Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)

1986-08-02 / 179. szám

fff :;v. ­A vandálok közöltünk vannak így mulat a magvar? A szándékos rongálás, károkozás nyomai a Katowicében. A szétrúgott ajtót (bal olda­li kép) már a vállalat műszaki telepén javítjuk. A kifosztott, megrongált mellékhelyiség­ben (jobb oldali kép) még sok munka vár a karbantartókra. Virág és randevú Köztereink iíj díszei Egy település, város vagy falu nem is lehet igazál otthon, ha köztereit nem dí­szítik képzőművészeti alko­tások. A szobroknak, tér­plasztikáknak nemcsak any- nyi a szerepük, hogy emlé­ket állítanak valaminek, vagy valakinek, vagy csak egyszerűen díszítenek, ha­nem egy-egy köztéri művé­szeti alkotás szimbólumává, válhat, köré szerveződik az élet: itt találkoznak majd a szerelmesek, s ide ültetik a legszebb virágokat. Köztéri műalkotásokra a jelenlegi pénzszűke világban is áldoz­nak a tanácsi kasszából. Megyénkben 1990-ig majd’ 16 millió forintot kölhetünk szobrokra, térplasztikákra. Az összeg túlnyomó része a helyi tanácsok számláját ter­heli, de több mint hárommil­lió forintot adott a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, és támogatást nyújtott a me­gyei tanács is. Miskolcon hat helyen állí­tanak fel köztéri műalkotást a közeljövőben. Az avas-déli városrész központjában, a posta előtt színes műanyag térplasztika kerül a kis te- recske középpontjába. Ugyan­csak az Avason állítják fel. az épülő gimnázium elé. Szabó Lőrinc szobrát. A helymegválasztása nem vé­letlen, hiszen az új gimnázi­um Szabó Lőrinc nevét vi­seli majd. A gimnázium bel­ső terébe is kerül művészeti alkotás, mégpedig egy díszes üvegablak. A Tanácsház tér­re fémből terveznek plaszti­kát, a Népkertben pedig négy mellszobrot szeretnének elhelyezni. A Flórián-malora — a szimfonikus zenekar ott­hona — elé is kerül egy szo­bor. A köztéri műalkotások összesen 5 700 000 forintba kerülnek. Ebből 1 millió fo­rint a támogatás, a többit a városi tanács fizeti. Miskolcon kívül Sátoral­jaújhelyen, Mezőkövesden, Idegennyelvű tárlatvezetés Naponta négy-öt országjá­ró csoport, azon kívül pe­dig számos egyéni látogató keresi fel a lillafüredi Pa­lotaszálló szomszédságában levő Központi Kohászati Múzeumot. Sok külföldi vendég is ismerkedik a Szinva völgyében kialakult vaskohászat emlékeivel, gyö­nyörködik a mozgó, méret­arányos modellekben. A külföldi tárlatlátogatók informálására a múzeum ve­zetősége angol, német és orosz nyelvű magnószöveget készíttetett, amely teremről teremre ismerteti a látoga­tókkal az ott elhelyezett tárgyakat, azok jelentőségét. Az idegennyelvű tárlatveze­tés, amelyet magnóról ját­szanak le a vendég kívánsá­gára, igen jó szolgálatot tesz. Ez újabb szolgáltatás a már korábban bevezetett, és bevált videoprogram mellé. Eddig már négy programot tudnak fekete-fehérben le­játszani a látogatóknak, pél­dául négynyelvű szöveggel a Tűz és acél című, csak­nem 20 perces adást, amely a nyersvas feldolgozását mu­tatja be. Csekkfüzet, törzsvásárlóknak A Skála-Coop rövidesen közületi törzsvásárlói csekk­füzeteket bocsát ki; ezek tulajdonosai évi 8 százalékos engedményt kapnak a Skála áraiból. Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Almást László, 1/5. sz. Pártalapszervezet (Kassai u. 86. sz.). 17.30 órá­tól: Harhai József és Szu- nyogh Tibor, II/3. Sz. Párt­alapszervezet (Jáhn F. u. 2.), 18—19 óra között; Dévai Já­nos, Tokaj szolgáltatóház, 17 órától; Béres Pál és Laczkó Lukács, Szirma, volt tanács­kirendeltség, 19 órától; Szol­noki László, Avas-dél Lakás- szövetkezet (Engels u. 35. sz.), 17.30 órától; Lévai István, Szervezet u. 67. sz., 16 órá­tól. Edelényben, Encsen, Ózdon, Kazincbarcikán, Sajószentpé- teren, Bükkábrányban, Bogá­cson és Tibolddarócon helyez­nek el köztéri műalkotáso­kat a VII. ötéves tervidő­szakában. * A milliók olvastán óhatat­lanul eszébe juthat az újság­olvasónak, hogy az utóbbi időben meglehetősen sokszor adott hírt a magyar sajtó szobrok, ivókutak rongálásá­ról. Sajnos, Miskolcon sem ismeretlen dolog ez: a né­hány évvel ezelőtt megvásá­rolt kerámia térplasztikákat úgyszólván lerombolták a vandálok, s még arra is ké­pesek, hogy a kerékvetőnek kihelyezett díszes oszlopocs- kákat kidöntsék, helyükről. Képzőművészeti alkotást tönkretenni akkor is bűn. ha a bővében vagyunk a pénz­nek. De ilyenkor, amikor minden forintnak száz he­lye lenne, valóságos merény­let a város, a többi ember ellen. Sok szó éri mostanában a vendéglátó vállalatok háza táját. Felmentek az étel-, az italárak. u vanakkor a ven­dég nem mindig azt kapja a pénzéért, amit joggal elvár Sok esetben n a a hiányzó dekákat, illetve centi litere­ket reklamálják, hanem a körülményeket. Nagyjából így van ez a Miskolci Ven­déglátó Vállalat esetében is. amely áprilistól nemcsak a városban, hanem a környé­ken is működik. Az I860 fős létszámukkal 763 millió fo­rint alaptevékenységi bevé­telt terveznek az idén — ahogy erről Balázs Bertalan igazgatóhelyettes tájékozta­tott. Sokat költenek üzleteik felszerelésére, korszerűsíté­sére, ugyanakkor félmillió forint értékű kár éri a vál­lalatot lopásokból, szándékos rongálásokból, fizetés nélkü­li távozásokból, törésekből és betörésekből. • EVŐESZKÖZÖK A DIPLOMATA­TÁSKÁBAN Tlyen is előfordult — so­rolta az eseteket dr. Palágyi György, a vállalat jogi osz­tályának a vezetője. — A vendégek különösen a rozs­damentes evőeszközöket ked­velik. A Kakas csárdában például emiatt kellett kicse­rélni a rozsdamenteseket alumínium evőeszközökre. Igen sok poharat, de még értékes jénai tányérokat, fű­szertartókat és hamutartókat is elvisznek. Az egyik ven­dég diplomatatáskája emblé­más poharakkal és rozsda- mentes evőeszközökkel volt tele ... Ezek sajnos minden­napos esetek. De az is elő­fordult, hogy a földön álló talpas hamutartót is kicsem­pészték a hosszú kabát alatt. A Spaten sörözőből az első héten összesen 600 emblé­mázott, eredeti bajor gyárt­mányú poharat és korsót vittek el a vendégek. Különösen a mellékhelyi­ségekben ellenőrizhetetlen a helyzet. Leszakítják, elvi­szik a törölközőket, a szap­pant, a toalettpapírt, de még a kézszárítókat és a tükrö­ket is leszerelik. Nem me­nekülnek meg a barbár ke­Motoros futár az autóbusz előtt Jávorkúfra biléta nélkülT A régi természetjárók ta­lán még emlékeznek arra, hogy alig tíz esztendeje fi­zetni kellett az erdei utak használatáért. Ha nem esal az emlékezetünk, egy-egy személykocsit húszforintos jegy ellenében engedtek fel Jávorkútra. Az ebből szár­mazó kevés pénzt a keskeny, hepehupás erdei utak toldo- zására, foldozására fordítot­ták. Később sokan kifogásol­ták; miképpen Tehetséges út­használati díjat szedni ná­lunk? Panaszuk meghallga­tásra talált: megszüntették a napi útjegyet. Minderre már csak az örbódék emlékeztet­nek, ahol minden gépjármű­vezetőivel aláíratnak egy bi- létót. Ezzel a pilóták elis- merik, hogy saját felelőssé­gükre veszik igénybe a me­redek, balesetveszélyes erdei utakat. S miután megszüntették az úthasználati díjat, az erdé­szetieknek saját erőből kell gondoskodniuk az ösvénynek inkább nevezhető utak fenn­tartásáról. A pénz pedig egy­re kevesebb erre a célra. Mindig csak az éppen leg­rosszabb állapotban levő sza­kaszokat újíthatják fel. Dr. Babus Irén, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság igazgatási és jogi osz­tályvezetője elmondotta; fon­tolóra vették a sorompók, az őrbódék megszüntetését is. Elegendőnek találják, ha táb­lákon figyelmeztetik óvatos, körültekintő vezetésre az er­dei útra felhajtókat. Termé­szetesen továbbra is megkö­vetelik, hogy az autóbuszok előtt egy motoros, vagy egy személygépkocsi biztosítsa az utat. Erre szükség van, mi­vel két nagyobb jármű ta­lálkozásakor nem sok lehető­ség van a hirtelen kitérésre. ősztől tehát már nem kell megállnunk az őrházikók előtt. Ez persze nem azt je­lenti, hogy a természetked­velők kedvelt útvonalai ezen­túl az ebek harmincadjára jutnak. Az erdőgazdaság gép­járművei, az erdészek, a fa­kitermelők is ezeket az át­járókat használják munká­juk során, s valamennyiük számára fontos, hogy kar­bantartásuk továbbra is rendszeres legyen. (szántó) zektől a vízcsapok, a mosdó­kagylók és egyéb berendezé­sek sem. • FIZETÉS NÉLKÜL TÁVOZNAK Az eső. különösen, ha hir­telen jön. leginkább a kert- helyisegek felszolgálóit „ti­zedeli” meg. N ncsak úgy, hogy a vendégek fizetés nél­kül távoznak, hanem esőka­bát helyett sok esetben elvi­szik az asztalterítőke' is. A szállodák sem kivételek. Innen rendszeresen elhord­ják a vendégek a törölköző­ket, a hamutartókat, a plé­det is. Emlékezetes az az eset, amikor a Park motel­ből a szobai telefonkészülé­ket is elvitték. Igen sok kára származik a vállalatnak a szándékos ron­gálásokból. A kis alumíni­umkanalakat például dugó­húzóvá lehet csavarni, de egyéb „műalkotások” is szü­letnek csupán szórakozásból. A műanyaghuzatú szekeket összevagdossák, ezen oltják el az égő cigarettát. Vannak duhaj vendégek, akiket sok­szor csak a rendőrség segít­ségével tudnak megfékezni. Előfordul több esetben is. hogy a vendég az üvegajtón keresztül „lépett be” a tánc­terembe. Erős emberek nyo­mát viselik a bútorok, a fotelek letört karfái, a be­tört ajtók, ablakok, a szét­szedett mosdócsapok, víztar­tályok. A vállalat fontos feladatai közé tartozik az iskolai ét­keztetés. Több mint 12 ezer gyerekről, fiatalról gondos­kodnak tanév idején. Sajnos, már itt is előfordulnak ha­sonló esetek — mondta a vállalati igazgatóhelyettes —, szerencsére azonban nem fel­nőtt mértékben. Itt is össze­firkálják. összevagdalják az abroszokat, összehailítgatjak a tálcákat, megcsavargatják a kiskanalakat. A felügyelő tanár nem vehet észre min­dent A szülők feladata len­ne úgy nevelni a gyereket, hogy az iskolakonyhai fel­szerelésekre is úgv ügyelje­nek. mint a családira, és úgy viselkedjenek, ahogy ott­hon is illik. Mert ezekből a gyerekekből, fiatalokból lesz­nek a felnőtt vendégek ... • HÍVATLAN LÁTOGATÓK Viszonylag gyakoriak a betörések is. A múlt evben. de már az idén is betörtek a Birka csárdába, a Park és a királyasztali büfébe, a Ma­gyaros vendéglőbe és a Sport étterembe. A hívatlan láto­gatók elsősorban pénzt keres­nek, de ha nem találnak, italt, cigarettát, illetve az ott dol­gozok értéktárgyait viszik magukkal. A szerződéses üz­letekben — számuk több, mint hetven — valamivel jobb a helyzet, de ugyan­ezek a gondok előfordulnak. Kettőn áll a vásár — tart­ja a mondás. A vállalat azért is törekszik üzleteiben kul­turált körülményeket terem­teni mert ez önmagában kulturált magatartást, szó­rakozást tételez fel, kíván, követel meg. Hogy ez az egyensúlyi helyzet mikor következik be, azt megbíz­ható pontossággal jelenleg senki sem merészeli kinyi­latkoztatni __ (óra ver) + Felhasogatott székhuzat a Katowice étteremben. Mezőgazdasági exportter­mékeink sorában előkelő he­lyet foglal el a vöröshagy­ma. amelynek fő termőhe­lyén, a 2500 hektáros makói tájkörzetben tegnap teljes erővel megkezdték a téli tá­rolásra alkalmas fűszernö­vény szedését. Eddig az úgy­nevezett főzőhagyma került le a földekről, amely nem alkalmas a tárolásra. Most, az idény elején kéz­zel szedik a hagymát, s a földeken dolgozók a szedés­sel egyidejűleg válogatják, osztályozzák, 25 kilós zsákok­ba rakják és azonnal ex­portra készítik elő. Rövide­sen megindulnak a betakarí­tógépek is, amelyek két me­netben dolgoznak. Előbb ki­emelik a földből a termést, s négy-ct napig hagyják szikkadni. Utána rendfelsze­dő berendezésekkel gyűjtik össze és viszik a tárolóhe­lyekre Az idei terméskilátásokról elmondották, hogy a meny- nyiséggel és a minőséggel egyaránt elégedettek a szak­emberek. Tömör húsú, erős héjú az idei hagyma. így jól bírja a szállítást. Az utóbbi három évben a hagymatermesztésben kedve­ző változás következett be: nőtt a termelési kedv. meg­szűntek az értékesítési gon­dok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom