Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)

1986-08-27 / 199. szám

Ezeket a Csaba vezér utcai sorházakat közvetlenül a főút mellé építették. Semmi sem árnyékolja a járművek zaját... Tetemes bírsággal sújthatják... Zavar a zaj Megvitathatják a miskolciak ÚJ lakásrendelet készül Csak állandó bejelentővel nyújthassanak be igénylést • Elejét venni a manipulációknak Megszokja az ember — mondjuk rezignáltat!, s gya­korta hozzátesszük; a zaj együtt jár a civilizációval. Ám az orvosok bebizonyí­tották: még ha meg is „szok­nánk”. károsítja az idegrend­szert. A zajjal a honi kör­nyezetvédők szerencsére már felvehetik a harcot. Erről beszélgettünk Gavallér Ist­vánnal, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal Észak-magyarorszá­gi Felügyelőségének igazga­tójával. A legnagyobb bajnak azt tartják a környezetvédők, hogy a település- és közle­kedésfejlesztési tervek nél­külözik a zajvédelmi meg­oldásokat. Sajnos, a szak­emberek gondolkodását még nem hatja át a zajvédelem fontossága. Üj lakótelepeink a legfor­galmasabb főútvonalak mellé épülnek, például a Szentpéteri kapu­ban, a Marx térnél. Ráadá­sul a házak zömének főhom­lokzata a zsúfolt utak felé mutat. Holott már a tervek­ben úgy tájolhatnák az épü­leteket, hogy a lakások mel­lékhelyiségei nézzenek oda, ahova ma a leginkább lakott szobák ablakai. A fejlettebb országokban irodaépületeket húznak a lakóházak és az utak közé, ezek is felfogják a zajt. Annál is inkább al­kalmazni kellene^ ezeket a többnyire egyszerű módsze­reket, mert ma már van szabályozott határértéke a zajnak, amit figyelembe kel­lene venni. Nem megy a ro­vására az éjszakai pihenés­nek 40 decibel; nappal 50 ez az érték. Ezzel szemben Miskolc bizonyos részein és egy-egy napszakban olykőr 70—90 decibelt is mernek! Aho! ennyire megnő a for­galom zaja. ennek kiküszö­bölésére az OKTH itteni fel­ügyelősége javaslattal élhet. Egy-egy útszakaszon a dob­hártyát repesztő zúgást csök­kentheti a sebességkorláto­zás — Tapolca a példa rá a 40 kilométeres korlátozással —, a forgalomelterelés, s a bizonyos súlyon felüli jár­művek kitiltása. Radikális megoldással szolgálhatnak a zajvédő falak, a város képét azonban csúfítanák. S amíg a környezetvédők a felsorolt esetekben legin­kább csak a szemlélet meg­változtatásával próbálkoz­hatnak, az ipari zajok esetében már komoly szankciókat alkalmazhatnak. Az elmúlt esztendő második fele óta 11 alkalommal ösz- szesen 10 millió forint bír­ságot kasszíroztak be a sza­bálytalankodó cégektől. Saját kezdeményezésre, vagy la­kossági bejelentés nyomán először megmérik a zajt, majd megadott határidővel — kötelezik a vállalatot, hogy azt az elfogadható ér­tékre csökkentse. Az újabb mérés bizonyítja, hogy az illetékesek eleget tettek-e az előírásnak; ha nem, ismét kinyithatják a bukszát. A bírság összege tetemes, s folyton növekszik, ezért érdemesebb a kevesebb zajjal dolgozó masinákra költeni a fejlesztésre szánt pénzből, mint a rendszere­sen fizetendő bírságra. A kisiparosok a műhelyei­ket rendszerint családi házas övezetben alakítják ki. s bár munkájuk nélkülözhetetlen, a környékbéliek — meg­bolygatott nyugalmuk miatt — a pokolra kíván­ják a hangos masinákat. A felügyelőség a határérték túllépését pénzbírsággal, sú­lyosabb esetben az iparen­Űi iskola a Martintelepen A martintelepi közlekedé­si lakótelepen műszaki át­adás előtt áll az új iskola. Pénteken a szakemberek alaposan szemügyre veszik a tantermi részt, s ettől füg­gően döntenek, hogy szep­tember elsején már itt, vagy még a régi iskolában kez- dik-e a tanévet a gyerekek. gedély visszavonására tett javaslattal szankcionálja. Sok az ilyen jellegű zaj­panasz Miskolcon. Ezeket megelőzhetnék az illetékes tanácsi szervek, ha már az iparengedély kiadásakor fi­gyelembe vennék a várható zajforrást. Szót érdemelnek a rezgé­sek is, bár ezek egyelőre sok gondot okoznak városunk­ban. A sok gépkocsi keltette állandó mozgás előbb- utőbb károsíthatja az épü­leteket, s az emberek egészségét is. Ha ilyesmit tapasztalnak a szakemberek, ma már az előírt értékek alapján jogo­san bírságolhatják meg a veszélyes rezgések forrását. (bujdos) Egyre kevesebb Miskolcon az elosztható lakás. Az ed­digieknél nehezebb lakás- és pénzügyi helyzet miatt a vá­rosi tanácson a lakásgazdál­kodással foglalkozó komplex rendeletet készítenek elő. Az elképzeléseket ismertette a Hazafias Népfront városi el­nökségének tagjaival Veres- né dr. Jakab Zsuzsanna, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára. Sok újdonság várható a jelenleg még érvényben le­vő lakásügyi tanácsrendelet­hez képest; most csak a legfontosabb elképzeléseket érintjük. Szeretnék például megváltoztatni a tervezés és a jegyzékkészités időpont­ját. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az év végére ké­szültek el a tervek, s a rá­következő februárban a la­káshoz jutók listája. De mi­vel decemberig rendszerint nem derült ki, hogy hány új otthont is adhatnak át a következő esztendőben, ez gondokat okozott a névjegy­zék összeállításakor. Ezután, a lehetőségek biztos isme­retében, februárban állíta­nák össze az elosztási ter­vet, s év közepére a listát. Az eddigi 50 százalékkal szemben 30 százalékra redu­kálódna a névjegyzék alap­ján kiutalt lakások száma. A csökkenést elsősorban a szanálások indokolják. Ele­gendő belegondolnunk, hogy csupán a főutca jelenlegi re­konstrukciója során hány la­kás szűnik meg itt, a lakók pedig nem maradhatnak fe­dél nélkül.. ­Csökken a vállalati bérlő­kijelölésre adott otthonok száma, s telekkijelöléskor a cégeknek állniuk kell a tel­jes kialakítási költséget. Szigorítás, de a Miskolcon évek óta várakozók érdekeit szolgálja, hogy ezután csak Vadvízország a tetőn „Hely a tetőn... és víz. Két jókora tócsa, mely még a több hónapos aszály ellenére is kiapadhatatlanul díszük a diósgyőri városközpont Árpád utcai szolgáltatóházának te­tején. Városunk több épülete, pontosabban a felső emeleten lakók bizonyítják, hogy lapostetőt építeni — sem — tudunk. Mivel nálunk — megfigyelésem szerint — a lapostetőt tek- nőszerüen képezik ki, így bizony összegyűjti a csapadékot, és túl a lakók bosszúságán, ugyancsak meggyorsítja az épü­let állagának romlását” — írja olvasónk, meglehetősen mér­ges hangú levelében. Nem értem, miért bosszankodik. Képtelenség, hogy fej­lett építőiparunk ne tudna olyan lapostetőt gyártani, me­lyen nem áll meg a víz ... Szerintem előre megfontolt szán­dékkal alakítják ki azt a bizonyos teknőszerű felületet. Hogy miért? Azért, hogy örömet szerezzenek a környéken lakóknak. Legalábbis azoknak, akik a szomszédos házak emeleti ablakaiból rálátnak a szépen csillogó víztükörre. Ez igy önmagában is üdítő látvány, nemdebár? De nem kell túl sokáig várnia a levélírónak és szomszédainak arra. hogy a tavacskák partján gyökeret verjenek a vízinövények: sás, nád stb. Amikor pedig ez bekövetkezik, nyilván felfedezik maguk számára a szép környezetet a vízimadarak is. Fészket raknak a vadkacsák, vadlibák, gulipánok, partfutók gázol­nak a sekély vizű tavacskákban eleiem után kutatva, bíbi­cek csapongnak rikoltva... S ha ez bekövetkezik, tovább nem lesz okuk panaszra a környéken lakóknak, hiszen ha kicsit be is ázik egyik-másik lakás, a szürke betonkockák világába belopakszik a s/.abaí természet minden gazdagsá­gával. szépségével együtt. A ma még bosszús levélíró tóparii nyaralóként hirdetheti meg házgyári lakását, s a hirdetésbe esetleg azt is belefo­galmazhatja, hogy aki ide költözik, az a hálószobája abla­kából „kacsázhat”, azaz vadászhat vadkacsára. (békés) városunk állandó bejelentett lakosai nyújthatnak be la­kásigénylést. Azok a kör­nyékbeliek, vidékiek, akik rendszeresen itt dolgoznak, de nem állandó miskolci la­kosok, elesnek ettől a lehe­tőségtől. Fontolóra veszik, hogy megnöveljék az igénylési le­téti díj összegét; illetve a tarifa a szobaszómtól függet­lenül, a komfortfokozat alapján változzon. Felülvizs­gálják a jelenleg az elosz­tás alapjául szolgáló pont- rendszert, meghatározva azok körét is, akik önmagukat zárják ki a lakáshoz jutás lehetőségéből. Üjdonság: az önkényes foglalók, a lakásu­kat leadok az eddigi öt év helyett ezután tíz esztende­ig nem rangsorolhatók. Sokan manipulálnak azzal, hogy nagyobb szobaszámú lakásukat kisebb szobaszá­múra, ám nagyobb alapterü­letűre cserélték, s a tran­zakcióval nem jártak rosz- szul. Az ilyen cseréket ez­után maximum azonos alap- területíg engedélyeznék. A lakás visszaadásáért já­ró térítési díj eddi" ötszörö­se volt a beugrónak. Most több verziót is kidolgoztak: az egyik szerint indokolt esetben — a magánerős építkezésre vállalkozóknál — hatszorosra is nőhetne ez a summa. A másik elképzelés tovább differenciál, ötszörös összegig. Az idős emberek eddig csak akkor juthattak nyug­díjasházba, ha leadtak egy tanácsi bérlakást. Most va­lószínűleg akkor is bekerül­hetnek, ha az igénybevételi díj többszörösét ki tudják fizetni. A lakásgazdálkodással fog­lalkozó új tanácsrendelet egyelőre tervezet; nyilván több passzusa is megválto­zik, mire decemberben a városatyák elé kerül. A mis­kolciak addig jó néhány al­kalommal kifejthetik véler ménvüket a tanács elképze­léseiről. Például a Hazafias Népfront né°" területi ve­zetőségénél társadalmi vitát szerveznek róla. B. A. Termosztatikus radiátorszabályozás Egyenletesebb lehet a Több éves kisérletsorozat alapján sikerrel vizsgázott a fővárosban egy új fűtéskor­szerűsítési és automatikus szabályozási módszer. A Buda­pesti Műszaki Egyetem és a Fővárosi Távfűtő Művek el­lenőrző vizsgálatai alapján a kísérletbe bevont több mint 300 lakásban a fűtési energia 17,6 százalékát takarították meg. Legkésőbb három év alatt megtérülnek a szabályo­zási költségek. — Milyen véleményt ala­kítottak ki a Borsodtávhö- nél erről a kísérletsorozat­ról? — kérdeztük Torma Iván műszaki igazgatóhe­lyettest. — Természetesen mi is nagy érdeklődéssel figyeltük a termosztatikus radiátorsze­lep-szabályozási kísérletet. Tulajdonképpen egy ismert dolog új alkalmazási formá­járól van szó. Mindenki tud­ja például, hogy a családi házakban, kazánfűtésnél igen jól hasznosítható a termo­sztatikus szabályozás. A táv­fűtött lakások esetében az okozott eddig gondot, hogy ezek a rendszerek állandó vízmennyiségre vannak mé­retezve, s a termosztatikus szabályozás az egyensúlyt felborította. — A rendelkezésünkre ál­ló információk szerint a fő­városi kisérletsorozat ezt a gondot is megoldotta ... — örülünk annak, ha ez így van, hiszen akkor tulaj­donképpen az eddigi legna­gyobb műszaki akadály há­rult el a megvalósulás út- jából. — Van-e remény rá. hogy az új. energiai akar jisos fű- tésszahályozási mód Miskol­con. illetve _ a meavében is bevezethető? — Természetesen. noha ehhez még kétségkívül idő kell. Az ország távfűtését ellátó nyolc vállalat szoros kapcsolatot tart egymással. Minden, a műszaki fejlesz­téssel összefüggő informáci­ót kicserélünk. így biztos, hogy megkapjuk a fővárosi­ak beszámoló anyagát is. De tudomásom szerint az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az érintett mi­nisztériumok a beszámoló jelentés elkészülte után együtt döntenek a széles kö­rű hasznosításról, g* éMtí- gos fűtéskorszerűsjúuí prog­ram kidolgozásijáé'. Mi is érdeklődéssel várjuk a fej­leményeket, s ha Miskolcon is bevezethető az új fűtés­szabályozási és fűtéskorsze­rűsítési módszer, azonnal lépni fogunk. Ny. I. +: így talán életben ma­rad ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom