Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-14 / 162. szám

A házgyári épületek soka­sága mellett az utóbbi idő­ben örvendetesen megnőtt az úgynevezett magánerős épít­kezések száma, mellyel va­lamelyest csökkent az állam, a tanácsok és az ingatlanfe­je) őségek gondja. LAKBÉRTARTOZÁS: 3 MILLIÓ FORINT ÉVENTE A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat heterogén lakásál­lománnyal és még heterogé­nebb lakórétegekkel számol. Dr. Nagy Lajosné kezelési igazgatóhelyettes elsősorban olyan „bérlői magatartást” tett szóvá, amely az első hal­lásra szinte hihetetlennek tűnik. A 34 ezer bérlőből 4200 lakásbérlő rendszeresen nem tizet lakbért, aminek következtében hárommillió forint kár éri a vállalatot évente. A tekervényesnek tű­nő jogi eljárásoknak és ha­tározatoknak sincs sok foga­natja. A bérlőnek, ha van munkaviszonya, letiltathatják a fizetésből. Ha nincs, öt hónap után felmondhatják a lakásbérleti jogviszonyát, és kiköltöztethetik. Igen ám, de kevés a szükséglakás. Ha­sonló a helyzet az úgyneve­zett rosszhiszemű lakásbér­lőkkel Is. (Jelenleg 106-ot tartanak nyilván.) A kény­szerkiköltöztetés után egy- egy lakás helyreállítási költ­sége elérheti a harminc­ezer forintot is. Ezek az ..önkényesek” ugyanis tud­ják, hogy előbb-utóbb el kell menniük, ezért a lakást rendszerint szinte romba döntve, kifosztva hagyják el. előtte leszerelik, elviszik a berendezési tárgyakat. BALESETVESZÉLYES BARBARIZMUS A 3. sz. és a 6. sz. ház- kezelőség vezetőivel, Lajtos Mihállyal és Illés Attilával Diósgyőrben, illetve Perece­sen. a helyszínen győződhet­tünk meg arról, hogy tisz­telet a kivételnek! —, a la­kók semmire sem becsülik allami tulajdonú lakásaikat. Vannak házak, amelyekről hiányoznak a cserepek, le­szedték, eladták. (Ha esik az eső, ők ugyanazok, akik a házkezelőséget nyaggatják cserepezésért.) Lépcsők kor­lát nélkül, hiányzó padfeljá- rók. ablakkeretek, de még ajtók is, és még sok minden, ami fából készült, tűzre ke­rült a télen. Ami pedig vas­ból, fémből, azt már régen el­adták. Az egyik lakóhelyiség padlóján — a Blaha Lujza utcában — jól látszik annak a tuskónak a nyoma, ame­lyen fát szoktak vágni. Eze­ken a részeken általában * Radiátorrombolók és postaláda-kártevők nyomai a Ku­ruc utcában. hiányoznak a villanyégők, a világítótestek, de még a vil­lanyórákat is szétszerelik, mint például a Bollóalján. a 120. szám alatt. Ez pedig már életveszélyt idézhet elő! Hasonló a helyzet — mint elmondották — a Békeszál­lón és a Szondi-telepen is. Miután a hulladéktartó edényeket is tönkreteszik, — a kukákat például eladják — az említett helyeken halmok­ban gyűlik a szemét, az étel­maradék, körülöttük gyere­kek, malacok, patkányok és legyek légiói. A házak eső­csatornái is hiányoznak sok helyen, a vízlevezetőket pe­dig tönkreteszik, összetörik — állítólag ezeken karatéz- nak —; s áznak a házak fa­lai. A Blaha Lujza utcában az egyik lakóház sarkából kiszedték az építőanyagot, a követ, a téglát. Az utcából be lehet látni a szobába. Az ablaküvegek sem „élnek” so­káig. Labdával, kővel törik össze, aztán nylon kerül a helyükre, vagy az sem. AZ ÉN HÁZAM, AZ ÉN VÁRAM? De nemcsak a régi lakóte­lepeken találkozhatunk van­dalizmussal. Diósgyőrben pél­dául a Kuruc, az Árpád ut­cában — házgyári házak — szemetesek a lépcsőházak, a radiátorokat barbár módon összetörték, a postaládákat felfeszítették. A világítótes­teket tönkretették a „senki földjén”, a lépcsőházakban, kilopták' a kaputelefonokat, ezért más rendszert kellett beépíteniük a szakemberek­nek, hogy megakadályozzák a rongálást, a balesetve­if. Az árammérő órákat is megrongálják rendszeresen a Bollóalján. Ez azonban nemcsak anyagi kár, hanem bal­osét-, illetve életveszéllyel is járhat. U-íerényi László felvételei) szélyt. Természetesen ez is pénzbe