Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-20 / 220. szám

Ahol apu dolqozik... Nyitott kapuk napja a DIGÉP-ben ♦ Egy egyszerű szerszám is érdekes lehet. A hatalmas gépek, a szokatlan méretek lenyűgözték a gyerekeket. Szerződés a Dialóg Stúdióval liunkásfilmnapok - tizedszer A Diósgyőri Gépgyár KISZ- és ifjúsági bizottsága az idén is megrendezte Mis­kolcon és a szerencsi gyár­egységben a nyitott kapuk napját. Szombaton 2100 lá­togatót fogadott a vállalat, közülük 1200 volt az általá­nos iskolai tanuló, 900-an pedig az itt dolgozók hozzá­tartozóiként jöttek el. Mi is voltaképpen a ren­dezvény célja? — kérdeztük Szabó József személyzeti osztályvezetőtől, a DIGÉP ifjúsági bizottságának elnö­kétől. — Immár nyolcadik alka­lommal nyitottuk meg a ka­pukat az érdeklődők előtt; az egész vállalat keresztmet­szetének egy jellemző szele­tét mutatjuk be ilyenkor. Méghozzá kettős céllal: egy­részt a hozzátartozóknak tesszük lehetővé, hogy meg­ismerkedjenek szeretteik munkahelyével, munkakö­rülményeivel, hiszen ide nem lehet csak úgy „besé­tálni". + KAPJANAK KEDVET A SZAKMÁHOZ Aztán a pályaválasztás előtt álló általános iskolások­nak szeretnénk segítséget nyújtani: lássák a legkorsze­rűbb technikát, s kapjanak kedvet ezekhez a szakmák­hoz. Fiatal értelmiségiek klubja Első összejövetelét tartja hétfőn délután fél hattól a fiatal értelmiségiek klub­ja. A találkozóra — amely­nek a Szabadság téri MAB- székház ad otthont — a me­gyéből minden érdeklődőt szeretettel várnak. Még lehet jelentkezni Még egy hétig, szeptem­ber 22—26-ig lehet jelent­kezni a TIT ősszel induló tanfolyamaira. A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat Miskolc Városi Szerve­zeténél várnak minden to­vábbi érdeklődőt. 13—18 órá­ig, a Széchenyi űt 16. szám alatt. Pálos Attila, az F-gyár- egység főmérnöke kalauzolt végig a látogatók számára kijelölt útvonalon: — A‘ gépipar nem látvá­nyos szakterület, az érdeklő­dés iránta mégis egyre nő. A szülők munkahelyére na­gyon kíváncsiak a gyerekek; nagy élményt jelent, ha az apuka megmutatja, melyik gépen dolgozik. Az én fiam is, amikor megtudta, hogy lesz a nyitott kapuk napja, rögtön azt kérdezte: megint megyünk oda, ahol te dol­gozol? A zsongó csarnokokban sok látogató állta körül a gépeket, hallgatta a szakem­berek magyarázatát. A gye­rekek lopva fémforgácsokat szorongattak a markukban™ de egy idős néni is buzgón válogatott egy nagy halom rézforgács között. A villa­mos és vasúd kerékpárok A középkorban a nemesi családok törekvőbb tagjai előtt két választási lehetőség állott: vagy az egyház kebe­lén belül maradtak, s ott pró­báltak minél nagyobb tisztsé­geket betölteni, vagy katonai pályára léptek, s hősi tetteik­kel igyekeztek elnyerni a min­denkori király kegyeit. Ilyen nemesi családból származtak a Czudar testvérek. A Czudar család neve gyakran ' szerepel Borsod megye krónikájában. A fa­mília részt vállalt az ónodi vár felépítésében, s mint ezt Wertner Mór 1891-ben ki­adott tanulmányaiból meg­tudhatjuk, ez az esemény emelte a Czudarokat a fő­nemesek soraiba. Czudar Imre, a későbbi erdélyi püspök a család bo­csi birtokán látta meg a napvilágot, a hiteles forrá­sok szerint az 1340-es évek valamelyikében, tehát abban az időben, amikor hazánk­ban Károly Róbert szemé­lyében erős kezű király uralkodott. A jó eszű nemes úrfi itáliai egyetemeket lá­togatott, s hazatérése után egyházi pályára lépett: 1366 —67-ben erdélyi kanonok, 1368-tól kalocsai, 1371-től pedig fehérvári prépost. Nagy tudású, alapos művelt­ségű ember volt, kemény akarattal a mind magasabb egyházi méltóságok elnyeré­sére. Harminc s egynéhány éves korában mór várad! gyártó részlegben pedig egy egész csaiád állt az ellenéi-- ző mérlegen ... Egy esztergapad mellett egy kisfiúra lettem fi­gyelmes; csodálattal tekin­tett — hol dolgozó édesap­jára, hol a gépre. Ifjabb Vass László másodikba jár, és nagyon szeretne egyszer ő is ilyen hatalmas gépen dolgozni. + TALÁLKOZÁS A SZÁMÍTÓGÉPPEL A kijáratnál a diákok egymás szavába vágva be­szélték meg a látottakat. A 36-os Számú Általános Is­kolából 6., 7., és 8. osztályos tanulók jöttek el a gyárlá­togatásra. Nagy András tör­ténelem—magyar szakos ta­nárt nem volt nehéz szóra bírni! — Azért tartom hasznos­nak ezt a napot, mert a gyártás munkafolyamatait csak kevesen ismerik. Előző­leg a kohászatban jártunk, ott a nyersanyag feldolgo­zásával, s most a megmun­kálásával ismerkedhettünk meg. Üjdonság, hogy a gé­pek működtek, ugyanis ez az első alkalom, amikor nem „álló üzemet” láthattunk. Konkoly Sándor, 7. osztá­lyos tanuló így látta a gyá­rat; — Csodálatosak voltak a maró-, fúró és esztergagé­pek. A munkadarabok és a forgácsok megmozgatták a fantáziámat; voltak amelyek gyümölcsökre, állatokra ha­sonlítottak. Meglepett, hogy ezt a nehéz munkát nem­csak férfiak végzik. Most a számítógépközpont korszerű gépparkját is meg­tekinthették a kíváncsiak, az ifjúsági és brigádházban pedig a számítógépeken já­tékprogramok szórakoztatták a diákokat. S hogy mennyire nagy volt az érdeklődés, azt Pavella Lászlónak, a B- gyáregység párttitkárának, szavai is bizonyítják: — Én is meglepődtem, hogy milyen sokan jöttek el.« Fábián Gábor püspök, s ilyen minőségben vett részt 1374-ben a Kani­zsai István nádor által ve­zetett franciaországi követ­ségben. Nagy Lajos király halálakor, testvérével, Czu­dar Péterrel együtt az erdé­lyi várak egy részét átadta a litvánoknak, ezért 1385-ben büntetésből áthelyezték az itáliai imolai püspökségre, de egy év múlva kegyelmet kapott. 1386-tól haláláig, 1389-ig az erdélyi püspök méltóságát viselte. Egyház­politikájában következetes volt, azonban ellentmondást nem tűrő természete miatt élete utólsó szakaszában mind több ellensége lett. Ál­lítólag cselszövés okozta ha­lálát. Sírköve Gyulaf-ehérvá- rott fennmaradt. Legidősebb testvére, Péter éppen 650 éve, 1336 szep­temberében született Önö­dön. Testvérével ellentétben ő a katonai pályát vélte al­kalmasnak arra, hogy "az or­szág méltóságai közé kerül­jön. Már tízéves korától ki­rályi apród, s Budán, a ki­rályi udvarban sajátította el a vitézkedés fortélyait. Tár­saival együtt többször kísér­te el a királyt hadjáratokba, külország! követségekbe. Öccséhez hasonlóan ő is jó- eszű, tehetséges volt, s tö­retlen szorgalmával elérte, hogy 1357—59-ben a király megtegye Sáros és Borsod vármegye ispánjává, s ezzel egyidejűleg diósgyőri vár­naggyá. Eure az időre tehető 1 A MOKÉP indította útjára tíz évvel ezelőtt a Munkás- filmnapok című országos ren­dezvénysorozatot, a megyei moziüzemi vállalatok és a szak- szervezetek megyei tanácsai támogatásával. Azzal a céllal, hogy munkáskollektivák, értel­miségiek találkozhassanak a kortárs filmművészet jeles al­kotásaival, alkotóival, és hogy az újabb munkásnemzedékek megismerkedhessenek az egye­temes filmtörténet néhány ki­emelkedő, immár klasszikus­nak számító értékével. Az' idén megyénkben az ünnepélyes megnyitó Mező­kövesden lesz, hétfőn dél­után 5 órakor, ahol ekkor adják át a felújított Petőfi filmszínházat. De már dél­előtt is nevezetes esemény színhelye lesz a megyei mo­ziüzemi vállalat: a MAFILM Dialóg Stúdiója és a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Mo­ziüzemi Vállalat együttműkö­dési szerződését értékelik, és újítják meg a vállalat köz­pontjában. A két évvel ez­előtt megkötött szerződés szerint a Dialógban készült filmeket előbemutatókon is levetítik Miskolcon, ezeknek az alkotásoknak kiemelt propagandát biztosít a mo­a vár körüli vizesárok ki­építése. 1360-tól 1372-ig po- hárnokmester és szlavón bán. 1361-ben a Viscontiak által ostromolt Bologna fel­mentésére küldött magyar sereg vezére. Bátorságával, vitézségével a hadjárat so­rán kitűnt, s a király a ké­sőbbiek során egyre jelentő­sebb feladatok elvégzésével bízta meg. így például 1363- ban László apuliai herceggel együtt Morvaországba veze­tett sikeres hadjáratot. Ké­sőbb, 1371-től két éven ke­resztül országbíró, majd is­mét a szlavón báni méltósá­got töltötte be. Diplomáciai érzékére jellemző, hogy 1380-ban eredményesen mű­ködött közre a velencei bé­ketárgyaláson. Életének utolsó szakaszában elpártolt a királytól, 1381-ben orosz vajda lett. Az erdélyi várak eladása miatt börtönbe ve­tették, de tekintettel koráb­bi szolgálataira, nem sokáig kellett raboskodnia. Kisza­badulás után még a birto­kait is visszanyerte, orszá­gos tisztséget azonban irzár nem kapott. Borsod várme­gyei birtokára vonult visz- sza, s Önödön élt, 1396-ban bekövetkezett haláláig. Testvérével együtt alapí­totta a sajóládi pálos kolos­tort, melyet jó százötven évvel később, a XVI. század eleiéh Martinuzzi Fráter György tett országos hírűvé ziüzemi vállalat. A gyártás és a forgalmazás közötti, minél jobb kapcsolatot szol­gálják a kölcsönös látogatá­sok, a közönség megnyeré­sét célozzák az ankétok. Hogy ezek a célok mennyi­re váltak valóra, azt értéke­li a vállalat részéről Lengyel Ágoston igazgató, a gyártók képviseletében pedig Bacsó Péter stúdióvezető. A szer­ződéssel kapcsolatos megbe­szélés után Reformtörekvé­sek a filmkultúra terjeszté­sében címmel dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója tart előadást azon a műve­lődéspolitikai fórumon, ame­lyen az érdekeltek között részt vesz Bacsó Péter ren­dező, Széchenyi Ágnes, az MSZMP KB kulturális osz­tályának helyettes vezetője és Üjhelyi János dramaturg. A délutáni megnyitón Her- kely György, Mezőkövesd ta­nácselnöke mond köszöntőt Készül Miskolc Az őskortól napjainkig Síeli fel Miskolc történetét az a monográfia, amelynek előmunkálatain már dolgoz­nak a Herman Ottó Múze­um munkatársai. A nagy­szabású vállalkozást négy kötetre tervezik, s a kiadá­sát — többek között — a városi tanács pénzügyi tá­mogatása teszi lehetővé. A városunk részletes tör­ténetét ismertető munka elő­ször 1911-ben jelent meg Ez a sokat emlegetett Szend- rei-féle monográfia. Ezt kö­vette a Halmai—Leszih fel­dolgozás, újabb adatokkal. A most készülő monográ­fia a korszerű kutatási alap­elvekhez igazodva tárja fel nagymúltú városunk törté­és adja át a filmszínházat. A Munkásfilmnapok tízéves évfordulója alkalmából dr. Gombár József méltatja a rendezvénysorozatot, majd díszelőadáson vetítik le A nagy generáció című filmet, amely szintén a Dialóg Stú­dióban készült, András Fe­renc rendezésében. A Munkásfilmnapok során Miskolcon egyebek között A csapat, A hivatalos válto­zat, a Keserű igazság, a Képvadászok, a Lenni, vagy nem lenni, A nagy generá­ció című filmeket játsszák. A 114. Sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet kollégiu­mában pedig a hónap utolsó napján premier előtti bemu_ tatón levetítik Jirzi Menzel Az én kis faluközpontom cí­mű filmjét. A megyei záró- ünnepséget október 16-áa tartják a Diósgyőri „Vasas Művelődési és Oktatási Köz­pontban. netét. A legújabb ásatások és kutatások eredményei alapján ad képet például a város kialakulásáról, a te­lepülés fejlődéséről, építé­szeti arculatáról, gazdasági életéről; a kézműipartól a korszerű nagyiparig vezető történelmi útról. Helyet kap benne természetesen a ke­reskedelem is, hiszen Mis­kolc egykor híres volt vá­sárairól. És jelentősége sze­rint foglalkozik majd a mo­nográfia a város oktatás­ügyével, s a kulturális, mű­vészeti eredményeivel. A nagyszabású munkát a helyi sajátosságok figyelem- bevételével szerkesztik. Az elgondolások szerint az utol­só kötet 1995-ben jelenik meg. • r unió manó AZ UNIÓ ÁFÉSZ ÉRTESÍTI VÁSÁRLÓIT, hogy 1986. szeptember 24-étől Szerelvényboltját KÖLTÖZKÖDÉS MIATT BEZÁRJA! Addig is bő áruválasz­tékkal várja vásárlóit: Öntöttvas kazánok KZ, KCSM; Totya í0-as, 30-js, 40-es, 55-ös .azánok; Öntöttvas radiátorok; Hajdú lapradiátorok; Hunor alu.-radiátorok; Szerelvényáruházunk 1986. OKTÓBER 6-ÁTÓL Miskolc, Vándor Sándor u. 1—3. sz. alatt üzemel. Eleink emlékezete A Czudar fivérek Mebtác tetváa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom