Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-19 / 219. szám

Családi korben s|c Ha a kacsapecsenye a kedvenc, az a jó, ha a háztájiban nevelkedik a hozzávaló. Becse lett a konyhának s a kiskertnek Sajnos, már nem tudom Neki elmondani, de gondo­latban nagyon sokszor bo­csánatot kérek az édes­anyámtól. Hányszor berzen­kedtem a nagy konyhai att­rakciói ellen tizenéves ko­romban. Kivált ilyentájt, ősszel, amikor „úszott” a konyha nap mint nap a be­főzési szezonban. A renge­teg üvegmosás, a meggyma- gozás, a lecsóhoz a paprika szeletelése, a hagyma sira- tása. Pepecselés a lekvárok­nak, a szörpöknek valókkal. Tudtam volna szórakozta­tóbb elfoglaltságot is, mint ilyenkor kanyhalánjdtént a keze alá dolgozni. Majd én megmutatom, milyen a mo­dern háziasszony, hogy mi­lyen a korszerű háztartás­Futás a pontokért Szombaton: olimpiai ötpróba Másfél hónapos szünet után ezen a hét végén foly­tatódik az olimpiai ötpróba tömegsportakció. Ezúttal a futó kispróbán gyűjthetnek pontokat a résztvevők. Mis­kolcon kívül Mezőkövesden, Kazincbarcikán, Ózdon és Sátoraljaújhelyen lehet tel­jesíteni a távokat. C Miskolcon ezúttal is- a Városi Sportcsarnok lesz a próba központja. Oda vár­ják szombaton reggel fél 8-tól a jelentkezőket. A csarnok előterében állítják fel a négy versenyirodát, amelyből egy csak azokat fogadja, akik a 7 kilométe­res távot választják. A szer­vezők ezúton is kérik azo­kat, akik ezen a távon in­dulnak. hogy minél koráb­ban jelentkezzenek a ver­senyirodánál — az akcióiga­zolványukkal és a 20 forin­tos nevezési díjjjal —. mert csak úgy érhetik el időben a rajthelyet a repülőtéren. A 14 kilométeres táv indí­tása a Városi Sportcsarnok előtt lesz, az időpontja fél 10. A próba útvonala: Váro­si Sportcsarnok — Szemere u. — Kazinczy u. — Petőfi tér — Szentpéteri k. — Nóg­rádi S. u. — Repülőtér (kör­be kell futni) — Besenyői u. — Zsolcai k. (Gömöri aluljárón át) — Kun B. u. — Budai J. u. — Városi Sportcsarnok. A repülőtéren az ellenőr­ző pontnál (a 7 km-es rajt­nál), a Gömöri étterem előtt és a Városi Sportcsarnoknál is frissítő állomásokat állí­tanak fel, ahol a prőbázók limonádét és vizet kapnak. A szervezők ezúton is megértést, türelmet és főleg óvatosságot kémek szomba­ton délelőtt a próba útvona­lán közlekedő gépjárművek vezetőitől. Mintegy másfél­két órára kikapcsolják a forgalomirányító lámpákat. A nagyobb közlekedési cso­mópontokban és az útke­reszteződésekben csak né­hány perce — amíg a futók elhaladnak — a rendezőség leállítja majd a forgalmak Emléktáblát avatnak Arié partizánja Ma délután 3 órakor em­léktáblát avatnak Arlón a község partizánhösére, Ten­gely Józsefre emlékezve. Tengely József Arlón szüle­tett 1910-ben, sokgyermekes parasztcsaládban. 1942-ben hívták be katonának, s ki­küldték az orosz frontra. Alig egy hónapot töltött el az első vonalban, s ez elég volt ahhoz, hogy felismerje: át kell állni! Szándékát meg is valósította. A Szov­jetunióban előbb antifasisz­ta, majd partizánképző is­kolán tanult: készült arra. hogy azok ellen harcolhas­son, akik ebbe a háborúba kényszerítették. 1944. szep­tember 19-én, éjjel tíztagú partizánszervező csoport tagjaként érkezett a Felvi­dékre. Nagykózmér határá­ban értek földet, s másnap már meg kellett ütközniük a felszámolásukra kivezé­nyelt fasiszta csapatokkal. A több órás küzdelemben a csoport tagjai közül négyen életüket vesztették. Itt halt hősi halált Tengely József is. Minderről a hozzátarto­zók csak nemrég, 1981-ben értesültek. Az emléktáblaavató ün­nepségen dr. Molnár Lász­ló, az MSZMP Özd Városi Bizottságának első titkára mond beszédet. Az emlék­tábla Kiss Sunyi István szobrászművész alkotása. Magyar gasztronómiai na­pokat rendeznek mától Kas­sán, a Slovan Szállóban, ahol a HungarHotels miskolci Avas Szállodájának szaká­csai, cukrászai adnak ízelí­tőt — szerda estig — sző­kébb pátriánk étkezési szo­kásaiból. Mint Samkó István, az Avas Szálló éttermi igazga­tója elmondotta, a szaká­csok és cukrászok1' számos ínyencséggel várják a kas­saiakat a Slovan Szálló ét­termében. Előételként avasi jércesalátát, a levések kö­zött Újházi tyúklevest fi­nommetélttel, a halételek sorában pisztrángot Molnár né módra, s Tiszai halász­lét, a készétélek sorában pedig paprikáscsirkét galus­kával, bakonyi sertés szűz­érméket, borsodi töltött ká­posztát, székelygulyást, ki. nálnak, a tészták, sütemé­nyek sorában pedig a borso­di galuska mellett ott lesz a közkedvelt Rigó Jancsi is. Az ebédhez Fátyol József és zenekara szolgáltat ma­gyaros muzsikát,. vezetés! Ez dolgozott ben­nem, s így indultam a fene nagy önállóságnak: nem kell a kiskert. Mindent meg le­het venni a piacon. A be­főtteket, savanyúságokat, szörpöket elkészíti a kon­zervipar. A mosást elvégzi a patyolat. A hétvégi ebédet pedig felszolgálják az étter­mekben. .. • A FÉRJEK JS SZAKÁCSKODNAK Mindezt ugyanúgy képzel­te sok, velem egykorú asz- szony. Ám ahogy változtak az idők, megváltoztunk ma­gunk is. S csaknem úgy tesszük a dolgunkat, mint eleink. Mindezt több mint ötévi munkánk számvetéseként ál­líthatjuk. Azóta kopogtatunk be hetenként egy-egy csa­ládhoz, s azt tapasztaljuk, hogy a konyhának minde­nütt becse van. Még sehol sem dicsekedtek azzal, hogy ők hétvégén valamely étte­rem törzsvendégei. Annál inkább a házi specialitásaik­kal, mint Ócsaiék a passza- suttával, vagy Kelenék a ba­bapiskótából készülő, sütést sem igénylő tortával. Akár már egy külön kis szakács- könyvet is kiadhatnánk a házi specialitásokból. S mi több, mindezek előállítására nem csak az édesanyák, ha­nem az édesapák is képe­sek. A Buró családban a Őszi-téfi és gyermekruha- modellekkel, szabásmintákkal, kötött divattal megjelent a Divatalbum legújabb száma. jfc A gazda gyönyörűsége: „ez az én kezem munkája gyerekek szerint finomabb az apa húslevese, mint az édesanyjuké. • A MAGUK KEZEMUNKÁJÁVAL S hányszor hallottuk, hogy a telken, vagy a kiskertben minden télirevaló megte­rem! Hinni kell abban, hogy íaletesebb az a zöldség, az a gyümölcs, amit a kétkezi munkájukkal teremtettek. Orlayék semmilyen főzelék­nek valóért nem mennek télen a boltba. A hatalmas mélyhűtőjük hamarosan be­hozza így az árát, s azon szerencsések közé tartoznak, akiknek kis éléskamrájuk is van a Bertalan utcai szolgá­lati lakásban. Nem így a legtöbb bérhá- zinak. És sehol sem mulasz­tották el szóvá tenni nagy szívfájdalmukat: kicsi a konyha, nincs éléskamra. Bizony, a tervezők is úgy gondolkodtak, mikor' kiötöl­ték ezeket a méreteket, hogy itt ritkán jön össze a csa­lád. Merényiék a Vörösmar­ty utcai kis, konyhájukban bizony lapjával ülnek az asztal mellett négyen. Má­sokat a befőzéstől tart visz- sza, hogy nincs hol tárolni­uk a házi készítményeket. Sokan jobban élveznék a bérházi lakást az áldásos összkomfortjával, ha tága­sabb lenne a konyhájuk. A konyha igazi reneszán­szát a családi házakban éli. Lett légyen az a perecesi bányászkolónián, vagy egy nemrégen épült városkör­nyéki harsányi kétszintes-» ben. Lukács Károly ékna.1 igazából érezhettük a tűz* hely melegét. És érzik az unokák is, hiszen rendszer rint a nagymama főzi a hétvégi ebédet. És akik tud­ván tudták, hogy nem csár bítja , őket a bérház: épít­keztek. S ha a vérükben volt a gazdálkodás minden csínja-bínja, háztájit is ke­rítettek mellé. Kucskárjéfe felsőzsolcai kis mintagazda­sága — lovakkal, tehenekkel és aprójószágokkal — any- nyit hoz a konyhára, hogy az egyébként szerény fize­tésük mellett külföldi üdü­lésre is futja. A Harsányban lakó Andrássyék sem tud­ják megmondani, hogy mi­kor vettek utoljára tojást' a boltban. ■' ­■ - ' • • ' W V­• BENÉZNI A FEDŐ ALÁ .., Közgazdász legyen a tal­pán, aki kimutatja: mekko­ra értékek teremtődnek a konyhákban, a kiskertekben. S e sorozat során egyetlen nőtől sem hallottuk, hogy háztartásbeli. Fonónő, tanár­nő, orvos, takarítónő, tűzá'év lótégla-gyártó, villamosveze-- tő, irodában és hűtőházban, dolgozó asszonyok vallottak e kimutathatatlan munka-1 időről, a „fizetségről”^ Mindössze az ízek dicséret«, az ára. Vagy csak a pilla-- nat, amikor a farkaséhesí kamasz hazamegy az iskola-: ból, s mohón benéz a fedő' alá. j Oláh Erzsi Stop, egy percre! Ssemzufof épit a A 3-as út legveszélyesebb szakasza megyénkben Bükk- ábránynál található. Mióta a külszíni fejtést megkezdték, a hatalmas teherautók ned­ves időben sárral borítják az aszfaltot. Még gépekkel sem győzik az út tisztántar­tását, takarítását. A közel­múltban kavicsos földutat építettek a lignitszállító te­herautóknak a 3-as út men­tén. A mostani száraz idő­ben a földúton haladó ko­csik olyan port kavarnak maguk után, hogy a 3-as utat is „felhőbe” borítják. Az arra járók már láthat­ják, hogy épül a portalaní- tott út a bányához. Ezzel kapcsolatban jegyezték meg többen is, hogy annak az új útnak az árából bizonyára telne a 3-as út szélesítésére. Miért nem a nemzetközi fő­útvonal korszerűsítését fi­nanszírozta a bükkábrányi bánya? Mint megtudtuk, a bánya szervizutat a bányától a ra­kodópályaudvarig a Miskol­ci Közúti Építő Vállalat fek­teti le 45 millió forintért, mintegy 5 kilométeres hosz- szúságban. Ez a leendő szál­lítószalag mellett épül, kife­jezetten szervizútként, a szál­lító teherautóknak. Ebből a pénzből aligha bővíthették volna a közforgalmú 3-as utat. Ráadásul ezzel a meg­oldással véglegesítették vol­na a sároskerekű -«herautók fölhajtását a főútvonalra. A mostani megoldás valamenv- nyi közlekedő számára ked­vezőbb. Ha elkészül a bánya szervizútja, a teherautók többé nem kanyarodhatnak ki a hármas útra. s meg­szüntethetik az ottani se­bességkorlátozást. Ettől függetlenül azonban a mostani bányakijáratnál elkelne egy kapaszkodósáv. Ha ez megépülne, meggyor­sulhatna a forgalom ezen a szakaszon. (szántó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom