Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-17 / 165. szám

Jó a féléves bizonyítvány Halmozódnak a veszélyes hulladékok fél esztendő alatt. A baleset tét szenvedett járművek zö­me személygépkocsi, amely­nek a volánjánál úrvezetők ülnek. Ez azzal is magya­rázható, hogy legnagyobb arányban ők vesznek részt a közlekedésben. Ezért java­solták az elnökségi ülés résztvevői, hogy nagyobb gondot kellene fordítani a magángépjárművek vezetői» nek KRESZ-oktatására. Saj­nos, az Autóklub továbbkép­ző tanfolyamaira egyszerűen lehetetlen hallgatókat tobo­rozni a régi jogosítvánnyal rendelkezők köréből. S kevés az olyan vállalat, mint az Észak-magyarországi Tüzéft ahol a saját autójukat hivata­los célra használó dolgozó­kat rendszeresen kötelezik a továbbképző KRESZ- tanfolyamok meghallgatá­sára. Figyelmeztető momentum, hogy a legtöbb baleset a re­latív gyorshajtás következ­ménye. És ez az, ami ellen nehéz küzdeni. Azokat, akik a megengedettnél gyorsabban vezetnek, korszerű technikai eszközökkel kiszűrhetik és megbüntethetik a rendőrök. Ám, aki a csúszós úton, rossz látáskörülmények kö­zött is az engedélyezett leg­nagyobb sebességgel robog, csak akkor számíthat bün­tetésre, ha már bekövetke­zett a baleset. Ezért most nagy szerepet szánnak az úgynevezett megelőző pro­pagandának. Szeretnék tuda­tosítani a vezetőkben, hogy csúszós úton lényegesen megnő a fékút, és egy 30 ki­lométeres sebességgel robo­gó teherautó megelőzéséhez legalább 600 méter hosszú­ságú szabad útra van szük­ség. Az ehhez hasonló apró, de fontos tudnivalók is elő­segíthetik az óvatosabb, a defenzív vezetési stílus ki­alakítását, a közlekedőkben! (szántó) A Borsodi Autójavító tervei Világkörüli utazás — lottón Az augusztusi előfizetéses lottószelvényekkel rendkívüli nyereményekre is van kilá­tás. A „Nyereményszüret a lot­tón” akcióban az öt hóna­pon keresztül, augusztustól decemberig folyamatosan megvásárolt valamennyi elő­fizetéses lottószelvénnyel le­het részt venni. A főnyere­mény — Magyarországon el­ső ízben — egy kétszemélyes világkörüli utazás. A részle­tes pályázati feltételekről a későbbiekben jelenik meg tá­jékoztatás. Nem javul a közlekedési fegyelem. A gyakorló veze­tők a megmondhatói, hogy erőszakosan, udvariatlanul, a legelemibb közlekedési sza­bályokat felrúgva vezetünk. Mindennek a következménye, hogy Miskolcon már az első fel évben túlszárnyaltuk a tavalyi baleseti statisztikát. Alig hat hónap alatt 269 sze­mélyi sérüléssel járó közle­kedési balesethez riasztották a helyszínelőket. Erről beszélt Szikszai Zol­tán rendőr őrnagy, a Mis­kolc Városi Rendőrkapitány­ság közlekedési alosztályve­zetője, a Területi Közleke­désbiztonsági Tanács ügyve­zető elnöke a TKBT leg­utóbbi elnökségi ülésén. Igaz, hogy a tavalyinál ke­vesebb halálos baleset tör­tént, de több a súlyos sé­rültek száma. Közülük sok­nak kétséges a teljes felépü­lése. A közlekedésbiztonság­gal foglalkozók alaposan elemzik a baleset körülmé­nyeit. A legkisebb koccanás is lehet tanulságos. A ka­rambolokat vizsgálva kide­rült, hogy a legtöbb ütközés, gázolás a délutáni órákban követ­kezik be. Ez összefüggésbe hozható az akkorra kialakult csúcsfor­galommal, s a vezetők fá­radtságával. Délelőttönként alig fele annyi a tragédia, éj­szaka még kevesebb a bal­eset. Kritikus nap a csü­törtök, a péntek és a szom­bat. A balesetek zöme eze­ken a napokon következett be. A statisztika szerint az előidéző okok sorában továbbra is a gyorshajtás szerepel az élen. Ezt követi a szabálytalan előzés és az elsőbbség meg nem adása. Szembetűnő, hogy a gyalogosok hibájából csaknem 78 baleset történt, A Borsodi Autójavító Vál­lalat egyik legnagyobb meg­rendelője a Miskolci Köz­lekedési Vállalat. Évente 50 —60 autóbusz közép- és nagyjavítását végzik el szá­mára. A.Z élet- és vagyon­biztonság megköveteli, hogy a szerelők igen alapos mun­kát végezzenek, s a megren­delő szigorú követelménye­ket szab a minőség tekinte­tében. A megbízhatóság je­le azonban, hogy a miskolci buszok bajait kizárólag eb­ben az üzemben orvosoltat- ják. A minőségi munkán túl a gyorsaság is jó tulajdonsága­ik közé tartozik. Országosan híre van, hogy itt a legrövi­debb a javítások, a felújítá­sok ideje. Nem ritka a du­nántúli megrendelő sem eb­ben az üzemben. Ennek kö­szönhető, hogy az első fél­éves árbevételi tervüket hi­ánytalanul, azaz 100 száza­lékra sikerült teljesíteni. Az úgynevezett eredménytervük még ennél is mutatósabb, mivel elérték a 109 százalé­kot. Mindez a szigorú költ­séggazdálkodásnak köszönhe­tő. Jól sáfárkodtak az anyag­gal, az energiával, a fogyó­eszközök sem koptak el idő előtt. Ezáltal vált lehetővé, hogy átlagosan 3 százalékkal növelhették a dolgozók fize­tését. Ez a garancia arra is, hogy fejlődhet, korszerűsödhet az üzem. Már most átalakítás alatt áll az az üzemrész, amelyet a személygépkocsi­javítók vesznek majd birto­kukba, az év utolsó hónap­jaiban. Október közepén Bérelt bányagép ugyanis bezárják a Búza té­ri szervizüket, mert azt csak ráfizetéssel tudták volna kor­szerűsíteni. Itt, a Zsolcai ka­pui üzemben körülbelül 20 százalékkal növekedhet a kapacitásuk, s minden mo­dern technikai felszerelés együtt lesz a személyautók precíz javításához -t-, s az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a szerviz dolgozói lényegesen jobb körülmények között végezhetik munkáju­kat. Borsodi Szénbányák saját tu­lajdonába kerül. A Borsodi Szénbányáknál ez lesz az első olyan gép, amely bérleti formába kerül a bányába. A nyugatnémet partner a gépet már leszál­lította, s annak üzembe he­lyezéséhez a szükséges mun­kálatok Lyukóbányán már elkezdődtek. A bérelt gép az új frontfejtésen a tervek sze­rint augusztusban áll mun­kába. Az új biztosítóberendezés a számítások szerint javulást hoz majd a szén minőségé­ben is, mert darabosabb lesz a lefejtett szén, és kevesebb éghetetlen meddő marad közte. Falucentrum Nyék és Mályi között Az elmúlt években Nyék- ládházán és Mályiban egy­aránt 120—120 agglomerációs telket osztottak ki fiatal há­zasoknak. Most a két tanács a két település között úgy­nevezett falucentrum kiala­kítását tervezi, s ezen a te­rületen 264 telket osztanak ki. Ezek a telkek teljesen közművesítettek lesznek; a víz, az út és a villany mel­lett gázvezetékkel és szenny­vízcsatornával is ellátják a parcellákat A frontfejtés átállása kor új, NSZK-gyártmányú paj­zsos biztosítóberendezést ál­lítanak üzembe a lyukói bá­nyában. Ezt a gépet azonban nem vásárolták meg, ha­nem a mostanában terjedő­ben levő megállapodási for­ma alapján bérbe vették a nyugatnémet cégtől. A bérle­ti módszer sokkal olcsóbb, mint az új berendezés vá­sárlása. A szerződés további előnye, hogy ötéves bérlet után a biztosítószerkezet a Tapétázástól a játszóterekig Találékony lakásszövetkezetek A társasházak építése so­rán a lakásszövetkezetek egy­re több szolgáltatással segí­tenek tagjaiknak. Ilyen pél­dául a telekelőkészítés, az ingatlancserék lebonyolítása. Emellett foglalkoznak lakás- felújítással, épület-karbantar­tással, s tapétázásra, festés­mázolásra, parkettázásra is vállalkoznak. A miskolci lakásszövetke­zetek — 39 van belőlük — a városban megközelítőleg 13 000 lakás „gazdái”. Há­rom építőrészleget is foglal­koztatnak. Ezek irányítása, a munkák elosztása, nemkü­lönben az új társulások szer­vezése sokrétű feladatot ró a szövetkezetek vezetőire. Ennek több-kevesebb siker­rel — közben birkózva a ne­hézségekkel — meg is felel­nek. A lakásszövetkezetek to­vábbi új feladatok ellátásá­ra is vállalkoznak. Az avasi lakásszövetkezet például gon­doskodik az ott lakók közü­leti helyiségeinek üzemelte­téséről. A gyerekeknek pe­dig vonzó játszótereket te­remt. Életformánk „mellékterméke’' Borsod megyében korrekt módon, a központi szervek­kel jő együttműködésben, s eredményesen használták fel az elmúlt tervidőszakban azokat az anyagi eszközöket, amelyeknek a megye kör­nyezet- és természetvédelmi céljait kellett szolgálniuk. A Borsod Megyei Környe­zetvédelmi Bizottság leg­utóbbi ülésén az OKTH kép­viselője tolmácsolta a köz­ponti megállapítást, hozzá­fűzve: országosan 130 ezer tonnával sikerült csökkente­ni légterük portartalmát, s ennek a mennyiségnek a döntő többségét — 110 ezer tonnát — éppen megyénkben „fogták” vissza. • TISZTES ERŐFESZÍTÉSEK Környezetünk védelméért tisztes erőfeszítéseket tapasz­talhatunk szűkebb pátriánk­ban. Nagyüzemeink közül jó néhány vállalt érte tetemes anyagi áldozatot az elmúlt években. Legkivált a külön­leges ipari hulladékok ártal­matlanítására törekedtek ön­álló megoldásokkal. Ma már négy nagyvállalatunknál — a TIFO-ban, a TVK-ban, az ÉMV-ben és a HCM-ben — üzemel hulladékégető mű (né­melyikben bérégetést is vál­lalnak), öt nagyvállalatunk­nál alakítottak ki a veszé­lyes hulladék számára vég­leges lerakóhelyet, kilenc gazdálkodó egységben pedig átmeneti tárolót. A Borsod Megyei Környe­zetvédelmi Bizottság tagjai elismeréssel szóltak az ön­állóan kezdeményezőkről, megállapítva: úgy tűnik, gya­rapodik azoknak a gazdál­kodóknak a száma, akik megértik, hogy életformánk „melléktermékeitől” a bírság vállalásával nem lehet meg­szabadulni. A bírságok szá­mukra legfeljebb haszonta­lan kamatai egy beruházás­nak, amelyet előbb-utóbb fel kell vállalniuk. Megyénknek nem csekély tehát az érdekeltsége abban az országos programban, amelynek célja, hogy a VII. ötéves tervidőszakban csök­kenjen a környezetszennye­zés növekedésének mértéke. Közismert tény: aminthogy erősen iparosított területün­kön az országos átlagnál több gondot okozott — és okoz — például a légszeny- nyeződés, az átlagosnál na­gyobb gondokat hoz felszínre a különleges ipari hulladék sorsának megoldása is. • ÉGETŐ-ÉRDEKELTSÉG Nagyüzemeinkben nagy­üzemi módon szaporodik fel a hulladék is. Jellemző az adat: országosan és évente mintegy 900 ezer tonna ve­szélyes hulladék keletkezik, s ennek több mint hetedét — 134 ezer tonnát — a bor­sodi gazdaságok „termelik”. Ezeknek a különleges hulla­dékoknak a megsemmisítése, ártalmatlanná tétele tehát számunkra alapvető érde­keltséget teremt mindenben, amely megoldást kínál rá. Hazánkban hétmilliárde* terv készült a különleges hulladékok szakszerű keze­lésére, ártalmatlanná tételé­re. Ennek a tervnek része­ként határozták el az úgy­nevezett veszélyes hulladé­kot kezelő telepek országos hálózatának létesítését. Esze­rint a jelenlegi tervidőszak­ban két égető üzemet kell te­tő alá hozni. Az elsőnek aa építését már megkezdték Do­rogon. Mint ismeretes, a másfél milliárdos beruházási összegből épülő égetőművet 1988. december 31-ig kell át­adni rendeltetésének. A má­sodik égetőmű telepítési he­lyéről még nem döntöttek, öt változatot kínáltak az ösz- szehasonlító vizsgálatot vég­ző Ipari Minisztériumnak, ezek közül három, megyénk területét érinti. Hogy végül is hova kerül a második égetőmű, arról ez év végéig megszületik a döntés. Annyi bizonyos: 1989. január 31-ig annak is el kell készülnie. Aminthogy bizonyos az is: miután megyénk iparszer­kezete miatt nagy mennyisé­gű veszélyes hulladékot pro­dukálunk, a területünkre tervezett regionális égetőmű megvalósításában is számot­tevő volna az érdekeltsé­günk. W i Fő veszély a gyorshajtás A közlekedés bins napjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom