra különleges értékű, ked­ves emléktárgyamat. Ami­kor visszaadták a talált órát az igazi gazdájának, el­mondták: számtalan jelent­kező volt a hirdetésre! Kö­szönöm a Déli Hírlap segí­tőkészségét is. Dr. Ligetfalvi Erzsébet Miskolc Takaros a Volán-pályaudvar isii jjc Kimondani is sok: 19 kocsiállásról 78 településre indulnak járatok a Búza téri Volán- pályaudvarról. Nem csupán a megye különböző részeire, hanem olyan távoli városokba is, mint Békéscsaba, vagy például Kassa. A pályaudvari dolgozók és a Volán szocialista brigádjai dicséretes módon tartják rendben a munkahelyüket és környékét. Az északi ol­dalon fekvő szikla- és rózsák ért igen szép látványt nyújt... Az utasok pedig azt szeret­nék, ha a Gyors étterem itt üzemelő büféje szombaton nem 10 órakor nyitna (akkorra majdhogynem vége a piacnak!), s netán vasárnap délelőtt is üzemelne. S még valami: a váróteremben a menetrendi tájékoztatón néhány település egy-két betűje hiányzik. Mi ugyan tudjuk, hogy a „LVASVÁRAD”, vagy az „ERENCS” Szilvásváradot és Szerencset jelöl, de nem biztos, hogy erre a külföldi is rájön.— Rokkantak kirándulása A mozgáskorlátozottak me­gyei egyesülete egész napos kirándulásra hívta meg a miskolci szociális otthonban élő tagjait, a Műhibán levő pihenőparkba. Szeptember 19-én huszonkét lakó, és há­rom kísérő indult útnak az egyesület által küldött gép­kocsival. Nagy volt a vára­kozás, mert akik, mint jó­magam is, láttuk ezt a terü­letet, amikor még csak gaz és bozót borította, majd amikor kezdett kialakulni a park; kíváncsiak voltunk, azóta mire haladtak itt. Tudtuk, hogy társadalmi munkában ép és rokkant emberek együtt szorgoskod­tak. A parkban László Vil­mos egyesületi elnök és több mozgássérült társunk fogadott bennünket. Mi, akik figyelemmel kísértük az épít­kezést, felemelő érzéssel nyugtáztuk a fejlődést. Na­gyon jó hangulatban telt el a napunk. A vezetőség lá­tott vendégül bennünket. A kellemes, friss levegőn íz­lett a finom bográcsgulyás. Csak köszönettel tartozunk mindazoknak, akik lehetősé­get adtak egy ilyen szép nap eltöltésére a muhi parkban. Léhi Jolán és társai Miskolc, Szociális Otthon Mit olt a horgász ?.*. \ ‘I/- -f Spja Í': 1 ; ' Hü II líilk % 'POLT . í jfc A felirat a Vörösmarty utcai lakótelepen lévő szakbolt cégtábláján látható. Feltételezhető, hogy önkéntes tűzoltó horgászokról van szó, akik jelszavukkal ösztönöznek példá­juk követésére... (Laczó József felvétele) Eztmondja a jogszabály MILYEN ÜGYEKBEN JÁRHAT EL A JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT? A jogsegélyszolgálat gyer­mektartásdíj megállapítása, folyósítása, összegének meg­változtatása, gyermek elhe­lyezése vagy ennek megvál­toztatása, szülőtartás, házas­társi tartás ügyekben járhat el, illetve láthat el képvise­letet. A jogsegélyszolgálat minden területén, de a csa­ládjogi ügyekben különösen fontos hangsúlyozni, hogy a jogsegélyszolgálat tevékeny­ségében részt vevő szemé­lyek kötelesek, megbízatá­suknál fogva, a megtudott titkot megőrizni. Az ingatlanátruházások te­kintetében a jogsegélyszol­gálat tevékenysége korláto­zott. E korlátozás a szerző­dés megszerkesztésére, ille­tőleg elkészítésére vonatko­zik. Nincs akadálya azon­ban annak, hogy ezzel kap­csolatban a jogsegélyszolgá­lat hasznos tanácsokkal lás­sa el a hozzá forduló dolgo­zókat, illetőleg felhívja a figyelmüket, hogy az ilyen szerződés elkészítésével szak­embereket bízzanak meg. Milyen államigazgatási ügyekben járhat el továbbá a jogsegélyszolgálat? Lakásügy, építési engedé­lyezési eljárás, bölcsődei, óvodai, kollégiumi felvétel, gyámhatósági és szociálpoli­tikai ügy, háztáji gazdálko­dás folytatásával összefüggő adóügy. Ez ügycsoport kap­csán hangsúlyozni kell, hogy a lakásügyek tekintetében a tanácsi eljárás tartozik a jogsegélyszolgálat keretei közé. A bölcsődei, óvodai, kollégiumi felvétel intézése tekintetében a jogsegélyszol­gálat a dolgozó helyett és nevében jár el, ami termé­szetesen nem jelenti azt, hogy kijárja ezeket a felvé­teleket és közreműködése minden esetben eredményes lesz. Feladata, hogy segítse a dolgozót az okmányok be­szerzése és a hatóságoknál történő eljárás tekintetében; de nyilvánvaló, hogy ag ilyen ügyekben az eredmé­nyességet nem lehet a jog­segélyszolgálattól számon kérni. A gyámhatósági eljárások­nál fokozottan érvényes a titoktartási kötelezettség. Is­meretes, hogy az elvált szü­lők amúgy is hátrányos helyzetben levő gyermekei­nek láthatása miatt esedé­kes rendkívül elmérgesedett helyzet alakul ki, és ennek megoldása helyenként nem is elsősorban jogi kérdés, hanem nagy körültekintést, tapasztalatot és tapintatot igénylő család- és ifjúságvé­delmi feladat. Ezekben aa ügyekben esetenként felfo­kozott ellenséges érzelmek, az egymásnak ellentmondó nézetek és vélemények csapnak össze. Lehetőség szerint arra kell törekedni, hogy az ellenérdekű fél meghallgatásával — ameny- nyíre az ilyen ügyekben egyáltalán lehetséges —, ob­jektív képet kapjunk, ily módon a jogsegélyszolgálat feladata a korrekt felvilá­gosítás, tájékoztatás, ami egyaránt szolgálja a hivata­los eljárás gyors befejezé­sét és az ügyfél érdekét. Büntető- és szabálysérté­si ügyekben főszabályként kell kimondani, hogy a jog­segélyszolgálat a dolgozó ré­szére adjon felvilágosítást, jogi tanácsot és általános el­igazítást a büntető-, illetve szabálysértési ügy kapcsán. Hangsúlyozni kell azonban, hogy szándékos bűncselek­mény miatt indult büntető­ügyekben a jogsegélyszolgá­lat az általános jellegű fel­világosításon kívül egyéb közreműködést nem végez­het, következésképpen a vádlott képviseletét nem láthatja el. Külön gyorsvonatok Értesítjük a T. utazóközönsé­get, hogy a Füzesabony—Eger— Putnok vonalon fekvő Eger—Ti­hamér vasúti megállóhelyet 1986. szeptember 28-án 0.00 órá­tól megszüntetjük. A nagy érdeklődésre való te­kintettel a szeptember 27-i kato­nai eskütételre Miskolc—Kör­mend, valamint Debrecen—Mis­kolc—Budapest-Ferencváros— Lenti és vissza viszonylatban külön gyorsvonatot közlekedte­tünk. A vonatok indulási és ér­kezési idejéről az állomásokon lehet érdeklődni. MAV-igazgatóság, Miskolc

Next

/
Oldalképek
Tartalom