Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)
1986-09-24 / 223. szám
Hull as elsárgult levél... Tűzoltási gyakorlat. Galga ’33 Munkásőrök harci Felbolydult jő néhány órára az egyébként csendes Gal- ga-mente. Gödöllő, Vác és Aszód térségében a munkásőrség ez évi kiképzési tervének megfelelően, a Galga ’86 gyakorlat zajlott a közelmúlt napokban. Először a parancsnokok számára, majd az egységeknél is elrendelték a magasabb készültségi fokozatot. A feltételezett helyzet szerint, az ellenség „diverziós csoportot dobott át” erre a területre. Ezek a fegyveresek a helyi segítőikkel szinte azonnal felvették a kapcsolatot, és megkezdték „államellenes, romboló” tevékenységüket. A munkásőrök feladata az volt, hogy mielőbb felkutassák, majd elfogják őket. Megkezdődött tehát a felderítés és a hajsza ... Az objektumőrzési, -védelmi feladatot a munkásőrök jól látták el, hiszen a „diverziós csoportot” megakadályozták terve végrehajtásában. Tűzharcban megsebesítették, majd elfogták az „ellenséges . fegyvereseket” a munkásőrök. Az éleslövészeten egyéni és rajfeladatokat hajtottak végre. A hatás kedvéért géppuskával darabokra szabdaltak egy téglafalat, majd páncélgránáttal vasbeton paneleket. Jó találati pontosságot bizonyítottak a munkásőrök az „ellenséges” helikopter-makett lelövése- kor is. A nők szintén állták a sarat. Ezt a közelharc-bemutatón sok férfiszempár előtt tanúsították. Pillanatok alatt földre terítették a férfi támadókat ... Igen látványos harcot vívtak a munkásőrök a tömeg- pusztító fegyverekkel támadó ellenség ellen is. A vegyivédelmi gyakorlat«« ott * Az éleslövészeten a munkásőrfegyverek ritkán tévesztettek célt. Megbüntetik a szeletelőket próbája volt Sztanó Géza vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg vegyivédelmi főnöke is, aki ugyancsak elismeréssel nyilatkozott a látottakról. Nagy György, az országos parancsnok első helyettese, a szemle parancsnoka a tapasztalatokat összegezve, elmondta: ez a gyakorlat is bizonyította, hogy a munkásőrök készen állnak meghatározott feladataik végrehajtására. Harckészültségük magas színvonalú, erkölcsi, politikai magatartásuk szilárd, fegyelmük példás. Midezt megerősítette Borbély Sándor országos parancsnok, aki a gyakorlaton is részt vett. A már hosszú évek óta szolgálatot teljesítő 18 munkásőrnek átadta a Haza Szolgálatáért érdemérem különböző fokozatait, két alegységet pedig országos parancsnoki dicséretben részesített. A Sajtóház előtt potyog a rengeteg aranyalma a fiatal fákról, s gurul az úttestre, a járdára is jut bőven belőle. A Felszabadítók útján vagy a diósgyőri Vár utcában gesztenyelevél, vadgesztenye boritja az úttestet és a járdát ... Lehet-e így kulturált településképről beszélni? Farkas György, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat igazgatója: — Ez az ősz velejárója. Az igazsághoz azonban hozzá tartozik az is, hogy nagyon sokan megfeledkeznek a kötelességeikről. Eszükbe sem jut, hogy a telekhatártól számított tízméteres terület (közületnél ennek a kétszerese) tisztaságáért ők felelnek. Ha parkról, zöldsávról van szó, akkor pedig a kertészeti vállalat a gazda. Miénk az úttest — elvileg. Ez utóbbit azért hangsúlyozom, mert rengeteg helyről hívnak bennünket, tesznek panaszt ellenünk, hogy nem takarítunk, vagy csak ritkán. Csakhogy, mi ott és annyiszor takarítunk, ahová és ahányszorra megrendelik. Például: az avasi lakótelep keresztuteáira, a Győri kapu számos utcájára, a vasgyári „számozott” utcákra egyáltalán nin«» megrendelésünk, holott azokra is ráférne legalább havonta egyszer-kétszer a szakszerű takarítás ... Visszatérve a levélhullásra, mi is sokat törjük a fejünket jó megoldáson. Ilyennek képzelnénk el például egy közös komposztáló telepet a kertészekkel.— — Nem éppen csak őszi téma: szaporodnak az illegális szemétlerakóhelyek a város különböző pontjain . — — Ezt tapasztaljak mi is. S nem csupán a külterületeken, hanem a belvárosban Ázunk, itt is, ott is... A fürdőszobában óhatatlan, bogy ne kerüljön víz a padlóra. A víznek pedig el kell folynia valahová, és lehetőleg ne a szomszédok fejére... Ez egy eiemista számára is magától értetődő, de úgy látszik, hogy ezt a kisiskolás logikát hazai építőiparunk, a tervezők, kivitelezők, beruházók nem értik, vagy nem akarják érteni. A Hét műsorában láthattunk riportot arról, hogy bár sok bajt és kárt okoz a fürdőszobai lefolyók hiánya, ez az apró épületszerkezeti elem ma sem készül a panelházakhoz, és nem is nagyon van rá remény, hogy valaha is beépítsenek belőle akárcsak néhányat is. Ép ésszel nem hihetjük el, hogy ez valóban mégis. Ezek felszámolása sok felesleges pénzkiadást jelent a városnak, ha megspórolhatnánk, eddig be nem vont területeket lehetne belőle ta- karíttatni. Ám egyesek inkább fogadnak feketefuvart, vállalják a büntetés kockázatát, ahelyett, hogy nekünk szólnának, nálunk rendelnék meg a szemét elvitelét. — Nyáron is sokfelé építkeztek. Hozzánk is érkeznek bejelentések, hogy ott maradt a törmelék... — A közterület-felügyelet büntet érte. Mi, megrendelésre elvisszük. De sokan nem tudnak arról sem, hogy ha valaki építkezik, saját fuvarral, a Nádasréten 4 köbméter építési törmeléket ingyen leboríthat! Ha nem tud fuvart keríteni, mi adunk. Tapasztaljuk, hogy az építő- ipaid vállalatok is hagynak maguk után nemegyszer hulladékot az építkezés befejezése után. — Hallottunk felröppenő hírt bizonyos roncsautókról... — Meghökkentő adat, de igaz: Miskolc különböző pontjain mintegy 250 roncsautóról tudnak az illetékesek. Többségük gazdája ismeretlen. Mi vállaltuk elszállításukat. Elkészült a sz»» bályozás is: előírás, hogy t évig őrizni kell a roncsod aztán fotót, jegyzőkönyvet kell készíteni. Egy baj van csak. Nincs kijelölt telephely, ahová vinnénk, s nincs tisztázva például, hogy ki fizeti a szállítás költségeit... Egyébként vállaljuk a közúti balesetnél ottmaradt roncsautók, vagy az úttesten meghibásodott autók szállítását is, a tulajdonosnak csak a 35-161-et kell tárcsáznia, a többi a mi dolgunk. • — A város közútjait gyakorta szennyezik a homokot, meszet, sódert szállító tehergépkocsik. Hogyan lehet ezek tulajdonosait felelősségre vonni? — Az idén nem egy esetben tettünk feljelentést a közterület-felügyeletnél. De ugyanezt megteheti például a lakosság is! Meg kell jelölni a helyet, az időt, a gépjármű rendszámát, s két tanú szükséges. A mi feljelentéseink nyomán legkevesebb ezer forint büntetést fizettek a gondatlan rakodók! Meg is érdemlik, hiszen amíg ilyen felelőtlen emberek, vállalatok, szállítók vannak, tiszta városról nem beszélhetünk. Ny. L Most veszik 4 vadgesztenye-talány Aki valaha is próbált vad- gesztenyét eladni, az tudhatja, hogy nem mindig köny- nyű vevőt találni. Éppen ezért keltett érdeklődést — mint azt a napokban megírtuk —, hogy kampányt indított az Eriiéi Termék Vállalat a vedgesztenye felvásárlására. A vadgesztenye-ügy elég talányos. Csorba Pál, az Erdei Termék Vállalat gyáregység-igazgatója segített megvilágítani: miért van az, hogy az egyik évben keresett termék a vadgesztenye, máskor pedig senkinek sem kell. A hazai ipar nem rendezkedett be a könnyen hozzáférhető termék feldolgozására. Pedig számos értékes cikk készíthető belőle, a gyógy szer-alapanyagoktól kezdve a kozmetikai cikkekig, a ragasztótól a takarmányig. A felvásárlóknak csak akkor akad dolguk, ha külföldi — tőkés — megrendelést kapnak. Perez* érzékelhető a kiszolgáltatottságuk a külhoni piacokon, mert a feldolgozó bármikor azt mondhatja: nem éri meg neki az üzlet. Érthető tehát, hogy egyetlen, a hazai felvásárlással foglalkozó cég sem szeretne hoppon maradni a raktáraiba zsúfolt barna terméssel. Idén van megrendelés, tehát a múlt héten az Erdei Termék Vállalat hozzálátott a felvásárláshoz. Eddig 150 mázsát szállítottak be, de minden fellelhető tételre vevők volnának. Jó termés esetén legalább 15 vagon vadgesztenyére számítanak. Az sem mellékes szempont, hogy kilójáért két forintot fizetnek a Bábonyi-sori átvevőhelyen, így viszpnylag könnyű pénzkereseti lehetőséggel kecsegtetik a gyűjtö- getőket. B. A. Kazincbarcikai fiatalok bete oldhatatlan műszaki feladat — mint ahogy azt a nyilatkozó Munkavédelmi újítási nívódíj-pályázat Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség és a SZOT Munkavédelmi, Társadalom- biztosítási és Egészségügyi Osztálya, az Országos Találmányi Hivatallal egyetértésben,' pályázatot hirdet a dolgozó ember védelmét, a biztonságos munkakörülményeket, technikát elősegítő munkavédelmi újításokra, továbbá az újítások gyors megvalósításában közreműködő újítási előadók részére. Pályázni lehet: bármely ötlétszintű javaslattal, valamint 1985. július 1. után benyújtott, elfogadott, illetve hasznosított munkavédelmi újítással, továbbá újítási előadók részéről a gazdálkodó szervezetnél bevezetett újításokról szóló értékelő jelentéssel. A pályázatokkal 2000— 20 000 Ft-os pályadíjak nyerhetők el. A pályázat beküldési határideje: 1986. december 31. A részletes pályázati felhívás beszerezhető az: OMvF Munkavédelmi Információs Központnál 1068 Bp., Dózsa Gy. ‘út 84/a. V. em. Telefon: 429-339, 210-429. Vidéken: a megyei munkavédelmi felügyelőségeknél (személyesen). illetékes állította. Inkább valamiféle szemléletbeli gondról van itt szó, hiszen az, hogy beáznak a szomszédok, már nem az építők baja. E szemlélet illusztrálására, íme egy másik példa: a legtöbb miskolci panelház lépcsőházi bejárata fölé nem tesznek egy aprócska esővédő tetőt sem. Amíg a mama, a karján a gyerekkel, vagy a papa, kezében a táskával, zsebében kulcs után kotorászik, szép csendben ázik az esőben. Arról már. nem is beszélve, hogy az ajtókra zuhogó víz befolyik a lépcsőházba is. Magyar ember persze találékony, és jön a toldozás-foldozás: nézzük meg, hány különféle esővédő tetőcske került már a bejáratok fölé, ntólag. A gazdaságosság az a búvszó, amire az illetékesek hivatkoznak. Higgyük el, hogy a lefolyó, vagy ez az aprócska tető annyira drágítaná a házgyári lakásokat? Drágulnak azok enélkül is épp eléggé, és nem valószínű, hogy a költségvetésben a kényelmünket szolgáló apróságok billentenék meg a mérleget. Valahogy úgy van ez inkább, hogy köny- nyebb a lefolyón, az esőtetőn, egy-két csapon takarékoskodni, mint jobban szervezni, olcsóbbá tenni az építkezést. Addig is, amíg ez így van, mi lakók tovább ázunk: hol a bejárat előtt, hol otthon, a szomszéd fürdőszobájától... (kiss) Javában tart a kazincbarcikai fiatalok hete. A rendezvények sorozata az elmúlt szombaton kezdődött a vegyiparáról nevezetes városban, s a gazdag program vasárnap ér véget. A széles választékban olyan rendezvények szerepeltek, illetve szerepelnek, mint az ifjúsági bál, a számítógépes nap, a diákavató, politikai bazár, s a leg..., leg..., leg... elnevezésű sportvetélkedő. A legeknél tartva: ezek sorába kívánkozik a holnáp délután, a Vegyész-stadionban öt órakor kezdődő ni- caraguai szolidaritási nagygyűlés, melyre nem kisebb személyiséget várnak a rendezők, mint Hámori Csabát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát. Kíséretében ide érkezik az a hazánkban tartózkodó nicaraguai delegáció is, melyet Pedro Hurtadó Vega, a Szandinista Ifjúsági Szövetség elnöke vezet. A vendégek holnap délelőtt Bőcsre látogatnak, ahol a Haladás Szövetkezet munkájával, valamint a háztáji gazdaságokkal ismerkednek. Délutáni programjuk — a nagygyűlés előtt — a Borsodi Vegyi Kombinátban üzemlátogatással folytatódik, s Kazincbarcika nevezetességeit is megtekintik.
