Déli Hírlap, 1986. szeptember (18. évfolyam, 203-228. szám)

1986-09-02 / 204. szám

Knlcsosház, emlékpark Félszáz kilométer a kövek útján Jelentős eseményekre ké­szülnek megyénk szervezett természetjárói. Szeptember IS., illetve 14-én, szombaton és vasárnap kerül sor a „Bükk 50” elnevezésű 2. tel­jesítménytúrára, illetve a helyiipari turisták kulcsos­ház- és emlékpark-avatási ünnepségére. — Az 50 kilométeres távú 1. bükki teljesítménytúra óriási sikert aratott — mondja Lendeczki László, a Borsod Megyei Természet- barát Szövetség elnöke. — Ezért döntöttünk úgy, hogy ezentúl rendszeresen meg­rendezzük ezt a kitartást, erőt. természetszeretet kívá­nó eseményt. A második bükki teljesítménytúrát a Bükki Nemzeti Park leg­szebb részén, a Nagy- és a Kis-Fennsíkon rendezzük szeptember 13-án, szomba­ton. A rajt a majális-parki buszvégállomásnál lesz reg­gel 6—7 óra között, s 50 km távolság és 1260 méter szint- különbség leküzdése után ugyanide érkeznek vissza a résztvevők. Közben felka­paszkodnak Fehérkőlápára, átmennek Bükkszentkereszt- re és Hollóstetőre, majd a Bükkfennsíkra, innen a „kö­vek” vonalán Bánkútra, az­tán a Czékus úton Szentié­lekre, s a Csanyik-gerincen Dr. Heltay István megyei fővadász, szakíró tart film­vetítéssel kísért előadást pénteken, délután 5 órakor a Bajcsy-Zsilinszky út 4. szám alatti klubhelyiségben a mis­és völgyön vissza a majális­parki buszvégállomásra. Min­den résztvevőnek emléklapot adunk. Ezen kívül az útvo­nalat a legrövidebb idő alatt teljesítő nő és férfi, vala­mint a legfiatalabb résztve­vő ajándéktárgyat kap a megyei testnevelési és sport­osztálytól. Az a szakosztály pedig, amelyik a legtöbb tú­rázót vonultatja fel, az SZMT sportosztályának ajándékát nyeri el. A túrázók indulás előtt térképvázlatot, útköz­ben pedig hűsítőt kapnak. A helyiipari turisták „nagy vasárnapjáról” Ferenczi La­jos, a szakosztály vezetője tájékoztatott: — A szombati HVDSZ- naphoz kapcsolódik szakosz­tályunk ünnepi eseménye. Sok-sok társadalmi munká­val hoztuk létre a Helyi- ipari-forrásnál kulcsoshá­zunkat, illetve azt a turista emlékparkot, amely — biz­ton állíthatom — az egész országban párját ritkítja. Itt többek között a Bükk, a Tátra és a Mátra nagy ku­tatóinak, felderítőinek állí­tunk emléket, hogy példá­jukkal serkentsük a ma és a holnap nemzedékeiben a természetszeretetet. Ünnep­ségünket, amelyre minden érdeklődőt szeretettel vá­runk, II órakor kezdjük. kolci vadászklub vendége­ként. Az előadás témája: a nyúlállomány hasznosítása Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében. Országgyűlési fogadóórája Értesítjük a 6. sz. ország- gyűlési választókerület (killi- áni lakótelep, diósgyőri vá­rosközpont, Berekalja, Pa­pírgyár és környéke, Lilla­füred, Ömassa. Bükkszant- lászló) lakosságát, hogy Si­mon Béla országgyűlési kép­viselő szeptember 3-án (szer­dán) 17—18 óra közötti fo­gadóóráján várja választó- polgárai közérdekű bejelen­téseit, javaslatait a Vár u. 5. sz. alatti pártalapszerve- zetben. Miskolc Városi Tanács V. B. Titkársága Bevonják a rési 5 és 10 forintos érméket A következő napokban a Magyar Nemzeti Bank a forgalomból bevonja a ré­gi, 1971-ben kibocsátott — 1971-től 1982-ig terjedő, úgy­nevezett verési évszámmal ellátott — nikkel 5 és 10 fo­rintos érméket. Ezek az ér­mék 1987. március 31-ig még törvényes fizetőeszkö­zök, azt követően viszont csak az új típusú — 1983-tól készülő —, kisebb átmérőjű 5, illetve a sárga színű 10 forintos érmék maradnak forgalomban. Akik jövő év márciusának végéig nem vál­tanák be érméiket, azok az MNB pénztáraiban 1987. szeptember 30-ig még át­válthatják. Ezzel az érmebevonással a Magyar Nemzeti Bank el­érkezett az egységes forgal­mi éremsor kialakításának utolsó állomásához. A több éve tartó folyamat eredmé­nyeként alapanyagában kor­szerű éremsor jött létre. Az érmék ötvözete kopásálló; károsodás nélkül, igen soká­ig részt tudnak venni a for­galomban, automata gépek­kel gyorsan számlálhatok. Hz előadó: a Mvadász Lvukó ismét milliomos lesz mi Ké* százhúszezer tonna szén a lakosságnak Három komplex berende­zésű frontfejtés dolgozik tel­jes erővel a Miskolci Bá­nyaüzem lyukói aknájában. Ennek köszönhető, hogy a termelési tervet szeptember 1-ig időarányosan túlteljesí­tették, ezen belül a lakos­sági tervet is. Az idei már a kilencedik év. amikor az üzem egymillió tonna felett ad szenet a népgazdaságnak — ahogyan erről Lóránt Miklós üzemigazgató tájé­koztatott. Az éves termelési tervből — egymillió-tízezer tonna — szeptember 1-ig 754 ezer tonnát teljesítettek. Ezen be­lül a terv szerint 220 ezer tonnát adnak a lakosságnak, amiből ez idáig 150 ezer ton­nát már szintén elszállítot­tak. A termelés nem zavar­talan. mivel a nagy tömeg- termelő munkahelyeken mos­tanában gondot okoz a szo­kásosnál nagyobb mennyisé­gű bányavíz megjelenése, valamint az, hogy most van folyamatban a pneumatikus szénszállító berendezés cső­cseréje. Jól állnak a feltárásokkal, az új munkahelyek előké­szítésével is. Mind a hét elő­vájó munkahelyükön F—8 típusú gépek dolgoznak; elő- vájási tervüket is túlteljesí­tik. Mint az igazgató el­mondotta, jelenleg létszám­gondjuk nincsen, az viszont, hogy a föld alatti dolgo­zók átlagéletkora megköze­líti a 45 évet, az utánpótlás Műszakváltás Lyukóbányán megoldását sürgeti. Erre annál is inkább szükség van és lesz, mivel Lyukóban 35 millió tonna, műre érdemes szénvagyon van, ami leg­alább 30 évre való munkát és kenyeret ad. (oravee) Ahol jól jött as aszály••• Ha beázik a lapos tető Az aszályos nyár van, ahol hasznot is hozott: például azoknak, akik a lapostetős panelházak felső szintjein laknak, s többször beáztak már, amikor megeredtek az ég csatornái. Minden aszály véget ér egyszer, s hamaro­san nyakunkon az esős ősz. Mi lesz vajon a vízkereszt- séget nehezen álló tetőkkel? Ha megjelenik az első folt a plafonon, a lakók értesí­tik a házkezelőséget, vagy például a szövetkezeti gond­nokságot. A Miskolci Ingat­lankezelő Vállalatnál külön csoport foglalkozik a gyors hibaelhárítással. Ezt tudván, érthető a lakók bosszúsága, amikor hiába várják a sze­relőket. azok nem érkeznek meg azonnal a bejelentés után. Amikor dr. Kiss Lm- josnétól, a MIK kezelési igazgatóhelyettesétől a la­pos tetők beázása felől ér­deklődtünk, először azt a választ kaptuk, hogy a MIK- nek ezek legalább annyi bosszúságot okoznak, mint a A vaskohászatban Izotópos vizsgálatok A Magyar Tudományos Akadémia izotóp Intézetének munkatársai tudományos módszerekkel átfogó vizsgá­latokat végeznek a vaskohá­szati üzemekben. Az izotó­pos nyomjelzés módszerével feltárják a kohászati beren­dezésekben lejátszódó tech­nológiai folyamatok törvény- szerűségeit és ennek alapján javaslatokat tesznek a ter­melékenységet növelő, vala­mint a gyártmányok minősé­gét javító intézkedésekre. A gyártási folyamatban az anyaggal áramló sugárzó izo­tóp útját különböző mérőmű­szerekkel jól nyomon lehet követni, s így a szakemberek következtetni tudnak a be­rendezésekben végbemenő folyamatokra. A módszer előnyei közé tartozik az is, hogy a vizsgálat nem zavar­ja a termelést, hiszen a gé­peket nem kell leállítani. A lapos tetőt is meg lehet csinálni úgy, hogy ne ázzon be: csak hát ez a panelházak esetében nem mindig sike­rűt lakóknak. Elsősorban azért, mert a lapos tető hibáit nem tudják gyorsan kijavítani. — A tető leggyakrabban nem ott lyukas, ahol a beá­zás jelentkezik. Meglehető­sen komplikált megkeresni, honnan hova leúszik el a víz a szigetelés rétegei között. Amíg esik az eső, addig ezt a vizsgálatot meg sem tud­juk ejteni, hiába lenne jó gyorsan a végére járni az ügynek. Akkor tudunk ha­mar segíteni, ha nyilvánvaló a hiba: például a szél felté­pi a szigetelés szélét. De ha már valahol magát a szige­telőanyagot kell javítani, ak­kor ahhoz csak akkor tu­dunk hozzáfogni, ha újra száraz a tető. Kézenfekvő megoldás lenne valami ponyvát vagy fóliát lefektet­Részben módosították a MÄV június elsején életbe léptetett menetrendjét. A miskolci igazgatóság terüle­tén, augusztus végétől nem különösebben lényeges válto­zások történtek. Fazekas Barna, a miskolci igazgató­ság személyszállítási csoport­vezetője elmondotta, hogy a most bevezetett módosítások megtalálhatók a MÁV me­netrendi értesítőjében; ez minden nagyobb állomáson megvásárolható. Az 5012-es számú, Buda­pest—Miskolc között közle­kedő vonat ezentúl Mezőkö- vesd-felsőri is megáll. Az Ózdról 5.18-kor Miskolcra induló 5429-es szerelvényre ezentúl Sajónémetiben is föl- és leszállhatnak az utasok. Változás még, hogy az 5423- as vonat, amely Ózdról 16.45-kor indul Miskolcra, megáll Berentén is. 16.56- kor. Szeptembertől egy já­rattal gazdagodik Heves megye: az Egerből 7.17-kor induló és a Füzesabonyba 7.27-kor érkező vonattal. Ezenkívül néhány járatnál pár perccel módosult az in­ni, amíg esik az eső, de ezt nem tudjuk hogyan rögzíte­ni, arról nem is beszélve, hogy tudni kellene, hova te­gyük, hol a beázás igazi for­rása. Hogy az egész még bo­nyolultabb legyen, a műsza­ki gondok mellett jogi prob­lémáink is vannak. A tetők jó része garanciális, s a mi javítgatásunkat azután hosz- szas jogi huzavona kíséri. * Hát ez nem hangzik vala­mi vigasztalóan. Az már kellemesebb hír, hogy az in­gatlankezelő vállalat minden évben a réginél jóval jobb­nak tartott technológiával újra szigetel lapos tetőket. Mint ahogy a nyári záporok alatt is több a bejelentés, mint a hadrafogható szerelő, úgy itt is kevesebb a pénz, mint ahány tetőre ráférne a reparálás. Mert a tetőszige­telés nem olcsó passzió. Ér­dekes lenne egyszer kiszá­molni. hogy egy ilyen „bete­geskedő” lapos tető mibe ke­rül néhány év alatt, felszá­molva a javításokat, az utó­lagos szigetelést, a beázási Itárokat. S hogy miért áznak ezek be? Mert nem jól szi­getelték őket, vagy mert nem vizsgázott jól az alkal­mazott szigetelőanyag. Az okok közé tartozik az is, hogy a házgyári épületek te­tején lévő lapostető-szigete- léseken nem lehet járni. Anyaguk lágy, ezért csak a kirakott járdalapokon lenne szabad fenn közlekedni. Né­ha a szerelők, akik valami­lyen munkát végeznek a te­tőn, vagy a feljáró lakók — esetleg csövesek — meg­sértik a szigetelés felületét. Az ajtót pedig, amelyik a tetőre vezet, biztonsági okokból nem lehet zárva tartani... Egy régi építész- tréfa szerint a faház előbb- utóbbi biztosan leég. a lapos tető pedig beázik. Nem hisz- szűk azonban, hogy ne le­hetne jó lapos tetőt csinálni. Már csak azért sem, mert a meglévők közül sem ázik be mindegyik. <k—ó> dulási és az érkezési idő. Területünkön kívül már jó­val több lényeges módosítást léptettek életbe a menet­rendben, ezért ha hosszabb útra indulunk, jó, ha részle­tes információt kérünk a vasúti jegyirodáktól. A mos­tani menetrendváltozást az tette szükségessé, hogy a jú­niusi kiadásakor nem vették figyelembe az esedékes pá­lyafelújításokat. Ugyanakkor ezzel a módosítással az igaz­gatóságra érkező kérések egy részét is kielégíthették. A tapasztalatok szerint a Tiszai pályaudvaron reggel 5-től 7-ig tart a csúcsfor­galom. Zsúfoltak a város környéki munkásjáratok, reggel és a délutáni órák­ban egyaránt. Viszont a vá­rosból 10 óra tájban induló, illetve ide érkező vonatok szinte kihasználatlanok. Ez jellemző a késő esti és az éjszakai járatokra is. A tá­volsági szerelvények közül a Miskolc—Budapest közötti vonatokon ugyancsak reggel és késő délután van „telt ház”. Napközben csaknem üresen futnak a szerelvé­nyek. felújítják a pályát V áltozások a vasúti menetrendben

Next

/
Oldalképek
Tartalom