kerül. A lift fülkéjé­ben kitörik a gombokat, a szintjelzőket. Sok helyen szándékosan megrongálják a lépcsőházi korlátokat, a szemlélő könnyen felismer­heti a feketére festett vas­korlátokon a rúgások nyo­mait. A falakat összefirkál­ják, összevésik. Egy-egy lép­csőház kifestése 100—150 ezer forintba kerül, az említett helyeken például tavaly ősz- szel, illetve idén tavasszal festettek, a lépcsőházak azon­ban olyanok, mintha évek óta nem dolgoztak volna itt festők. A grafománia ékte­len nyomai élénk .színekkel virítanak a házak külső fa­lain is. Ezeket ez idáig nem sikerült eltüntetni, de bizo­nyára megtalálják ennek is a módját a szakemberek. Lakásokban nem jártunk, de maguk a lakók panaszol­ták el, hogy vannak, akik a fürdőszobájukból leszerelték a csaptelepet, mások a szo­bából felszedték a parkettát és áruba bocsátották. Ügy tűnik, „az én házam, az én varam” — elv sem érvénye­sül mindenkinél. Nem kell ahhoz szocioló­gusnak lenni, hogy megálla­píthassuk; óriási különbség van az állami tulajdonú és a MIK kezeléseben levő há­zak, a szövetkezeti, illetve OTP-bérházak lépcsőházai között. Az utóbbiak általá­ban tisztábbak, jobban kar­bantartják ezeket. Mert ez az érdeke az itt lakóknak. És nekünk, akik állami tulaj­donú lakásban élünk, miért nem érdekünk, hogy a kör­nyezet, amelyben életünk nagy részét töltjük, tisztább és rendezettebb legyen? ... (oravec) Éppen ezért a TIT Borsod megyei szervezete a Divat Stúdióval karöltve gondolt egy merészet. Vállalkozó kedvű lányokat toborzott, ismerd meg magad mottó alatt, s e csapatból alakul majd a miskolci manöken válogatott. A négyhetes tan­folyamért .természetesen fi­zetni kellett — 4500 forintot — s, akik a későbbiekben a helyi divatbemutatókon fel­lépnek, azoknak meg is té­rül a befektetésük. De azok is nyernek rajta', akik ily módon megismerték egyéni­ségüket, mozgáskultúrát ta­nultak, a sminkelés és a fri­zurakészítés fortélyait Tegnap délután a vizsga­előadásukra szép számú kö­zönség gyűlt össze a Kon- Fer Galéria teraszán. Vá­mos Magda, a Magyar Di­vatintézet művészeti vezető­je — aki tanára is volt e tanfolyamnak —, mint mű­sorvezető állt most a kö­zönség elé. Nem kellett kü­lönösebben biztatni a néző­ket, hogy vastapssal jutal­mazzák a látottakat, melyben a házigazda Kon-Fer Galé­ria és a Revü Ruhaház mo­delljeit mutatták be. Tanítványai élén sikert aratott Molnár Valit a köz­ismert manöken, aki osz­tályfőnöke volt e csapatnak. Nem az első ilyén tanfo­lyam tanácsadója, s nem is hízelgésből mondja, hanem összehasonlításképp, hogy tanulékonyak voltak a mis­kolci lányok, más csopor­tokhoz képest. Akad ugyan iócskán még finomítani va­ló, de itt nyilván nem ta­nítható meg mindaz, ami az artistaképzőben hosszabb tá­von megtanulható. Ök dip­lomát sem adhatnak, de az itt felfedezettek nyilván esé­lyesebben indulhatnak már egy fővárosi felvételin is. A vidékiek eddig egy kicsit ki­rekedtek ebből a körből, s ezután mód lesz bizonyítá­si Amatőr manökenként is szépen elő lehet adni a ru­hákat (Kerényi László felvételei) Szó lesz i a közlekedésbiztonságról Elnökségi ülést tart a Vá­rosi Területi Közlekedésbiz­tonsági Tanács július 15-én. Tájékoztatják az elnökséget az első fél évben végzett munkáról, majd beszámol­nak Miskolc közlekedésbiz­tonsági helyzetéről. A napi­renden szerepel még a Mis­kolc Városi Bíróság által az ittas járművezetőkkel szem­ben alkalmazott ítélkezési gyakorlatúnak ismertetése. A vandálok közöttünk vannak A saját pénzükön tanultak — de megtérülhet ak A helyi kereskedelm és ipari vállalatok a Miskolci Ipa­ri Kiállításon és Vásáron az itt végzettek közreműködésé­vel vonultatják majd fel modelljeiket. ni. Annál is inkább, mert rengeteg az újonnan jelent­kező, s így dédelgetik egy újabb tanfolyam indításának tervét. A manöken-osztályfőnök ugyan nem osztályozott, de tudja, kinek adna jeles bi­zonyítványt. Az egyikük Ko­csis Anita, a 175 centiméter magas, egészségügyi szak- középiskolában érettségizett lány, aki az ÉMV üzemi asz- szisztense lesz, és a nála alacsonyabb, 165 centiméte­res. de rendkívül szép arcú Szitár Ágnes, aki a keres- kedelmi szakközépben vég­zett. és utazási irodánál sze­retne elhelyezkedni. Szerin­tük e tanfolyam megérte az anyagi áldozatot. Dr. Loson- czyné Nagy Judittól moz­gáskultúrát tanultak, a Bor­sod Megyei Fodrász Szövet­kezet szépítőitől a hajápolás és a kikészítés kulisszatitka­it. Az is jó lesz, ha viszont­látjuk őket a divatbemuta­tók kifutóján, de még az in­jekciót is könnyebb elviselni egy ápolt, jó megjelenésű asszisztensnőtől, és az uta­zási tanácsokat is szíveseb­ben vesszük, ha egy külle­mében kellemes egyéniségtől kapjuk. Milliók a belvárosi telejonközponl építésére Gyűl a pénz a posta számláján Jó ütemben épül a belvá­rosi telefonközpont. A- két­milliárd forintos beruházás eredményeként egy új, 33 ezer állomás teljesítményű és 4800 ívpont kapacitású távhívó központtal gazdago­dik városunk. Ezzel a létesít­ménnyel nemcsak újabb te­lefonok felszerelésére nyílik lehetőség, hanem javul a szolgáltatás minősége is. Ke­vesebbet kel! majd várnunk szabad vonalra, s elérhettük akár első tárcsázásra a ke­resett állomást. Mint ismeretes, az űj köz­pont megvalósításához szük­séges teljes összeggel nem rendelkezik a posta. A hi­ányzó 100 millió forint meg­teremtéséhez kérték a város vállalatainak, intézményei­nek a segítségét. Jó hír, hogy idáig már tetemes összegű forint gyűlt össze a oosta számláján. Érdemes felsorol­ni azokat a vállalatokat, amelyek nagyságuk és te­hetségük arányában önzetlen támogatást nyújtottak a te­lefonközpont építéséhez; Mis­kolci Tejipari Vállalat. Bor­sod Megyei Allatforgalmi es Húsipari Vállalat, DIGÉP. Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság. Szirmabe- senyői Nagyközségi Tanács, Sajóecsegi és Sajókeresztúri Közös Tanács, Északterv, ÉMV. Gyógyszertári Köz­pont, miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, Borsodi Szénbányák Vállalat. Borso­di Autójavító Vállalat, Mis­kolci Mezőgép, HCM. MKV, Miskolci Közúti Igazgatóság, Miskolci Közúti Építő Vál­lalat, Településtisztasági Vál­lalat. Borsodtourist. Express Utazási Iroda, ÉPSZOLG szakcsoport, Hazafias Nép­front megyei bizotisága. a megyei és a városi KISZ- bizottság, az Akadémiai Bi­zottság, a Bányászati Kémiai Kutató Intézet, a Magyar Hirdető, a II. Rákóczi Fe­renc Tsz ÉPSZOLG ágazata, a felsőzsotcai takarékszövet­kezet. az Érdért, a felsőzsol- cai Lenin Tsz, a Prométhe­usz Tüzeléstechnikai Válla­lat, a Borsodi Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat, a Miskolci Üveggyár, a Chi- noin Gyógyszergyár, az Avas- Dél Lakás- és Garázsfenn­tartó Szövetkezet Mint azt már korábban megírtuk, néhány vállalat, köztük a Miskolci Ingatlan- kezelő, a maga módján, szak­ipari munkával gyorsítja meg az építkezést. S a leg­frissebb hírek szerint az ÉMÁSZ. az ÉRV. az ÉAÉV és a MÁV is pénzügyi tá­mogatást nyújt a telefonköz­pont teljes befejezéséhez. Természetesen a segítséget adó vállalatok joggal kérhet­nek majd több telefonállo­mást a központ átadása után. (szántó) így lakunk mi r Miskolcon 34 ezer lakás­bérlőt tartanak nyilván. Van­nak, akik több száz éves. muemlékjellegíi házban, van­nak, akik közel 100 éves munkáskolóniákban és bér­kaszárnyákban, vannak, akik több tíz évvel ezelőtt épült, annak idején államosított esaládt házakban, villákban élnek. Vizsgáz falc a miskolci m Helyi divatbemutatókra nem könnyű elcsábítani es megfizetni sem a fővárosi manökeneket. Pedig az öl­tözködéskultúra színvonalas terjesztésére más nagyváro­sokban is szükség van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom