Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)
1986-09-25 / 224. szám
Kíkotorják a hordalékot Kőgát a Hámoritóban Lillafüred gyöngyszemének megóvása, vizének ipari hasznosítása tette szükségessé a Hámori-tó Vízi Társulat megalakítását. Feladata a további eliszapolódás megakadályozása és a tóban tárolt mintegy 400 ezer köbméter víz hasznosítása, a tó gazdaságos üzemeltetése. Az előzetes felmérések szerint több mint 1800 köbméter kőgátat kell megépíteni, és a többi kisebb munkálat mellett kotrással ki kell emelni a tavat feltöltő, megközelítőleg 7000 köbméter hordalékot. Az ehhez szükséges pénzt egyrészt állami támogatásból szerzik meg, másrészt az érdekelt üzemek és intézmények, a társulás tagjai is hozzájárulnak a költségekhez. A tervezés megkezdődött, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság készíti el * A kirándulóknak, a vízisportolóknak s a horgászoknak egyaránt kívánatos a csodás környezetű tó felfrissítése. a terveket, még ebben az évben. Ennek alapján a kivitelezéshez jövőre látnak hozSzczon előtt is begyújthatnak Nem késtek el a próbafűtéssel Hogyan készült fel a Borsodtávhö a távfűtési szezonra? — erről írtunk nemrégiben. A cikkben az illetékes elmondotta, hogy a próbafűtést a meleg őszre való tekintettel egyelőre elhalasztják. Több olvasónk kérdezte: nem lesz-e túl későn a rendszer kipróbálása, s marad-e idejük a szakembereknek az esetleges hibák korrigálására, tekintve, hogy a hivatalos fűtési szezon október 15-vel elkezdődik. A kérdést Torma Ivánhoz, a vállalat főmérnökéhez továbbítottuk. — Azt kell mondjam, túlságosan aggályoskodó az olvasók észrevétele. A nyári karbantartásunk ugyanis — ami egy-egy városrészben kéthetes leállással jár — éppen azt célozza, hogy ősszel zavartalanul kezdhessük a szolgáltatást. A szezon előtt a néhány — legtöbbször három — napos próbafűtés célja ezzel szemben az, hogy feltöltsük, illetve légtelenítsük, beszabályozzuk a rendszert Nem állítom természetesen, hogy apróbb javítanivalók nem fordulhatnának elő ilyenkor is, de ezek már nem okozhatnak sok fejtörést szakembereinknek. Az elmondottak is indokolják, hogy nyugodtan elhalaszthattuk egyelőre a próbafűtést Közismert, hogy ezért a szolgáltatásért a fogyasztóknak nem kell fizetniük, s így elgondolásunk szerint mindenkinek jól jön majd a pár napos térítésmentes meleg. Való igaz, hogy a hivatalos fűtési szezon október 15-én kezdődik. A több éves gyakorlat mondatja velem viszont azt: előtte is készen állunk a szolgáltatásra, ha indokolja ezt az időjárás. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy akkor kezdjük a fűtést korábban, ha három napig 12 fok alá csökken az átlagos hőmérséklet, vagy egy napon át nem emelkedik 10 fok fölé a hőmérő higanyszála. A törvényhatóság büntetett II részegisek jajos pfc A részegeskedés elleni küzdelem nem mai keletű. Krónikások feljegyezték, hogy a zsoldos hadinép nyomán nálunk a 16. században terjedt el a mértéktelen italozás, jobbára az urak és a végbeli vitézek között. Ostorozta a mértéktelen bor- fogyasztást a papság csakúgy mint a törvényhatóság. Szenczi Pál „A részegesek jajos pohara” címen jelentette meg prédikáció-gyűjteményét. A törvényhatóságok azonban büntették is. Országos szécás volt, hogy a takarodó megharangozása után minden italmérő helyet be kellett zárni. Abaúj megye az 1600-as években megállapítván, hogy a sepsi vargák „igen kamacsok”, olyan törvényt hozott, hogy a vármegye falvaiban és mezővárosaiban nekik bort még pénzért se adjanak. Debrecen város pedig bizonyos Túri Jánost, aki részegen, lámpás nélkül .kóborolt, a nyakvasnál levonatta, s a furatossal (lapáttal) hatva- nat veretett rá... Ám az italozás elleni küzdelem mindig is kétarcú volt. Mert más statútumok viszont a falusi, városi bíráknak kötelességévé tették, hogy az árusításra kerülő bort, égetett italféleségeket megkóstolják. Ez volt a „látópohár”, mert amit az ember nem kóstol, annak ízét sem ismeri. Márpedig a bor- forgalmazás törvényei igen szigorúak voltak, ezek betartását bíró uraiméknak kellett ellenőrizni. Így aztán külön törvényt kellett hozni, hogy hivatali tisztük gyakorlása ürügyén le ne részegedjenek. zá, mégpedig az elképzelések szerint a tó Omassa felőli részén. Itt a hordalék felfogására műtárgyakat építenek, és megkezdik a meder kotrását. A munkálatokat, amelyek költsége meghaladja a hétmillió forintot, két év alatt akarják elvégezni. Környezeti kultúránkért A gazda szemével nézni és gazdakén! tenni A városi párt-vb tegnapi ülésén vitára bocsátott jelentésnek a bevezetője volt az, amit tulajdonképpen senki sem vitatott: a minőségi városfejlesztés velejárójaként a város lakossága egyre érzékenyebben reagál arra, mennyire kulturált közvetlen lakókörnyezete. Egyre gyakrabban fogalmazódik meg minden fórumon, hogy rendezettebb városképet, jobban gondozott parkokat, tisztább utakat, járdákat szeretnénk látni magunk körül. Ebből következően a városgazdálkodás fontos politikai tényezővé vált, hiszen nagymértékben befolyásolhatja a miskolciak komfortérzetét, hangulatát. Erről a platformról nekirugaszkodva készítette el — tiszteletreméltóan őszinte — jelentését a városi tanács, és tartotta meg szóbeli kiegészítőjét dr. Simkó János elnökhelyettes. Igaz, hogy épp ez a részletekbe menő önvizsgálat szinte önmagában hordta azt a kérdést, amit meg is fogalmazott az egyik felszólaló: — Ha ilyen jól tudja a tanács, hogy hol a hiba, akkor miért nem mennek már régesrégen sokkal jobban azok a munkálatok, melyek nyomán tisztábbak, rendezettebbek lehetnének közterületeink? Más megközelítése ugyanennek a gondolatnak: — Az őszinte önvizsgálat, hibafeltárás után most már a tetteknek kell következni. Nem elég, ha a gazda szemével nézzük városunkat, jól felkészült, okos gazdaként kell megszervezni munkánkat, működtetni azt a szervezett mechanizmust, melynek fogaskerekei a közüzemi vállalatok, a városgondnokság és a különböző társadalmi szervek, beleértve például a Miskolci Városszépítő Egyesületet is. (Szűcs Erika, a városi pártbizottság titkára indította el felszólalásával ezt a gondolatsort, melyet több más felszólaló is kiegészített.) Dr. Kovács László tanácselnök — igen szimpatikus módon — elsősorban arról beszélt, hogy mi a felelőssége a városi tanácsnak s az általa irányított intézményeknek, vállalatoknak, mondván: — Ha a város önmaga nem kezeli igazi rangján a környezeti kultúrát, akkor nem lehet elvárni a lakosságtól sem a hatékony támogatást. SzáMire figyelmeztet az M betű? Novemberre iij telelőnkön vv Akik naponta forgatják a miskolci telefonkönyvet, tanúsíthatják, hogy az már igencsak idejét múlta. A magán- és a közületi előfizetők számai közül nagyon sok megváltozott az utóbbi időben. Gyakran foglalt emiatt a tudakozó hívószáma is. Mennyiben elavult városunk telefonkönyve, és mikor számíthatunk az újra? — kérdeztük Havas Józseftől, a Miskolci Postaigazgatóság távközlési osztályának helyettes vezetőjétől. — Legutóbb 1983-ban jelentettük meg a miskolci telefonkönyvet, alig egy esztendővel később díjmentesen kiosztottuk ennek a pótfüzetét. Ennek ellenére a mostani számnévsor már csak hatvan százalékban használható. Ezért határoztunk úgy, hogy október közepén minden adatot megküldünk a Tudakozó és Névsorszerkesztő Hivatalnak. S előreláthatóan november végére megjelentetjük a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei új telefonkönyvet, amely tartalmazza az új miskolci számokat is. Ez vaskos kötetnek ígérkezik, mivel az 1980-ban kiadott Borsod— Heves megyei sem volt már sovány. Az akkori kettős kiadásnak az ára kötetenként 73 forintba került A mostani nyomdaárak, szerkesztési költségek még nem ismeretesek, az új könyv eladási árát mi sem tudjuk. Hasonló lesz a budapesti telefonkönyvekhez, külön találhatók majd a közületi és egyéni előfizetők számai. Szerepel benne az úgynevezett szakmai névsor is, amelyben foglalkozásonként tüntetjük fel az előfizetőket. Ez nagy segítséget jelent majd azoknak, . akik szakiparosokat keresnek. Az utóbbi időben elterjedt a telefonrögzítők használata magánosoknál és közületek- nél egyaránt. Jó ha tudjuk, hogy ennek a készüléknek az üzembe helyezéséhez mindenki köteles engedélyt kéryftí*' 5 ; ■ * : <«oofc*/>»íc ont o' < r.7 i *«*«« »»fe/O : . <W*í»»K »**«**><*«*#* »xM •a m i < •>> V \ '«Wi n,a . 14.'$^ . ***:>*: ^«»1 < -----------:■ *a> V' ■»íí : <-*\< »:«i : ; "-o-'----y •, , 8 >/k« V <« ; • ,vwN~ ««9 <*>&> A «. & Í95 \ • >x« :>x-v-<»*•*'/ » itt x <* V4 •! «>955 >*<« ) sow«« '<•' > y (>£*»*«* 90**^** x^.v/.v: :v.<y.-y. v v ÍXywy 'v-'-v- •>:• >•' ■<*•> >-•<,: '-x>őx*5x- *- W* v í >> ««• : < >•' *•»> r -T v' PH I •Jf. A régi, elnyűtt könyv, házi helyesbítésekkel. Kár, hogy az új telefonkönyv nem lesz kötetekre bontva. Aki a miskolci számokat keresi a leggyakrabban, kénytelen lesz az egész megyei névsort végiglapozni. ni a postától. Ezt természetesen mindenki megkapja, a kérelem benyújtására azért van szükség, hogy a készülékekkel ellátott telefonok hívószámait az új könyvben M betűvel jelölhessék. Ez figyelmezteti a hívót arra, hogy a hívott állomáson rögzíthető a beszélgetés. A hazai joggyakorlat szerint ugyanis a telefonbeszélgetést csak az előzetes figyelmeztetés után vehetik magnószalagra. A figyelmeztetést ez az M betű jelenti, ami a telefonkönyvben az előfizető hívószáma előtt található. (szántó) mos példával is bizonyította, hogy az elmúlt években sok környezetromboló jelenséget eltűrt a tanács. Hosszú idő után most kell hozzálátni ahhoz, hogy rendet teremtsenek például a sátorgarázsok ügyében. Ugyancsak rendcsinálás zajlik a butikok telepítésével kapcsolatban. Csaknem két évtizede áll a Vörösmarty utcában a BÁÉV díszesnek egyáltalán nem mondható, barakkokból álló felvonulási telepe. Az ide tervezett park helyén! Szerepét betöltötte, kitelepítésére intézkedések történtek. Mondandójának summázata lehet ez a mondat: — A jelenlegi pénzügyi feltételek mellett is lehet javítani a város rendjét, tisztaságát! Szót kaptak természetesen a tisztasággal, renddel hivatásszerűen foglalkozó vállalatok vezetői is. Farkas György, a közterület-fenntartó vállalat igazgatója — nem első ízben! — kérte, hogy a lakótelepek, utak, járdák tervezésekor kérjék ki az ő véleményüket is, hiszen sok helyen azért megy igen nehézkesen a takarítás, mert lehetetlen megközelíté- ni a „tetthelyet” a kukáskocsikkal, gépekkel. A kertészeti vállalat dolgaival a közelmúltban cikksorozatban foglalkoztunk. Ezért elég most annyit idézni dr. Bartus Elemér főmérnök és megbízott igazgató szavaiból, hogy bizony súlyos millióiba került a városnak az elmúlt években a nem eléggé tervszerű és szakszerű kertészeti munka. Varga Zoltán, a városgondnokság vezetője arról szólt, hogy tulajdonképpen csak ez év júniusában tisztázódott megnyugtató módon, mi is a hatásköre a gondnokságnak. Szerinte abból a pénzből, ami rendelkezésükre áll, nem tudnak kellően gondoskodni a csatornahálózat és az élő vízfolyások tisztántartásáról. Emellett óriási károkat — évente körülbelül ötmillió forint veszteséget — okoz az értelmetlen pusztítás, a vandalizmus a parkokban, más közterületeken. ■ ■ Tímár Vilmos, a városi pártbizottság titkára —. mint a vb-ülés elnöke — összefoglalójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetkultúra része az általános kultúrának. Azért tehát, hogy hogyan néz ki városunk — már ami a rendjét, tisztaságát illeti — más-más minőségben, másmás fokon, de mindannyian felelősek vagyunk. Ö is dicsérte a jelentés őszinteségét, majd a városi pártbizottság — a jelentéshez fűzött — állásfoglalására és a vitában elhangzottak alapján kidolgozott cselekvési programra hívta fel hangsúlyozottan az érdekeltek figyelmét. E programnak legalább néhány évre konkrétan meg kell határoznia, kinek mi a teendője. A feladatot végrehajtók köre természetesen nem zárul a városi tanáccsal, illetve a felügyelete alatt dolgozó vállalatokkal, van mit tenniük a pártszervezeteknek, a tömegszervezeteknek, a város- szépítőknek is. Javasolta, hogy a tanács végrehaitó bizottsága is tűzze napirendre e témát. A végrehajtó bizottság elfogadta javaslatát: a cselekvési program végrehajtását rendszeresen ellenőrzik majd. (Környezeti kultúránk fontos ügyét — mint eddig is — lapunkban állandóan napirenden tartjuk, s rövidesen visszatérünk mind a jelentés tényeire, mind az állásfoglalásból adódó feladatok végrehajtására.) B. D.
