Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-18 / 166. szám

Társadalmi közreműködéssel Lőtcret épít az MHSZ Jó néhány éve szó volt már róla. hogy városunk peremén korszerűen berendezett, nagy­méretű lőteret építenek. Az ob­jektum létrehozását egyrészt az tette szükségessé, hogy a lövé­szet az iskolákban folyó hon­védelmi nevelés részét képezi, másrészt az ifjúság körében nagy az érdeklődés e sportág művelése iránt. — az igények kielégítésére azonban a megle­vő lőterek kevésnek és el­avultnak bizonyultak. A köpüsvölgyi tereplőtér te csak késő tavasztól az ősz elejéig használható, nem be­szedve arról, hogy a város­tól való távolsága miatt ne­hezen lehet megközelíteni. A közismert gazdasági ne­hézségek miatt évről évre halasztódott a lőtér beépí­tése, a közelmúltban azon­ban az illetékesek véglege­sen döntöttek: ebben az év­ben meg kell kezdeni a munkát. Az MHSZ Országos Központja viseli a költségek több mint kétharmadát, a hányzó rész előteremtésére mintegy hat és fél millió forint értékű társadalmi munkára van szükség. Készül az ortodox mézeam Kicserélték már a tető- szerkezetet, s védőháló alatt a homlokzat vakolását kezd­ték meg a XIX. század ele- jéa épült műemléki jellegű — korábban görögkeleti pa­rókiának használt — épület­ben. A helyreállítás során elvégezték az épület meg­erősítését, s most a külső munkálatokkal párhuzamo­san dolgoznak a belső tér ki­alakításán. Az egykori görög iskola földszinti helyiségeiben kap helyet ugyanis a hajdani magyarországi görög alapí­tású egyházközségek kultu­rális, művészeti, s szertartási emlékeit bemutató Magyar Ortodox Egyháztörténeti Mú­zeum, amelyet a tervek sze­rint az idei múzeumi hónap során adnak át rendeltetésé­nek, nyitnak meg a nagykö­zönség előtt. A gyűjtést a miskolci Her­man Ottó Múzeum munka­társai folyamatosan végzik Kárpáti László irányításával. A Budapest, Gyöngyös, Kar­cag, Kecskemét, Szentes és természetesen Miskolc temp­lomaiból összegyűjtött tár­gyakat három teremben állít­ják ki. A látogatók megte­kinthetik többek között a XVII. századból való ötvös­munkákat, a fatáblákra kéz­zel festett ikonokat, az ara­nyozott, zománcdíszftésű pa­pi öveket, kelyheket, s egyéb liturgikus tárgyak mellett a szertartáskönyve­ket. A múzeum mintegy ke­resztmetszetét adja a hazai görög alapítású ortodox egy­ház művészetének. Stop, egy percre! „Sztráda,, a közben? Rekordgyorsasággal épült meg a Kazinczy és a Kor­vin Ottó utca között az a szervizút, amelyen az áru­szállító kocsik megközelít­hetik a Széchenyi úti bolto­kat. A kis közöket keresztül­szelő aszfaltozott utca mind­két végén behajtani tilos tábla látható. Természete­sen ez nem vonatkozik az áruszállító járművekre és azokra a vezetőkre, akik ott laknak. Am a tapasztalat azt mutatja, hogy már töb­ben felfedezték ezt a ke­let—nyugati átjárót, és nagy előszeretettel használják, a belvárosi kerülők lerövidí­tésére. Még többen vannak, akik ezen az útszakaszon parkolnak egész nap. S mindezt megtehetik, mivel idáig még nem ellenőrizték a „sztráda-köz” használóit. £ Családi regatta (Kiss József Jelvétele) A napokban a Stromfeld laktanya és a tűzoltók gya­korlópályája közötti terüle­ten hozzáfogtak a terepren­dezéshez, amit folyamatosan követ az emeletes épület és a lőpálya építése, s még több tennivaló. (Például a közművesítés, végleges út megépítése, parkosítás stb.) A tervek szerint 50 méte­res, 20 lőállásos kispuskás és 10 méteres, 21 lőállásos lég- fegyveres pálya lesz a lőté­ren, s a gyorstüzelő piszto- lyos lövészek számára is lé­tesítenek 25 méteres lőpályát. Az MHSZ városi vezetősé­ge már korábban hozzáfo­gott a társadalmi munka szervezéséhez. A felkérés több vállalat vezetői és dol­gozói részéről kedvező fo­gadtatásra talált, bizonyítva, hogy sokak szívügye váro­sunkban a lövészsport fel­lendítése. Említésre méltó, hogy Miskolcon már a múlt század 70-es éveinek elejé­től számosán művelték a lö­vészetet.) A sportág bázisát előre­láthatólag a jövő év szep­temberében adják át rendel­tetésének. X. L Jogos a kis közben lakók ; felháborodása. A korábban a nyugalom szigetének szá­mító kis utcákban most egy­mást érik a robogó gépjár­művek. Azelőtt nyugodtan kiengedhették játszani a gyermekeket a közbe, ma már ezt sem tehetik meg. A jogosan behajtó autók veze­tői is megfeledkeznek a kö­telező sebességkorlátozásról. Senki nem vonja kétség­be, szükség van erre a szer- vizútra, ám jó lenne, ha az ott lakók érdekeinek figye­lembevételével nemcsak táb­lákkal, hanem rendszeres ellenőrzéssel is a szükséges mértékben korlátoznák a forgalmát. A kis utca szé­lessége és járdanélkülisége nem teszi lehetővé, hogy az átjáróból forgalmas „sztrá­da” legyen. (szántó) Nines nyári szünet a Me­gyei Kéményseprő és Tüze­léstechnikai Szolgáltató Vál­lalatnál. A szólásmondásbeli „nyári Mikulások” ugyan nincsenek, de nyári kémény­seprők vannak. Ok a fűtési szünetet kihasználva végzik el azokat a munkákat, ame­lyeket a fűtési idényben nem tudnak. Ezek közé tartozik a ké­mények átépítése is. Az idén a vállalat megközelítőleg öt­száz lakóházi kéményt hoz rendbe, zömmel Miskolcon. Nemrégen fejezték be — a felújítás során — a Szeme­re utca 8. számú épületében ezt a munkát, s rövidesen a 6-os számú szomszédos ház­ban is befejezik. A követke­ző munkahelyük a Stadion utcai épületeknél lesz. Ezek­ben nagyobbrészt gázfűtése­sek a lakások, s részint a ké­mények átépítésével, illetve azok bélelésével teszik biz­tonságossá a keletkező égés­termékek eltávolítását. Ez­zel igyekeznek elejét venni az esetleges szénmonoxid- mérgezésnek. A kémények átépítése nem­csak biztonsági, életvédelmi okoból fontos. A kijavított kémények jobb hatásfokkal üzemelnek. Kevesebb fo­gyasztás mellett a lakások melegebbek lesznek, ha ősz­szel ismét fűteni kell. 4c A horgászfelszerelés volt a nyaralás legfontosabb kelléke (balról). — Az édesanya leg­megnyugtatóbb kikapcsolódása a hímzés. (Kiss József felvételei) Családi körben Az első nyaralás együtt — Kicsit most bágyadták a gyerekek, mert délelőtt mind a kettőnek kihúztak egy-egy fogát. Andrásnak tegnap már fájdalomcsillapítót kel­lett adni, Zsolti pedig a Ba­latonra készül, s jobb, ha itthon előzzük meg a bajt — így mentegeti fiait az édes­anya. De a fiúk perceken belül elfelejtik a délelőtti iz­galmakat, bevonulnak kö­zénk, mert hallják, hogy a nyaralásról kérdezem az édesanyát. És ettől kezdve már ők viszik a prímet. — Volt ott egy Feneketlen tó is. Abban is horgásztunk. Azért hivjék így, mert egy­szer lovas szekérrel együtt beleesett egy ember, s mind a mai napig nem találták meg. Amikor meg a Berek­ben horgásztunk, úgy kellett kikapkodni egymás után a halakat. Apa volt a legügye­sebb, ő fogta a legnagyobb pontyot — lélegzetvételnyi szünetekkel egy szuszra me­séli élményeit Zsolt Most, ezen a csalódj táborozáson kijutott a gyönyörökből. Hi­szen iskolaidőben csak me­séig lehet tévézni, most pe­dig éjszaka is kimehetett a vízhez, a halak után vizs­latni. # A HORGÁSZ- ÉLMÉNYEK — Én fogtam a legna­gyobb törpeharcsát. És rákot is találtunk — toldja meg a testvér, András, aki szin­tén itt tanulta meg a bedo­bás és a beetetés tudomá­nyát, s máris igazi horgász- izgalmakban és -szerencsé­ben volt része. AZ AGRO-SKÁLA LEÁNYVÁLLALAT Búza téri kirendeltségébe szakképzett pénztárost, raktárosokat és ügyviteli dolgozókat FELVESZ Jelentkezés: a Búza téri Piacfelügyelőségen. — Negyven törpeharcsából főztük a halpaprikást. Nagy­szerű volt. De csodálatos volt mind a nyolc nap, hi­szen ez az első ilyen csalá­diasán együtt töltött nyara­lás. Nem voltunk ugyan szűkén vett családi körben, mert az ötletadó pamutfonós baráti famíliával voltunk együtt, ök sárospataki ille­tőségűek, s délutánonként kijöttek az ottani rokonaik, s alkalmanként húszán is ösz- szegyűltünk, itt, a Bodrog holtága mellett. A sátrat a Parnutfonó MHSZ-szerveze- tétői béreltük, már jó előre, márciusban, így a szállás ingyen volt. Azt mondhatom, hogy ezen a nyáron kezd­tünk el „élni”. Eddig, mig nem volt lakásunk, minden fillért félretettünk. Azt is meggondoltuk, kimehetünk-e a gyerekekkel Tapolcára —, így összegzi eddigi házaséle­tüket a fiatalasszony. • MEGTÉRÜLT A PÁLYAMÓDOSÍTÁS — A feleségem még nem lát­ta a Balatont. Az idén úgy lesz módja rá, hogy mi ket­ten kísérjük el a -miskolci pamutfonós gyerekeket a tá­borba. De jövőre már közö­sen szeretnénk Balatonlellé- re, a vállalati üdülőbe men­ni — tervezi a férj. — Négy albérletet jártunk meg. amíg megkaptuk ezt a Melinda utca 22. szám alatti, kétszobás lakást. Nem azért kellett mindig továbbállni, mert nem szerettek, vagy nem tudtunk kijönni a házi­akkal. Csak az ő körülmé­nyeik hozták úgy, hogy kel­lett a kiadott szoba. Sző, ami szó, emellett gyűjtöget­ni nem tudtunk. Én a Rö- VIKÖT-nél dolgoztam, mint áruösszeállító, 1800 forintért, közben gyesen voltam. A férjem a BÁÉV-nél mint szobafestő-mázoló dolgozott. Annyit járt vidékre, hogy alig láttuk. Aztán panasz­kodtam az édesapámnak, hogy keressen már neki va­lami jobbat, mert így még több pénz elmegy, mint amennyit a férjem hoz. Ö ajánlotta — aki alapító tagja a Pamutfonónak —, hogy hozzájuk is kell ilyen szak­munkás. Azóta ott dolgozik, mint karbantartó. A kezdet után nem sokkal hozza a hirt, hogy ott milyen jól ke­resnek a lányok, az asszo­nyok. Én tartottam a gyár­tól, hogy nagy boszorkány­ság, amit ott csinálnak. De most már áldom az eszem, hogy mertem váltani. A há­rom hónapos próbaidőre sem volt szükségem, olyan köny- nyen megtanultam — büsz­kélkedik Éva. S van is mire, büszkének lennie. Az átlagfizetése 7— 7 és fél ezer forint körüli, de keményebb hónapban 9—10 ezer forint a jutalmakkal együtt. Szombat-vasárnapon-,,, ként van alkalma a gmk- . zásra is. Legutóbb kilenc . napra több mint hatezer fa- .' rintat kapott. Buró Andrásé­nak nincs lehetősége külön- , munkára. Az ő fizetése 5 és . fél, 6 ezer forint között válr tozik. Állandó délelőttös, míg a felesége négy műszakba jár. Ügy egyeztek meg, hogy amíg az édesanya dolgozik, ő látja el a családot. S ez„ nem is esik nehezére. Az ötödik és a hatodik osztályos fiúk ugyancsak elégedettek. az apa főztjével. Megszállott, ételreceptgyűjtő. Ínycsiklan­dó válogatott fűszerekkel ke- negeti a húsokat. És azzal is sokat hoz a konyhára, hogy a lakás ezermestere, ide nem kell szerelőt hívni. # MINTA LAKÓKÖZÖSSÉG Buróék igen szeretik ezt a jó fekvésű, kellemes otthonukat, de nincsenek be­zárkózva. Mintaszerű lakó- közösségben élnek. Itt nyolc­tíz család is összejön egy- egy szalonnasütésre. Az al­kalmi tűzhely egy autó fel­nije, hogy a parázs a park­ban ne tegyen kárt. Csalá­di pingpong- és focimeccsek zajlanak, természetesen a gyerekek részvételével. A családfő e jó légkör hatásá­ra vállalta el, hogy a Haza­fias Népfront megbízottja­ként a Lakóbizottságban is tisztséget vállal. De a Pa­mutfonó MHSZ-szervezeté- ben és az önkéntes tűzoltók munkájában is serénykedik. Azt vallja, hogy csak azt vállalja el, amit szeret és tud is csinálni. Elégedettség és kiegyensú­lyozottság jellemzi e csalá­dot. A mostani nyaralás után pedig sugárzóan bol­dogok. Remélhetőleg az ener­giatartalék kitart a követke­ző, a balatoni nyárig. Oláh Erzsi Térzene, korábban A Disz téren, a szokásos­nál korábban, fél 4-kor kez­dődik ma a térzene. A Bá­nyász Fúvószenekart Kovács Miklós vezényli. Vasárnap 5-től Tapolcán, az Anna Szálló előtt játszik az együt­tes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom