Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-15 / 163. szám

Mást keres a „vevo\ mint amit talál jK A régi épület Hacsek és Sajó is Cirkusz jubileum Munkaerőpiac ma és holnap Miskolcon Nagyszabású gálaműsorral nyitották meg 95 éve, 1981-ben a mai Fővárosi Nagycirkusz elődjének számitó, Wulff cir­kuszt. Akkoriban 2290 néző lát­hatta egyszerre az előadásokat. A fő attrakciók a műlovaglás és a lovasjátékok voltak, de többször láthattak a nézők ví­zi és némajátékokat, majd fel­újították a cirkuszi birkózóver­senyeket is. Később, amikor mind jobban elszaporodtak a szó­rakozási lehetőségek, gyérült a Wulff cirkusz közönsége. Az igazgató búcsút mondott az intézménynek, melynek előadásai mind nagyobb ér­dektelenségbe fulladták. A Városi Cirkusz életének kö­vetkező felezete Beketow Mátyás orosz származású artista, műlovar és cirkusz­igazgató nevéhez fűződik. Beketow világvárosi mű­sort mutatott be, elkápráz­tatta a közönséget. Nem saj­nálta a pénzt (később ez ve­zetett bukásához), a csiL .- gást, a cirkusz jelentette egyetlen szenvedélyét. Be­mutatták a halálugrást a magasból, a motorkerékná- ros halálkört, megkezdték a pankrációs birkózóversenyek rendezését, a cowboy-mutat- ványokat. Beketow öngyil­kossága után gyakran változ­tak az igazgatók 1935-ben ismét gazdátlanul maradt az intézmény, s . a pályázatot Fényes György, egy mutat­ványos család leszármazottja nyerte: ő lett a cirkusz új igazgatója. Fényes 1936-tól 1943-ig állt az intézmény élén. Ö hozta Budapestre a világhírű Rt- vels bohóccsoportot, s több más, nemzetközi attrakciót szerződtetett. Felléptetett ad­dig sosem látott női trapéz­művészeket, beszélő bábákat, nőimitátort, a porondra vit­te Hacsek és Sajó jeleneteit. Jelszava ez volt: ..Mindig többet adni, mint amit a kö­zönség vár”. A felszabadulás után már 1945 júliusában megtartották az első előadást a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsorok­ban a revü kapott dominá­ló szerepet. Neves színészek Az építők javasolják... Ismét építkeznek Miskolc főutcáján, a Korvin Ottó utcá­tól a Szemere utcáig. A nyári csúcs kellős közepén kezdő­dött meg, illetve folytatódott a Széchenyi út rekonstrukció­ja, amely a tervek szerint a jövő év májusának végéig tart. A munkából az utca embere ma még csak annyit lát, hogy Ideiglenes, úgynevezett repülővágányt fektetnek le a villa­mosoknak, de ebből már tudja,, hogy az elkövetkező napok valamelyikén újból egy vágányon, ingajáratban közlekednek majd a sárga szerelvények. Ez pedig nem kevés bosszúságot okozott a főutca felújításának első — az Ady-hídtól a Húsáru­házig terjedő — szakaszában is. Alaposan lelassult a villamos- közlekedés. Ez a szakasz több mint száz méterrel hosszabb az előzőnél, nem kétséges, percekig kell várakozni a szerelvé­nyeknek a megállókban, míg a szembejövő járat elmegy. Ennek az egyvágányosításnak nem örülnek a főutca építői sem. Munkájukat rövidebb-hosszabb időre mindig meg kell szakítaniuk, meg kell várniuk, míg elmegy a villamos. A balesetveszélyről pedig ne is beszéljünk ... Az alábbi ötlet az építőktől ered, de szívesen közzétesz- szük, mert véljük, hasznosítható, s talán még nem késő! Szóval ajánlják; ne járjon villamos az Ady-híd és a vil­lanyrendőr között. A villamosvágányok átépítésével így mind össze hat hét — 42 nap! — alatt végezni tudnának, nem hátráltatná ténykedésüket semmi. A villamosok a Tiszai pá­lyaudvar és az Ady-híd között, illetve Diósgyőr-vasgyár— Szemen utca (villanyrendőr) között járnának. Nem kerülne olyan nagy műszaki feladatba a szerelvények visszafordítá­sa az ideiglenes végállomásokon. Az Ady-híd és a Szemere utca közötti szakaszt pedig gyalogosan tennék meg az uta­sok. Aki pedig munkába igyekszik, vagy munkából igyek­szik haza a kohászatból, a gépgyárból, annak lehetővé le­hetne tenni, hogy villamosbérletével felszállhasson az autó­buszra. Hat hét elteltével a villamosok már az átépített vágányo­kon közlekednének, a forgalom ismét zökkenőmentessé vál­na. Érdemes lenne az illetékeseknek is elgondolkodni az öt­leten, mert különben legalább hat hónapig garantálva lesz az ingajárat... t S. léptek a porondra: Latabár Kálmán, Kiss Manyi. Bilicsi Tivadar, Kazal László, Al­fonso, Salamon Béla, és má­sok. 1949-ben a cirkuszt is államosították. Az 50-es és 60-as években, az Országos Cirkuszvállalat megalakulá­sát követően híres külföldi cirkuszok látogattak el a Városligetbe: így az Aeros és Busch cirkusz, a Párizsi Jégrevü, a svéd Trolle Rodin és a dán Benneweiss cirkusz. 1966-ban lebontották a sok emlékezetes előadásnak he­lyet adó régi épületet, ahol egykor olyan hírességek lép­tek porondra, mint Grock, Kivelsék, Zoli és Jancsi bo­hóc, s a többiek, öt évvel később. 1971-ben nyitotta meg kapuit a modern, min­den igényt kielégítő új cir­kusz. Jelenleg az Akiket még nem láttunk című produkció „fut”, melyben hét ország félszáz artistája produkálja magát, de már készülnek az új műsorra is, melyet októ­berben mutatnak be. Ekkor medencévé alakul át a po­rond, s színpompás vízire- vüben gyönyörködhet a Fő­városi Nagycirkusz gyermek és felnőtt közönsége. kassánként nem tudunk mit kezdeni a szakképzetle­nekkel. az alacsony iskolai végzettségűekkel — mond­ják a munkaügyi szakembe­rek. Erre rögtön rávágják a vállalatvezetők, munkahelyi irányítók: mégsincs elég ta­karítónő, konyhai segítő sze- mélvzet. árumozgató. Hiány és felesleg — ez az ellent­mondásos helyzet is jellem­zi hazánk és városunk mun­kaerőhelyzetét. A VII. öt­éves tervben várhatóan a* eddiginél nagyobb nehézsé­gekkel kell szembenéznie a munkaügyi szervezőknek, « erre fel kell készülni, már most. Teljes és hatékony foglal­koztatás — ez a vezérlő alapelv az elkövetkezendő évekre is. A két fogalom között látszólag ellentmon­dás feszül. A hatékony fog­lalkoztatást azonban vállala­ton, üzemen belül kell meg­oldani, a teljes körű mun­kába állítás pedig államigaz­gatási, . irányítási feladat Miskolcon és környékén ma megvalósul a teljes foglal­koztatottság, de a munka­erőpiacon „a vevő” nem azt találja, amit keres: nagy szükség lenne a magasan képzett, hatékonyan dolgoz­tatható emberekre, ám a kí­nálat jórészt szakképzetle­nekből, megváltozott munka- képességűekből, alacsony munkamorállal rendelkező vándormadarakból áll. Kü­lönösen nehéz a nők hely­zete, akiknek kevés munka- lehetőséget kínál a vá­rosban kialakult egyoldalú iparszerkezet. Sajnos, egyre többen kerülnek a munka­erőpiac perifériájára, s ezek között sok az olyan fiatal, akiből esetleg munkakerülő lesz. • KEMÉNY DIÓ... Az okokat kutatva a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága a nehézipar válsá­gos helyzetét, a merev, ru­galmatlan gazdasági szerke­zetet a városban s környé­A gyerekek kezdik, a szülők folytatják Minigolf Tapolcán Különös, számunkra isme­retlen formájú pályát épí­tettek Tapolcán a Park mo­tel mellett. Mostanában dél­utánonként gyermekek és felnőttek kis labdákat gör­getnek maguk előtt, s min­den igyekezetük arra irá­nyul, hogy a golyókat a gö­dörbe tereljék. A játék az angol filmekből ismert gol­fozásra emlékeztet. Milyen sportot űznek itt? — kér­deztük dr. Novak Zoltántól, a pályatulajdonos gmk ve­zetőjétől. — Most nyitottuk meg a mini golfpályát, ahol ugyan­úgy lehet szórakozni, mint a nagy pályán. A Dunántúlon, például a Balaton partján már meghonosodott a mini­golf. Az országnak ebben a részében valószínűleg ez az első ilyen pálya. Sokan ide­genkednek még a számukra ismeretlen játéktól. A ta­pasztalat az, hogy először a gyermekek próbálják ki, mi­közben a szülők csak figyel­nek. Nem sokkal később megváltozik a helyzet, s a gyermekeknek kell hazahúz­niuk a játékba belefeledke­zett szülőket. A Dunántúlon egyórás játékért 80 forintot kérnek, mi csak 25 forintot számolunk, s természetesen mi adjuk a labdát és az ütőt. Egy-egy pályán egy­szerre ketten-hárman is játszhatnak. Délutánonként csaknem mind a 18 pálya foglalt, 60-an, 80-an kerge­tik, pöckölik a labdát a kis lyukak felé. Ma már ná­lunk is egyre több a gyakor­lott minigolfozó. Itt említem meg, hogy a területet nem a tanácstól kaptuk, hanem egy magánostól béreljük. Tulajdonosa érthető okokból nem kaphatott építési enge­délyt erre a hordalékos te­rületre, amely golfpályának maradéktalanul megfelel. (szántó) kén, és a korszerű „húzó” iparágak hiányát jelölte meg. Ha ehhez hozzátesszük, hogy mindez rendkívül. ne­hezen, lassan megváltoztat­ható tényező, s hogy a kö­zeljövőben a munkaerőtöbb­letet Miskolcon a demográ­fiai hullám tovagördülése is fokozza, akkor valóban be­láthatjuk, hogy a már emlí­tett foglalkoztatási alapelv megvalósítása kemény dió lesz. A jövőben arra kell szá­mítanunk, hogy a gazdaság átalakulása még tovább nö­veli az alacsony szakkép- zettségűek munkaerőkínála­tát Miskolcon. A probléma megoldásának kulcsa azon­ban néfncsak a kormányzat kezében van. hanem a helyi tanácsok is sokat tehetnek. Például javítani lehet a mun­kaközvetítés színvonalát, csatlakozni kell a központi pályázatokhoz. Szervezni, irányítani lehet a munkaerő- piacot. Nem adminisztratív beavatkozásokról van itt szó, hanem a gazdaságszervezés közvetett eszközeiről. • SEGÍTHET AZ ÁTKÉPZÉS Ismerni kell a munkaerő­kínálat, -kereslet pontos in­formációit, ehhez kell iga­zítani a szakképzés szerve­zetét. Ma már egyértelmű­en látszik, hogy a korszerű iparágak telepítésének előse­gítése mellett gondoskodni' kell a szociális munkahelyek megteremtéséről- is. Kísérlet- ' képpen Miskolcon az idén a közterület-fenntartó vállalát- ' nál teremtenek munkalehe^ tőséget az elhelyezkedési ne­hézségekkel küzdőknek.- Ha valóban meg akarjuk oldani * gopdjainkat, akkor már most' építeni kell a jövő munka- ' helyeit. Erre a városi tanács a mai pénzszűke helyzetben” is 25 millió forintot szán. Jó lpnne, ha több cég élne a központi támogatások lehető,-->■ ségeivel. Jellemző adat. hogy eddig a 620 megvei gazdálkodó szervezet közül 5 vette igénybe az átképzési • támogatást... Hogy legyenek korszerű munkahelyek, s növekedjen a szakképzettek száma, szak- = szóval élve, javuljon a fog­lalkoztatási szerkezet, • az - Miskolc jövőjének talán leg­döntőbb kérdése — mondta a városi tanács elnöke. A munkaerőhelyzet ugyanis ki-'v hat a város gazdasági éle­tére, fejlesztésére, szellemi-.-, ségére, mindarra, amiből a * jövőnket építhetjük. (kisa) * Annak ellenére, hogy a vendéglátóipar szekere mostaná­ban nem megy igazán jól, nagy hiány van szakácsokból. a nőm Júliusban nyit a Pannónia Szálloda, írtuk már több­ször is. Sajnos a tervezett szállodanyitás elmarad, sőt, mint az arra járók tapasz­talják, nyoma sincs az épít­kezés folytatásának. Vajon mi történt? — kérdeztük Párizsa Tibortól, a Miskolci Építőipari Vállalat műveze­tőjétől. — Előre nem látható okok miatt módosult az építke­zés üteme. A külső szemlé­lő nem láthatja, hogy a há­zon belül milyen serény munka folyik. Erre csak ab­ból következe ölhetnek, hogy mindennap szép halom föld gyűlik össze a szálloda ud­varán. Miközben a pincét mélyítettük, hogy helyet te­remtsünk a söröző konyhá­jának, rájöttünk: gyengék' az épület alapjai, ezért vas­betonnal megerősítjük a lá­bazatot. Ám akármennyire is igyekszünk, a beton köté­séhez időre van szükség, s miközben egyre lejjebb ala­pozunk, a munkát csak sza­kaszosan végezhetjük Emi­att legfeljebb csak ta­vasszal fogadhatják a ven­dégeket a Pannónia Szá'lo- dában. Egyébként már mind a harminchárom sz.bat ki­alakítón úr, az ajtakut abla­kokat felújítottuk Ami a miskolciakat igazén érdekel­heti: a régóta várt Rorarius cukrászdát is csai: a szállo­dával és a sörözővel egy időben adjuk át. Sz, I. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom